|
|  | |
Találatok száma: 428 | [2005-08-31]  Joseph Rotblat halála (szül. 1908. nov. 4.). Béke Nobel-díj 1995-ben a nukleáris fegyverek politikai szerepének csökkentéséért és hosszú távon betiltásukért tett erőfeszítéseiért, közösen a Pugwash konferencia a tudományról és világügyekről (Pugwash Conferences on Science and World Affairs, 1957, Kanada) mozgalommal, melynek 1957-73 titkára, 1988-tól elnöke volt.
A második világháború idején fizikusként dolgozott az amerikai atombombát megvalósító Manhattan-terven, azonban 1944-ben morális alapon otthagyta azt, ugyanis ekkorra világossá vált, hogy Németország képtelen lesz nukleáris fegyvert el?állítani.
? volt az utolsó él? aláírója az 1955-ös Russel-Einstein nyilatkozatnak, melyben kimagasló tudósok álltak ki a nukleáris fegyverek nélküli világ mellett.
(háború, halál, konferencia, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...] | [2005-08-31] Joseph Rotblat születése (+2005. aug. 31.). Béke Nobel-díj 1995-ben a nukleáris fegyverek politikai szerepének csökkentéséért és hosszú távon betiltásukért tett erőfeszítéseiért, közösen a Pugwash konferencia a tudományról és világügyekről (Pugwash Conferences on Science and World Affairs, 1957, Kanada) mozgalommal, melynek 1957-73 titkára, 1988-tól elnöke volt.
(halál, konferencia, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...] | [2004-09-09] Az űrből is látható krátert és gombafelhőt okozott egy hatalmas robbanás az észak-koreai Rjanggang tartományban. Pár nap hallgatás után hivatalosan vizierőmű építéssel magyarázták.
A 123 ezer km2-es országban a világ veszélyeztetett növényfajainak 4 %-a, gerinces állatfajainak 11 %-a él.
[Részletek...] | [2004-08-12] A Rananim tájfun Kína Csöcsiang tartományában 164 ember halálát, ezernyolcszáz sebesülését okozta, félmillió lakost kellett kitelepíteni, 2 milliárd dollár kár keletkezett.
[Részletek...] | [2004-05-25] Haiti szigetén az esőzések miatt a folyók megáradtak, kétezren meghaltak, 13 ezer ember otthona semmisült meg.
(A média természetesen az esőzéseket okolta, senki nem beszélt arról, hogy az erdőket kiirtották, a talaj lemosódott, nincs ami természetes módon fékezze/tárolja a csapadékot. A Magyarországnál háromszor sűrűbben lakott sziget erdeit a 17-18. században a francia gyarmatosítók pusztították, hogy helyet csináljanak a cukornádültetvényeknek s tüzifát a cukorfinomítóknak, majd az európai bútorgyártás mahagóni iránti éhsége tizedelte meg a faállományt. Még 1950-ben is a sziget területének 25 %-a erdő volt, de a túlnépesedés miatt kell a terület a szántóföldeknek, kell a tüzifa, így ma már csak 2 % az erdő. Haiti korunk „Húsvét szigete”.)
[Részletek...] | [2004-05-24] Felborult, kigyulladt, majd az oltás közben felrobbant egy nitrogénműtrágyát szállító kamion Romániában. Tizenhatan meghaltak (7 tűzoltó, 2 tévés, többen a várakozó autók utasai közül) és sokan megsebesültek. Tíz méter mély kráter keletkezett, az út hetven méteres szakasza megsemmisült.
(Vajon hány bomba és vegyifegyver rohangál útjainkon?)
[Részletek...] | [2004-04-28] A thaiföldi Pattani tartományban egy késforgató banda rátámadt egy rendőrőrsre. Mivel nem tudták legyőzni a rendőröket, a közeli Krue Se mecsetbe menekültek. Az állami fegyveres erők pár óra alatt szitává lőtték a XVI. századi épületet és megölték a harminc embert.
Legtöbbjük még tizenéves volt. Szegények voltak, iskola, állás és jövedelem nélkül, sok értelmetlen idővel. Abban a több mint száz országban, ahol a népességrobbanás miatt a lakosság harmada, sőt közel fele fiatal, sokkal több az erőszak és a polgárháború kockázata.
(háború)
[Részletek...] | [2003-07-17] Egy ukrán hadgyakorlat során „eltévedt” föld-levegő rakéta lelőtte a Siberian Airlines utasszállító gépét, amely Tel-Avivból Novoszibirszkbe ment. Az utasok közt öt izraeli mikrobiológus is meghalt, akik egy orosz tudományos laboratóriumba utaztak.
Két év alatt 25 híres mikrobiológus halt meg rejtélyes körülmények közt a világon. A fenti öt mellett másik öt repülőgép-szerencsétlenségekben (pl. a 63 éves amerikai Steven Mostow fertőző-betegség specialista saját kisrepülőgépének levált az egyik motorja), ötöt a lakásukba betörők öltek meg, egyet megkéseltek, négyet lelőttek. Pl. a 24 közt az egyetlen nőt, dr. Tanya Holzmayer San Francisco-i virológust egy soha meg nem rendelt pizzaszállító csöngetett ki otthonából és a lépcsőházban lesben álló volt kollégája lőtte le. Egy szakértő a laboratóriumának zsilipkamrájában halt meg szénmonoxidtól, egyet elgázoltak, egy harvardi professzor, Don Wiley pedig „leszédült” egy Missisipi fölötti hídról.
Ketten öngyilkosok lettek. Egyikük az angol David Kelly biológiai-fegyver szakértő, 2003. júl. 17-én, miután munkahelye, az angol hadügyminisztérium bedobta a köztudatba a nevét, mint aki a BBC forrása volt a kormány iraki fegyverdossziéjának ’feltupírozását’ leleplező tudósításokhoz.
- - - - - -
Assisi Szent Ferenc, az ökológia védőszentjének ünnepe.
- + -
...Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfôképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja
és aki reánk deríti a te világosságod.
És szép ô és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.
Áldjon, Uram téged Hold nénénk
és minden csillaga az égnek;
Ôket az égen alkotta kezed fényesnek,
drágaszépnek!
Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,
Levegô, felhô, jó és rút idô,
kik által élteted minden te alkotásodat.
Áldjon, Uram, tégedet Víz hugunk,
oly nagyon hasznos ô,
oly drága, tiszta és alázatos.
Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ô és erôs, hatalmas és vidám.
Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad.
És mindennemű gyümölcsöt terem,
füveket és színes virágokat.
Áldjon, Uram téged minden ember,
ki szerelmedért másnak megbocsát.
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tôled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldjon, Uram, nôvérünk, a testi halál,
Aki elôl élô ember el nem futhat...
(Assisi Szt. Ferenc: Naphimnusz - részlet)
- - - - - -
Nagybörzsönyi Erdei Vasút napja (infó: 27-378025)
Marosvásárhelyi Kisvasút napja (infó: +40-744-528206)
- - - - - -
Nemzetközi madármegfigyelő napok (október első hétvégéje)
Infó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, www.mme.hu 275-6247 [email protected]
[Részletek...] | [2003-06-28] Cedric Prakash SJ-nek Rafi Ahmed Kidwai díjat adományozott az USÁ-ban élő muzulmán indiaiak első országos közgyűlése (Santa Clara).
Rafi Ahmed Kidwai (1894. febr. 18. – 1954. okt. 24.) indiai muzulmán politikus volt.
[Részletek...] | [2003-05-18] Az UNESCO világörökség-bizottsága a Fertő/Neusiedler See kultúrtájat Ausztria és Magyarország közös fölterjesztése alapján a világörökség részévé nyilvánította. A diplomát 2003. máj. 18-án vették át.
A világörökség listán 2003-ban 730 helyszín szerepel 125 állam területén, a világörökség-egyezményhez 176 állam csatlakozott.
(A magyar várományosi listán még a következő helyszínek szerepelnek: a tarnóci őslelőhely, a komárom-monostori erőd, a visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, a mezőhegyesi állami ménesbirtok, az észak-keleti Kárpát-medence fatemplomai, Esztergom középkori vára, a rózsadombi termálkarszt, valamint egy egységként a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a hévízi tó.)
- - - - - -
Kérjük támogassa a BOCS Alapítványt személyi jövedelemadójának 1%-ával.
Adószámunk: 18481862-1-07
(egyezmény)
[Részletek...] | [2003-04-14] Befejeződött az ember genetikai állományának teljes körű feltérképezése.
[Részletek...] | [2002-12-15] jabb százhúsz kiöregedett harckocsit és tüzérségi eszközt semmisített meg a Magyar Honvédség az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződés (CFE) fegyverzetcsökkentése keretében. A megsemmisítés ötvenmilliós költségét kb. fedezi az ócskavas ára.
(A húsz éves szovjet harckocsikból megmaradt 806 db még mindig több, mint amennyit Franciaország tart hadrendben.
A hidegháború befejeződésével Nyugat-Európában gyorsan csökkentették és modernizálták a hadseregeket, de a kelet-európai országokban a tisztikar erős lobbycsoport, ezért a haderőreformok sorra kisiklottak, így pl. a lengyel hadseregben 2001-ben több ezredes lézengett, mint a német, a francia és a brit haderőben együttvéve.)
(háború)
[Részletek...] | [2002-11-19] Spanyolország északnyugati partjai közelében kettétört és elsüllyedt a Prestige nevű, görög tulajdonban lévő, bahamai bejegyzésű tartályhajó. A 70 ezer tonna nyersolajat szállító tankhajó rakományából mintegy 10 ezer tonna ömlött az Atlanti-óceánba, az addigi legnagyobb ilyen jellegű környezeti katasztrófát okozva.
[Részletek...] | [2002-11-17] jabb két ortodox templomot robbantottak fel albánok Koszovóban. A nemzetközi felügyelet bő három éve alatt a tartományban már 110 keresztény templomot semmisítettek meg a muzulmánok a Nato szeme előtt.
[Részletek...] | [2002-11-07] Sajóbábonyban húsz magyar, román, osztrák és angol Greenpeace-aktivista saját testével zárta el az amerikai TRI csoport tulajdonában lévő Észak-Magyarországi Vegyiművek bejáratát, ezzel akadályozva meg az ott gyártott, az EU-ban és az USÁ-ban már betiltott, emberi életre veszélyes gyom- és rovarirtószerek szállítását.
A gyár területén átfolyó Bábony patak vize a legszennyezettebb kategóriába esett (a gyom- és rovarirtószerek mennyisége benne az elfogadható maximum negyvenszerese), beleinni életveszélyes, és ez a jogszabályok alapján az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség azonnali beavatkozását igényelte volna.
(tilt)
[Részletek...] | [2002-10-27] Az észak-kínai Sanhszi tartományból egy Hosszú Menetelés 4-B rakéta segítségével felbocsátottak egy ZY-2 típusú kínai műholdat, amelynek fő feladata a természeti erőforrások feltérképezése.
(A két űrnagyhatalom mellett egy harmadik is fürkészi már, mit lehet még találni a kizsigerelt Földön. A jövő generációk raktárainak kirablása… Ők bizonyára elég „fejlettek” lesznek ahhoz, hogy kitaláljanak valami megélhetést és a rájuk hagyott veszélyek kezelését…)
[Részletek...] | [2002-10-15] Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus halála (szül. 1893. szept. 16.).
1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt.
- + -
"Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával (modern orvostudomány) születésszabályozás nélkül."
(Szent-Györgyi Albert: Kis katekizmus)
- + -
Az ENSZ 2002. okt. 15-i jelentése szerint a világ kb. egymilliárd házaspárjának egyharmada még mindig nem végez semmiféle családtervezést (főleg az oktatás és az eszközök hiánya, valamint a vallási és patriarhális uralom miatt).
Az ENSZ Népesedési Alapja (The United Nations Population Fund, UNFPA) becslése szerint a munkájukhoz adott minden ezer dollár segít megelőzni 360 nemkívánt gyermek megszületését, 150 abortuszt, 1 anya halálát, 11 csecsemő halálát, 14 (1-5 éves) gyermek halálát.
Az USA jelenlegi kormánya a saját korábbi ígéretét megszegve visszavont 34 millió dollár támogatást az UNFPA-tól.
A történelem eddigi legnagyobb létszámú generációja lép most termékeny korba.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [2002-09-20] [sms] A Szamos folyó halállománya nagyrészt kipusztult a dézsi(Románia) papírgyárból jött szennyezéstol.
[Részletek...] | [2002-09-20] A Szamos folyót az eddigi legnagyobb környezeti csapás érte, az osztrák Hovis-csoport tulajdonában lévő dézsi (Románia) Somes SA papírgyárból származó mérgező vízszennyezés miatt a halállomány nagyrészt kipusztult.
[Részletek...] | [2002-08-15] Balogh János Széchenyi- és Kossuth-díjas zoológus, akadémikus születése (+2002. aug. 15.). A Corvin-lánc kitüntetettje. Egyetemi tanárként az MTA Botanikai és Ökológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, állatrendszertannal, ökológiával, talajzoológiával és zoocönológiával foglalkozott. 1963-78 között 28 tengerentúli expedíciót vezetett. Kutatási területe a trópusi őserdők nagyrészt ismeretlen talajfaunája. 1959-től rádiós sorozatokat írt, két televíziós sorozat szerzője, illetve tudományos tanácsadója volt. Ismertebb művei: A zoocönológia alapjai (1952), Haldokló őserdők nyomában (1984), Megsebzett bolygó (1980), Érdekes szigetek (1982).
(halál)
[Részletek...] | [2002-03-27] A Vatikán létrehozta a Kárpátaljai Római Katolikus Kormányzóságot. 1995. dec. 9-én segédpüspöke, 1997. okt. 7-én pedig vezetője lett Majnek Antal ferences. 2002. márc. 27-én a kormányzóság Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyévé vált, Majnek Antal pedig megyéspüspökké.
A II. világháború után a Kárpátaljai Egyházmegye 55 plébániája Romániába, 40 a Szovjetúnióba, 13 Csehszlovákiába, 27 Magyarországra került. A kárpátaljai rész papjaiból 19-en Szibériába, a Gulágra kerültek, a többi 48-ból 8 élte meg 1989-et.
(háború)
[Részletek...] | [2001-12-16] Az UNESCO világörökség-bizottsága a Fertő/Neusiedler See kultúrtájat Ausztria és Magyarország közös fölterjesztése alapján a világörökség részévé nyilvánította. A diplomát 2003. máj. 18-án vették át.
A világörökség listán 2003-ban 730 helyszín szerepel 125 állam területén, a világörökség-egyezményhez 176 állam csatlakozott.
(A magyar várományosi listán még a következő helyszínek szerepelnek: a tarnóci őslelőhely, a komárom-monostori erőd, a visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, a mezőhegyesi állami ménesbirtok, az észak-keleti Kárpát-medence fatemplomai, Esztergom középkori vára, a rózsadombi termálkarszt, valamint egy egységként a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a hévízi tó.)
- - - - - -
Kérjük támogassa a BOCS Alapítványt személyi jövedelemadójának 1%-ával.
Adószámunk: 18481862-1-07
(egyezmény)
[Részletek...] | [2001-11-14] Az Európa Tanács miniszteri bizottsága állásfoglalást adott ki a romániai Moldvában élő csángómagyar kisebbség kulturális hagyományainak védelméről. A miniszteri bizottság sürgette Romániát, hogy ratifikálja és léptesse érvénybe az ET által elfogadott regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartáját.
[Részletek...] | [2001-10-04] Egy ukrán hadgyakorlat során „eltévedt” föld-levegő rakéta lelőtte a Siberian Airlines utasszállító gépét, amely Tel-Avivból Novoszibirszkbe ment. Az utasok közt öt izraeli mikrobiológus is meghalt, akik egy orosz tudományos laboratóriumba utaztak.
Két év alatt 25 híres mikrobiológus halt meg rejtélyes körülmények közt a világon. A fenti öt mellett másik öt repülőgép-szerencsétlenségekben (pl. a 63 éves amerikai Steven Mostow fertőző-betegség specialista saját kisrepülőgépének levált az egyik motorja), ötöt a lakásukba betörők öltek meg, egyet megkéseltek, négyet lelőttek. Pl. a 24 közt az egyetlen nőt, dr. Tanya Holzmayer San Francisco-i virológust egy soha meg nem rendelt pizzaszállító csöngetett ki otthonából és a lépcsőházban lesben álló volt kollégája lőtte le. Egy szakértő a laboratóriumának zsilipkamrájában halt meg szénmonoxidtól, egyet elgázoltak, egy harvardi professzor, Don Wiley pedig „leszédült” egy Missisipi fölötti hídról.
Ketten öngyilkosok lettek. Egyikük az angol David Kelly biológiai-fegyver szakértő, 2003. júl. 17-én, miután munkahelye, az angol hadügyminisztérium bedobta a köztudatba a nevét, mint aki a BBC forrása volt a kormány iraki fegyverdossziéjának ’feltupírozását’ leleplező tudósításokhoz.
- - - - - -
Assisi Szent Ferenc, az ökológia védőszentjének ünnepe.
- + -
...Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfôképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja
és aki reánk deríti a te világosságod.
És szép ô és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.
Áldjon, Uram téged Hold nénénk
és minden csillaga az égnek;
Ôket az égen alkotta kezed fényesnek,
drágaszépnek!
Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,
Levegô, felhô, jó és rút idô,
kik által élteted minden te alkotásodat.
Áldjon, Uram, tégedet Víz hugunk,
oly nagyon hasznos ô,
oly drága, tiszta és alázatos.
Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ô és erôs, hatalmas és vidám.
Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad.
És mindennemű gyümölcsöt terem,
füveket és színes virágokat.
Áldjon, Uram téged minden ember,
ki szerelmedért másnak megbocsát.
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tôled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldjon, Uram, nôvérünk, a testi halál,
Aki elôl élô ember el nem futhat...
(Assisi Szt. Ferenc: Naphimnusz - részlet)
- - - - - -
Nagybörzsönyi Erdei Vasút napja (infó: 27-378025)
Marosvásárhelyi Kisvasút napja (infó: +40-744-528206)
- - - - - -
Nemzetközi madármegfigyelő napok (október első hétvégéje)
Infó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, www.mme.hu 275-6247 [email protected]
[Részletek...] | [2001-09-26] A Vatikán jóváhagyta állati szervek, szövetek és sejtek átültetését emberi szervezetbe.
(Hogy kissé későn, hiszen már széleskörűen és régóta alkalmazzák? Nagyon fontos az óvatosság elve, hogy az új tudományos lehetőségek, üzleti fogások, mérnöki megoldások, politikai döntések hatásait nagyon szigorúan, alaposan és hosszan vizsgáljuk. Persze több-kevesebb bolondság mindenhol keveredik a bölcsességbe. Maguknak a vallási előírásoknak, tiltásoknak és támogatásoknak a lényegtelen, jótékony vagy katasztrófális hatását is vizsgálni kell.)
(tilt)
[Részletek...] | [2001-09-15] Mátraházán, a ferences kápolna mellett elkészült Naphimnusz-parkot fr. Majnek Antal püspök és fr. Hegedűs Kolos tartományfőnök-helyettes áldotta meg.
Gyönyörű környezetben Fr. Soós Ányos faragott fa oszlopain Várkonyi Maréza kerámiaalkotásai jelenítik meg Szent Ferenc imádságának egy-egy gondolatát.
http://bocs.hu/albumok/mh_park/mh_park.html
[Részletek...] | [2001-03-05] [idezet] Harmincöt muzulmán hívő vesztette életét a hagyományos mekkai (Szaúd-Arábia) zarándoklat, a hadzs harmadik napján, mert pánik tört ki az "ördög megkövezésének" szertartásához készülődő tömegben, és az emberek összetaposták egymást.
(Más években egy-két száz halálos áldozat is volt már.)
[Részletek...] | [2000-07-05] A csehországi keresztény egyházak nyilvánosan bocsánatot kértek a németek és a magyarok 2. világháború utáni kollektív kitelepítéséért a Cirill és Metód szláv hittérítők ünnepén Velehrad-ban megrendezett hagyományos nemzeti búcsú alkalmával.
(háború)
[Részletek...] | [2000-02-19] Friedensreich Hundertwasser (Friedrich Stowasser) osztrák festő és grafikus, épülettervező halála (szül. 1928. dec. 15.). Erős színezésű, egyenes vagy spirális vonalvezetésű, dekoratív festészetével az osztrák ún. "Jugendstil" hagyományainak folytatója. Festett papírra, vászonra, fára, kőre. A bécsi "Hundertwasser-ház" egyúttal műveinek otthona. Az elidegenedett városban próbált természetközelit építeni.
(halál)
[Részletek...] | [2000-01-31] [idezet] Százezer m3 ciántartalmú szennyvíz ömlött a Szamosba a nagybányai Aurul vállalat telepéről. Ökológiai katasztrófa a Tiszán.
A kolozsvári ügyészség még elindítani sem volt hajlandó a büntetőeljárást a Délkelet-Európa eddigi legnagyobb környezetszennyezését okozo ausztrál-román Aurul cég ellen, hanem "előre nem látható időjárási esemény következményének" nyilvánította a történteket.
Ettől független a magyar állam 28,5 milliárd forintos kártérítési pere az Aurul ellen.
(katasztrófa)
[Részletek...] | [1999-03-01] Az Aknabetiltás Egyezmény hatályba lépett. Eddigre 133 ország írta alá (de az USA, Oroszország és Kína nem!) és 65 erősítette meg. Még ilyen gyorsan (15 hónap) nemzetközi egyezmény nem lépett hatályba. Ennek ünneplésére és az aknák mindenkori áldozatait siratva a történelem eddigi legnagyobb harangozása zúgott e napon a Földön a Aknabetiltási Kampány (ld. dec. 3.) szervezése nyomán.
- + -
A gyalogsági típusú aknákat elsősorban nem halál, hanem sérülés okozására tervezték. Ha egy előrenyomuló katonai egység egyik tagja megsérül, el kell őt látni, amelyhez felszerelés és idő kell, míg halál esetén késlekedés nélkül folytatódhat az akció. Emiatt a gyalogsági akna okozta sebesülés költség- és időigényesebb a halálnál. Új fejlesztések a műanyag aknák, amelyeket nem érzékel a fémkereső, és a légből szórható aknák, amelyek pontos feltérképezése, jelölése, felderítése lehetetlen. Egy akna előállítása és telepítése 3-30 dollár, felszedése 300-1000 dollárba is kerülhet.
(egyezmény, tilt)
[Részletek...] | [1998-08-04] A Jangce folyó Hupej tartományban átszakított egy gátat, s a víz magával sodort egy katonaszázadot. A júliusban kezdődött árvíz augusztus végére már háromezernél is több ember halálát okozta Kínában.
(árvíz)
[Részletek...] | [1998-02-17] Floridai lakásában 90 évesen saját kézzel vetett véget életének (Gróf Czegei) Wass Albert erdélyi költő, író (szül. 1908. jan. 9.). 1945 után német, majd USA emigrációban élt. Közel száz könyve jelent meg, számos nyelven. 1979-ben a román hatóságok kiadatási kérelmét bizonyítékok híján az USA elutasította. Többször próbálták bérgyilkosokkal megöletni.
- + -
„Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.” (Wass Albert: Erdők könyve – 1946)
- - - - - - - - - -
(halál)
[Részletek...] | [1998-02-17] Gróf Czegei) Wass Albert erdélyi költő, író születése (+1998. febr. 17, floridai lakásában 90 évesen saját kézzel vetett véget életének). 1945 után német, majd USA emigrációban élt. Közel száz könyve jelent meg, számos nyelven. 1979-ben a román hatóságok kiadatási kérelmét bizonyítékok híján az USA elutasította. Többször próbálták bérgyilkosokkal megöletni.
- + -
„Ide figyeljetek, én, az ember, aki szomorú voltam, és most már nem vagyok szomorú, ígéretet teszek nektek, tavi állatoknak, a magam és minden utánam következő igaz ember nevében, hogy nem bántalak és nem zavarlak benneteket semmiféle játékaitokban. Ha ti ezzel szemben megígéritek, hogy valahányszor szomorú leszek, vagy bármelyik utánam következő ember szomorú lesz, megvígasztaljátok, mint ahogyan most tettétek velem. Szólottam és az én szavam szerződés.” (Wass Albert: Tavak könyve - 1942)
[Részletek...] | [1997-10-07] A Vatikán létrehozta a Kárpátaljai Római Katolikus Kormányzóságot. 1995. dec. 9-én segédpüspöke, 1997. okt. 7-én pedig vezetője lett Majnek Antal ferences. 2002. márc. 27-én a kormányzóság Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyévé vált, Majnek Antal pedig megyéspüspökké.
A II. világháború után a Kárpátaljai Egyházmegye 55 plébániája Romániába, 40 a Szovjetúnióba, 13 Csehszlovákiába, 27 Magyarországra került. A kárpátaljai rész papjaiból 19-en Szibériába, a Gulágra kerültek, a többi 48-ból 8 élte meg 1989-et.
(háború)
[Részletek...] | [1997-08-25] Halász Endre nyugalmazott plébánosnak életútja személyes elismeréseként. Köztársasági Arany Emlékérmet adományozott Göncz Árpád államfő a Parlament Nándorfehérvári termében.
[Részletek...] | [1997-06-25] Jacques-Yves Cousteau francia oceanográfus halála (szül. 1910. jún. 11.). Calypso nevű hajóján 1952-től számos tudományos expedíciót vezetett a világtengereken, s az általa kifejlesztett víz alatti filmezési eljárással a kutatás mellett filmeket is forgatott. Az 1960-as évektől figyelme egyre inkább a környezetvédelem felé fordult, már akkor felemelte a szavát a tengerek tisztaságáért, amikor az ökológia még a gyermekkorát élte. Legnagyobb érdeme a tudományos életben oly gyakran lenézett népszerűsítő tevékenység volt: minden ismeretét azonnal közkinccsé tette.
(halál)
[Részletek...] | [1997-06-25] Jacques-Yves Cousteau francia óceanográfus születése (+1997. jún. 25.). Calypso nevű hajóján 1952-től számtalan tudományos expedíciót vezetett, beutazta a világtengereket. Kutatásai közben - az általa kifejlesztett víz alatti filmezési eljárással - filmeket is forgatott. Az 1960-as évektől figyelme egyre inkább a környezetvédelem felé fordult, már akkor felemelte a szavát a tengerek tisztaságáért, amikor az ökológia még a gyermekkorát élte. Legnagyobb érdeme a tudományos életben oly gyakran lenézett népszerűsítő tevékenység volt: minden ismeretét azonnal közkinccsé tette.
(halál)
[Részletek...] | [1997-06-18] Daniel ortodox metropolita (Románia) levélben biztosította támogatásáról a Bocs Alapítvány gráci rendezvényét az alternatív szolgálat bevezetéséért egész Kelet-Európában.
[Részletek...] | [1997-04-29] Hatályba lépett a vegyi fegyverek általános és teljes tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény, amelyet 165 ország írt alá s 87 állam parlamentje már ratifikálta.
(1993. jan. 13-án Párizsban született az egyezmény, a magyar parlament 1996. október 31-én ratifikálta. Csak az első csapást tiltja. A meglévő készletek minden életet el tudnak pusztítani a Földön.
Sajnos az első és a második világháborúból származó vegyi lőszerkészleteket sok országban elástak (pl. Cornwall, Nagy-Britannia) vagy a tengerbe süllyesztettek (pl. Bornholm, Balti-tenger) az elmúlt évtizedekben, emiatt kiszabadulásuk potenciális ökológiai katasztrófával fenyeget.
Az USA többek között a csendes-óceáni Johnston-atollon hozott létre hamvasztásos elven működő megsemmisítő művet, valamint egy vegyi technológián alapuló közömbösítő üzemet az Utah állambeli Toole-ban. Az amerikai készletek megsemmisítésének becsült költsége 8 milliárd dollár.
A volt szovjet vegyifegyver-arzenál megsemmisítését Novo-Csebokszáriban (Csuvas-föld), Kambarkában (Udmurtia körzet) és Gorniban (Szaratovi körzet) végzik, de még csak a kezdetén járnak.
A feltételezések szerint vegyi fegyverrel rendelkező országok: USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Irán, Szíria, Egyiptom, Líbia, Szerbia, Örményország, Azerbajdzsán, Angola, Mozambik, Kína, Izrael. Sajnos ezeket a fegyvereket egyre olcsóbb és egyszerűbb előállítani, így terroristák kezébe is kerülhetnek. Azonos létszámú katonai élőerő megsemmisítése 1 km2 területen hagyományos fegyverrel 2000 dollár, atomfegyverrel 800 dollár, vegyi fegyverrel 600 dollár, biológiai fegyverrel csupán 1 dollár.)
(egyezmény, háború, tilt)
[Részletek...] | [1995-12-09] A Vatikán létrehozta a Kárpátaljai Római Katolikus Kormányzóságot. 1995. dec. 9-én segédpüspöke, 1997. okt. 7-én pedig vezetője lett Majnek Antal ferences. 2002. márc. 27-én a kormányzóság Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyévé vált, Majnek Antal pedig megyéspüspökké.
A II. világháború után a Kárpátaljai Egyházmegye 55 plébániája Romániába, 40 a Szovjetúnióba, 13 Csehszlovákiába, 27 Magyarországra került. A kárpátaljai rész papjaiból 19-en Szibériába, a Gulágra kerültek, a többi 48-ból 8 élte meg 1989-et.
(háború)
[Részletek...] | [1995-11-19] [idezet] Cedric Prakash indiai jezsuita az első keresztény, aki megkapta a legmagasabb indiai polgári kitüntetést, a Kabir Puraskar díjat.
Indiában ez a nap a vallási béke, a közösségi harmónia ünnepe (Communal Harmony Day).
"India kultúrájának része a vallások sokfélesége" - mondta India elnöke a díjátadáskor Új-Delhiben.
Olyanok kaphatják (1990 óta 22-en), akik vagy tartósan dolgoznak a vallási harmóniáért, ill. nagy fizikai vagy erkölcsi bátorsággal lépnek fel vallási zavargások idején az övéktol eltéro csoportba tartozók élete, tulajdona megmentéséért, saját életük kockáztatásával (vö. dec. 6.).
- + -
Kabir nagy indiai szent, tanító, költő és vallásreformer volt, a hagyomány szerint 1398-tól 1518-ig élt (120 évet). Hite szerint nincs különbség emberek között, minden vallás istene ugyanaz, így minden élo felé gyengédséget kell tanúsítanunk. Hitt az emberiség egységében, egyetemes vallást hirdetett, túl a hindu vagy a muzulmán ortodoxián. Hinduk, muzulmánok, szikhek ugyanúgy tisztelik.
(tüntetés)
[Részletek...] | [1995-10-27] Az Európai Hagyományos Fegyveres Erők szerződés (Párizs, 1990) értelmében a magyar hadsereg leselejtezett 510 harckocsit.
(Micsoda irdatlan pénz és emberi idő elpazarlása volt egyáltalán legyártani, megvenni, gyakorlatoztatni, karbantartani őket… - de sokan jól megéltek belőle, ha nem is volt semmi haszna.)
[Részletek...] | [1995-03-28] A román szenátus megszavazta, hogy idegen állam zászlajának kitűzése, jelvényeinek használata vagy himnuszának éneklése nyilvános helyen 3 hónaptól 2 évig terjedő börtönnel legyen büntethető.
[Részletek...] | [1993-09-15] Böjte Csaba ferences pap leverte a lakatot a román állam által már visszaígért, de még vissza nem adott dévai ferences kolostor kapujáról és elindította iskoláját.
[Részletek...] | [1993-08-14] A Vatikán létrehozta a Kárpátaljai Római Katolikus Kormányzóságot. 1995. dec. 9-én segédpüspöke, 1997. okt. 7-én pedig vezetője lett Majnek Antal ferences. 2002. márc. 27-én a kormányzóság Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyévé vált, Majnek Antal pedig megyéspüspökké.
A II. világháború után a Kárpátaljai Egyházmegye 55 plébániája Romániába, 40 a Szovjetúnióba, 13 Csehszlovákiába, 27 Magyarországra került. A kárpátaljai rész papjaiból 19-en Szibériába, a Gulágra kerültek, a többi 48-ból 8 élte meg 1989-et.
(háború)
[Részletek...] | [1993-01-13] Hatályba lépett a vegyi fegyverek általános és teljes tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény, amelyet 165 ország írt alá s 87 állam parlamentje már ratifikálta.
(1993. jan. 13-án Párizsban született az egyezmény, a magyar parlament 1996. október 31-én ratifikálta. Csak az első csapást tiltja. A meglévő készletek minden életet el tudnak pusztítani a Földön.
Sajnos az első és a második világháborúból származó vegyi lőszerkészleteket sok országban elástak (pl. Cornwall, Nagy-Britannia) vagy a tengerbe süllyesztettek (pl. Bornholm, Balti-tenger) az elmúlt évtizedekben, emiatt kiszabadulásuk potenciális ökológiai katasztrófával fenyeget.
Az USA többek között a csendes-óceáni Johnston-atollon hozott létre hamvasztásos elven működő megsemmisítő művet, valamint egy vegyi technológián alapuló közömbösítő üzemet az Utah állambeli Toole-ban. Az amerikai készletek megsemmisítésének becsült költsége 8 milliárd dollár.
A volt szovjet vegyifegyver-arzenál megsemmisítését Novo-Csebokszáriban (Csuvas-föld), Kambarkában (Udmurtia körzet) és Gorniban (Szaratovi körzet) végzik, de még csak a kezdetén járnak.
A feltételezések szerint vegyi fegyverrel rendelkező országok: USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Irán, Szíria, Egyiptom, Líbia, Szerbia, Örményország, Azerbajdzsán, Angola, Mozambik, Kína, Izrael. Sajnos ezeket a fegyvereket egyre olcsóbb és egyszerűbb előállítani, így terroristák kezébe is kerülhetnek. Azonos létszámú katonai élőerő megsemmisítése 1 km2 területen hagyományos fegyverrel 2000 dollár, atomfegyverrel 800 dollár, vegyi fegyverrel 600 dollár, biológiai fegyverrel csupán 1 dollár.)
(egyezmény, háború, tilt)
[Részletek...] | [1992-12-06] Az Ayedha mecset lerombolása nyomán országos erőszakhullám tört ki Indiában.
Cedric Prakash SJ társaival egy nyolcezres tömeget fékezett meg Gujaratban, akik tele voltak bosszúvággyal, mert elüldözték őket otthonaikból.
Többszáz embert visszaköltöztettek, miközben őket is többször megtámadták (vö. nov. 19.).
[Részletek...] | [1992-11-09] Hatályba lépett az európai hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló, még 1990-ben aláírt CFE-szerződés.
[Részletek...] | [1992-04-06] Isaac Asimov orosz-amerikai író halála (szül. 1920. jan. 2.). A tudományos-fantasztikus irodalom megújítója.
(halál)
[Részletek...] | [1992-04-06] Isaac Asimov orosz származású amerikai író, természettudós születése (+1992. ápr. 6.). A tudományos-fantasztikus irodalomban is mély társadalmi, történelmi, filozófiai kérdésekkel foglalkozott, emellett még rendkívül változatos témakörökben publikált, Shakespeare-től a biokémiáig, könyveinek száma jóval meghaladta a kétszázat.
"Az erőszak a gyengék utolsó menedéke." (A hét kötetes Alapítvány sorozat egyik mottója)
(halál)
[Részletek...] | [1990-12-14] Friedrich Dürrenmatt svájci német író születése (+1990. dec. 14.). A XX. század második felének legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Világhírű drámái A fizikusok és Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédia.
- + -
Az atombomba ledobása rettenetes erővel dobta felszínre a fizikusok, a tudósok felelősségét: félelmetes tudásukat kinek bocsátják rendelkezésére. Legvilágosabban talán Dürrenmatt A fizikusok c. drámája veti föl a problémát:
"Tudományunk iszonyatossá, kutatásunk veszélyessé, ismereteink halálossá váltak. Nekünk, fizikusoknak, egyetlen lehetőségünk maradt: ... vissza kell vennünk a tudásunkat!"
De azóta kiszélesedett a felelősség: nemcsak a tudósoknak van felelősségük, hanem minden embernek, aki a maga kis mindennapi munkájával ugyanazt a gazdasági-tudományos-technikai folyamatot (szándékosan nem írok fejlődést vagy haladást!) viszi előre, amelyet a tudósok nagy lépésekkel lendítenek meg. Mert ez a folyamat még békés úton is katasztrófába visz.
"Kérdésessé vált a reneszánszra visszamenő fenntartás nélküli bizalom egy olyan tudományban, amely a természet uraivá és birtokosaivá tesz bennünket. Főleg 1968 után nyilvánvalóvá váltak a természeti forrásokban keletkezett rombolások, az ember elidegenedése és manipulációja, a környezet halált hozó elszennyeződése, és a fejlődésben való vak hit rabszolgává tevő illúziói! Életünknek és történelmünknek többé nem lehet értelmes célja ez a tudományos-technikai-gazdasági növekedés!" (Roger Garaudy: A "bázis" a marxizmusban és a kereszténységben, Concilium 1975/4.)
"Még egyetlen társadalom sem hirdette ily mértékben a maga termelésének fontosságát, s ugyanakkor egyetlen társadalom sem rombolta szét ily mértékben a földgolyó biológiai harmóniáját, zsákmányolta ki a földgolyó ásványi gazdagságát, szennyezte be kontinenseit és tengereit piszokkal és kártékony, megsemmisíthetetlen melléktermékekkel, melyektől az emberiség aligha tud többé megszabadulni." (Hubert Lepargneur: Az egyház kritikai funkciója a társadalom által elrendelt halállal szemben, Concilium 1974/4.)
Sajnos a fizikusok döntési szabadsága csupán annyi, hogy szerencsés esetben eldönthetik, melyik hatalmat akarják szolgálni. Hiszen ma már a kutatás olyan eszközöket és beruházásokat, annyi pénzt igényel, hogy azt csak valamely hatalomtól lehet megkapni. Az sem megoldás, ha a fizikus visszaveszi a tudását, hiszen "minden kigondolhatót előbb-utóbb kigondolnak"! (Dürrenmatt, Utószó 19. pont)
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1979)
(halál)
[Részletek...] | [1990-09-23] Ladányi László jezsuita lelkész születése (+1990. szept. 23., Hongkong). 1936-ban Budapesten lépett a jezsuita rendbe, 1939-ben telepedett le Kínában, 1943-47 között Sanghajban teológiát tanult és ott szentelték pappá. Az 1949-es kínai forradalom győzelme után távozni kényszerült az országból és attól kezdve Hongkongban élt. 1953-ban kezdte meg és 1982-ig folytatta a China News Analysis című kiadvány szerkesztését, amelyben Kína gazdasági, politikai folyamatait elemezte annak nyomán, hogy a kínai életet Hongkongból rádión követte nyomon. Három évtizedes dokumentációs munkáját összegezte, az 1988-ban angol nyelven kiadott A Kínai Kommunista Párt és a marxizmus 1921-1985 című kötete.
(halál)
[Részletek...] | [1990-08-24] [sms] Román-magyar családi hétvége: 300 román családot láttak vendégül magyar családok. bocs.hu
[Részletek...] | [1990-08-24] Román-magyar családi hétvége: 300 román családot láttak vendégül magyar családok Bisztrai György és a Bokor szervezésében. bocs.hu
[Részletek...] | [1990-03-19] Marosvásárhelyen egy kétnyelvű patikatábla miatt kirobbant zavargás során a szélsőséges nacionalista Vatra Romaneasca által szervezett, részben helyi románokból álló, részben a közeli falvakból felhozott, felizgatott tömeg megtámadta az RMDSZ helyi székházát. A vandál támadás következtében több embert brutálisan bántalmaztak, Sütő András erdélyi magyar író szeme is súlyosan megsérült. A kétnapos zavargások halottakat és sebesültek százait követelték. Az esettel kapcsolatban később kizárólag magyarokat és cigányokat tettek felelőssé és ítéltek el.
[Részletek...] | [1990-02-25] Tőkés László lett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke.
[Részletek...] | [1989-12-22] Népfelkelés buktatta meg Nicolae Ceausescu román párt- és államfőt, akit 25-én feleségével együtt ki is végeztek. Ezen a napon ezrek gyűltek össze Bukarestben, s amikor Ceausescu az elnöki palota erkélyéről szólni próbált, beléfojtották a szót és kifütyülték. A diktátor ezután helikopteren elmenekült, de elfogták.
[Részletek...] | [1988-08-22] [idezet] lősztrájkot tartottak a budapesti román nagykövetség előtt a falurombolás elleni tiltakozásul.
(A Ceausescu-diktatúra a falurombolási terv szerint 8000 román, magyar, német és szerb falut akart a földdel egyenlővé tenni, lakóikat pedig "agrár-ipari központokba" telepíteni.)
(Az urbanizáció folyamata diktatúra, terv és nemzetiségi elnyomás nélkül is szerte a világon hasonló 'eredményekkel' járt és jár.)
(sztrájk, tilt)
[Részletek...] | [1988-07-13] Romániában megkezdődött az erőszakos urbanizálást és az aprófalvak felszámolását célul kitűző, világszerte tiltakozást kiváltó ún. településrendezési terv végrehajtása.
(tilt)
[Részletek...] | [1988-07-13] [idezet, sms] Romániában megkezdődött a "településrendezés": erőszakos urbanizálás és az aprófalvak felszámolása.
[Részletek...] | [1988-06-27] [idezet] Több mint 30 ezren tüntettek a budapesti Hősök terén Ceausescu román diktátor falurombolási terve ellen. Falvak százait akarta templomaikkal, temetőikkel együtt eltüntetni, hogy azután lakóikat városi lakótelepek panelházaiba zsúfolja össze.
A bukaresti sajtó és a román vezetés "irredenta megmozdulásként" és a "román belügyekbe való beavatkozásként" bélyegezte meg a demonstrációt. Bukarestben hamarosan közölték: "Románia azonnali hatállyal megszüntetettnek tekinti a kolozsvári magyar főkonzulátus működését".
(Az urbanizáció szerte az iparosodó világban hasonló hatással volt, diktatúra nélkül is.
A román diktátor harmincmilliós Romániáról álmodott, tiltott minden fogamzásgátlást és családtervezést. Eredményként elszaporodtak a zsúfolt államigondozott nyomortanyák. Népesedési verseny, fegyverkezési verseny, gazdasági-természetkizsigerelési verseny, a harmonikus, nem-versenyző falusi-törzsi-bennszülött kultúrák lerombolása...)
(tilt)
[Részletek...] | [1988-04-29] [idezet] Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államfő bejelentette, hogy Romániában az ezredfordulóig végrehajtják "a településszerkezet átalakítására" kidolgozott programot (amit a nép egyszerűen csak falurombolás programnak nevezett).
[Részletek...] | [1987-05-24] Ligeti Lajos Kossuth-díjas nyelvész, orientalista, akadémikus születése (+1987. máj. 24.). Magyar őstörténeti kutatásai során járt Kínában, Belső- Ázsiában, Perzsiában, Afganisztánban és Japánban. 1939-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanszékvezető. Az MTA Altajisztikai Kutatócsoportjának megszervezője (1969), a Kőrösi Csoma Társaság újjászervezője (1969) és első elnöke volt. 1966-ban megalapította az Acta Orientalia című folyóiratot.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1987-02-06] Megtiltották a dohányzást Amerikában a szövetségi épületekben.
(1998-ban a legnagyobb dohánygyártók peren kívüli egyezséget kötöttek 46 US szövetségi állammal, mely szerint 25 év alatt 246 milliárd dollárt fizetnek az egészségügyi költségek miatt, amit a dohányzás okoz. Évente félmillió amerikai hal bele a dohányzás okozta egészségkárosodásba.
Csalás és fogyasztók megtévesztése címén 2004 szeptemberben az USA szövetségi kormánya indított újabb pert a dohánygyártók derékhada ellen. Amikor ugyanis tanulmányok kezdtek megjelenni a dohányzás és a tüdőrák összefüggéséről, hat nagy cég összejött 1953 decemberében a New York-i Plaza hotelben és összeesküdtek egy hazugsághadjáratra. Létrehozták a Dohánykutatási tanácsot és a Dohányintézetet és médiakampányban biztosították fogyasztóikat, hogy mindenekelőtt az ő jóllétüket tartják szem előtt. Soha el nem végzett tesztek eredményeire hivatkozva támadták a tudományos publikációkat, viszont valódi tesztekkel kutatták, mely dohányfajtákkal lehet a leggyorsabban függőséget előidézni. Milliárdokat költöttek a füstölgés veszélytelenségének és az ugyanolyan káros ’light’ cigaretták propagálására. Tagadták a függőség veszélyét de ugyanakkor külön stratégiát dolgoztak ki a gyermekek befolyásolására már 12 éves kortól.)
(tilt)
[Részletek...] | [1986-10-22] Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus halála (szül. 1893. szept. 16.).
1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt.
- + -
"Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával (modern orvostudomány) születésszabályozás nélkül."
(Szent-Györgyi Albert: Kis katekizmus)
- + -
Az ENSZ 2002. okt. 15-i jelentése szerint a világ kb. egymilliárd házaspárjának egyharmada még mindig nem végez semmiféle családtervezést (főleg az oktatás és az eszközök hiánya, valamint a vallási és patriarhális uralom miatt).
Az ENSZ Népesedési Alapja (The United Nations Population Fund, UNFPA) becslése szerint a munkájukhoz adott minden ezer dollár segít megelőzni 360 nemkívánt gyermek megszületését, 150 abortuszt, 1 anya halálát, 11 csecsemő halálát, 14 (1-5 éves) gyermek halálát.
Az USA jelenlegi kormánya a saját korábbi ígéretét megszegve visszavont 34 millió dollár támogatást az UNFPA-tól.
A történelem eddigi legnagyobb létszámú generációja lép most termékeny korba.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1984-11-12] Feltárult a Beremendi kristálybarlang a mészkőbánya egyik robbantásakor. Húsz év alatt kb. 700 m járatot, közel 60 méter mélységet tártak fel, lenn langyos karsztvíz tóval.
(A barlangot bemutató kisfilm első díjat nyert 2003-ban a franciaországi Tengeri Show – Víz Alatti – Filmfesztiválon.)
A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó barlangot csak tudományos kutatók látogathatják.
[Részletek...] | [1983-09-15] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.
Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(halál)
[Részletek...] | [1982-05-25] Az angol flotta büszkeségét, a Coventry rombolót elsüllyesztették a Falkland sziget hegyei mögül váratlanul lecsapó argentin vadászrepülők hagyományos bombái, mert számítógépe nem volt elég gyors rakétáinak vezérlésében.
(Ezidőtájt ajánlgatták a katonai bíróságon S.Gy. informatikus végzettségű katolikus katonaságmegtagadónak, hogy nem kell fegyverhez nyúlnia, elég ha számítógépezik a hadseregben.)
[Részletek...] | [1980-04-15] Jean-Paul Sartre francia író, filozófus, az egzisztencializmus vezéralakjának születése (+1980. ápr. 15). Kísérletet tett az egzisztencializmus, a marxizmus és freudizmus összekapcsolására. Szépíró munkásságában filozófiai nézetei kaptak irodalmi megformálást.
Irodalmi Nobel-díjat kapott 1964-ben, de visszautasította, mert pacifista meggyőződését nem tartotta összeegyeztethetőnek a díj adományozója tevékenységével (ui. Nobel főleg a dinamit feltalálásával és gyártásával szerezte vagyonát). Sartre az algériai háború idején is szembefordult a háborús közvéleménnyel. Aktív volt a nemzetközi békemozgalomban.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1979-09-04] veges József Kossuth-díjas főiskolai tanár születése (+1979. szept. 4.).
A természettudományok - főleg a fizika - ismeretterjesztő irodalmának egyik megteremtője.
(halál)
[Részletek...] | [1979-03-29] Orvosi konferencia (Boston) az atomipar veszélyeiről. Ugyanaznap sokkolta a médiát a Three Mile Island atomerőmű-baleset, ezért óriási nyilvánosságot kapott a konferencia. Az amerikai és az orosz elnökökhöz írt levelük nyomán 6 amerikai és 6 orosz orvos decemberben Genfben megalapította az Orvosok az atomháború megelőzéséért (International Physicians for the Prevention of Nuclear War, IPPNW) nemzetközi szervezetet. Béke Nobel-díj 1985. www.ippnw.org (vö. júl. 8.)
(háború, konferencia, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1979-03-11] Hont Ferenc Kossuth-díjas színházi rendező, irodalomtörténész halála (szül. 1907. ápr. 4.). Az 1920-as évektől részt vett a munkás-kultúrmozgalomban, s antifasiszta műsorokat is szervezett. 1933-ban létrehozta a Szegedi Szabadtéri Játékokat. 1945-1949 a Színház- és Filmművészeti Főiskola főigazgatója, a Madách Színház igazgatója, később az Országos Színháztörténeti Múzeum főigazgatója, 1957-1969 a Színháztudományi Intézet igazgatója volt. A Nagy Magyar Színészek és a Magyar Színháztörténet, valamint a Színházi Kislexikon szerkesztője volt és számos önálló kötete is megjelent.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1979-02-09] Gábor Dénes, a holográfia fölfedezője (fizikai Nobel-díj 1971) születése Budapesten (+1979. febr. 9.). A Római Klub alapító tagja. A technológia és a társadalmi innováció közti táguló szakadékról írt "Az érett társadalom" (The Mature Society, 1972) c. könyvében.
- + -
"A ma technikájának legfontosabb és legégetőbb problémája immár nem a primer szükségletek és ősi vágyak kielégítése, hanem a tegnap technikája által okozott károk és rombolások javítása." (17. old.)
"A népességnövekedés megállítása: ez minden erőfeszítésünk alfája és ómegája... Még az USÁ-ban is évente 2 millióval több a születések, mint a halálozások száma... Nagy-Britanniában évi negyedmillió a növekedés, de még ez is bonyolult problémákat okoz egy máris erősen túlnépesedett országban. ... A fejletlen országokban is a fogamzásgátlás technikai eszközeinek propagálása a legsürgetőbb feladat..."
(Gábor Dénes: Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk, 104. old.
Az 1970-es könyv magyarul csak 2000-ben jelent meg.)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1979-02-09] Gábor Dénes halála (szül. 1900. jún. 5.). A holográfia fölfedezője fizikai Nobel-díjat kapott 1971-ben. A Római Klub alapító tagja. A technológia és a társadalmi innováció közti táguló szakadékról írt "Az érett társadalom" (The Mature Society, 1972) c. könyvében.
- + -
"A biológiai tudományok... máris megbolygatták világunk egyensúlyát a halálszabályozással; még inkább meg fogják bolygatni azzal, hogy emberek milliárdjai számára elegendő táplálékot teremtenek - egészen addig, amíg a világ elviselhetetlenül túlnépesedik.
De szinte bizonyos az is, hogy hatékony gondolkodásszabályozási módszerekkel is el fognak minket látni, amit aztán jóra és rosszra egyaránt fel lehet majd használni...
Ha még sokáig így megy, bizonyosan katasztrófába rohanunk, nukleáris háború nélkül is. Ha így folytatódik, a világ népessége 2000-re megduplázódik.
Sajnálatos, hogy minden törekvésünk és optimizmusunk a folyamatos növekedéshez kötődik: 'a növekedés kábítószere' korunk íratlan és be nem vallott vallása. Az iparban éppúgy, mint a nemzeteknél, a növekedés a remény szinonímájává vált...
Az élet minőségének, nem pedig mennyiségének növelése felé kellene fordulnunk...
Állítsuk meg a túlnépesedés felé mutató esztelen versenyt, állítsuk meg a fegyverkezési versenyt, állítsuk meg a mennyiségi növekedés imádatát..." (9-10. old.)
(Gábor Dénes: Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk, 104. old.
Az 1970-es könyv magyarul csak 2000-ben jelent meg.)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1978-12-29] Franyó Zoltán erdélyi költő, író, műfordító halála (szül. 1887. júl. 30.). Több mint négyezer verset fordított magyarra, s magyar költőket is fordított németre, románra. 16 nyelven tudott, óegyiptomi, sumer, akkád, ógörög, római, arab, perzsa, indiai és kínai költőket is fordított.
(halál)
[Részletek...] | [1978-11-15] Margaret Mead amerikai antropológus halála (szül. 1901. dec. 16.). A csendes-óceáni szigetvilág írástudatlan népének tanulmányozásával szerzett szakmai hírnevet. Könyvei ismeretterjesztő bestsellerek voltak, hozzájárultak a szexualitás tudományosabb és tágabb látókörű szemléletéhez. A "veleszületés vagy belenevelődés" problémáját tanulmányozta, de fokozatosan független szaktekintéllyé, és nemzedéke egyik leghíresebb asszonyává vált.
(halál)
[Részletek...] | [1978-06-08] Dienes (Geiger) Valéria filozófus, író, műfordító, a modern táncpedagógia egyik úttörőjének halála (szül. 1879. máj. 25.). Párizsban megismerkedett Henri Bergson mozdulatpszichológiai elméletével, ennek nyomán kialakította saját táncfilozófiáját, mozdulatművészeti rendszerét, amelyet orkesztikának nevezett el. Orkesztikai iskolájában (1915-1944, néhány emigrációs év, 1919-1923 kivételével) mozdulatjátékokat, misztérium- és parabola-játékokat, kórusdrámákat koreografált és tanított.
(halál)
[Részletek...] | [1978-04-08] Rónay György író, költő, műfordító születése (+1978. ápr. 8.). A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott, Baumgarten-díjat (1942) és József Attila-díjat (1967) kapott, 1945-től a Vigilia szerkesztő bizottságának tagja, 1969-től haláláig felelős szerkesztője volt. Fő műve a Keresztút című regénye, amely 1937-ben jelent meg, és olyan vihart kavart, hogy utána egy ideig csak álnéven publikálhatott. Számos európai nyelvből fordított.
- + -
Szerb Antal így ír a regényről a Nyugatban (1938/3. szám, Figyelő rovat):
„Rónay György regénye a szektások világába visz, könyve istenkereső regény, mint a múlt század nagy regényei, két isten harcol benne a faluért, a papoké és a szektásoké. Előtte Móra Ferenc súrolta ezt a témát, de még mikszáthi hagyomány nyugodalmas hangján.
A regény másik problémája is vallási természetű, de még sokkal kényesebb vagy kényelmetlenebb, mint a szektások ügye: a katolikus papi élet kérdéseit bolygatja meg. A regény hőse egy katolikus pap gyermeke, középponti témája a nagyrahivatott pap szörnyű vergődése a bűntudat hálójában, az asszony társadalmi helyzetének kínjai és a fiú küzdelme önmagával, hogy ilyen tehertétel dacára megtalálja útját Krisztushoz és Egyházához. Nyers őszintesége e körül a téma körül úgy tudom hivatalos katolikus részről bizonyos ellenérzést váltott ki — de mindazok a vádak, amelyek Rónay könyvét illetik, ugyanilyen mértékben sújthatnák az új francia katolikus irodalom nagyjait is — akikre pedig oly büszkén szokás hivatkozni, — elsősorban az immár mintaképpé vált Mauriacot.”
(halál)
[Részletek...] | [1977-03-04] Súlyos, a Richter-skála szerint 7,2 erősségű földrengés pusztított Romániában, a Kárpátok külső, déli peremén. A halálos áldozatok száma elérte az 1500-at, 11 ezren sebesültek meg, a károk mértéke meghaladta az egymilliárd dollárt.
[Részletek...] | [1975-10-09] Andrej Szaharov, a szovjet hidrogénbomba atyja, aki később szembefordult a hidegháborús rendszerrel és békemozgalmat szervezett, Béke Nobel-díjat kapott. A szovjet hatóságok természetesen felháborodottan tiltakoztak, és nem adtak neki kiutazási engedélyt, hogy átvegye a díjat.
(A tudomány történetében is általános a fiatalkori okosság és ambíció által létrehozott találmányok és művek megbánása a bölcsebb idős korban.)
(háború, Nobel-díj, találmány, tilt)
[Részletek...] | [1975-08-19] Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenekutató születése (+1975. aug. 19., Damaszkusz). Sokoldalú tehetség volt, sok hangszeren játszott. Tervszerű kutatómunkával gyűjtötte a délszláv zenei és folklórhagyományokat. Művei: Palóc fantázia, Kalotaszegi concerto, Drágszéli táncok. Ő írta a Bors és A Tenkes kapitánya című tv-sorozatok zenéjét.
(halál)
[Részletek...] | [1974-06-25] Lánczos Kornél fizikus, matematikus, egyetemi tanár születése Székesfehérváron (+1974. jún. 25.). Tudománytörténeti munkát írt a térfogalom fejlődéséről és két könyvet Einstein világáról.
(halál)
[Részletek...] | [1972-12-19] A brazíliai Horta Barbosa tankerrel történt ütközés után a dél-koreai olajszállító Sea Star 840 000 hordó nyersolajjal szennyezte az Ománi-öbölt.
[Részletek...] | [1972-04-16] Floridából fellőtték a Holdra az Apollo-16-ot. Ez volt a második, kibővített tudományos kutatási programmal végrehajtott holdraszállás.
[Részletek...] | [1971-11-06] Az USA már az 520. atombomba-robbantást hajtotta végre (Alaszka, Aleut-szigetek, az addigi legnagyobb erejű földalatti robbantás). A tengeri vidra állomány a huszadára esett. A hidegháború végeztével 1994-ben az amerikai hadsereg elhagyta a szigeteket, több tízezres elhagyatott települést és a már a II. világháború kezdete óta keletkezett rengeteg mérget hagyva maga után.
(háború)
[Részletek...] | [1971-09-25] Mészáros Kálmán orvos, Afrika-kutató, szakíró, vadász halála (szül. 1894. máj. 8.). Élményeit az Abesszínia a vadászok paradicsoma és az Afrikai vadászemlékek című könyveiben írta meg. Gyűjteményével és felvételeivel a Természettudományi Múzeum kiállítási anyagát bővítette.
(Ahová a felfedezők, lőfegyveres vadászok eljutottak, oda az élővilágot pusztító civilizáció jutott el, így a felfedezők épp egy általuk pusztulásnak kitett élővilág emlékeit „mentik meg”.)
(halál)
[Részletek...] | [1968-11-07] Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas filozófus, esszéista, író, újságíró, könyvtáros születése (+1968. nov. 7.). Műveinek meghatározó élménye a hiteles lét és a modern világ közti ellentmondás. A társadalom válságát vizsgálta, a lét értelmét a hagyományban ismerte fel. Korának egyik legszélesebb látókörű európai gondolkodójaként megalázó segédmunkákra kényszerült a kommunista rendszerben. Karnevál című, az 50-es évek elején befejezett, ám harmincegynéhány év múlva is csak cenzúrázva kiadott regényében talán egyetlen magyar íróként említi meg a kommunista időszakban végrehajtott, tömeges kivégzéseket. Felkészültségéhez méltó munkát a Kádár-rendszerben sem kapott. Fontosabb művei: A láthatatlan történet, Karnevál, Regényelméleti fragmentum, Forradalom a művészetben.
(halál)
[Részletek...] | [1968-10-05] Az észak-írországi Derryben a katolikus felvonulókra rátámadt a rendőrség, és szétverte a menetet. A brutális rendőrattakról készült képek bejárták a világsajtót, a nemzetközi felháborodás nyomán 1969 elejére a kedélyek lecsillapítására választásokat írtak ki.
[Részletek...] | [1968-07-25] [idezet] Még az általa összeállított tudósbizottság nagy többséggel meghozott döntését is elvetve VI. Pál pápa a Humanae vitae kezdetű körlevelében megerősítette minden "mesterséges" születésszabályozás vatikáni tiltását.
(Az ökológiai lábnyom számítások szerint az emberiség épp ekkortájt érte el a 100 %-ot a Föld megterhelésében. A katolikus egyházvezetés újabb Galilei-esetként ismét semmibevette a tudományos gondolkodást. Azonban az emberiség túlnépesedésének korszakában ennek sokkal súlyosabb földi következményei vannak, mint annakidején a vitának, hogy az űrben mi kering mi körül.
A Humanae Vitae érvelését alkalmazva természetellenes és erkölcsileg megengedhetetlen egy virág illatát élvezni, ha orrunk nem érinti meg a porzót is és a bibét is és nem visz át virágport egyikről a másikra – hiszen az illat ’természetes’ funkciója rovarok stb. odavonzása a megporzás érdekében, mint ahogy a szex funkciója a spermiumoknak a petesejt közelébe juttatása.
Gaia Földanya érdekes trükköket vet be a túlnépesedés ellen: pl. a zsúfoltság okozta stress és az ételünkben, levegőnkben, vizünkben belénk kerülő szennyezés a XX. század folyamán egyötödére csökkentette a férfiak átlag spermaszámát.)
(tilt)
[Részletek...] | [1967-03-06] Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, akadémikus születése (+1967. márc. 6.). 1905-ben kezdte népdalgyűjtő munkásságát és ismerkedett meg Bartók Bélával. Feltárta a magyar népdal ősi rétegeit, zeneszerzőként kialakította a magyar prozódia elméletét és gyakorlatát, ezzel megteremtve a jellegzetesen magyar deklamáció feltételeit. Tudományszervezéssel és ismeretterjesztéssel is foglalkozott. Az általa kifejlesztett ún. Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában. Legismertebb művei: Háry János, Székelyfonó, Budavári Te Deum, Fölszállott a páva, Kállai kettős, Psalmus Hungaricus, Galántai táncok.
- + -
"Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be."
- + -
"Hétköznap európaiak vagyunk, hogy életünk vasárnapjain önmagunk lehessünk."
- + -
Magyar kórusok napja
A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezik meg Kodály Zoltán születésnapján.
(halál)
[Részletek...] | [1965-12-08] Befejeződött az 1962. október 11-én kezdődött II. Vatikáni Zsinat. A tanácskozást XXIII. János pápa hívta össze, s halála után VI. Pál pápa fejezte be. A zsinat korfordulót jelentett a katolikus egyház életében, évszázados törvényeket, szokásokat változtatott meg, és nagy mértékű erjedési folyamatot indított el.
- + -
Ezévben indult a zsinati szellemet magyar nyelven azóta is sugárzó, nyugaton szerkesztett, negyedéves Mérleg folyóirat.
"Mintha mi, magyarok még ma sem vennénk körül kellő tisztelettel azokat, akik az ősibb, magára a szelíd Jézusra visszamenő hagyomány követése miatt a pártállam idején üldözést szenvedtek. S ha akkor nyíltan nem állhattunk melléjük, akkor legalább ma, a szabadság korszakában pótoljuk mulasztásunkat" - írja a katonaság-megtagadókról a Mérleg 90/4. számának főszerkesztői bevezetője.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1963-09-28] Sík Sándor Kossuth-díjas költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus, szerzetespap halála (szül. 1889. jan. 20.). 1911-ben Münchenben ismerkedett meg a cserkészmozgalommal, s hazatérve a magyar cserkészet egyik alapítója, a Magyar Cserkészszövetség elnöke lett. 1946-tól ő szerkesztette a Vigiliát. 1947-től a magyar piarista rendtartomány főnöke volt.
- + -
Acélember c. nagyszerű verse a helytállás formaetikai erényéről érdekes gondolatokra indíthat, ha a helytállást a cél, a tartalometika szemszögéből vizsgáljuk:
„Ha Sík Sándor Acélembere elgondolkodna, hogy mire megy az energia az általa hordozott vezetékekben, ha átlátná, hogy ezzel működtetik a villamosszéket is, ezzel vetítik a lélekromboló filmeket is, ezt pazarolják a nemtörődömségből égve hagyott lámpák millióiban is, ezzel működteti az átlag fogyasztó az Istentől messze sodró kényelmét biztosító sok gép-rabszolgáját is, ettől csillog-villog a sok gazdag és ’nagy’ ember botrányos reprezentáció-élete is,
s ha átlátná, hogy ugyanakkor a nyomorgó városperemek körül száz kilométeres körzetben kipusztulnak az erdők és még a napon szárított trágyát is eltüzelik (a talaj meg tönkremegy), mert a nyomor valójában energiahiány is,
s ha átlátná, hogy nincs hatalmában a vezetékeket oda irányítani, ahol valóban szükség lenne az energiára -,
akkor talán kiszakítaná magát a csillogó vezetékek szemet gyönyörködtető vonalából és elmenne az emberekhez, hogy emberségre ’rázza’ föl őket (amire valószínűleg nagyobb esélye lenne azokban az otthonokban, ahol csillár helyett gyertyafény, porszívó helyett seprű van), vagy elmenne a szegényekhez, akiknek még ócskavasként is nagyobb hasznukra lenne talán, mint a csillogó vezetékek büszke hordozójaként.”
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1980)
(halál)
[Részletek...] | [1963-05-13] Jugoszláviában új szövetségi alkotmányt fogadtak el, amelynek része volt a Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma is. A dokumentum egyenrangú és tartós tényezőnek tekintette a nemzetiségeket, és speciális kisebbségi jogokat is megfogalmazott (amelyek azonban gyakran csak a deklaráció szintjén maradtak).
[Részletek...] | [1963-05-08] Baktay Ervin író, orientalista, művészettörténész, egyetemi tanár születése (+1963. máj. 08.). 1956-ban egyike volt annak a 17 nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulója alkalmából rendezett kongresszusra Delhibe. Több mint 20 kötetben ismertette India irodalmát és művészetét, feldolgozta a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum indiai anyagát, megírta Körösi Csoma Sándor életrajzát. A tudományos ismeretterjesztés legnagyobbjai közé tartozott.
(halál)
[Részletek...] | [1959-08-24] Sztelek Dénes faragó-népművész születése (+1959. aug. 24.). A Népművészet mestere. 1922-től készített magyaros jellegű bútorokat. Gyermekjátékokat is tervezett. Munkáiban a régi palóc pásztorművészet hagyományait fejlesztette tovább.
(halál)
[Részletek...] | [1957-08-21] A szovjet R-7 rakéta kísérleti útján 8000 km-t tett meg, ezzel az USA közvetlenül elérhetővé vált a szovjet atomfegyverek számára.
Elkezdődött fegyverkezési verseny új szakasza, a ballisztikus rakétákkal a Föld bármely pontja elérhetővé vált igen rövid idő alatt, bármilyen természeti, éghajlati és időjárási viszonyok között tetszés szerinti katonai és gazdasági objektum, igazgatási és vezetési pont megbízhatóan megsemmisíthetővé vált a rakéták több ezer vagy több millió tonna hagyományos robbanóanyag pusztító erejét megtestesítő nukleáris és termonukleáris robbanótölteteivel.
Az új évezred elején az időközben létrejött rakétakorlátozási és csökkentési megállapodások ellenére óriási rakétaarzenál áll rendelkezésre atomfegyverek céba juttatására. A szuperhatalmi atom- és rakétaelrettentési monopólium szétzilálálódása, az interkontinentális ballisztikus rakétákat hadrendbe állító újabb és újabb államok megjelenése egyre nagyobb veszélyeket teremt.
[Részletek...] | [1957-07-01] Nemzetközi Geofizikai Év kezdődött. Az emberiség addigi legnagyobb szabású közös tudományos vállalkozása keretében 1958. végéig világszerte kétezer különféle észlelőállomás létesült és a felbocsátott meteorológiai kutatórakéták száma meghaladta a tízezret.
[Részletek...] | [1956-11-22] Bartha Károly etnográfus halála (szül. 1889. júl. 11.). Gyermekjátékokkal és kismesterségekkel foglalkozott. Fő művei: Magyar néphagyományok, Magyar népi bábjáték.
(halál)
[Részletek...] | [1955-08-12] Thomas Mann német író halála (szül. 1875. jún. 6.). Irodalmi Nobel-díj 1929. A kritikai realizmus hagyományainak kiteljesítője, a polgári humanizmus egyik utolsó képviselője. Buddenbrook-ház, A varázshegy, Doktor Faustus, Mario és a varázsló, József és testvérei.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1955-05-14] [idezet] Aláírták a Varsói Szerződést a barátságról, együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia és a Szovjetunió. Közvetlen előzménye az volt, hogy az NSZK belépett a NATO-ba. Ezután a szovjet csapatok "segítséget nyújtva" a "nyugati agresszorok" ellen, tovább állomásoztak a kelet-európai országokban.
[Részletek...] | [1954-10-24] Cedric Prakash SJ-nek Rafi Ahmed Kidwai díjat adományozott az USÁ-ban élő muzulmán indiaiak első országos közgyűlése (Santa Clara).
Rafi Ahmed Kidwai (1894. febr. 18. – 1954. okt. 24.) indiai muzulmán politikus volt.
[Részletek...] | [1954-07-14] [sms] Kis Jankó Bori mezőkövesdi mintaíró asszony. A matyó hímzéshagyomány egyik legnagyobb mestere.
[Részletek...] | [1954-07-14] Kis Jankó Bori (Gáspár Mártonné, Molnár Borbála) mezőkövesdi mintaíró asszony halála (szül. 1876. aug. 27.) A népművészet mestere, a matyó hímzéshagyomány egyik legnagyobb továbbfejlesztője.
(halál)
[Részletek...] | [1954-06-30] A svájci foci világbajnokságon a magyar aranycsapat 4:2-re megverte a kétszeres világbajnok Uruguay-t. A FIFA 2000-ben a XX. század tíz legjobb meccse közé sorolta ezt a találkozót.
A Dél-Amerika Svájcaként is emlegetett, (például az 1953-ig tartó koreai háború hadiszállításainak is köszönhetően) virágzó gazdaságú Uruguay hanyatlását sokan ettől a vereségtől számították. Pedig a hagyományosan élőállat-, bőr- és gyapjúexportból élő országot az induló kőolaj- és műanyagkorszak szorította perifériára. A növekvő infláció és munkanélküliség 1958-tól jobboldali hatalomátvételbe, majd terrorba torkollott. Az ellene küzdő Tupamaros gerillamozgalom egyik vezetője, a csak 1984-ben helyreállt demokratikus viszonyokban már parlamenti képviselővé vált José Pepe Mújica a hatvanas évek közepén így buzdította harcosait: „Minden a svájci vereséggel kezdődött és a forradalommal ér majd véget.”
(háború)
[Részletek...] | [1949-09-08] Richard Strauss német zeneszerző halála (szül. 1864. jún. 11.). A későromantika egyik legjelentősebb képviselője. Művészete Wagner és Liszt hagyományaira épül, karmesterként egyike volt a legjobb Mozart-interpretátoroknak.
(halál)
[Részletek...] | [1949-02-14] Titkos római katolikus püspökké szentelte dr. Bogdánffy Szilárdot Romániában O’Hara nuncius. A Securitate hamar fölfedezte, már ápr. 6-án letartóztatták és a börtönben négy év alatt halálra gyötörték. Első miséjét 1934. júl. 1-én mondta.
[Részletek...] | [1948-08-18] Belgrádban Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, a Szovjetunió és Ukrajna képviselői aláírták az új Duna-egyezményt, amely a parti államok képviselőiből álló egységes Duna Bizottságot létesített. Ausztria 1960 óta tagja a szervezetnek, amelynek székhelye 1953 óta Budapest. 1998-ban csatlakozott Németország, Horvátország és a Moldovai Köztársaság.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1948-04-11] Fülöp Zsigmond természettudományi tanár, író, fordító halála (szül. 1882. dec. 21.). 1912-1919 között kiadta a Darwin című természettudományi folyóiratot. A Tanácsköztársaság idején a művelődésügy területén végzett tevékenysége miatt 1921-ben állásától megfosztották; ettől kezdve íróként és műfordítóként működött. Számos ismeretterjesztő könyvet és cikket írt és fordított, köztük Darwin egyes műveit.
(halál)
[Részletek...] | [1947-12-30] Romániában a II. világháború után egyre erőteljesebb támadások érték a látszatra még fennálló demokratikus intézményrendszert, a magyar kisebbséget, a királyságot és magát I. Mihály királyt. A kommunisták vezette kormány a Szovjetunió támogatásával e napon lemondásra kényszerítette a királyt, majd kikiáltották a köztársaságot.
(háború)
[Részletek...] | [1946-12-01] [sms] Megjelent az Élet és Tudomány első száma a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert beköszöntőjével.
(megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1946-12-01] Megjelent az Élet és Tudomány első száma a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert beköszöntőjével.
(megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1946-11-04] Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete megkezdte működését. Alapokmányát 1945. november 16-án fogadta el 20 ország képviselője. Magyarország 1948-ban csatlakozott. Napjainkban több mint 150 tagországa van.
[Részletek...] | [1946-04-21] John Maynard Keynes angol közgazdász születése (+1946. ápr. 21.). A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete címu muvében új gazdaságtani-gazdaságpolitikai elméletet fejtett ki, lefektetve az állammonopolista kapitalizmus gazdaságelmélet alapját. 1941-ben az angol központi bank igazgatójává nevezték ki, 1942-ben bárói rangot kapott. Fontos szerepet játszott 1944-ben a Bretton Woodsban folyó konferencián, az új kapitalista nemzetközi pénzügyi rendszer és intézményei (a Nemzetközi Valuta Alap és Világbank) kialakításában.
- + -
Érdekes, hogy Smith és Keynes, ez a két híres kapitalista közgazdász egy napon született.
Keynes így foglalta össze etikai szemléletét: "Megmaradtam, és mindig is meg fogok maradni morál nélkülinek."
1930-ban így ír: "Talán még száz évig kell magunknak és egymásnak mondanunk, hogy a becsületesség aljas dolog és a hitványság becsületesség. Az aljasság, fukarság hasznos és szükséges, míg a becsületesség nem. Csak a hitványság, irigység, kapzsiság és versengés tud végleg kivezetni bennünket a hiány sötét alagútjából. ...
Amikor az a nap eljönne, lehetőség lenne az erkölcsi törvények megváltoztatására is. Meg tudunk majd szabadulni sok álerkölcsös elvünktől, melyek kétszáz éven át kísértettek bennünket, s amik miatt néhány ilyen utálatos emberi tulajdonságot legmagasabb erénnyé magasztaltunk. A pénz, mint vagyon szeretete valamiféle utálatos betegségként lesz ismert, egyikeként a félig bűnös, félig beteges hajlamoknak, melyeket az elmebeteg ember undorodva vall be a szakorvosoknak. Amikor a hiányt legyőzzük, vissza tudunk majd térni az emberiség hagyományos erényeihez. Tisztelni fogjuk azokat, akik most képesek megtanítani minket, hogyan használjuk ki erényesen és jól a napot, az órát."
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1945-11-16] Aláírta az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete alapokmányát 20 ország képviselője. A szervezet 1946. november 4-én kezdte meg működését. Magyarország 1948-ban csatlakozott. Napjainkban több mint 150 tagországa van.
[Részletek...] | [1944-08-23] Romániában az antifasiszta erők - I. Mihály király támogatásával - népfelkelést szerveztek, és megdöntötték a fasiszta Antonescu tábornok uralmát. 1944. augusztus 25-én Románia hadat üzent Németországnak.
[Részletek...] | [1943-10-26] Stein Aurél (Sir Mark Aurel Stein) régész, történész, orientalista, utazó és földrajztudós, akadémikus születése (+1943. okt. 26.). Brit szolgálatban több alkalommal kutatott Belső-Ázsiában, bejárta Nagy Sándor hadjáratának útvonalát. Felfedezte a híres tunhuangi barlangtemplomot és könyvtárat. Több művében foglalkozott az ind történelem és az indo-szkita uralom vallási és művelődési viszonyaival. Sok tízezer páratlan leletét a British Museum őrzi. Könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. 81 éves korában kapott engedélyt, hogy Afganisztánban kutasson, Kabulban halt meg. 42 éves korától brit állampolgár volt, 1912-ben lovaggá ütötték.
(halál)
[Részletek...] | [1943-03-19] Mario Jose Molina kémikus születése Mexikóvárosban. Amerikai kutató lett, 1995-ben megosztva elnyerte a kémiai Nobel-díjat az ózonréteg bomlásának tanulmányozásáért. Felismerése nyomán indult meg a nemzetközi mozgalom a freongázok korlátozása érdekében.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1943-03-07] Andrasovszky József botanikus halála (szül. 1889. aug. 15.). 1912-től dolgozott a Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézetben a szőlőfajták tudományos rendszerezésén.
(halál)
[Részletek...] | [1943-02-21] Entz Géza zoológus, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1875. máj. 30.). 1920-ban Utrechtbe ment, ahol oktató, később professzor lett. Hazatérése után 1929-től vezette a tihanyi Biológiai Kutatóintézetet. A Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója, majd 1934-től a budapesti tudományegyetemen a zoológia professzora volt. Főként az egysejtűekkel foglalkozott. Jelentősek a Balaton élővilágára vonatkozó korszerű hidrobiológiai vizsgálatai.
(halál)
[Részletek...] | [1942-02-23] Stefan Zweig osztrák író, költő halála (szül. 1881. nov. 28.). Prózája a freudizmus legjellegzetesebb irodalmi megnyilvánulása. Íróportréit, monográfiáit és fordításait tudományos kutatásokkal alapozta meg.
(halál)
[Részletek...] | [1938-06-07] Dsida Jenő erdélyi költő, újságíró, szerkesztő halála (szül. 1907. máj. 17.). Első verseskötete 1928-ban jelent meg Kolozsvárt, Leselkedő magány címmel, ezt követte 1933-ban a Nagycsütörtök, majd 1938-ban az Angyalok citeráján című posztumusz kötet. Dolgozott a Pásztortűz, az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Lapok és a Keleti Újság munkatársaként, tagja volt többek között a Helikoni Írók Munkaközösségének, az Erdélyi Katolikus Akadémiának, 1933-ban pedig a Pen Club romániai tagozata magyar szakosztályának főtitkárává választották. Egyike volt a korszak legkifinomultabb, leghajlékonyabb verstechnikával bíró lírikusainak.
(halál)
[Részletek...] | [1938-03-12] Miután az előző nap Kurt Schuschnigg osztrák kancellár a német és osztrák nácik nyomására lemondott, német csapatok szállták meg az Ausztriát. Hitler bejelentette az Anschlusst, a Németországhoz való csatlakozást, amelynek következtében megszűnt Ausztria önálló államisága. Másnap Ausztriát Ostmark néven a Német Birodalom tartományává nyilvánították.
[Részletek...] | [1937-10-28] [idezet] Szent-Györgyi Albert biokémikus élettani Nobel-díjat kap "a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában".
A legelső és máig egyetlen olyan magyar kutató, aki Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért kapta a megtisztelő elismerést.
- + -
"Több évszázados hagyomány bennünket, magyarokat, arra tanított, hogy ha hadba hívnak, semmi se kérdezzünk. Ilyesformán cselekedtem én is, de a háború első három éve alatt égető vágy kerített lassan hatalmába, hogy a tudományhoz visszatérjek. Ugyanakkor mindinkább undorított a katonai szolgálat erkölcsi gyalázata is... Ezért egyik nap kinn a csatamezőn fogtam a puskámat és átlőttem a karcsontomat... Így visszakerültem a fővárosba, ahol doktorátust szereztem..."
(Szent-Györgyi Albert: Válogatott tanulmányok, Gondolat, 1983.).
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1937-10-28] Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus halála (szül. 1893. szept. 16.).
1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt.
- + -
"Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával (modern orvostudomány) születésszabályozás nélkül."
(Szent-Györgyi Albert: Kis katekizmus)
- + -
Az ENSZ 2002. okt. 15-i jelentése szerint a világ kb. egymilliárd házaspárjának egyharmada még mindig nem végez semmiféle családtervezést (főleg az oktatás és az eszközök hiánya, valamint a vallási és patriarhális uralom miatt).
Az ENSZ Népesedési Alapja (The United Nations Population Fund, UNFPA) becslése szerint a munkájukhoz adott minden ezer dollár segít megelőzni 360 nemkívánt gyermek megszületését, 150 abortuszt, 1 anya halálát, 11 csecsemő halálát, 14 (1-5 éves) gyermek halálát.
Az USA jelenlegi kormánya a saját korábbi ígéretét megszegve visszavont 34 millió dollár támogatást az UNFPA-tól.
A történelem eddigi legnagyobb létszámú generációja lép most termékeny korba.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1936-12-19] A náci hatalom megfosztotta állampolgárságától és a bonni egyetem által adományozott doktori címétől Thomas Mann Nobel-díjas írót.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1936-08-19] Federico Garcia Lorca spanyol költő, író, drámaíró halála (szül. 1898. jún. 5.). A falangisták gyilkolták meg a spanyol polgárháború első napjaiban. 1914-től a granadai egyetemen tanult filozófiát és jogot, de foglalkozott festészettel és zenével is. Verseskötetei is megjelentek (Versek könyve, Dalok, Andalúz dalok, Cigányrománcok), figyelme 1931-től fordult a színház felé, s egy vándor színtársulat igazgatója lett. Fő színpadi művei: Bernarda Alba háza, Vérnász, Yerma. Egy fiatal torreádor emlékére írta a Torreádorsiratót.
(háború, halál, megjelent)
[Részletek...] | [1936-08-19] Federico Garcia Lorca spanyol költo, író, drámaíró születése (+1936. aug. 19.). A XX. századi spanyol irodalom világirodalmi rangú képviseloje. Muvészetében a legosibb népköltészet egyesült a legmodernebb lírával. Elso könyvét Granadában publikálta 1918-ban Impressziók és tájak címen. 1920-ban bemutatták A halálthozó pillangó címu drámáját. Verseskötetei: Versek könyve, Dalok, Andalúz dalok. Cigányrománcok címu muvében összegyujtötte Spanyolország különbözo ihletésu dalait, majd eloadó-körutat tett az Egyesült Államokban. 1931-tol figyelme a színház felé fordult, s egy vándor színtársulat igazgatója lett. Jelentos drámai trilógiája: Vérnász, Yerma, Bernarda Alba háza. Falangisták a spanyol polgárháború elso napjaiban meggyilkolták.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1935-08-19] Kner Izidor nyomdász, könyvkiadó születése (+1935. aug. 19.). Gyomán született és halt meg, a művészi könyvtervezés és könyvnyomtatás úttörő jelentőségű, kiváló mestere.
(halál)
[Részletek...] | [1934-07-01] Titkos római katolikus püspökké szentelte dr. Bogdánffy Szilárdot Romániában O’Hara nuncius. A Securitate hamar fölfedezte, már ápr. 6-án letartóztatták és a börtönben négy év alatt halálra gyötörték. Első miséjét 1934. júl. 1-én mondta.
[Részletek...] | [1934-01-29] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1933-10-01] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1932-12-26] Kína Kansu tartományában a Richter-skála szerinti 7,6 erősségű földrengésnek 70 ezer halálos áldozata volt.
[Részletek...] | [1932-02-21] Gulácsy Lajos festő halála (szül. 1882. okt. 12.). 1902-ben Rómában, Firenzében és Párizsban képezte magát. 1914-ben a háború kitörése annyira megrázta, hogy ideggyógyintézetbe került. 1917-től, 35 éves korától 50 évesen bekövetkezett haláláig a lipótmezei elmegyógyintézetben élt.
Az Ópiumszívó álma és a Rózsalovag című híres képeit is az elmegyógyintézetben festette. Művészete nem tartozik semmiféle "izmushoz". Finom festői hang, lágy tónusok, néhány képén még zománcos színmegoldás jellemzi meseszerűen átfogalmazott olasz történelmi és zsánerjeleneteket ábrázoló festészetét.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1931-10-18] Thomas Alva Edison amerikai feltaláló születése (+1931. okt. 18.). 1033 találmányát szabadalmaztatta, nevéhez fűződik a szénszálas izzólámpa, a szénpormikrofon, az akkumulátor és a hengeres fonográf feltalálása. 1882-ben ő helyezte üzembe a világ első villamos erőművét. 1893-ban ő alapította az első filmstúdiót. Egyetlen tudományos eredménye az Edison-jelenségnek nevezett termikus emisszió felfedezése.
(halál, találmány)
[Részletek...] | [1931-09-02] Bíró Lajos rovartani kutató, néprajzi gyűjtő születése (+1931. szept. 2.). Gyűjtőútjairól hazahozott értékes anyagain kívül emlékirataival, leíró jegyzékeivel is hozzájárult a magyar tudomány gazdagításához. Nevét 18 állatnemzetség tudományos (latin) neve őrzi, a róla elnevezett fajtanevek száma több százra tehető.
(halál)
[Részletek...] | [1930-04-04] Kolozsvárott megtiltották a magyar nyelv használatát a megyei és a községi tanácsokban. A hivatali nyelv a döntő többségében magyarlakta területeken kizárólag a román lett.
(tilt)
[Részletek...] | [1930-03-02] David Herbert Lawrence angol költő, író, esszéista, kritikus születése (+1930. márc. 2.). Egy alacsonyabb osztályból származó brit szénbányász fia. A természet volt a legfontosabb dolog az életében. Lawrence a szex és az ökológia kapcsolatának nagy felfedezője.
Legismertebb regénye a Lady Chatterley szeretője (film is készült belőle). Sokáig be volt tiltva, csak elmarasztaló kritikákat kapott, amiért "pornografikus" regényt ír, miközben haldoklik.
- + -
"Ó, micsoda katasztrófa, micsoda megcsonkítása a szerelemnek, mikor pusztán személyes érzéssé tették, elszakítva a nap keltétől és nyugtától, a napforduló és a napéjegyenlőség mágikus kapcsolatától! Ez hát a baj velünk, a gyökereknél vérezünk, mert el vagyunk vágva a földtől, a naptól, a csillagoktól, és a szerelem vigyorgó utánzat, mert, szegény virág, letéptük a száráról az Élet fáján és vártuk, hogy viruljon tovább civilizált vázánkban az asztalon."
(D. H. Lawrence)
- + -
A http://bocs.hu messze legkeresettebb fordítása, a mélyökológiai "Megszentelt szexualitás" c. könyvfejezet, így kapcsolja össze Lawrence nyomán a szexet és az ökológiát:
"Ha az embereknek nem sikerült gyermekeik számát azon határokhoz igazítani, amelyeket az adott terület eltartóképessége szabott meg, akkor természetesen elpusztították saját életük alapját. Egy-egy civilizáció ilyenkor vagy kihalt, vagy elköltözött (megszállva egy másik területet), vagy megtanulták azokat a rituálékat, amelyek képessé tették őket a természettel egyensúlyban élni. Ez a 'megszentelt szex' alapja." (Dolores LaCapelle)
- + -
"Lawrence a krízis elérésének pillanatában szimbolizálta civilizációját ... a népesség és a gazdaság krízisekor."
"Ami ma (a második világháború kitörése előtt írta ezt - a szerk.) Európában történik, és ami kétségtelenül meg fog történni a jövőben, nagy részben a tömegemberiség brutális reakciója azokra a problémákra, amelyeket ez a kivételes ember, a zseniális D. H. Lawrence érzékelt, amelyekkel szembeszállt és harcolt a maga módján."
"Még ma is kevesen látják Lawrence-hez hasonló élességgel a világot ma gyötrő problémák szexuális gyökereit." (Sigrid Undset, skandináv regényírónő)
- + -
Rolf Gardiner, angol farmer, erdész és a Föld Szolgálata ifjúsági táborok úttörője úgy gondolta, hogy az ökológia fiatal tudományának "egyre fontosabb szerepet kell játszania a reformerek javaslataiban". Miután elolvasta Lawrence egyik könyvét, így írt 1919-ben:
"Lawrence lett a fáklyavivő, fiatalságomnak vezérfénye. S ment előre, felfedezve a sötétet, eloszlatva elavult, kimerült látásmódunkat, elszakadva a véges ideák absztrakcióitól, elnyűtt koncepcióktól, terméketlen szavaktól és kihűlt szimbólumoktól... Mindig úgy tűnt nekem, hogy a táj Lawrence által beszél. Valóban a sötét, termékeny nottinghami erdők voltak azok, amelyek újra és újra keresztültörtek a korai könyveiben, megtöltve azokat ... a táj titkos, elrejtett isteneivel, hogy szóljanak hozzánk és követeljenek minket ... A hely szelleme (Olaszország, Ausztrália, Mexikó), ez uralta és táplálta erejével. Minden könyve lüktet ettől a sötét és izgalmas szellemtől... tanítva minket, hogy érezzük és éljük át elemi erővel a földben lakó istenek ősi hatalmát... Tudta, hogy a földből erőt nyerhetünk és értelmesen élhetünk, ha különleges tájakon, a föld múltjának hatalmaival közösségben dolgozunk... Hosszú ideje érzem, hogy valamennyire érvényesíteni kell Lawrence tanítását és meglátását, nem irodalmi kritikákkal, hanem azáltal, hogy az emberek az ő szemlélete szerint próbálnak élni."
- + -
"Az emberiség utolsó háromezer éve egy kirándulás az ideálokba, testetlenségbe és tragédiába, és most a kirándulásnak vége... ez gyakorlatilag kapcsolat kérdése. Vissza kell találnunk a kapcsolathoz, élénk és tápláló kapcsolathoz a kozmosszal... Az út a naponkénti rituálén, az újraébredésen át vezet. Újra gyakorolnunk kell a hajnal, a dél, a napszállat rítusát, a tűzgyújtás és a vízöntés rítusát, az első és az utolsó lélegzet rítusát... Vissza kell térnünk 'a tudásra az együttlét jegyében', amelyben a test, a szex, az érzelmek, a szenvedélyek együtt léteznek a földdel és a nappal és a csillagokkal."
(Lawrence: Lady Chatterley szeretőjének apropói)
(háború, halál, katasztrófa, tilt)
[Részletek...] | [1929-02-23] Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenekutató születése (+1975. aug. 19., Damaszkusz). Sokoldalú tehetség volt, sok hangszeren játszott. Tervszerű kutatómunkával gyűjtötte a délszláv zenei és folklórhagyományokat. Művei: Palóc fantázia, Kalotaszegi concerto, Drágszéli táncok. Ő írta a Bors és A Tenkes kapitánya című tv-sorozatok zenéjét.
(születés)
[Részletek...] | [1928-12-15] Friedensreich Hundertwasser (Friedrich Stowasser) osztrák festő és grafikus, épülettervező halála (szül. 1928. dec. 15.). Erős színezésű, egyenes vagy spirális vonalvezetésű, dekoratív festészetével az osztrák ún. "Jugendstil" hagyományainak folytatója. Festett papírra, vászonra, fára, kőre. A bécsi "Hundertwasser-ház" egyúttal műveinek otthona. Az elidegenedett városban próbált természetközelit építeni.
(születés)
[Részletek...] | [1928-06-13] John Forbes Nash Jr. amerikai közgazdász, matematikus születése. Az ő életéről szól az Egy csodálatos elme c. négy Oscar díjas film.
Már harmincévesen klasszikusnak számított, továbbfejlesztett játékelmélete forradalmasította a közgazdaságtudományt. 1959-től közel harminc évig mentális betegségével küszködött, csak a nyolcvanas években kezdett újra beszélni és kapcsolatokat tartani. 1994-ben megosztott közgazdasági Nobel-díjat kapott "a nem kooperatív játékok elmélete terén kifejtett úttörő egyensúly-analízis kidolgozásáért".
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1927-09-05] Az Országos Magyar Biológiai Kutatóintézet megnyitása Tihanyban, X. Nemzetközi Zoológiai Kongresszus.
Az első kizárólag tudományos célokat szolgáló magyarországi intézet. 1982 óta Balatoni Limnológiai Kutatóintézet néven elsődleges feladata a Balaton vízminőségének és élővilágának védelmével összefüggő magyar biológiai kutatások összehangolása.
[Részletek...] | [1927-06-27] Debrecenben mintegy száz helybeli irodalom-művészetkedvelő részvételével megalakult az Ady Társaság. Az irodalmi, művészeti és tudományos egyesület közösséget vállalt a Nyugat körével, és küzdött Bartók és Kodály elismertetéséért is. A társaság rendszerint Ady születésnapja körül tartotta évenkénti Ady-ünnepeit, s 1947-ben megszűnt.
[Részletek...] | [1927-05-22] Oláh György magyar származású amerikai kémikus születése (Budapest). Kémiai Nobel-díjat kapott 1994-ben. Az ő kutatásai nyomán vált lehetővé az ólommentes benzin.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1927-02-08] Koch Antal geológus, akadémikus születése (+1927. febr. 8.). A Földtani Intézetben dolgozott, majd a kolozsvári és 1895-től a budapesti egyetemen oktatott földtant és őslénytant. Az Erdélyi-medence harmadkori képződményeit tanulmányozta. A hazai geológusok közül utolsóként még egyaránt művelte valamennyi szervetlen természettudományt. Alapvető munkát végzett az ország számos területének ásványtani, kőzettani, őslénytani, földtani és barlangtani leírásában. A Magyar Tudományos Akadémiának 1875-ben levelező, 1894-ben rendes tagja lett.
(halál)
[Részletek...] | [1926-04-16] György Lajos orvos, az orvostudományok doktora (1975), környezetvédő születése. Az ELTE Természetvédelmi Klubjának vezetője, s 1983-tól a Klub által kiadott Gaia Sajtószemle szerkesztője. Ökofilozófiával, általános rendszerelmélettel és környezetvédelemmel foglalkozik. Főbb művei: A jót választanod kell (1996), Vissza a kozmikus rendhez (2000).
György Lajos, akit a zöld mozgalmakban Piros néven ismernek, "a magyarországi környezetvédelem nagy öregje, aki bátor, de meggondolt kiállásával, másrészt a környezetvédelem, mint életszemlélet fáradhatatlan propagálásával és megélésével példakép ma is." (Sólyom László köztársasági elnök köszöntötte így 80. születésnapján.)
(születés)
[Részletek...] | [1925-10-26] Hajdúszoboszló hőforrást találtak, 317 napi kőolaj-, illetve földgáz utáni kutatás nyomán.
[Részletek...] | [1924-07-24] Szily Kálmán nyelvész, természettudós, akadémikus születése (+1924. júl. 24.). A Természettudományi Közlöny, a Magyar Mérnök Egylet és a Magyar Nyelvművelő Társaság megalapítója. 1889-1905 között az MTA főtitkára volt. A Műegyetem első rektora. Ő szerkesztette A magyar nyelvújítás szótárának I. és II. kötetét.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1922-09-27] Apáthy István zoológus, akadémikus születése (+1922. szept. 27.). 1909-ben Kolozsvárott az akkori európai színvonalat is meghaladó állattani intézetet létesített. Tőle származik az idegingerület vezetésének ún. kontinuitás (folyamatosság) tana. Érdeme volt a mikrotechnika fejlesztése. Kísérletet tett a férgek rendszertani osztályozására. Szépirodalommal és publicisztikával is foglalkozott. Egyik alapítója volt a Társadalomtudományi Társaságnak.
(halál)
[Részletek...] | [1921-01-05] Friedrich Dürrenmatt svájci német író születése (+1990. dec. 14.). A XX. század második felének legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Világhírű drámái A fizikusok és Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédia.
- + -
Az atombomba ledobása rettenetes erővel dobta felszínre a fizikusok, a tudósok felelősségét: félelmetes tudásukat kinek bocsátják rendelkezésére. Legvilágosabban talán Dürrenmatt A fizikusok c. drámája veti föl a problémát:
"Tudományunk iszonyatossá, kutatásunk veszélyessé, ismereteink halálossá váltak. Nekünk, fizikusoknak, egyetlen lehetőségünk maradt: ... vissza kell vennünk a tudásunkat!"
De azóta kiszélesedett a felelősség: nemcsak a tudósoknak van felelősségük, hanem minden embernek, aki a maga kis mindennapi munkájával ugyanazt a gazdasági-tudományos-technikai folyamatot (szándékosan nem írok fejlődést vagy haladást!) viszi előre, amelyet a tudósok nagy lépésekkel lendítenek meg. Mert ez a folyamat még békés úton is katasztrófába visz.
"Kérdésessé vált a reneszánszra visszamenő fenntartás nélküli bizalom egy olyan tudományban, amely a természet uraivá és birtokosaivá tesz bennünket. Főleg 1968 után nyilvánvalóvá váltak a természeti forrásokban keletkezett rombolások, az ember elidegenedése és manipulációja, a környezet halált hozó elszennyeződése, és a fejlődésben való vak hit rabszolgává tevő illúziói! Életünknek és történelmünknek többé nem lehet értelmes célja ez a tudományos-technikai-gazdasági növekedés!" (Roger Garaudy: A "bázis" a marxizmusban és a kereszténységben, Concilium 1975/4.)
"Még egyetlen társadalom sem hirdette ily mértékben a maga termelésének fontosságát, s ugyanakkor egyetlen társadalom sem rombolta szét ily mértékben a földgolyó biológiai harmóniáját, zsákmányolta ki a földgolyó ásványi gazdagságát, szennyezte be kontinenseit és tengereit piszokkal és kártékony, megsemmisíthetetlen melléktermékekkel, melyektől az emberiség aligha tud többé megszabadulni." (Hubert Lepargneur: Az egyház kritikai funkciója a társadalom által elrendelt halállal szemben, Concilium 1974/4.)
Sajnos a fizikusok döntési szabadsága csupán annyi, hogy szerencsés esetben eldönthetik, melyik hatalmat akarják szolgálni. Hiszen ma már a kutatás olyan eszközöket és beruházásokat, annyi pénzt igényel, hogy azt csak valamely hatalomtól lehet megkapni. Az sem megoldás, ha a fizikus visszaveszi a tudását, hiszen "minden kigondolhatót előbb-utóbb kigondolnak"! (Dürrenmatt, Utószó 19. pont)
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1979)
(születés)
[Részletek...] | [1921-01-05] [idezet, sms] Dürrenmatt szül. "Tudományunk halálossá vált.”(A fizikusok) 1980:kész A rózsa neve (Umberto Eco).
[Részletek...] | [1920-01-02] Isaac Asimov orosz származású amerikai író, természettudós születése (+1992. ápr. 6.). A tudományos-fantasztikus irodalomban is mély társadalmi, történelmi, filozófiai kérdésekkel foglalkozott, emellett még rendkívül változatos témakörökben publikált, Shakespeare-től a biokémiáig, könyveinek száma jóval meghaladta a kétszázat.
"Az erőszak a gyengék utolsó menedéke." (A hét kötetes Alapítvány sorozat egyik mottója)
(születés)
[Részletek...] | [1920-01-02] Isaac Asimov orosz-amerikai író halála (szül. 1920. jan. 2.). A tudományos-fantasztikus irodalom megújítója.
(születés)
[Részletek...] | [1919-11-22] Simonyi Zsigmond nyelvtudós, akadémikus születése Veszprémben (+1919. nov. 22.). Bpesten, Lipcsében, Berlinben és Párizsban tanult. Egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1879, r. 1893). 1895-től a Magyar Nyelvőr, 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Négy évtizeden át a magyar nyelvészek új nemzedékeit nevelte fel. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. 1903-ban a közoktatásügyi min. megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott.
A Tanácsköztársaság alatt tanúsított haladó magatartásáért elszenvedett üldöztetések a beteg tudós halálához vezettek.
(halál)
[Részletek...] | [1919-11-07] Einstein, aki odáig csak tudományos körökben volt elismert, másfél évtizeddel a relativitáselmélet publikálása után, e napon világhírűvé vált. Ugyanis e napon kürtölte világgá a sajtó Arthur Eddington csillagásznak a máj. 29-i napfogyatkozás kapcsán mért, a Royal Society előző napi ülésén ismertetett, a relativitáselméletet kísérletileg igazoló bizonyítékát, hogy a nap tömege elhajlítja a fényt.
(Einstein tudatosan elfogadta a kultikus zseni imázsát, hogy humanista erkölcsi és politikai nézeteit a közvéleménnyel megismertethesse.)
[Részletek...] | [1919-09-21] Paszlavszky József zoológus, pedagógus, akadémikus születése (+1919. szept. 21.). 1877-től a Természettudományi Társulás másodtitkára és közlönyének szerkesztője, 1897-től a társulat első titkára. Elemezte az animális és a humán pszichológia kapcsolatát. A Fauna Regni Hungariae (Magyarország állatvilága katalógus) szerkesztője.
(halál)
[Részletek...] | [1919-09-10] Hopp Ferenc műgyűjtő, utazó születése (+1919. szept. 10.). A hagyatékából a házában létrejött és róla elnevezett Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum 1923-ban nyílt meg.
1882-1914 között ötször utazta körül a Földet, s közben kelet-ázsiai, kínai és főleg japán ritkaságokat vásárolt meg, tudományos képzettség nélkül, de igen jó érzékkel. Gyűjteményét és Andrássy úti villáját 1919-ben az államnak adományozta, kikötve, hogy azt egyesítsék az állam tulajdonában levő kelet-ázsiai műtárgyakkal.
A pesti Calderoni cég tulajdonosaként sokat fáradozott a magyar oktató-szemléltető eszközgyártás fellendítésén.
(halál)
[Részletek...] | [1918-11-11] A 10 millió áldozatot követelő I. világháború vége.
November 11-én Németország képviselőinek a franciaországi Compiégne-ben kellett aláírni a fegyverszünetet az antant előtt.
Németországban a vesztes háború végén forradalmi helyzet alakult ki. Elmenekültek a tartományok uralkodói, s országszerte forradalmi tanácsok alakultak. November 9-én Berlinben kikiáltották a köztársaságot, II Vilmos császár lemondott, és 10-én elmenekült.
Megalakult az önálló Ausztria. E napon mondott le I. Károly felségjogai Ausztriában való gyakorlásáról. Másnap megalakult az új, önálló köztársaság, melynek demokratikus alkotmányát 1920-ban dolgozták ki és fogadták el.
Lengyelország 120 éves idegen uralom után visszanyerte önállóságát. November elején Lublinban ideiglenes kormány alakult, november 11-én kikiáltották a köztársaságot.
(háború)
[Részletek...] | [1918-09-30] Szabó Ervin könyvtáros, szociológus halála (szül. 1877. aug. 23.). 1911-től volt a Fővárosi Könyvtár igazgatója, amelyet korszerű társadalomtudományi szakkönyvtárrá alakított át és létrehozta a fiókkönyvtári hálózatot. A könyvtár jelenleg is az ő nevét viseli.
(halál)
[Részletek...] | [1918-06-26] Peter Rosegger osztrák író halála (szül. 1843. júl. 31.). Témáit szűkebb stájer hazájából merítette; a paraszti hétköznapok valóságát belső derűvel és humorral ábrázolta. Műveiben védelmébe vette a paraszti hagyományokat a gépies, nagyvárosi életformával szemben. Kötetei óriási példányszámban jelentek meg, s nagyon népszerűek voltak.
(halál)
[Részletek...] | [1917-12-17] George Demeny magyar származású francia fizikus halála (szül. 1850. jún. 12.). A filmezés egyik úttörője, 1893-ban szabadalmaztatta a Phonoscop-ot, filmszalaggal működő mozgóképfelvevő gépet.
Tudományos alapossággal foglalkozott a mozgáselmélettel. 1880-ban "Nation" névvel tornászegyletet alapított. Őt tekintik a korszerű francia testnevelés-oktatás megteremtőjeként.
(halál)
[Részletek...] | [1916-01-07] Mocsáry Lajos író, publicista halála (szül. 1826. okt. 26.). A dualizmus korának kiemelkedő politikusa, a nemzetiségi kultúrák egyenjogúsításáért küzdött. Neve a nemzetiségi megbékélés jelképe lett, 1947-ben róla nevezték el a budapesti főiskolai román kollégiumot.
(halál)
[Részletek...] | [1915-05-02] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1914-12-27] Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus halála (szül. 1835. jún. 26.). 1887-ben megindította és tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket. Természettudományos munkássága mellett érdeklődése kiterjedt a magyar ősfoglalkozások, a néprajz és a nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körére. Nevéhez fűződött Magyarországon az ősemberkutatás megkezdése. Ő alapította a Magyar Ornitológiai Központot.
(halál)
[Részletek...] | [1914-10-27] Az első ismert vegyifegyver bevetés háborúban (eltekintve egy ókori följegyzéstől, mely szerint a spártaiak a peloponnészoszi háborúban ként és arzént alkalmaztak Plataia és Delión ostrománál, i. e. 428–424-ben). A németek a srapnel- (repesz-) lövedékekben a kaucsuk töltőanyagot, melybe az ólomgolyókat ágyazták, ingerlő hatású kémiai anyagra, xilil-bromidra cserélték, melynek könnyfakasztó hatása már akkor ismert volt. Sikeres kísérlet után az új lőszert a brit csapatok ellen vetették be Neuve Chapelle-nél, de az ötlet a harctéren teljes kudarcba fulladt, a brit alakulatok semmilyen hatást nem észleltek.
(háború)
[Részletek...] | [1914-04-20] Asszonyok és gyerekek haltak meg, amikor a nemzeti gárda szétlőtte és felgyújtotta azt a sátortábort, ahová Rockefeller fő vállalkozásának, a Standart Oil-nak Ludlow-i telepéről (Colorado) az 1913. szept. 23-i robbanás és az embertelen munkakörülmények miatt sztrájkba lépett munkásokat kilakoltatták (s ahol négyszáz család kemény telet vészelt át sátrakban).
Mindez óriási felháborodást váltott ki a Rockefellert már addig is rabló-bárónak tartó közvéleményben. Rockefeller fia bocsánatot kért a szenátusban és egész életét annak szentelte, hogy a család becsületét tisztára mossa. Javított a bányászok életkörülményein, engedélyezte a szakszervezeteket. Nyolcvanas éveiben járó apja fokozatosan átengedte neki a vagyont és ő nemzeti parkot, jótékonysági és oktatási intézményeket hozott létre, tudományos kutatásokat, múzeumokat és művészetet támogatott, s olyan templomot épített New Yorkban, amelyben tudósok (köztük Darwin) szobrai állnak.
(sztrájk)
[Részletek...] | [1914-01-14] Ladányi László jezsuita lelkész születése (+1990. szept. 23., Hongkong). 1936-ban Budapesten lépett a jezsuita rendbe, 1939-ben telepedett le Kínában, 1943-47 között Sanghajban teológiát tanult és ott szentelték pappá. Az 1949-es kínai forradalom győzelme után távozni kényszerült az országból és attól kezdve Hongkongban élt. 1953-ban kezdte meg és 1982-ig folytatta a China News Analysis című kiadvány szerkesztését, amelyben Kína gazdasági, politikai folyamatait elemezte annak nyomán, hogy a kínai életet Hongkongból rádión követte nyomon. Három évtizedes dokumentációs munkáját összegezte, az 1988-ban angol nyelven kiadott A Kínai Kommunista Párt és a marxizmus 1921-1985 című kötete.
(születés)
[Részletek...] | [1913-11-13] Csató János botanikus, ornitológus halála (szül. 1833. ápr. 6.). Korának egyik legnagyobb tudományos felkészültséggel rendelkező autodidakta botanikusa és ornitológusa volt. Legfontosabb munkája az Alsó-Fehér vármegye növény- és állatvilága című műve. Értékes madár- és növénygyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.
(halál)
[Részletek...] | [1913-11-07] Alfred Russel Wallace angol természettudós, zoológus, utazó születése (+1913. nov. 7.). Számos gyűjtőutat tett, bejárta az Amazonas vidékét és Malajziát, s 125 ezer darabos természettudományi gyűjteménnyel tért vissza hazájába. A fajok eredetére vonatkozó értekezésének hatására tette közzé Darwin a természetes kiválasztódásról szóló elméletét (1859-ben, noha már 1842-ben készen volt, de az elítéléstől tartva csak halála után tervezte kiadatni). Ő a korszerű állatföldrajz megteremtője is.
(halál)
[Részletek...] | [1913-10-08] Rónay György író, költő, műfordító születése (+1978. ápr. 8.). A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott, Baumgarten-díjat (1942) és József Attila-díjat (1967) kapott, 1945-től a Vigilia szerkesztő bizottságának tagja, 1969-től haláláig felelős szerkesztője volt. Fő műve a Keresztút című regénye, amely 1937-ben jelent meg, és olyan vihart kavart, hogy utána egy ideig csak álnéven publikálhatott. Számos európai nyelvből fordított.
- + -
Szerb Antal így ír a regényről a Nyugatban (1938/3. szám, Figyelő rovat):
„Rónay György regénye a szektások világába visz, könyve istenkereső regény, mint a múlt század nagy regényei, két isten harcol benne a faluért, a papoké és a szektásoké. Előtte Móra Ferenc súrolta ezt a témát, de még mikszáthi hagyomány nyugodalmas hangján.
A regény másik problémája is vallási természetű, de még sokkal kényesebb vagy kényelmetlenebb, mint a szektások ügye: a katolikus papi élet kérdéseit bolygatja meg. A regény hőse egy katolikus pap gyermeke, középponti témája a nagyrahivatott pap szörnyű vergődése a bűntudat hálójában, az asszony társadalmi helyzetének kínjai és a fiú küzdelme önmagával, hogy ilyen tehertétel dacára megtalálja útját Krisztushoz és Egyházához. Nyers őszintesége e körül a téma körül úgy tudom hivatalos katolikus részről bizonyos ellenérzést váltott ki — de mindazok a vádak, amelyek Rónay könyvét illetik, ugyanilyen mértékben sújthatnák az új francia katolikus irodalom nagyjait is — akikre pedig oly büszkén szokás hivatkozni, — elsősorban az immár mintaképpé vált Mauriacot.”
(születés)
[Részletek...] | [1913-09-23] Asszonyok és gyerekek haltak meg, amikor a nemzeti gárda szétlőtte és felgyújtotta azt a sátortábort, ahová Rockefeller fő vállalkozásának, a Standart Oil-nak Ludlow-i telepéről (Colorado) az 1913. szept. 23-i robbanás és az embertelen munkakörülmények miatt sztrájkba lépett munkásokat kilakoltatták (s ahol négyszáz család kemény telet vészelt át sátrakban).
Mindez óriási felháborodást váltott ki a Rockefellert már addig is rabló-bárónak tartó közvéleményben. Rockefeller fia bocsánatot kért a szenátusban és egész életét annak szentelte, hogy a család becsületét tisztára mossa. Javított a bányászok életkörülményein, engedélyezte a szakszervezeteket. Nyolcvanas éveiben járó apja fokozatosan átengedte neki a vagyont és ő nemzeti parkot, jótékonysági és oktatási intézményeket hozott létre, tudományos kutatásokat, múzeumokat és művészetet támogatott, s olyan templomot épített New Yorkban, amelyben tudósok (köztük Darwin) szobrai állnak.
(sztrájk)
[Részletek...] | [1913-09-15] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus halála (szül. 1832. márc. 19.). 1861-ben „expedíciót szervezett” (azaz szegényen, dervisruhában, ezer veszély és nélkülözés közepette egyedül vándorolt) a magyarok őshazájának felkutatására. Kutatásai úttörő jelentőségűek voltak Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a filológia területén (egyik életcélja volt a magyar és török nyelvek közti rokonság bizonyítása).
A budapesti egyetem tanára, az európai hírű nyelvész és néprajzkutató borzasztó szenvedések közepette többnyire gyalog sántikált végig rossz lábával óriási területeket, Resid Effendi álnéven kolduló dervis rongyaival álcázva magát, mert előtte minden európait megöltek itt a vérszomjas uralkodók, a kánok és emírek.
(Nem véletlenül tartottak az erősebb hatalmak kémeitől, a felfedezők és tudományos kutatók munkáját mindig a hódítók és gyarmatosítók hasznosították. A történészek ma már biztosra veszik, hogy Vámbéry kémtevékenységet is folytatott és azt az angol királynő és a konstantinápolyi szultán egyaránt megfizette.)
A tudomány szenvedélyétől hajtott vándor csaknem szomjan halt a sivatagban, és számtalanszor került a leleplezés, a halál küszöbére. Jegyzeteit arab írással magyar nyelven készítette, mint dervisrendje titkos talizmánjait. Tökéletes nyelvtudásának és a szokások mély ismeretének köszönhette, hogy sikerült betöltenie önként vállalt tudományos küldetését, és számos könyvben írhatta le a közép-ázsiai életet, viszonyokat.
(halál)
[Részletek...] | [1913-08-09] Szinnyei József bibliográfus, akadémikus halála (szül. 1830. márc. 18.). A modern tudományos bibliográfiai irodalom megteremtője, az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárának megalapítója. Több jelentős irodalmi és történettudományi társaság alapításában vett részt. 30 ezer magyar író szerepel 14 kötetes Magyar Írók Élete és Munkái című hatalmas életrajz-gyűjteményében.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1913-05-19] Korányi Frigyes báró, belgyógyász, akadémikus születése (+1913. máj. 19.). A szabadságharcban főorvosként vett részt, ezért Nagykállóra száműzték. 1864-ben Pesten előbb a tifusz-fiókkórház, majd 1865-től a Rókus Kórház idegosztály vezetője volt. Ezután megszervezte az I. számú belklinikát, melynek nyugdíjba vonulásáig vezetője, 1886-87-ben a pesti egyetem rektora volt. Részt vett az egészségügyi reformintézkedések kidolgozásában. A belklinikán bevezette a laboratóriumi kutatást, a vegyi, bakteriológiai és röntgenvizsgálatokat, indítványára létesítették a gyakornoki intézményt. Önálló tudományos eredményei főleg a mellkasi betegségekkel kapcsolatosak. Kezdeményezésére jött létre Budakeszin a TBC-szanatórium, később az első fővárosi tüdőbeteg-gondozó.
(halál)
[Részletek...] | [1913-02-19] Balogh János Széchenyi- és Kossuth-díjas zoológus, akadémikus születése (+2002. aug. 15.). A Corvin-lánc kitüntetettje. Egyetemi tanárként az MTA Botanikai és Ökológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, állatrendszertannal, ökológiával, talajzoológiával és zoocönológiával foglalkozott. 1963-78 között 28 tengerentúli expedíciót vezetett. Kutatási területe a trópusi őserdők nagyrészt ismeretlen talajfaunája. 1959-től rádiós sorozatokat írt, két televíziós sorozat szerzője, illetve tudományos tanácsadója volt. Ismertebb művei: A zoocönológia alapjai (1952), Haldokló őserdők nyomában (1984), Megsebzett bolygó (1980), Érdekes szigetek (1982).
(születés)
[Részletek...] | [1912-04-14] A Titanic nevű 280 méter hosszú, 30 méter széles brit óriásgőzös (a világ akkori legnagyobb utasszállító hajója), útban Southamptonból New Yorkba, miközben megkísérelte megszerezni az Atlanti-óceánt leggyorsabban átszelő hajónak járó kék szalagot, egy jéghegy víz alatti párkányára futott, és másnap hajnali 2 óra 20 perckor elsüllyedt. A 2209 utas közül 1517 (elsősorban az elegendő mentőeszköz hiányában) életét vesztette. A baleset után valamivel biztonságosabbá vált a hajózás, mert elrendelték, hogy az összes nagyobb tengerjáró szikratávíróval legyen ellátva.
(A versenyző ember buta és gondatlan őrültségének példája, amiből a Földet profithajszával, népesedési versengéssel, tudományos és hatalmi dicsőségmániával, fegyverkezési versennyel tönkretevők máig sem tanultak.)
[Részletek...] | [1912-01-01] Nan-kingban (Csiang tartomány) kikiáltották a Kínai Köztársaságot az 1911 októberében a nemzeti kapitalizmus talaján kezdődött polgári forradalom eredményeként. Kínában a század elejére általános elégedetlenség bontakozott ki a mandzsu Csing-dinasztia ellen.
(Több mint négy és fél ezer év császárság után...)
[Részletek...] | [1910-09-08] Felavatták a Sissy királynőről elnevezett Erzsébet-kilátót Budapesten, a János-hegy 527 méter magas csúcsán neoromán stílusban, Schulek Frigyes tervei alapján épült a 23,5 méter magas, négyteraszos, kerek alaprajzú kőtornyot, “hogy minden idők viszontagságaiban örökre megjelölje a megszentelt helyet, ahonnan Magyarország drága nagyasszonya oly szívesen és oly gyakorta gyönyörködött a csudás természet szemei elé táruló fönséges látványában.” (Idézet a márvány emléktábla szövegéből)
(Bár minden ember szívesen és gyakorta gyönyörködne a csudás természet szemei elé táruló fönséges látványában…)
(felavat)
[Részletek...] | [1910-06-11] Jacques-Yves Cousteau francia óceanográfus születése (+1997. jún. 25.). Calypso nevű hajóján 1952-től számtalan tudományos expedíciót vezetett, beutazta a világtengereket. Kutatásai közben - az általa kifejlesztett víz alatti filmezési eljárással - filmeket is forgatott. Az 1960-as évektől figyelme egyre inkább a környezetvédelem felé fordult, már akkor felemelte a szavát a tengerek tisztaságáért, amikor az ökológia még a gyermekkorát élte. Legnagyobb érdeme a tudományos életben oly gyakran lenézett népszerűsítő tevékenység volt: minden ismeretét azonnal közkinccsé tette.
(születés)
[Részletek...] | [1910-06-11] Jacques-Yves Cousteau francia oceanográfus halála (szül. 1910. jún. 11.). Calypso nevű hajóján 1952-től számos tudományos expedíciót vezetett a világtengereken, s az általa kifejlesztett víz alatti filmezési eljárással a kutatás mellett filmeket is forgatott. Az 1960-as évektől figyelme egyre inkább a környezetvédelem felé fordult, már akkor felemelte a szavát a tengerek tisztaságáért, amikor az ökológia még a gyermekkorát élte. Legnagyobb érdeme a tudományos életben oly gyakran lenézett népszerűsítő tevékenység volt: minden ismeretét azonnal közkinccsé tette.
(születés)
[Részletek...] | [1909-01-10] A Felvidéken - különösen Bereg megyében - éhínség pusztított. A rossz termés, az általános munkanélküliség miatt sok család képtelen volt élelemről gondoskodni. A fővárosi sajtó híradása nyomán a kormányzat - megkésve - intézkedett arról, hogy az érintett településeken ingyenes gabonát és vetőmagot osszanak szét.
(éhínség)
[Részletek...] | [1908-11-22] Megalakult a Galilei-Kör, a budapesti haladó szellemű egyetemi hallgatók szervezete, a Társadalomtudományi Társaság támogatásával, mint a Szabadongondolkodók Magyarországi Egyesületének fiókszervezete.
[Részletek...] | [1908-11-04] Joseph Rotblat halála (szül. 1908. nov. 4.). Béke Nobel-díj 1995-ben a nukleáris fegyverek politikai szerepének csökkentéséért és hosszú távon betiltásukért tett erőfeszítéseiért, közösen a Pugwash konferencia a tudományról és világügyekről (Pugwash Conferences on Science and World Affairs, 1957, Kanada) mozgalommal, melynek 1957-73 titkára, 1988-tól elnöke volt.
A második világháború idején fizikusként dolgozott az amerikai atombombát megvalósító Manhattan-terven, azonban 1944-ben morális alapon otthagyta azt, ugyanis ekkorra világossá vált, hogy Németország képtelen lesz nukleáris fegyvert el?állítani.
? volt az utolsó él? aláírója az 1955-ös Russel-Einstein nyilatkozatnak, melyben kimagasló tudósok álltak ki a nukleáris fegyverek nélküli világ mellett.
(háború, konferencia, Nobel-díj, születés, tilt)
[Részletek...] | [1908-11-04] Joseph Rotblat születése (+2005. aug. 31.). Béke Nobel-díj 1995-ben a nukleáris fegyverek politikai szerepének csökkentéséért és hosszú távon betiltásukért tett erőfeszítéseiért, közösen a Pugwash konferencia a tudományról és világügyekről (Pugwash Conferences on Science and World Affairs, 1957, Kanada) mozgalommal, melynek 1957-73 titkára, 1988-tól elnöke volt.
(konferencia, Nobel-díj, születés, tilt)
[Részletek...] | [1908-01-09] Gróf Czegei) Wass Albert erdélyi költő, író születése (+1998. febr. 17, floridai lakásában 90 évesen saját kézzel vetett véget életének). 1945 után német, majd USA emigrációban élt. Közel száz könyve jelent meg, számos nyelven. 1979-ben a román hatóságok kiadatási kérelmét bizonyítékok híján az USA elutasította. Többször próbálták bérgyilkosokkal megöletni.
- + -
„Ide figyeljetek, én, az ember, aki szomorú voltam, és most már nem vagyok szomorú, ígéretet teszek nektek, tavi állatoknak, a magam és minden utánam következő igaz ember nevében, hogy nem bántalak és nem zavarlak benneteket semmiféle játékaitokban. Ha ti ezzel szemben megígéritek, hogy valahányszor szomorú leszek, vagy bármelyik utánam következő ember szomorú lesz, megvígasztaljátok, mint ahogyan most tettétek velem. Szólottam és az én szavam szerződés.” (Wass Albert: Tavak könyve - 1942)
[Részletek...] | [1908-01-09] Floridai lakásában 90 évesen saját kézzel vetett véget életének (Gróf Czegei) Wass Albert erdélyi költő, író (szül. 1908. jan. 9.). 1945 után német, majd USA emigrációban élt. Közel száz könyve jelent meg, számos nyelven. 1979-ben a román hatóságok kiadatási kérelmét bizonyítékok híján az USA elutasította. Többször próbálták bérgyilkosokkal megöletni.
- + -
„Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.” (Wass Albert: Erdők könyve – 1946)
- - - - - - - - - -
(születés)
[Részletek...] | [1907-09-07] René Francois Armand Sully-Prudhomme francia költő, akadémikus halála (szül. 1839. márc. 16.). 1901-ben elsőként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Verseiben a formai tökélyt, az érzések őszinteségét és a filozófiai gondolatok mélységét egyesítette.
"Senki sem kérkedhet azzal, hogy meglehet embertársai nélkül."
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1907-09-04] Edvard Hagerup Grieg norvég zeneszerző születése (+1907. szept. 4.). A XIX. századi Norvégia egyik vezető alakja. Apja brit konzul volt Bergenben. 1897-ben a berlini akadémia tagja lett. A norvég népi hagyományokban gyökerező zenéjét kifinomult líraiság jellemzi.
(halál)
[Részletek...] | [1907-05-17] Dsida Jenő erdélyi költő, újságíró, szerkesztő halála (szül. 1907. máj. 17.). Első verseskötete 1928-ban jelent meg Kolozsvárt, Leselkedő magány címmel, ezt követte 1933-ban a Nagycsütörtök, majd 1938-ban az Angyalok citeráján című posztumusz kötet. Dolgozott a Pásztortűz, az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Lapok és a Keleti Újság munkatársaként, tagja volt többek között a Helikoni Írók Munkaközösségének, az Erdélyi Katolikus Akadémiának, 1933-ban pedig a Pen Club romániai tagozata magyar szakosztályának főtitkárává választották. Egyike volt a korszak legkifinomultabb, leghajlékonyabb verstechnikával bíró lírikusainak.
(születés)
[Részletek...] | [1907-04-04] Hont Ferenc Kossuth-díjas színházi rendező, irodalomtörténész halála (szül. 1907. ápr. 4.). Az 1920-as évektől részt vett a munkás-kultúrmozgalomban, s antifasiszta műsorokat is szervezett. 1933-ban létrehozta a Szegedi Szabadtéri Játékokat. 1945-1949 a Színház- és Filmművészeti Főiskola főigazgatója, a Madách Színház igazgatója, később az Országos Színháztörténeti Múzeum főigazgatója, 1957-1969 a Színháztudományi Intézet igazgatója volt. A Nagy Magyar Színészek és a Magyar Színháztörténet, valamint a Színházi Kislexikon szerkesztője volt és számos önálló kötete is megjelent.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1907-02-08] Kitört a román történelem egyik legnagyobb parasztfelkelése, követelve a terhek csökkentését. A megmozdulás vérbefojtása után több mint tizenegyezer parasztot végeztek ki vagy kínoztak meg.
[Részletek...] | [1906-12-26] Zichy Jenő politikus, Ázsia-kutató, akadémikus halála (szül. 1837. júl. 5.). Országgyűlési képviselőként sokat tett a magyar mezőgazdaság és ipar fejlesztése érdekében. Erőfeszítései nyomán indult meg az ország 86 városában az alsó fokú iparoktatás. Három tudományos expedíciót szervezett Ázsiába, a magyarság őshazájának felkutatására. Útjairól könyvekben számolt be. Az utazásai során összegyűjtött anyagból létrehozott magánmúzeumát és könyvtárát a fővárosra hagyta.
(halál)
[Részletek...] | [1905-06-27] Az orosz fekete-tengeri hadiflotta Patyomkin-cirkálóján fegyveres felkelés robbant ki az 1905-1907-es polgári demokratikus forradalom idején. A közvetlen ok az volt, hogy a matrózoknak romlott húst adtak, valójában a megmozdulás a forradalom része volt. A felkelés elbukott, s a matrózok júl. 8-án a romániai Constantában átadták a hajót az ottani hatóságoknak, akik visszaszolgáltatták azt Oroszországnak.
[Részletek...] | [1905-06-21] Jean-Paul Sartre francia író, filozófus, az egzisztencializmus vezéralakjának születése (+1980. ápr. 15). Kísérletet tett az egzisztencializmus, a marxizmus és freudizmus összekapcsolására. Szépíró munkásságában filozófiai nézetei kaptak irodalmi megformálást.
Irodalmi Nobel-díjat kapott 1964-ben, de visszautasította, mert pacifista meggyőződését nem tartotta összeegyeztethetőnek a díj adományozója tevékenységével (ui. Nobel főleg a dinamit feltalálásával és gyártásával szerezte vagyonát). Sartre az algériai háború idején is szembefordult a háborús közvéleménnyel. Aktív volt a nemzetközi békemozgalomban.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1905-03-24] Jules Verne francia író születése (+1905. márc. 24.). A tudományos-fantasztikus regény műfajának egyik megteremtője. Színes fantáziával, széles körű tudományos áttekintéssel és földrajzi ismeretekkel megírt kalandos regényeiben a természettudományos eredményeket és lehetőségeket népszerűsítette az emberi munka és a hősies küzdelmek eszményét hangsúlyozva. A XX. század csaknem minden műszaki-tudományos áldását megjósolta (többek között a faxot, az internetet, az elektronikus zenét). Népszerű regényei a Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Nemo kapitány, Nyolcvan nap alatt a föld körül, Rejtelmes sziget, Sztrogoff Mihály, Tizenöt éves kapitány, Sándor Mátyás.
(halál)
[Részletek...] | [1903-07-04] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.
Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(születés)
[Részletek...] | [1902-10-28] Ligeti Lajos Kossuth-díjas nyelvész, orientalista, akadémikus születése (+1987. máj. 24.). Magyar őstörténeti kutatásai során járt Kínában, Belső- Ázsiában, Perzsiában, Afganisztánban és Japánban. 1939-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanszékvezető. Az MTA Altajisztikai Kutatócsoportjának megszervezője (1969), a Kőrösi Csoma Társaság újjászervezője (1969) és első elnöke volt. 1966-ban megalapította az Acta Orientalia című folyóiratot.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1901-12-16] Margaret Mead amerikai antropológus halála (szül. 1901. dec. 16.). A csendes-óceáni szigetvilág írástudatlan népének tanulmányozásával szerzett szakmai hírnevet. Könyvei ismeretterjesztő bestsellerek voltak, hozzájárultak a szexualitás tudományosabb és tágabb látókörű szemléletéhez. A "veleszületés vagy belenevelődés" problémáját tanulmányozta, de fokozatosan független szaktekintéllyé, és nemzedéke egyik leghíresebb asszonyává vált.
(születés)
[Részletek...] | [1901-09-07] Megnyílt a Fészek Művészklub a Kertész utcában. Budapest és Európa egyik legrégibb és legjellegzetesebb művészklubja. Neve a Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások Klubjának kezdőbetűiből ered. Az épületet 1945-ig jómódú mecénások adományaiból, valamint a klub kártyabevételeiből tartották fenn, a II. világháború után a Művészeti Szakszervezetek vették át. 1965-ben ismét átépítették és felújították a művészeti élet népszerű és kedvelt találkozóhelyét.
(háború)
[Részletek...] | [1900-06-05] Gábor Dénes, a holográfia fölfedezője (fizikai Nobel-díj 1971) születése Budapesten (+1979. febr. 9.). A Római Klub alapító tagja. A technológia és a társadalmi innováció közti táguló szakadékról írt "Az érett társadalom" (The Mature Society, 1972) c. könyvében.
- + -
"A ma technikájának legfontosabb és legégetőbb problémája immár nem a primer szükségletek és ősi vágyak kielégítése, hanem a tegnap technikája által okozott károk és rombolások javítása." (17. old.)
"A népességnövekedés megállítása: ez minden erőfeszítésünk alfája és ómegája... Még az USÁ-ban is évente 2 millióval több a születések, mint a halálozások száma... Nagy-Britanniában évi negyedmillió a növekedés, de még ez is bonyolult problémákat okoz egy máris erősen túlnépesedett országban. ... A fejletlen országokban is a fogamzásgátlás technikai eszközeinek propagálása a legsürgetőbb feladat..."
(Gábor Dénes: Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk, 104. old.
Az 1970-es könyv magyarul csak 2000-ben jelent meg.)
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1900-06-05] Gábor Dénes halála (szül. 1900. jún. 5.). A holográfia fölfedezője fizikai Nobel-díjat kapott 1971-ben. A Római Klub alapító tagja. A technológia és a társadalmi innováció közti táguló szakadékról írt "Az érett társadalom" (The Mature Society, 1972) c. könyvében.
- + -
"A biológiai tudományok... máris megbolygatták világunk egyensúlyát a halálszabályozással; még inkább meg fogják bolygatni azzal, hogy emberek milliárdjai számára elegendő táplálékot teremtenek - egészen addig, amíg a világ elviselhetetlenül túlnépesedik.
De szinte bizonyos az is, hogy hatékony gondolkodásszabályozási módszerekkel is el fognak minket látni, amit aztán jóra és rosszra egyaránt fel lehet majd használni...
Ha még sokáig így megy, bizonyosan katasztrófába rohanunk, nukleáris háború nélkül is. Ha így folytatódik, a világ népessége 2000-re megduplázódik.
Sajnálatos, hogy minden törekvésünk és optimizmusunk a folyamatos növekedéshez kötődik: 'a növekedés kábítószere' korunk íratlan és be nem vallott vallása. Az iparban éppúgy, mint a nemzeteknél, a növekedés a remény szinonímájává vált...
Az élet minőségének, nem pedig mennyiségének növelése felé kellene fordulnunk...
Állítsuk meg a túlnépesedés felé mutató esztelen versenyt, állítsuk meg a fegyverkezési versenyt, állítsuk meg a mennyiségi növekedés imádatát..." (9-10. old.)
(Gábor Dénes: Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk, 104. old.
Az 1970-es könyv magyarul csak 2000-ben jelent meg.)
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1899-11-14] A kolozsvári Tudományegyetem Bölcsészeti Kara egyhangúlag tiszteletbeli doktorává választotta Torma Zsófia autodidakta régész, antropológus, paleontológust (szül. 1840, +1899. nov. 14.). Magyarországon ő volt az első nő, akit a tudós férfiak így körükbe fogadtak. Az 1876. évi budapesti Nemzetközi Régészeti és Antropológiai Kongresszuson szenzációt keltett a Tordos melletti, általa feltárt, 4500 éves őstelep.
[Részletek...] | [1899-05-24] A kolozsvári Tudományegyetem Bölcsészeti Kara egyhangúlag tiszteletbeli doktorává választotta Torma Zsófia autodidakta régész, antropológus, paleontológust (szül. 1840, +1899. nov. 14.). Magyarországon ő volt az első nő, akit a tudós férfiak így körükbe fogadtak. Az 1876. évi budapesti Nemzetközi Régészeti és Antropológiai Kongresszuson szenzációt keltett a Tordos melletti, általa feltárt, 4500 éves őstelep.
[Részletek...] | [1898-12-16] Pavel Mihajlovics Tretyakov orosz műgyűjtő, kereskedő halála (szül. 1832. dec. 27.). A régi orosz művészet kincsei mellett főképpen a Vándorkiállítási Társaság tagjainak haladó szellemű műveit gyűjtötte össze, majd Moszkva városának adományozta 1892-ben. E gyűjteménnyel megvetette a róla elnevezett Galéria alapjait.
(halál)
[Részletek...] | [1898-06-05] Federico Garcia Lorca spanyol költő, író, drámaíró halála (szül. 1898. jún. 5.). A falangisták gyilkolták meg a spanyol polgárháború első napjaiban. 1914-től a granadai egyetemen tanult filozófiát és jogot, de foglalkozott festészettel és zenével is. Verseskötetei is megjelentek (Versek könyve, Dalok, Andalúz dalok, Cigányrománcok), figyelme 1931-től fordult a színház felé, s egy vándor színtársulat igazgatója lett. Fő színpadi művei: Bernarda Alba háza, Vérnász, Yerma. Egy fiatal torreádor emlékére írta a Torreádorsiratót.
(háború, megjelent, születés)
[Részletek...] | [1898-06-05] Federico Garcia Lorca spanyol költo, író, drámaíró születése (+1936. aug. 19.). A XX. századi spanyol irodalom világirodalmi rangú képviseloje. Muvészetében a legosibb népköltészet egyesült a legmodernebb lírával. Elso könyvét Granadában publikálta 1918-ban Impressziók és tájak címen. 1920-ban bemutatták A halálthozó pillangó címu drámáját. Verseskötetei: Versek könyve, Dalok, Andalúz dalok. Cigányrománcok címu muvében összegyujtötte Spanyolország különbözo ihletésu dalait, majd eloadó-körutat tett az Egyesült Államokban. 1931-tol figyelme a színház felé fordult, s egy vándor színtársulat igazgatója lett. Jelentos drámai trilógiája: Vérnász, Yerma, Bernarda Alba háza. Falangisták a spanyol polgárháború elso napjaiban meggyilkolták.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1897-06-24] Brassai Sámuel erdélyi autodidakta polihisztor, akadémikus születése (+1897. jún. 24.). Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zene elméleti kérdéseivel, a természettudományok majd minden ágával, az esztétika, műkritika, a nyelvészet és az irodalomtörténet problémáival. Megérte a századik születésnapját.
(halál)
[Részletek...] | [1897-03-23] Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas filozófus, esszéista, író, újságíró, könyvtáros születése (+1968. nov. 7.). Műveinek meghatározó élménye a hiteles lét és a modern világ közti ellentmondás. A társadalom válságát vizsgálta, a lét értelmét a hagyományban ismerte fel. Korának egyik legszélesebb látókörű európai gondolkodójaként megalázó segédmunkákra kényszerült a kommunista rendszerben. Karnevál című, az 50-es évek elején befejezett, ám harmincegynéhány év múlva is csak cenzúrázva kiadott regényében talán egyetlen magyar íróként említi meg a kommunista időszakban végrehajtott, tömeges kivégzéseket. Felkészültségéhez méltó munkát a Kádár-rendszerben sem kapott. Fontosabb művei: A láthatatlan történet, Karnevál, Regényelméleti fragmentum, Forradalom a művészetben.
(születés)
[Részletek...] | [1896-12-10] Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros születése (+1896. dec. 10.). Miután laboratóriuma 1864-ben a levegőbe repült, a svéd kormány megtiltotta robbanóanyagokat gyártó létesítmények építését. Ezután Nobel egy teherhajón végezte e kísérleteit. Feltalálta az indítógyújtást és a dinamitot (a görög dünamisz – erő szó nyomán nevezte el). Meggazdagodott, közel száz gyárat alapított a világ mintegy húsz országában. 1895. november 27-i keltezésű végrendeletében 31 millió 250 ezer svéd koronát hagyott az általa létrehozott alapítvány javára, amelyet a világ legjobb tudósainak jutalmazására hozott létre. A Nobel-díjakat 1901 óta osztják ki.
(Bertha von Suttner hatására - akinek regényét folytatásokban közöljük - Béke Nobel-díjat is alapított. Ha minden feltaláló, cégtulajdonos, döntéshozó igyekezne enyhíteni a károkat, amiket bölcsesség híján és a gazdagság, kiváltságosság hajszolása közben okozott…)
(halál, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...] | [1896-09-27] Megnyitották az al-dunai Vaskapu-csatornát a magyar, román és szerb királyok jelenlétében.
[Részletek...] | [1896-01-20] A Francia Tudományos Akadémián Henri Poincaré ismertette a Wilhelm Conrad Röntgen által 1895-ben felfedezett, X-sugaraknak elnevezett sugárzást, amely áthatol a legtöbb szilárd anyagon. Itt nevezték el a sugarakat Röntgenről, aki 1901-ben az első fizikai Nobel-díjat kapta.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1895-12-17] Irinyi János vegyész halála (szül. 1817. máj. 17.). A 'veszélytelenül használható' biztonsági gyújtó kidolgozója. A kor modern vegytanának terjesztője és magyarországi meghonosítója, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt.
(Veszélytelenül használható? Már az ősembert a legjelentősebb természetátalakítóvá tette a tűzgyújtás képessége, mert szándéktalanul is a természetesnél sokkal gyakoribb erdőtüzeket okozott. Mennyi ház, város, erdő égett már le a százmilliók gondatlan kezeügyében lévő gyufától.)
(halál)
[Részletek...] | [1895-11-10] veges József Kossuth-díjas főiskolai tanár születése (+1979. szept. 4.).
A természettudományok - főleg a fizika - ismeretterjesztő irodalmának egyik megteremtője.
(születés)
[Részletek...] | [1894-05-08] Mészáros Kálmán orvos, Afrika-kutató, szakíró, vadász halála (szül. 1894. máj. 8.). Élményeit az Abesszínia a vadászok paradicsoma és az Afrikai vadászemlékek című könyveiben írta meg. Gyűjteményével és felvételeivel a Természettudományi Múzeum kiállítási anyagát bővítette.
(Ahová a felfedezők, lőfegyveres vadászok eljutottak, oda az élővilágot pusztító civilizáció jutott el, így a felfedezők épp egy általuk pusztulásnak kitett élővilág emlékeit „mentik meg”.)
(születés)
[Részletek...] | [1894-02-18] Cedric Prakash SJ-nek Rafi Ahmed Kidwai díjat adományozott az USÁ-ban élő muzulmán indiaiak első országos közgyűlése (Santa Clara).
Rafi Ahmed Kidwai (1894. febr. 18. – 1954. okt. 24.) indiai muzulmán politikus volt.
[Részletek...] | [1893-11-06] Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző halála (szül. 1840. máj. 7.) Művészetében a nyugati romantikus zene vívmányait és a nemzeti hagyományokat ötvözte.
(halál)
[Részletek...] | [1893-10-27] Sztelek Dénes faragó-népművész születése (+1959. aug. 24.). A Népművészet mestere. 1922-től készített magyaros jellegű bútorokat. Gyermekjátékokat is tervezett. Munkáiban a régi palóc pásztorművészet hagyományait fejlesztette tovább.
(születés)
[Részletek...] | [1893-10-19] Indiában az angolok kivonták csapataikat Csampanir tartományból, és a tartománynak 3 évig nem kellett adót fizetnie, mert a parancsnok fogadott a falusiakkal és azok megverték az angolokat krikettben (ld. a Lagaan c. filmet, http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=566).
[Részletek...] | [1893-09-16] Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus halála (szül. 1893. szept. 16.).
1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt.
- + -
"Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával (modern orvostudomány) születésszabályozás nélkül."
(Szent-Györgyi Albert: Kis katekizmus)
- + -
Az ENSZ 2002. okt. 15-i jelentése szerint a világ kb. egymilliárd házaspárjának egyharmada még mindig nem végez semmiféle családtervezést (főleg az oktatás és az eszközök hiánya, valamint a vallási és patriarhális uralom miatt).
Az ENSZ Népesedési Alapja (The United Nations Population Fund, UNFPA) becslése szerint a munkájukhoz adott minden ezer dollár segít megelőzni 360 nemkívánt gyermek megszületését, 150 abortuszt, 1 anya halálát, 11 csecsemő halálát, 14 (1-5 éves) gyermek halálát.
Az USA jelenlegi kormánya a saját korábbi ígéretét megszegve visszavont 34 millió dollár támogatást az UNFPA-tól.
A történelem eddigi legnagyobb létszámú generációja lép most termékeny korba.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1893-06-15] Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus halála (szül. 1810. nov. 7.). Közel ötven éven át a Nemzeti Színház karnagya volt, 1874-től pedig az Operaház főzeneigazgatója. Ő zenésítette meg a Himnuszt (1844). Első nevezetes operája a Hunyadi László. Fő műve a Katona József drámája nyomán írt Bánk bán, amely az uralkodói önkény elleni éles tiltakozás. Az opera dallamai már tiszta magyar zenére épültek (Bordal, Hazám, hazám, Melinda áriái). Műveiben a magyar történelem, a nemzeti eszmék kifejezésére törekedett. Ő alapította meg a Filharmóniai Társulatot, és megalapításától igazgatója volt a Zeneakadémiának.
(halál, megalapít, tilt)
[Részletek...] | [1893-04-21] Markusovszky Lajos orvos, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1815. ápr. 25.). A magyar orvostudomány és orvosképzés újjászervezője. 1857-ben ő alapította az Orvosi Hetilapot, 1886-ban az Országos Közegészségügyi Egyesületet és az Egészség című orvosi folyóiratot. Nevét viseli a szombathelyi kórház, amely Markusovszky Emlékérmet, az Orvosi Hetilap pedig Markusovszky-díjat alapított.
(halál)
[Részletek...] | [1893-02-09] Fogházbüntetésre ítélték a panamázókat. Ferdinand Lesseps és fia ellen azért indult büntetőeljárás, mert vállalkozásuk a Panama-csatorna megépítésére visszaélések, valamint a természeti nehézségek miatt 1888-ban csődbe jutott, így a részvényesek 1,5 milliárd frankot vesztettek. (A pénzügyi visszaéléseket azóta nevezik panamázásnak.)
A természeti nehézségek pl. a sárgalázat jelentette, amelyben húszezer munkás halt meg. A csatorna későbbi amerikai megépítését a sárgalázat terjesztő moszkitók tudományos kutatása, majd élőhelyeik lecsapolása tette lehetővé.
(A Thaiföld-Burma vasútvonal megépítésének még sokkal nagyobb ára volt: a japánok százharmincezer hadifoglya pusztult bele 1942-43-ban.)
[Részletek...] | [1893-02-02] Lánczos Kornél fizikus, matematikus, egyetemi tanár születése Székesfehérváron (+1974. jún. 25.). Tudománytörténeti munkát írt a térfogalom fejlődéséről és két könyvet Einstein világáról.
(születés)
[Részletek...] | [1890-06-21] Baktay Ervin író, orientalista, művészettörténész, egyetemi tanár születése (+1963. máj. 08.). 1956-ban egyike volt annak a 17 nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulója alkalmából rendezett kongresszusra Delhibe. Több mint 20 kötetben ismertette India irodalmát és művészetét, feldolgozta a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum indiai anyagát, megírta Körösi Csoma Sándor életrajzát. A tudományos ismeretterjesztés legnagyobbjai közé tartozott.
(születés)
[Részletek...] | [1889-08-15] Andrasovszky József botanikus halála (szül. 1889. aug. 15.). 1912-től dolgozott a Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézetben a szőlőfajták tudományos rendszerezésén.
(születés)
[Részletek...] | [1889-07-11] Bartha Károly etnográfus halála (szül. 1889. júl. 11.). Gyermekjátékokkal és kismesterségekkel foglalkozott. Fő művei: Magyar néphagyományok, Magyar népi bábjáték.
(születés)
[Részletek...] | [1889-04-17] Rónay [1848-ig Leitzinger] Jácint születése (Székesfehérváron, a mai Ady E. u. 4. sz. házban) (+1889. ápr. 17).
1836. május 24-én tett fogadalmat a bencés rendben, 1839. július 20-án szentelték pappá. 1847. december 29-én a MTA levelező tagja lett. Az 1848-49-es szabadságharc tábori lelkésze, utána 1866-ig Angliában élt. Hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia titkára, és Rudolf trónörökös nevelője volt. A darwinizmus magyarországi úttörője.
[Részletek...] | [1889-01-20] Sík Sándor Kossuth-díjas költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus, szerzetespap halála (szül. 1889. jan. 20.). 1911-ben Münchenben ismerkedett meg a cserkészmozgalommal, s hazatérve a magyar cserkészet egyik alapítója, a Magyar Cserkészszövetség elnöke lett. 1946-tól ő szerkesztette a Vigiliát. 1947-től a magyar piarista rendtartomány főnöke volt.
- + -
Acélember c. nagyszerű verse a helytállás formaetikai erényéről érdekes gondolatokra indíthat, ha a helytállást a cél, a tartalometika szemszögéből vizsgáljuk:
„Ha Sík Sándor Acélembere elgondolkodna, hogy mire megy az energia az általa hordozott vezetékekben, ha átlátná, hogy ezzel működtetik a villamosszéket is, ezzel vetítik a lélekromboló filmeket is, ezt pazarolják a nemtörődömségből égve hagyott lámpák millióiban is, ezzel működteti az átlag fogyasztó az Istentől messze sodró kényelmét biztosító sok gép-rabszolgáját is, ettől csillog-villog a sok gazdag és ’nagy’ ember botrányos reprezentáció-élete is,
s ha átlátná, hogy ugyanakkor a nyomorgó városperemek körül száz kilométeres körzetben kipusztulnak az erdők és még a napon szárított trágyát is eltüzelik (a talaj meg tönkremegy), mert a nyomor valójában energiahiány is,
s ha átlátná, hogy nincs hatalmában a vezetékeket oda irányítani, ahol valóban szükség lenne az energiára -,
akkor talán kiszakítaná magát a csillogó vezetékek szemet gyönyörködtető vonalából és elmenne az emberekhez, hogy emberségre ’rázza’ föl őket (amire valószínűleg nagyobb esélye lenne azokban az otthonokban, ahol csillár helyett gyertyafény, porszívó helyett seprű van), vagy elmenne a szegényekhez, akiknek még ócskavasként is nagyobb hasznukra lenne talán, mint a csillogó vezetékek büszke hordozójaként.”
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1980)
(születés)
[Részletek...] | [1888-03-20] Somogyi Károly esztergomi kanonok, könyvgyűjtő, egyházi író, akadémikus halála (szül. 1811. ápr. 1.). 1849-ben indította el a Katholikus Iskolai Lap című hetilapot. Hazafias és szabadelvű cikkei miatt a szabadságharc után bujdosnia kellett. Nagy értékű könyvtárat gyűjtött, amelyet 1880-ban az árvíz sújtotta Szeged városának adományozott. Az intézmény ma az ő nevét viseli.
(árvíz, halál)
[Részletek...] | [1887-07-30] Franyó Zoltán erdélyi költő, író, műfordító halála (szül. 1887. júl. 30.). Több mint négyezer verset fordított magyarra, s magyar költőket is fordított németre, románra. 16 nyelven tudott, óegyiptomi, sumer, akkád, ógörög, római, arab, perzsa, indiai és kínai költőket is fordított.
(születés)
[Részletek...] | [1886-11-22] Horovitz Fülöp tudományos antikvárius, orvos halála (szül. 1815. jan. 20.). Ő kért először antikvárius iparengedélyt (1852).
(halál)
[Részletek...] | [1885-09-11] David Herbert Lawrence angol költő, író, esszéista, kritikus születése (+1930. márc. 2.). Egy alacsonyabb osztályból származó brit szénbányász fia. A természet volt a legfontosabb dolog az életében. Lawrence a szex és az ökológia kapcsolatának nagy felfedezője.
Legismertebb regénye a Lady Chatterley szeretője (film is készült belőle). Sokáig be volt tiltva, csak elmarasztaló kritikákat kapott, amiért "pornografikus" regényt ír, miközben haldoklik.
- + -
"Ó, micsoda katasztrófa, micsoda megcsonkítása a szerelemnek, mikor pusztán személyes érzéssé tették, elszakítva a nap keltétől és nyugtától, a napforduló és a napéjegyenlőség mágikus kapcsolatától! Ez hát a baj velünk, a gyökereknél vérezünk, mert el vagyunk vágva a földtől, a naptól, a csillagoktól, és a szerelem vigyorgó utánzat, mert, szegény virág, letéptük a száráról az Élet fáján és vártuk, hogy viruljon tovább civilizált vázánkban az asztalon."
(D. H. Lawrence)
- + -
A http://bocs.hu messze legkeresettebb fordítása, a mélyökológiai "Megszentelt szexualitás" c. könyvfejezet, így kapcsolja össze Lawrence nyomán a szexet és az ökológiát:
"Ha az embereknek nem sikerült gyermekeik számát azon határokhoz igazítani, amelyeket az adott terület eltartóképessége szabott meg, akkor természetesen elpusztították saját életük alapját. Egy-egy civilizáció ilyenkor vagy kihalt, vagy elköltözött (megszállva egy másik területet), vagy megtanulták azokat a rituálékat, amelyek képessé tették őket a természettel egyensúlyban élni. Ez a 'megszentelt szex' alapja." (Dolores LaCapelle)
- + -
"Lawrence a krízis elérésének pillanatában szimbolizálta civilizációját ... a népesség és a gazdaság krízisekor."
"Ami ma (a második világháború kitörése előtt írta ezt - a szerk.) Európában történik, és ami kétségtelenül meg fog történni a jövőben, nagy részben a tömegemberiség brutális reakciója azokra a problémákra, amelyeket ez a kivételes ember, a zseniális D. H. Lawrence érzékelt, amelyekkel szembeszállt és harcolt a maga módján."
"Még ma is kevesen látják Lawrence-hez hasonló élességgel a világot ma gyötrő problémák szexuális gyökereit." (Sigrid Undset, skandináv regényírónő)
- + -
Rolf Gardiner, angol farmer, erdész és a Föld Szolgálata ifjúsági táborok úttörője úgy gondolta, hogy az ökológia fiatal tudományának "egyre fontosabb szerepet kell játszania a reformerek javaslataiban". Miután elolvasta Lawrence egyik könyvét, így írt 1919-ben:
"Lawrence lett a fáklyavivő, fiatalságomnak vezérfénye. S ment előre, felfedezve a sötétet, eloszlatva elavult, kimerült látásmódunkat, elszakadva a véges ideák absztrakcióitól, elnyűtt koncepcióktól, terméketlen szavaktól és kihűlt szimbólumoktól... Mindig úgy tűnt nekem, hogy a táj Lawrence által beszél. Valóban a sötét, termékeny nottinghami erdők voltak azok, amelyek újra és újra keresztültörtek a korai könyveiben, megtöltve azokat ... a táj titkos, elrejtett isteneivel, hogy szóljanak hozzánk és követeljenek minket ... A hely szelleme (Olaszország, Ausztrália, Mexikó), ez uralta és táplálta erejével. Minden könyve lüktet ettől a sötét és izgalmas szellemtől... tanítva minket, hogy érezzük és éljük át elemi erővel a földben lakó istenek ősi hatalmát... Tudta, hogy a földből erőt nyerhetünk és értelmesen élhetünk, ha különleges tájakon, a föld múltjának hatalmaival közösségben dolgozunk... Hosszú ideje érzem, hogy valamennyire érvényesíteni kell Lawrence tanítását és meglátását, nem irodalmi kritikákkal, hanem azáltal, hogy az emberek az ő szemlélete szerint próbálnak élni."
- + -
"Az emberiség utolsó háromezer éve egy kirándulás az ideálokba, testetlenségbe és tragédiába, és most a kirándulásnak vége... ez gyakorlatilag kapcsolat kérdése. Vissza kell találnunk a kapcsolathoz, élénk és tápláló kapcsolathoz a kozmosszal... Az út a naponkénti rituálén, az újraébredésen át vezet. Újra gyakorolnunk kell a hajnal, a dél, a napszállat rítusát, a tűzgyújtás és a vízöntés rítusát, az első és az utolsó lélegzet rítusát... Vissza kell térnünk 'a tudásra az együttlét jegyében', amelyben a test, a szex, az érzelmek, a szenvedélyek együtt léteznek a földdel és a nappal és a csillagokkal."
(Lawrence: Lady Chatterley szeretőjének apropói)
(háború, katasztrófa, születés, tilt)
[Részletek...] | [1885-04-12] Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), amely az erdélyi magyarság közművelődésének és népjólétének fejlesztését tűzte ki célul. 1947-ben a román hivatalos szervek önkényesen törvényen kívül helyezték. 1991. április 20-án Brassóban újjáalakult a szervezet.
(törvény)
[Részletek...] | [1883-06-05] John Maynard Keynes angol közgazdász születése (+1946. ápr. 21.). A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete címu muvében új gazdaságtani-gazdaságpolitikai elméletet fejtett ki, lefektetve az állammonopolista kapitalizmus gazdaságelmélet alapját. 1941-ben az angol központi bank igazgatójává nevezték ki, 1942-ben bárói rangot kapott. Fontos szerepet játszott 1944-ben a Bretton Woodsban folyó konferencián, az új kapitalista nemzetközi pénzügyi rendszer és intézményei (a Nemzetközi Valuta Alap és Világbank) kialakításában.
- + -
Érdekes, hogy Smith és Keynes, ez a két híres kapitalista közgazdász egy napon született.
Keynes így foglalta össze etikai szemléletét: "Megmaradtam, és mindig is meg fogok maradni morál nélkülinek."
1930-ban így ír: "Talán még száz évig kell magunknak és egymásnak mondanunk, hogy a becsületesség aljas dolog és a hitványság becsületesség. Az aljasság, fukarság hasznos és szükséges, míg a becsületesség nem. Csak a hitványság, irigység, kapzsiság és versengés tud végleg kivezetni bennünket a hiány sötét alagútjából. ...
Amikor az a nap eljönne, lehetőség lenne az erkölcsi törvények megváltoztatására is. Meg tudunk majd szabadulni sok álerkölcsös elvünktől, melyek kétszáz éven át kísértettek bennünket, s amik miatt néhány ilyen utálatos emberi tulajdonságot legmagasabb erénnyé magasztaltunk. A pénz, mint vagyon szeretete valamiféle utálatos betegségként lesz ismert, egyikeként a félig bűnös, félig beteges hajlamoknak, melyeket az elmebeteg ember undorodva vall be a szakorvosoknak. Amikor a hiányt legyőzzük, vissza tudunk majd térni az emberiség hagyományos erényeihez. Tisztelni fogjuk azokat, akik most képesek megtanítani minket, hogyan használjuk ki erényesen és jól a napot, az órát."
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1882-12-21] Fülöp Zsigmond természettudományi tanár, író, fordító halála (szül. 1882. dec. 21.). 1912-1919 között kiadta a Darwin című természettudományi folyóiratot. A Tanácsköztársaság idején a művelődésügy területén végzett tevékenysége miatt 1921-ben állásától megfosztották; ettől kezdve íróként és műfordítóként működött. Számos ismeretterjesztő könyvet és cikket írt és fordított, köztük Darwin egyes műveit.
(születés)
[Részletek...] | [1882-12-16] Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, akadémikus születése (+1967. márc. 6.). 1905-ben kezdte népdalgyűjtő munkásságát és ismerkedett meg Bartók Bélával. Feltárta a magyar népdal ősi rétegeit, zeneszerzőként kialakította a magyar prozódia elméletét és gyakorlatát, ezzel megteremtve a jellegzetesen magyar deklamáció feltételeit. Tudományszervezéssel és ismeretterjesztéssel is foglalkozott. Az általa kifejlesztett ún. Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában. Legismertebb művei: Háry János, Székelyfonó, Budavári Te Deum, Fölszállott a páva, Kállai kettős, Psalmus Hungaricus, Galántai táncok.
- + -
"Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be."
- + -
"Hétköznap európaiak vagyunk, hogy életünk vasárnapjain önmagunk lehessünk."
- + -
Magyar kórusok napja
A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezik meg Kodály Zoltán születésnapján.
(születés)
[Részletek...] | [1882-10-12] Gulácsy Lajos festő halála (szül. 1882. okt. 12.). 1902-ben Rómában, Firenzében és Párizsban képezte magát. 1914-ben a háború kitörése annyira megrázta, hogy ideggyógyintézetbe került. 1917-től, 35 éves korától 50 évesen bekövetkezett haláláig a lipótmezei elmegyógyintézetben élt.
Az Ópiumszívó álma és a Rózsalovag című híres képeit is az elmegyógyintézetben festette. Művészete nem tartozik semmiféle "izmushoz". Finom festői hang, lágy tónusok, néhány képén még zománcos színmegoldás jellemzi meseszerűen átfogalmazott olasz történelmi és zsánerjeleneteket ábrázoló festészetét.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1882-04-19] Charles Robert Darwin angol természettudós halála (szül. 1809. febr. 12.). A modern biológia egyik legjelentősebb alakja, a korszerű származáselmélet megteremtője. Ő alapozta meg az evolúció, a fajok fejlődésének a természetes kiválasztódáson alapuló nagyszabású elméletét, amelynek alaptételeit a fajok eredetéről szóló, 1859. november 24-én megjelent művében fejtette ki. 1871-ben kiadott másik munkájában az ember állati ősöktől való származását bizonyította.
- + -
Irts ki mindent, amit nem tudsz megenni! Irts ki bármit, ami azt eszi, amit te eszel! Irts ki mindent, ami nem táplálja azt, amit te eszel! Ez szent munka az Elvevők kultúrájában. Minél több vetélytársat pusztítotok el, annál több embert hozhattok a világra s így a pusztítás a létező legszentebb munkává válik. Amint kivonjátok magatokat a korlátozott verseny törvényének kényszere alól, a táplálékotok és annak tápláléka kivételével a világon minden megsemmisítendő ellenséggé válik. (Quinn: Izmael)
- + -
"Mi állat él tehát még a világon?
Él ami hasznos, és mit ekkorig a tudomány pótolni nem tudott.
...
Im itt van az utolsó rózsa, mely nyilt a világon. Hasztalan virág, más százezer testvérrel foglalá el a legbujább tért a lengő kalásztól...
(Madách: Az ember tragédiája, Falanszter szín)
- + -
A Föld panaszkodik a Marsnak:
- Képzeld, homosapiensem van.
- Ne aggódj, hamar elmúlik.
(halál, megjelent, törvény)
[Részletek...] | [1882-02-15] Először szállítottak fagyasztott húst. A rakomány Új Zélandról tartott Angliába.
[Részletek...] | [1881-11-28] Stefan Zweig osztrák író, költő halála (szül. 1881. nov. 28.). Prózája a freudizmus legjellegzetesebb irodalmi megnyilvánulása. Íróportréit, monográfiáit és fordításait tudományos kutatásokkal alapozta meg.
(születés)
[Részletek...] | [1879-05-25] Dienes (Geiger) Valéria filozófus, író, műfordító, a modern táncpedagógia egyik úttörőjének halála (szül. 1879. máj. 25.). Párizsban megismerkedett Henri Bergson mozdulatpszichológiai elméletével, ennek nyomán kialakította saját táncfilozófiáját, mozdulatművészeti rendszerét, amelyet orkesztikának nevezett el. Orkesztikai iskolájában (1915-1944, néhány emigrációs év, 1919-1923 kivételével) mozdulatjátékokat, misztérium- és parabola-játékokat, kórusdrámákat koreografált és tanított.
(születés)
[Részletek...] | [1878-06-17] Szőnyi Pál pedagógus, pedagógiai író halála (szül. 1808. 4. 22.). 1846-ban az Akadémia levelező tagja lett. A szabadságharc idején Eötvös József vallás-és nevelésügyi miniszter mellett titkár, majd osztálytanácsos. 1850-ben fiúnevelő intézetet alapított Pesten, Pestalozzi elvei szerint. A Természettudományi Társulat elnöke 1851-1858 közt, sokat utazott. Hatalmas ásványgyűjteményét az Akadémiára, a Természettudományi Társulatra és a Debreceni Református Egyházközségre hagyta. Fontosabb művei: Alaktan, magyar szülék, nevelők és tanítók számára (1846-47), A Pesten felállítandó protestáns preparandia terve (1846).
(halál)
[Részletek...] | [1877-08-23] Szabó Ervin könyvtáros, szociológus halála (szül. 1877. aug. 23.). 1911-től volt a Fővárosi Könyvtár igazgatója, amelyet korszerű társadalomtudományi szakkönyvtárrá alakított át és létrehozta a fiókkönyvtári hálózatot. A könyvtár jelenleg is az ő nevét viseli.
(születés)
[Részletek...] | [1877-05-21] Az 1877 elején kitört orosz-török háború során az egyesült román fejedelemségek kikiáltották Románia függetlenségét.
(háború)
[Részletek...] | [1876-08-27] Kis Jankó Bori (Gáspár Mártonné, Molnár Borbála) mezőkövesdi mintaíró asszony halála (szül. 1876. aug. 27.) A népművészet mestere, a matyó hímzéshagyomány egyik legnagyobb továbbfejlesztője.
(születés)
[Részletek...] | [1876-07-29] Kadic Ottokár geológus, paleontológus születése. A magyar ősemberkutatás megindítója, a szervezett tudományos barlangkutatás megalapítója. Feltérképezte a lillafüredi István-barlangot és a Szemlő-hegyi barlangot.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1876-01-01] Magyarországon bevezették a méter-rendszert (1874 januárjában benyújtott és április 20-án törvényerőre emelkedett törvény alapján).
A métert a francia Tudományos Akadémia 1792-ben tette nemzetközi hosszmértékegységgé, s az a Föld délkörének negyvenmilliomod részét jelentette. Itália egyes államaiban már 1803-ban, Belgiumban 1816-ban, Hollandiában 1821-ben vezették be. A gyakorlati fokméréseket a franciaországi Dunkerque és a spanyolországi Barcelona között végezték. A méter előtt a hosszúságot az emberi testrészekhez kapcsolódó fogalmakkal (lépés, láb, arasz, könyök, hüvelyk) határozták meg.
1889. szeptember 24-én Párizsban értekezletet tartott a Nemzetközi Méterbizottság, s a méterrendszert bevezető államok - sorshúzással - megkapták az új platina-iridium méterrudakat, illetve a kilogrammetalonokat. Magyarországnak a 14-es számú méterrúd és a 16-os számú súlymérték jutott. Ezeket 1891-ben nyilvánították törvényes alapmértékké hazánkban.
(törvény)
[Részletek...] | [1875-06-06] Thomas Mann német író halála (szül. 1875. jún. 6.). Irodalmi Nobel-díj 1929. A kritikai realizmus hagyományainak kiteljesítője, a polgári humanizmus egyik utolsó képviselője. Buddenbrook-ház, A varázshegy, Doktor Faustus, Mario és a varázsló, József és testvérei.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1875-06-03] Georges Bizet francia zeneszerző születése (+1875. jún. 3.). Első operája, a Gyöngyhalászok (1863) fő értéke egzotikus keleti háttere, egyéni kórusai, és az álomszép tenorária, Nadir románca. További művei A perthi szép leány (1867, Walter Scott regényéből készült), a Dzsamile és Az arlesi lány. Ezután következett fő műve, a Prosper Merimée novellája alapján készült Carmen. Az 1875-ös bemutatón az újszerű realizmussal megírt zene botrányt keltett és megbukott. Bizet már nem érhette meg áradó, érzelmes és szenvedélyes muzsikájának világsikerét, három hónappal a bemutató után meghalt.
(halál)
[Részletek...] | [1875-05-30] Entz Géza zoológus, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1875. máj. 30.). 1920-ban Utrechtbe ment, ahol oktató, később professzor lett. Hazatérése után 1929-től vezette a tihanyi Biológiai Kutatóintézetet. A Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója, majd 1934-től a budapesti tudományegyetemen a zoológia professzora volt. Főként az egysejtűekkel foglalkozott. Jelentősek a Balaton élővilágára vonatkozó korszerű hidrobiológiai vizsgálatai.
(születés)
[Részletek...] | [1872-07-03] Balázsfalván (Blaj) az erdélyi románok értekezlete emlékiratot intézett a kormányhoz a románok nemzeti kívánságairól: a román nyelv hivatalos használatának elismerése; Erdély új felosztása a három nemzeti elem szerint; új választási törvény, amely kizárja a feudális eredetű választási előjogokat.
(törvény)
[Részletek...] | [1870-06-21] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1868-12-09] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1867-11-25] Alfred Nobel szabadalmaztatta a dinamitot.
(A tudomány története a feltalálók utólagos megbánásainak története, amikor látják, mit okoznak a találmányaik?)
(találmány)
[Részletek...] | [1865-07-09] Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1865. júl. 9.).
1824-1848 közt tanszékvezető a pesti egyetemen. Tankönyvek fordításával, írásaival és orvosi műszótár szerkesztésével jelentősen fejlesztette a magyar orvosi műnyelvet. 1831-ben Toldy Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár című folyóiratot. 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett.
A szabadságharc idején, 1848 végén Magyarország főorvosává nevezték ki. Világos után egy ideig bujkált, s csak 1850-ben térhetett vissza Pestre, de szigorú rendőri felügyelet alatt állt. Az önkényuralom nemcsak tanszékétől, hanem nyugdíjigényétől is véglegesen megfosztotta, ezért hátralévő éveit igazságtalan mellőzésben és nélkülözésben töltötte.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1864-10-05] Madách Imre drámaíró, költő, akadémikus születése (+1864. okt. 5.). Az ember tragédiájának szerzője.
- + -
"- Mi állat él tehát még a világon?
- Él ami hasznos, és mit ekkorig a tudomány pótolni nem tudott. … Im itt van az utolsó rózsa, mely nyilt a világon. Hasztalan virág, más százezer testvérrel foglalá el a legbujább tért a lengő kalásztól...” (Falanszter szín)
"Szomszédimat, igaz, Agyonverém már mind, de hasztalan, Mindég kerülnek újak; s oly kevés A fóka-faj. - Ha isten vagy, tegyed, Könyörgök, hogy kevesb ember legyen S több fóka."
(Madách: Az ember tragédiája, XIV. szín)
(halál)
[Részletek...] | [1864-06-11] Richard Strauss német zeneszerző halála (szül. 1864. jún. 11.). A későromantika egyik legjelentősebb képviselője. Művészete Wagner és Liszt hagyományaira épül, karmesterként egyike volt a legjobb Mozart-interpretátoroknak.
(születés)
[Részletek...] | [1863-01-04] Apáthy István zoológus, akadémikus születése (+1922. szept. 27.). 1909-ben Kolozsvárott az akkori európai színvonalat is meghaladó állattani intézetet létesített. Tőle származik az idegingerület vezetésének ún. kontinuitás (folyamatosság) tana. Érdeme volt a mikrotechnika fejlesztése. Kísérletet tett a férgek rendszertani osztályozására. Szépirodalommal és publicisztikával is foglalkozott. Egyik alapítója volt a Társadalomtudományi Társaságnak.
(születés)
[Részletek...] | [1862-11-26] Stein Aurél (Sir Mark Aurel Stein) régész, történész, orientalista, utazó és földrajztudós, akadémikus születése (+1943. okt. 26.). Brit szolgálatban több alkalommal kutatott Belső-Ázsiában, bejárta Nagy Sándor hadjáratának útvonalát. Felfedezte a híres tunhuangi barlangtemplomot és könyvtárat. Több művében foglalkozott az ind történelem és az indo-szkita uralom vallási és művelődési viszonyaival. Sok tízezer páratlan leletét a British Museum őrzi. Könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. 81 éves korában kapott engedélyt, hogy Afganisztánban kutasson, Kabulban halt meg. 42 éves korától brit állampolgár volt, 1912-ben lovaggá ütötték.
(születés)
[Részletek...] | [1861-03-09] A Nemzeti Színházban volt az ősbemutatója Erkel Ferenc Bánk bán című operájának, a szerző vezényletével. Erkel Katona József tragédiája nyomán, Egressy Béni szövegkönyvére komponálta operáját.
[Részletek...] | [1861-01-17] Szabadalmaztatták az öblítős toalettet (külön víztartállyal és lehúzó lánccal).
(Ami addig visszajuttatta a talajba a növényeknek szükséges anyagokat, azóta milliárdos mennyiségben a vizeket szennyezi.)
- + -
A természet egyensúly-szabályozásának ismert példája, hogy amikor a vizilovak túlszaporodnak egy területen – vagy egy szárazság miatt csökkenő vizes élőhely eltartóképességéhez viszonyítva a meglévő viziló állomány túlszaporodottá minősül -, akkor a vizek öntisztulási képességét meghaladó viziló ürülék mennyiség miatt egy vöröses, mérgező alga szaporodik el, amelytől a vizilovak egy része elpusztul és így az élőhely egyensúlya helyreáll.
[Részletek...] | [1860-04-08] Széchenyi István gróf halála (szül: 1791. szept. 21.). Ő volt az első főrend, aki 1825-ben az országgyűlés felső házában anyanyelvén szólalt fel. 1825-ben birtokainak egy évi jövedelmét (60 000 Ft) felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására. Programadó műve, a Hitel 1830-ban jelent meg.
Nemzeti Casinót hozott létre birtokostársainak társalgási helyszínt teremtve, selyemhernyót tenyésztett, Tiszát szabályozott, a Balatonon gőzhajózást indított el, Vaskaput építtetett az Al-Dunánál, majd 1838-ban hozzálátott főművéhez, a Lánchíd létrehozásához.
1848 őszén elvonult Döbling-i magányába, ahol később a Bach-rendszert ostorozó írása következtében rendőri zaklatásoknak volt kitéve. Megfenyegették, hogy áthelyezik a bolondok házába, ezek hatására választotta a halált.
(halál)
[Részletek...] | [1860-02-05] Kner Izidor nyomdász, könyvkiadó születése (+1935. aug. 19.). Gyomán született és halt meg, a művészi könyvtervezés és könyvnyomtatás úttörő jelentőségű, kiváló mestere.
(születés)
[Részletek...] | [1859-12-16] Wilhelm Grimm német irodalomtörténész, író, nyelvész halála (szül. 1786. febr. 24.). Bátyjával, Jakobbal együtt adta ki világhírű népmese-gyűjteményét. A szájhagyomány útján terjedő német mesék végleges nyelvi, művészi formája főként az ő műve. A régi német irodalommal is foglalkozott, kiadta többek között az Edda-dalokat és két kötetben a német mondákat.
(halál)
[Részletek...] | [1859-11-24] Charles Robert Darwin angol természettudós születése (+1882 ápr. 19.). Az élővilág evolúciójáról szóló származáselmélete nagy hatással volt korának tudományos és egyházi életére, és forradalmasította a biológiát. A fajok eredete természetes kiválasztódás útján, avagy a létért való harcban előnyhöz jutott fajták fennmaradása c. főműve 1859. nov. 24-én jelent meg (magyarul 1874-ben).
[Részletek...] | [1859-01-17] Moldva és Havasalföld egyesülése megteremtette a román államot. 1856-ban a krími háborút lezáró párizsi kongresszus a 15. század óta török fennhatóság alatt álló két román fejedelemséget a nagyhatalmak kollektív protektorátusa alá helyezte. 1859. január 17-én a fejedelemségek külön-külön országgyűlésen közös fejedelmet választottak Alexandru Ion Cuza ezredes személyében, majd 1861-ben a két állam formálisan is egyesült.
(háború)
[Részletek...] | [1858-03-12] Schöpf-Merei Ágoston orvos halála (szül. 1804. szept. 24.). A magyar tudományos gyermekgyógyászat megalapítója, az első ilyen tankönyv szerzője. Ortopédiai intézetet létesített 1835-ben, 1839-ben nyitotta az első pesti kisdedkórházat, a hallgatózó és kopogtató vizsgálat, a kórházi kórtörténetek rendszeres vezetése, a bőr alatti ín- és izommetszés, a kancsalságot javító műtétek úttörője.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1856-11-20] Bolyai Farkas matematikus, akadémikus születése (+1856. nov. 20.). Bolyai János édesapja, az erdélyi magyar tudomány kiemelkedő alakja.
(halál)
[Részletek...] | [1856-08-29] Bíró Lajos rovartani kutató, néprajzi gyűjtő születése (+1931. szept. 2.). Gyűjtőútjairól hazahozott értékes anyagain kívül emlékirataival, leíró jegyzékeivel is hozzájárult a magyar tudomány gazdagításához. Nevét 18 állatnemzetség tudományos (latin) neve őrzi, a róla elnevezett fajtanevek száma több százra tehető.
(születés)
[Részletek...] | [1856-05-22] [idezet] Pavel Mihajlovics Tretyakov gazdag moszkvai kereskedő megvásárolta gyűjteményének első darabját - N. Silder orosz festő "Kísértés" című képét -, s ezzel megvetette az orosz képzőművészet legjelentősebb múzeumának alapját. 1892-ben Moszkva városának adományozta gyűjteményét.
[Részletek...] | [1856-02-17] Kitaibel Pál biológus, ásvány és gyógyvíz kutató halála.
+ - - - +
1797: Heinrich Heine német költő, író születése (+1856. febr. 17.). Nem kötelezte el magát sem vallásilag, sem a németek vagy a franciák mellett, mindig a saját igazságát és meggyőződését hirdette. Elsősorban a feudális német hagyományok, az önkényuralom és a beszűkült kispolgári gondolkodásmód ellen küzdött. A 19. század kiemelkedő német költője volt, az igazi lírikus, aki minden kis eseményből, benyomásból, élményből dalt írt.
(halál)
[Részletek...] | [1856-02-17] Heinrich Heine német lírikus, író és publicista halála (szül. 1797. dec. 13.). A feudális német hagyományok, az önkényuralom és a beszűkült kispolgári gondolkodásmód ellen küzdött. A XIX. század kiemelkedő német költője volt.
(halál)
[Részletek...] | [1853-11-11] Karl Marx az Economist cikkéről írt A munkáskérdés c. művében, Londonban (Marx és Engels Művei,9. kötet, 439. old.)
Az Economist a bérek 10 %-os emelkedése kapcsán arról írt, hogy Anglia népességcsökkenése (mivel a kivándorlás meghaladta a szaporulatot) munkaerő hiányt okoz és így esélyt ad a munkásságnak a bérkövetelésekre, a magasabb bér pedig az iskolázásra és anyagi tartalékok létrehozására - ha viszont a munkásság az anyagi többletet szaporodásra fordítja, saját magát hozza újra kiszolgáltatott helyzetbe.
Marx és Engels alapvetően burzsoá és vallásos elméletnek tartották Malthus művét és ez az ellenszenvük elhomályosította látásmódjukat. Malthus ugyan lelkész volt, de szemben állt a szaporodást erőltető hivatalos keresztény erkölccsel. Marxék az elnyomás részének tartották a munkásság szaporodásának korlátozását, pedig a kisebb szaporodás épp hogy a jómódú rétegek kiváltsága volt.
Nem fogták föl, hogy a túlnépesedés az elnyomók érdeke volt végig a történelem során és hogy a munkaerőfölösleghez fűződő érdek csak a fosszilis energiaforrásokkal hajtott gépek miatt kezdett csökkenni. Naiv utópistaként minden problémát a szabadpiac rovására írtak és mindenre a tervgazdaságtól várták a megoldást. Marx gúnyolódott Malthuson, aki a hajókapacitás szűkössége miatt nem hitt a kivándorlás tömegessé válásában. Marx szűklátókörűsége viszont nem értette, hogy a kivándorlás nem oldja meg a globális túlnépesedést. Engels vakon hitt a tudomány mindenhatóságában, amely korlátos földön is korlátlan eltartóképességet fog biztosítani. Mindketten a munkát gondolták döntőnek, így a nagyobb népesség több munkaerőt, több gazdagságot jelentett számukra s gúnyolódtak Malthuson, hogy a nagyobb gazdagságtól hogyan lehetne éhenhalni.
[Részletek...] | [1853-01-01] Simonyi Zsigmond nyelvtudós, akadémikus születése Veszprémben (+1919. nov. 22.). Bpesten, Lipcsében, Berlinben és Párizsban tanult. Egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1879, r. 1893). 1895-től a Magyar Nyelvőr, 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Négy évtizeden át a magyar nyelvészek új nemzedékeit nevelte fel. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. 1903-ban a közoktatásügyi min. megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott.
A Tanácsköztársaság alatt tanúsított haladó magatartásáért elszenvedett üldöztetések a beteg tudós halálához vezettek.
(születés)
[Részletek...] | [1850-06-12] George Demeny magyar származású francia fizikus halála (szül. 1850. jún. 12.). A filmezés egyik úttörője, 1893-ban szabadalmaztatta a Phonoscop-ot, filmszalaggal működő mozgóképfelvevő gépet.
Tudományos alapossággal foglalkozott a mozgáselmélettel. 1880-ban "Nation" névvel tornászegyletet alapított. Őt tekintik a korszerű francia testnevelés-oktatás megteremtőjeként.
(születés)
[Részletek...] | [1849-07-14] [idezet] Kossuth Lajos kormányzóelnök és Nicolae Balcescu, a Havasalföldi Forradalmi Bizottság tagja, a román fölkelők vezetője aláírta a magyar-román megbékélési tervezetet. Eszerint a román felkelők két héten belül leteszik a fegyvert és felesküsznek "Magyarhon függetlenségére". A magyar kormány elismeri a román nemzetet, s túl az április 14-én felajánlottakon, biztosítja a román többségű megyék kétnyelvűségét, a román nemzeti ortodox egyház megszervezését, az évenkénti nemzeti gyűlést; az erdélyi majorsági jobbágyokat mentesíti a feudális kötelezettségek alól.
[Részletek...] | [1847-02-11] Thomas Alva Edison amerikai feltaláló születése (+1931. okt. 18.). 1033 találmányát szabadalmaztatta, nevéhez fűződik a szénszálas izzólámpa, a szénpormikrofon, az akkumulátor és a hengeres fonográf feltalálása. 1882-ben ő helyezte üzembe a világ első villamos erőművét. 1893-ban ő alapította az első filmstúdiót. Egyetlen tudományos eredménye az Edison-jelenségnek nevezett termikus emisszió felfedezése.
(születés, találmány)
[Részletek...] | [1847-01-16] Sigismund Franck német üveg- és porcelánfestő halála (szül. 1770. jún. 1.). Bevezette a "grisaille" festés technológiáját és felfedezte az üvegbe beégethető zománcfestékek készítését.
(halál)
[Részletek...] | [1846-02-02] Paszlavszky József zoológus, pedagógus, akadémikus születése (+1919. szept. 21.). 1877-től a Természettudományi Társulás másodtitkára és közlönyének szerkesztője, 1897-től a társulat első titkára. Elemezte az animális és a humán pszichológia kapcsolatát. A Fauna Regni Hungariae (Magyarország állatvilága katalógus) szerkesztője.
(születés)
[Részletek...] | [1844-01-27] A pesti Nemzeti Színházban Erkel Ferenc Hunyadi László című négyfelvonásos operájának ősbemutatója. A mű szövegét Tóth Lőrinc drámája nyomán Egressy Béni írta.
[Részletek...] | [1843-07-31] Peter Rosegger osztrák író halála (szül. 1843. júl. 31.). Témáit szűkebb stájer hazájából merítette; a paraszti hétköznapok valóságát belső derűvel és humorral ábrázolta. Műveiben védelmébe vette a paraszti hagyományokat a gépies, nagyvárosi életformával szemben. Kötetei óriási példányszámban jelentek meg, s nagyon népszerűek voltak.
(születés)
[Részletek...] | [1843-06-15] Edvard Hagerup Grieg norvég zeneszerző születése (+1907. szept. 4.). A XIX. századi Norvégia egyik vezető alakja. Apja brit konzul volt Bergenben. 1897-ben a berlini akadémia tagja lett. A norvég népi hagyományokban gyökerező zenéjét kifinomult líraiság jellemzi.
(születés)
[Részletek...] | [1843-01-07] Koch Antal geológus, akadémikus születése (+1927. febr. 8.). A Földtani Intézetben dolgozott, majd a kolozsvári és 1895-től a budapesti egyetemen oktatott földtant és őslénytant. Az Erdélyi-medence harmadkori képződményeit tanulmányozta. A hazai geológusok közül utolsóként még egyaránt művelte valamennyi szervetlen természettudományt. Alapvető munkát végzett az ország számos területének ásványtani, kőzettani, őslénytani, földtani és barlangtani leírásában. A Magyar Tudományos Akadémiának 1875-ben levelező, 1894-ben rendes tagja lett.
(születés)
[Részletek...] | [1841-06-13] Megalakult a Magyar Természettudományi Társulat, a mai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egyik elődje.
[Részletek...] | [1841-05-28] A Magyar Természettudományi Társulat megalakulása.
[Részletek...] | [1841-05-28] [sms] Megalakul a Magyar Természettudományi Társulat. 1961: Megalakult az Amnesty International.
[Részletek...] | [1840-05-07] Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző halála (szül. 1840. máj. 7.) Művészetében a nyugati romantikus zene vívmányait és a nemzeti hagyományokat ötvözte.
(születés)
[Részletek...] | [1840-02-11] Lenhossék Mihály Ignác orvos születése (+1840. febr. 11.). Széchenyi István háziorvosa és barátja volt. Országos főorvosként ő rendelte el a himlő elleni védőoltást. Jelentős érdemeket szerzett az 1831. évi kolerajárvány megfékezésében.
Az életjelenségeket a szervezet alaki és kémiai tulajdonságaira vezette vissza. A betegségek keletkezésében és gyógyításában nagy fontosságot tulajdonított a lelki jelenségeknek. Tudományos munkáiban élettannal és pszichológiával foglalkozott.
(halál, járvány)
[Részletek...] | [1839-03-16] René Francois Armand Sully-Prudhomme francia költő, akadémikus halála (szül. 1839. márc. 16.). 1901-ben elsőként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Verseiben a formai tökélyt, az érzések őszinteségét és a filozófiai gondolatok mélységét egyesítette.
"Senki sem kérkedhet azzal, hogy meglehet embertársai nélkül."
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1838-10-25] Georges Bizet francia zeneszerző születése (+1875. jún. 3.). Első operája, a Gyöngyhalászok (1863) fő értéke egzotikus keleti háttere, egyéni kórusai, és az álomszép tenorária, Nadir románca. További művei A perthi szép leány (1867, Walter Scott regényéből készült), a Dzsamile és Az arlesi lány. Ezután következett fő műve, a Prosper Merimée novellája alapján készült Carmen. Az 1875-ös bemutatón az újszerű realizmussal megírt zene botrányt keltett és megbukott. Bizet már nem érhette meg áradó, érzelmes és szenvedélyes muzsikájának világsikerét, három hónappal a bemutató után meghalt.
(születés)
[Részletek...] | [1838-06-29] Szily Kálmán nyelvész, természettudós, akadémikus születése (+1924. júl. 24.). A Természettudományi Közlöny, a Magyar Mérnök Egylet és a Magyar Nyelvművelő Társaság megalapítója. 1889-1905 között az MTA főtitkára volt. A Műegyetem első rektora. Ő szerkesztette A magyar nyelvújítás szótárának I. és II. kötetét.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1837-07-05] Zichy Jenő politikus, Ázsia-kutató, akadémikus halála (szül. 1837. júl. 5.). Országgyűlési képviselőként sokat tett a magyar mezőgazdaság és ipar fejlesztése érdekében. Erőfeszítései nyomán indult meg az ország 86 városában az alsó fokú iparoktatás. Három tudományos expedíciót szervezett Ázsiába, a magyarság őshazájának felkutatására. Útjairól könyvekben számolt be. Az utazásai során összegyűjtött anyagból létrehozott magánmúzeumát és könyvtárát a fővárosra hagyta.
(születés)
[Részletek...] | [1835-06-26] Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus halála (szül. 1835. jún. 26.). 1887-ben megindította és tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket. Természettudományos munkássága mellett érdeklődése kiterjedt a magyar ősfoglalkozások, a néprajz és a nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körére. Nevéhez fűződött Magyarországon az ősemberkutatás megkezdése. Ő alapította a Magyar Ornitológiai Központot.
(születés)
[Részletek...] | [1833-10-21] Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros születése (+1896. dec. 10.). Miután laboratóriuma 1864-ben a levegőbe repült, a svéd kormány megtiltotta robbanóanyagokat gyártó létesítmények építését. Ezután Nobel egy teherhajón végezte e kísérleteit. Feltalálta az indítógyújtást és a dinamitot (a görög dünamisz – erő szó nyomán nevezte el). Meggazdagodott, közel száz gyárat alapított a világ mintegy húsz országában. 1895. november 27-i keltezésű végrendeletében 31 millió 250 ezer svéd koronát hagyott az általa létrehozott alapítvány javára, amelyet a világ legjobb tudósainak jutalmazására hozott létre. A Nobel-díjakat 1901 óta osztják ki.
(Bertha von Suttner hatására - akinek regényét folytatásokban közöljük - Béke Nobel-díjat is alapított. Ha minden feltaláló, cégtulajdonos, döntéshozó igyekezne enyhíteni a károkat, amiket bölcsesség híján és a gazdagság, kiváltságosság hajszolása közben okozott…)
(Nobel-díj, születés, tilt)
[Részletek...] | [1833-04-28] Hopp Ferenc műgyűjtő, utazó születése (+1919. szept. 10.). A hagyatékából a házában létrejött és róla elnevezett Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum 1923-ban nyílt meg.
1882-1914 között ötször utazta körül a Földet, s közben kelet-ázsiai, kínai és főleg japán ritkaságokat vásárolt meg, tudományos képzettség nélkül, de igen jó érzékkel. Gyűjteményét és Andrássy úti villáját 1919-ben az államnak adományozta, kikötve, hogy azt egyesítsék az állam tulajdonában levő kelet-ázsiai műtárgyakkal.
A pesti Calderoni cég tulajdonosaként sokat fáradozott a magyar oktató-szemléltető eszközgyártás fellendítésén.
(születés)
[Részletek...] | [1833-04-06] Csató János botanikus, ornitológus halála (szül. 1833. ápr. 6.). Korának egyik legnagyobb tudományos felkészültséggel rendelkező autodidakta botanikusa és ornitológusa volt. Legfontosabb munkája az Alsó-Fehér vármegye növény- és állatvilága című műve. Értékes madár- és növénygyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.
(születés)
[Részletek...] | [1832-12-27] Pavel Mihajlovics Tretyakov orosz műgyűjtő, kereskedő halála (szül. 1832. dec. 27.). A régi orosz művészet kincsei mellett főképpen a Vándorkiállítási Társaság tagjainak haladó szellemű műveit gyűjtötte össze, majd Moszkva városának adományozta 1892-ben. E gyűjteménnyel megvetette a róla elnevezett Galéria alapjait.
(születés)
[Részletek...] | [1832-07-01] Haberle Károly botanikus születése (+1832. júl. 1.). Németországban született, az 1810-es években költözött Magyarországra. A pesti egyetem növénytan tanára volt, és orvosi diplomát is szerzett. Jelentős szerepe volt a pesti botanikus kert állományának gyarapításában, a fajállományt közel 10 ezerre növelte. Foglalkozott ásványtani, földrajzi, csillagászati és meteorológiai kutatásokkal is. Gyilkosság áldozata lett.
(halál)
[Részletek...] | [1832-03-22] Johann Wolfgang Goethe német költő, író, természettudós, hegymászó születése (+1832. márc. 22.).
1791 és 1817 között a weimari udvari színház igazgatója. 1823-tól visszavonultan élt. 83 éve alatt munkássága az irodalom mellett a természettudomány, színház, képzőművészet, politika területére is kiterjedt. Legfontosabb művei: Az ifjú Werther szenvedései, A vándor vihardala, Mohamed éneke, Prométheusz, Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Élete fő műve a Faust.
(halál)
[Részletek...] | [1832-03-22] Johann Wolfgang Goethe német költő, regény- és drámaíró halála (szül. 1749. aug. 28.). Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalom- és művészetelméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére. A világhírt első regénye, a Werther szerelme és halála hozta meg számára, amelyben azt ábrázolta, hogyan gátolta a 18. századi német társadalom a személyiség kibontakozását.
(halál)
[Részletek...] | [1832-03-19] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus halála (szül. 1832. márc. 19.). 1861-ben „expedíciót szervezett” (azaz szegényen, dervisruhában, ezer veszély és nélkülözés közepette egyedül vándorolt) a magyarok őshazájának felkutatására. Kutatásai úttörő jelentőségűek voltak Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a filológia területén (egyik életcélja volt a magyar és török nyelvek közti rokonság bizonyítása).
A budapesti egyetem tanára, az európai hírű nyelvész és néprajzkutató borzasztó szenvedések közepette többnyire gyalog sántikált végig rossz lábával óriási területeket, Resid Effendi álnéven kolduló dervis rongyaival álcázva magát, mert előtte minden európait megöltek itt a vérszomjas uralkodók, a kánok és emírek.
(Nem véletlenül tartottak az erősebb hatalmak kémeitől, a felfedezők és tudományos kutatók munkáját mindig a hódítók és gyarmatosítók hasznosították. A történészek ma már biztosra veszik, hogy Vámbéry kémtevékenységet is folytatott és azt az angol királynő és a konstantinápolyi szultán egyaránt megfizette.)
A tudomány szenvedélyétől hajtott vándor csaknem szomjan halt a sivatagban, és számtalanszor került a leleplezés, a halál küszöbére. Jegyzeteit arab írással magyar nyelven készítette, mint dervisrendje titkos talizmánjait. Tökéletes nyelvtudásának és a szokások mély ismeretének köszönhette, hogy sikerült betöltenie önként vállalt tudományos küldetését, és számos könyvben írhatta le a közép-ázsiai életet, viszonyokat.
(születés)
[Részletek...] | [1831-11-14] Georg Wilhelm Hegel német objektív idealista filozófus születése (+1831. nov. 14.). Főbb művei: A szellem fenomenológiája, A logika tudománya (ún. Nagy logika), A filozófiai tudományok enciklopédiája.
(halál)
[Részletek...] | [1831-02-14] A Magyar Tudós Társaság (a mai Magyar Tudományos Akadémia) első nagygyűlése, amelyen megválasztották a titoknokot (1870-től főtitkár), a 16 tiszteleti és 30 levelező tagot.
[Részletek...] | [1830-03-18] Szinnyei József bibliográfus, akadémikus halála (szül. 1830. márc. 18.). A modern tudományos bibliográfiai irodalom megteremtője, az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárának megalapítója. Több jelentős irodalmi és történettudományi társaság alapításában vett részt. 30 ezer magyar író szerepel 14 kötetes Magyar Írók Élete és Munkái című hatalmas életrajz-gyűjteményében.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1828-03-20] Barczafalvi Szabó Dávid író, szerkesztő, fordító, tanár halála (szül. 1752). A nyelvújítás az ő kezdeményezésével indult, miután 1792-1805 között sárospataki kollégiumi matematika-fizika tanárként latin helyett magyar nyelven adott elő. A tudományok magyarúl (1792) című munkájával a nyelvújítást közüggyé tette. Négyszáznál több új magyar szó képzését javasolta; olykor erőltetett szószerkesztéseit sokan támadták, de közülük majd száz győztesen került ki a "Mondolat-vitából", és napjainkra a magyar szókincs szerves részévé vált.
(halál)
[Részletek...] | [1828-02-08] [sms] Jules Verne szül. 1907:Román parasztfelkelés. 1949:Mindszenty elítélése. 1953:Gyermektelenségi adó.
[Részletek...] | [1828-02-08] Jules Verne francia író születése (+1905. márc. 24.). A tudományos-fantasztikus regény műfajának egyik megteremtője. Színes fantáziával, széles körű tudományos áttekintéssel és földrajzi ismeretekkel megírt kalandos regényeiben a természettudományos eredményeket és lehetőségeket népszerűsítette az emberi munka és a hősies küzdelmek eszményét hangsúlyozva. A XX. század csaknem minden műszaki-tudományos áldását megjósolta (többek között a faxot, az internetet, az elektronikus zenét). Népszerű regényei a Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Nemo kapitány, Nyolcvan nap alatt a föld körül, Rejtelmes sziget, Sztrogoff Mihály, Tizenöt éves kapitány, Sándor Mátyás.
(születés)
[Részletek...] | [1827-12-10] Korányi Frigyes báró, belgyógyász, akadémikus születése (+1913. máj. 19.). A szabadságharcban főorvosként vett részt, ezért Nagykállóra száműzték. 1864-ben Pesten előbb a tifusz-fiókkórház, majd 1865-től a Rókus Kórház idegosztály vezetője volt. Ezután megszervezte az I. számú belklinikát, melynek nyugdíjba vonulásáig vezetője, 1886-87-ben a pesti egyetem rektora volt. Részt vett az egészségügyi reformintézkedések kidolgozásában. A belklinikán bevezette a laboratóriumi kutatást, a vegyi, bakteriológiai és röntgenvizsgálatokat, indítványára létesítették a gyakornoki intézményt. Önálló tudományos eredményei főleg a mellkasi betegségekkel kapcsolatosak. Kezdeményezésére jött létre Budakeszin a TBC-szanatórium, később az első fővárosi tüdőbeteg-gondozó.
(születés)
[Részletek...] | [1826-10-26] Mocsáry Lajos író, publicista halála (szül. 1826. okt. 26.). A dualizmus korának kiemelkedő politikusa, a nemzetiségi kultúrák egyenjogúsításáért küzdött. Neve a nemzetiségi megbékélés jelképe lett, 1947-ben róla nevezték el a budapesti főiskolai román kollégiumot.
(születés)
[Részletek...] | [1826-03-17] Teleki József, az Akadémia első elnöke megvetette 30 ezer kötetes könyvtárával a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának alapját.
[Részletek...] | [1825-11-03] Széchenyi István felajánlotta az Országgyűlésben birtokai egy éves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - megalapítására.
- + -
A magyar tudomány napja
(1997-es kormányrendelet, Széchenyi felajánlására emlékezve.)
(megalapít)
[Részletek...] | [1823-05-11] Podmaniczky József báró tudományos- és közíró halála (szül. 1756. júl. 29.). 1790-91-ben vezető szerepe volt a nemesi-nemzeti mozgalomban, amelynek felvilágosult, reformista szárnyát képviselte. 1791-ben az országgyűlés által kiküldött kereskedelmi bizottság tagjaként megírta az osztrák vámrendszer kritikai elemzéseit, rámutatott Magyarország alárendelt helyzetére, és a belső vám eltörlését javasolta. 1802-től Bács-Bodrog vármegye főispánja, 1815-ben pedig Ausztria párizsi megbízottja volt.
Nemzetközi hírnevét és a külföldi tudományos élet kiemelkedő képviselővel fennálló jó kapcsolatait bizonyítja, hogy a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society 1780. június 8-án felvette tagjai sorába. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült.
(halál, tüntetés)
[Részletek...] | [1823-05-11] Podmaniczky József báró tudományos- és közírót (1756. júl. 29. – 1823. máj. 11.) felvette tagjai sorába a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült.
(tüntetés)
[Részletek...] | [1823-01-21] Madách Imre drámaíró, költő, akadémikus születése (+1864. okt. 5.). Az ember tragédiájának szerzője.
- + -
"- Mi állat él tehát még a világon?
- Él ami hasznos, és mit ekkorig a tudomány pótolni nem tudott. … Im itt van az utolsó rózsa, mely nyilt a világon. Hasztalan virág, más százezer testvérrel foglalá el a legbujább tért a lengő kalásztól...” (Falanszter szín)
"Szomszédimat, igaz, Agyonverém már mind, de hasztalan, Mindég kerülnek újak; s oly kevés A fóka-faj. - Ha isten vagy, tegyed, Könyörgök, hogy kevesb ember legyen S több fóka."
(Madách: Az ember tragédiája, XIV. szín)
(születés)
[Részletek...] | [1823-01-08] Alfred Russel Wallace angol természettudós, zoológus, utazó születése (+1913. nov. 7.). Számos gyűjtőutat tett, bejárta az Amazonas vidékét és Malajziát, s 125 ezer darabos természettudományi gyűjteménnyel tért vissza hazájába. A fajok eredetére vonatkozó értekezésének hatására tette közzé Darwin a természetes kiválasztódásról szóló elméletét (1859-ben, noha már 1842-ben készen volt, de az elítéléstől tartva csak halála után tervezte kiadatni). Ő a korszerű állatföldrajz megteremtője is.
(születés)
[Részletek...] | [1820-06-25] Georg Wilhelm Friedrich Hegel Berlinben befejezte A jogfilozófia alapvonalai c. kézikönyvét.
- + -
„Csak vesd meg a tudományt meg az észt, / Az ember legfőbb erejét! / S ha az ördögnek magát el nem is adta volna, / Mégis el kell majd buknia.” (Goethe, Faust. I. rész)
„Igaz ugyan, hogy a jámborság is a … széttagolódott igazságot az érzelem egyszerűbb szemléletévé egybe göngyölíti, de ha ez a helyes jámborság, akkor feladja e régió formáját, mihelyt a belsőből kilépve az eszme kibontakozásának és kinyilatkoztatott gazdagságának nappalába lép, s belső istentiszteletéből magával hozza a tiszteletet egy önmagában létező, az érzelem szubjektív formája felett álló igazság és törvények iránt.”
(törvény)
[Részletek...] | [1817-12-13] Kitaibel Pál biológus, ásvány és gyógyvíz kutató halála.
+ - - - +
1797: Heinrich Heine német költő, író születése (+1856. febr. 17.). Nem kötelezte el magát sem vallásilag, sem a németek vagy a franciák mellett, mindig a saját igazságát és meggyőződését hirdette. Elsősorban a feudális német hagyományok, az önkényuralom és a beszűkült kispolgári gondolkodásmód ellen küzdött. A 19. század kiemelkedő német költője volt, az igazi lírikus, aki minden kis eseményből, benyomásból, élményből dalt írt.
(születés)
[Részletek...] | [1817-05-17] Irinyi János vegyész halála (szül. 1817. máj. 17.). A 'veszélytelenül használható' biztonsági gyújtó kidolgozója. A kor modern vegytanának terjesztője és magyarországi meghonosítója, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt.
(Veszélytelenül használható? Már az ősembert a legjelentősebb természetátalakítóvá tette a tűzgyújtás képessége, mert szándéktalanul is a természetesnél sokkal gyakoribb erdőtüzeket okozott. Mennyi ház, város, erdő égett már le a százmilliók gondatlan kezeügyében lévő gyufától.)
(születés)
[Részletek...] | [1815-04-25] Markusovszky Lajos orvos, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1815. ápr. 25.). A magyar orvostudomány és orvosképzés újjászervezője. 1857-ben ő alapította az Orvosi Hetilapot, 1886-ban az Országos Közegészségügyi Egyesületet és az Egészség című orvosi folyóiratot. Nevét viseli a szombathelyi kórház, amely Markusovszky Emlékérmet, az Orvosi Hetilap pedig Markusovszky-díjat alapított.
(születés)
[Részletek...] | [1815-01-20] Horovitz Fülöp tudományos antikvárius, orvos halála (szül. 1815. jan. 20.). Ő kért először antikvárius iparengedélyt (1852).
(születés)
[Részletek...] | [1814-12-09] Joseph Bramah angol feltaláló halála (szül. 1748. ápr. 13.). Számos találmánya közül (lopásbiztos zár, amit csak 67 év múlva 50 órai munkával sikerült feltörni, hidraulikus sajtológép, sörpalackozó gép, bankjegysorszámozó nyomdagép) a vízöblítéses WC vált ökológiai jelentőségűvé:
ami nélkülözhetetlen tápanyag-visszapótlás a talajnak, az szennyezés a víznek.
(Amikor egy területen a vizilovak túlszaporodnak, vagy aszály miatt a terület eltartóképessége csökken, az egész állomány kipusztulhat, mert az ürülékükkel túlszennyezett vízben számukra mérgező vörösalga szaporodik el.)
(halál, találmány)
[Részletek...] | [1814-05-13] Rónay [1848-ig Leitzinger] Jácint születése (Székesfehérváron, a mai Ady E. u. 4. sz. házban) (+1889. ápr. 17).
1836. május 24-én tett fogadalmat a bencés rendben, 1839. július 20-án szentelték pappá. 1847. december 29-én a MTA levelező tagja lett. Az 1848-49-es szabadságharc tábori lelkésze, utána 1866-ig Angliában élt. Hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia titkára, és Rudolf trónörökös nevelője volt. A darwinizmus magyarországi úttörője.
[Részletek...] | [1813-08-02] Diószegi Sámuel botanikus halála (szül. 1760. dec. 29.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Református lelkész volt, esperes és egyházkerületi főjegyző. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt. A Karl Linné svéd természettudós növénytani rendszerének tudományos eredményeit felhasználó könyv több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazza, ékes magyar nyelven. Ő teremtette meg a leíró növénytan és alaktan magyar szaknyelvét.
A magyar nyelv legnagyobb tudora, Arany így írt róla:"...óhajtani lehet, hogy aki még valaha nyelvünkben újít, azt a népnyelv, népi észjárás oly teljes ismeretével és oly romlatlan nyelvérzékkel tegye, mint Diószegi, Fazekas, Földi".
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1811-04-01] Somogyi Károly esztergomi kanonok, könyvgyűjtő, egyházi író, akadémikus halála (szül. 1811. ápr. 1.). 1849-ben indította el a Katholikus Iskolai Lap című hetilapot. Hazafias és szabadelvű cikkei miatt a szabadságharc után bujdosnia kellett. Nagy értékű könyvtárat gyűjtött, amelyet 1880-ban az árvíz sújtotta Szeged városának adományozott. Az intézmény ma az ő nevét viseli.
(árvíz, születés)
[Részletek...] | [1810-11-07] Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus halála (szül. 1810. nov. 7.). Közel ötven éven át a Nemzeti Színház karnagya volt, 1874-től pedig az Operaház főzeneigazgatója. Ő zenésítette meg a Himnuszt (1844). Első nevezetes operája a Hunyadi László. Fő műve a Katona József drámája nyomán írt Bánk bán, amely az uralkodói önkény elleni éles tiltakozás. Az opera dallamai már tiszta magyar zenére épültek (Bordal, Hazám, hazám, Melinda áriái). Műveiben a magyar történelem, a nemzeti eszmék kifejezésére törekedett. Ő alapította meg a Filharmóniai Társulatot, és megalapításától igazgatója volt a Zeneakadémiának.
(megalapít, születés, tilt)
[Részletek...] | [1809-02-12] Charles Robert Darwin angol természettudós születése (+1882 ápr. 19.). Az élővilág evolúciójáról szóló származáselmélete nagy hatással volt korának tudományos és egyházi életére, és forradalmasította a biológiát. A fajok eredete természetes kiválasztódás útján, avagy a létért való harcban előnyhöz jutott fajták fennmaradása c. főműve 1859. nov. 24-én jelent meg (magyarul 1874-ben).
[Részletek...] | [1809-02-12] Charles Robert Darwin angol természettudós halála (szül. 1809. febr. 12.). A modern biológia egyik legjelentősebb alakja, a korszerű származáselmélet megteremtője. Ő alapozta meg az evolúció, a fajok fejlődésének a természetes kiválasztódáson alapuló nagyszabású elméletét, amelynek alaptételeit a fajok eredetéről szóló, 1859. november 24-én megjelent művében fejtette ki. 1871-ben kiadott másik munkájában az ember állati ősöktől való származását bizonyította.
- + -
Irts ki mindent, amit nem tudsz megenni! Irts ki bármit, ami azt eszi, amit te eszel! Irts ki mindent, ami nem táplálja azt, amit te eszel! Ez szent munka az Elvevők kultúrájában. Minél több vetélytársat pusztítotok el, annál több embert hozhattok a világra s így a pusztítás a létező legszentebb munkává válik. Amint kivonjátok magatokat a korlátozott verseny törvényének kényszere alól, a táplálékotok és annak tápláléka kivételével a világon minden megsemmisítendő ellenséggé válik. (Quinn: Izmael)
- + -
"Mi állat él tehát még a világon?
Él ami hasznos, és mit ekkorig a tudomány pótolni nem tudott.
...
Im itt van az utolsó rózsa, mely nyilt a világon. Hasztalan virág, más százezer testvérrel foglalá el a legbujább tért a lengő kalásztól...
(Madách: Az ember tragédiája, Falanszter szín)
- + -
A Föld panaszkodik a Marsnak:
- Képzeld, homosapiensem van.
- Ne aggódj, hamar elmúlik.
(megjelent, születés, törvény)
[Részletek...] | [1808-04-22] Szőnyi Pál pedagógus, pedagógiai író halála (szül. 1808. 4. 22.). 1846-ban az Akadémia levelező tagja lett. A szabadságharc idején Eötvös József vallás-és nevelésügyi miniszter mellett titkár, majd osztálytanácsos. 1850-ben fiúnevelő intézetet alapított Pesten, Pestalozzi elvei szerint. A Természettudományi Társulat elnöke 1851-1858 közt, sokat utazott. Hatalmas ásványgyűjteményét az Akadémiára, a Természettudományi Társulatra és a Debreceni Református Egyházközségre hagyta. Fontosabb művei: Alaktan, magyar szülék, nevelők és tanítók számára (1846-47), A Pesten felállítandó protestáns preparandia terve (1846).
(születés)
[Részletek...] | [1808-01-20] [idezet] Vajda Péter író, költő, pedagógus, természettudós születése (+1846 febr. 10.). Ő indította meg az első magyar ismeretterjesztő folyóiratot, a Garasos Tár-t, majd 1838-ban megalapította a Természet című folyóiratot.
Történelmi regényeket, keleti tárgyú elbeszéléseket, drámát, vígjátékot írt, a prózavers első magyar művelője volt, s műfordítással is foglalkozott. Lírai főműve, a Dalhon 1838 és 1844 között négy kötetben jelent meg. A Természettudományi Társaság első titkára volt, de amikor a szervezet felvette a "királyi" jelzőt, lemondott. Plebejus demokrata nézeteit összefoglaló "Erkölcsi beszédei" miatt vád alá helyezték, s a mű kiadását a cenzúra megtiltotta. Petőfi V. P. halálára című versében vett búcsút tőle.
(megalapít, tilt)
[Részletek...] | [1804-09-24] Schöpf-Merei Ágoston orvos halála (szül. 1804. szept. 24.). A magyar tudományos gyermekgyógyászat megalapítója, az első ilyen tankönyv szerzője. Ortopédiai intézetet létesített 1835-ben, 1839-ben nyitotta az első pesti kisdedkórházat, a hallgatózó és kopogtató vizsgálat, a kórházi kórtörténetek rendszeres vezetése, a bőr alatti ín- és izommetszés, a kancsalságot javító műtétek úttörője.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1802-11-25] Az Országos Széchényi Könyvtár és Nemzeti Múzeum alapítása: Széchényi Ferenc ajándékozta a nemzetnek gyűjteményét, amely könyv, kézirat, kép, szobor, metszet, térkép, címerkép és érem anyagból állt.
Az OSZK jelenlegi mintegy 7 milliós állományából több mint 2 millió a könyv. 1473-ból való az első Magyarországon nyomtatott mű, a Chronica Hungarorum.
[Részletek...] | [1799-07-03] A Nagyszentmiklósi kincs megtalálása. A Bánátban, Torontál vármegyében, Nagyszentmiklóson egy szőlősgazda árokásás közben aranyból készült korsókat, csészéket, tálkákat, poharakat talált. Helyi kereskedők és egy bécsi görög gyapjúkereskedő közvetítésével jutottak Pestre, ahol Boráros János városbírónál összegyűlt a kincs 23 darabja. 1799. október 1-jén Ferenc császár intézkedése nyomán az aranyedények a bécsi császári és királyi Régiségtárba kerültek.
A kinccsel tudósok és amatőrök kétszáz éve foglalkoznak. Az egyik felfogás szerint a kincs 8. századi és az avar művészet terméke.
[Részletek...] | [1799-02-06] Frivaldszky Imre zoológus, botanikus, akadémikus születése (+1870 okt. 19.). Magyarország rovarait és csigáit kutatta, majd 1833-45 között több gyűjtő-utat vezetett a Balkánra, Törökországba, és Dél-Itáliába. 1841-ben részt vett a Természettudományi Társaság megalapításában. Számos magyar és külföldi tudós társaság választotta tagjai sorába.
(megalapít)
[Részletek...] | [1798-01-19] Auguste Comte francia filozófus születése (+1857). Pozitív (tudományközpontú) filozófia, a szociológia létrehozása.
[Részletek...] | [1797-12-13] Heinrich Heine német lírikus, író és publicista halála (szül. 1797. dec. 13.). A feudális német hagyományok, az önkényuralom és a beszűkült kispolgári gondolkodásmód ellen küzdött. A XIX. század kiemelkedő német költője volt.
(születés)
[Részletek...] | [1797-06-15] Brassai Sámuel erdélyi autodidakta polihisztor, akadémikus születése (+1897. jún. 24.). Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zene elméleti kérdéseivel, a természettudományok majd minden ágával, az esztétika, műkritika, a nyelvészet és az irodalomtörténet problémáival. Megérte a századik születésnapját.
(születés)
[Részletek...] | [1794-03-29] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség, halál)
[Részletek...] | [1794-03-29] Megölték a börtönben Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat) márkit. Francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus (szül. 1743. szept. 17.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára, a Nemzetgyűlés tagja, később elnöke volt. A szélsőséges párt megvádolta, letartóztatták és a börtönben másnap megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Értekezett a valószínűségről és integrálszámításról.
(Már Thomas Robert Malthus (1766-1834) előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség (vagy legalábbis az attól való félelem) fogja megállítani, addig Condorcet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők egyenlőségéért és oktatásáért.)
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára.)
(A lemming, a tundrák fő zsákmányállata, nagyon szapora, ezért pár évenként tömeges elvándorlásra kényszerül, amelynek végén gyakran egész csapatok vesznek a tengerbe. Tud ugyan úszni, de egy negyedóra alatt kimerül és megfullad. Sokáig értetlenül állt a tudomány e kis rágcsáló tömeges öngyilkossága előtt, de aztán kiderült, hogy elszaporodása miatt az éhhalál elől próbál a tengeren átjutni.)
(éhínség, halál)
[Részletek...] | [1794-03-27] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség)
[Részletek...] | [1793-04-15] Szentmártonyi Ignác jezsuita tanár, csillagász, matematikus, térképész születése (+1793. ápr. 15.). Grazi tanárkodása után V. János portugál király meghívására Brazíliába ment a vitatott spanyol-portugál határvonal kitűzésére. Az 1749-ben megkezdett csillagászati helymeghatározások adatait titkos iratként kezelték. 1760-ban más dél-amerikai jezsuitákkal együtt letartóztatták és csak 18 évi fogság után, Mária Terézia közbenjárására szabadult. Utána Csáktornyán, majd a közeli Belica falu plébánosaként élt. Tudományos munkája még feltáratlan.
- + -
Bebörtönzése az indiánokat védő jezsuiták elleni spanyol fenekedés kapcsán történt. Végül 1767 febr. 27-én a spanyol király parancsot ad a száz éves paraguayi jezsuita redukciók megszállására. A 30 telepen kb. 150 ezer indián élt és a jólétet, békét és védelmet jelentő redukciókba özönlöttek a spanyol nagybirtokosoktól megszökve az indián rabszolgák - megkeresztelkedni. Ld. Robert Bolt A misszió c. regénye (Szt. István Társulat, 1988) ill. a belőle készült, azonos című film, továbbá Fritz Hochwelder A szent kísérlet c. drámája.
(halál)
[Részletek...] | [1793-04-12] Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1865. júl. 9.).
1824-1848 közt tanszékvezető a pesti egyetemen. Tankönyvek fordításával, írásaival és orvosi műszótár szerkesztésével jelentősen fejlesztette a magyar orvosi műnyelvet. 1831-ben Toldy Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár című folyóiratot. 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett.
A szabadságharc idején, 1848 végén Magyarország főorvosává nevezték ki. Világos után egy ideig bujkált, s csak 1850-ben térhetett vissza Pestre, de szigorú rendőri felügyelet alatt állt. Az önkényuralom nemcsak tanszékétől, hanem nyugdíjigényétől is véglegesen megfosztotta, ezért hátralévő éveit igazságtalan mellőzésben és nélkülözésben töltötte.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1791-09-21] Széchenyi István gróf halála (szül: 1791. szept. 21.). Ő volt az első főrend, aki 1825-ben az országgyűlés felső házában anyanyelvén szólalt fel. 1825-ben birtokainak egy évi jövedelmét (60 000 Ft) felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására. Programadó műve, a Hitel 1830-ban jelent meg.
Nemzeti Casinót hozott létre birtokostársainak társalgási helyszínt teremtve, selyemhernyót tenyésztett, Tiszát szabályozott, a Balatonon gőzhajózást indított el, Vaskaput építtetett az Al-Dunánál, majd 1838-ban hozzálátott főművéhez, a Lánchíd létrehozásához.
1848 őszén elvonult Döbling-i magányába, ahol később a Bach-rendszert ostorozó írása következtében rendőri zaklatásoknak volt kitéve. Megfenyegették, hogy áthelyezik a bolondok házába, ezek hatására választotta a halált.
[Részletek...] | [1789-07-01] Péczeli József komáromi református lelkész szerkesztésében megjelent az első magyar tudományos népszerűsítő és irodalmi folyóirat, a Mindenes Gyűjtemény.
(megjelent)
[Részletek...] | [1788-12-14] Carl Philipp Emmanuel Bach német zeneszerző halála (szül. 1714. márc. 8.). Johann Sebastian Bach második fia, 1741-ben II. Frigyes porosz király udvari zenésze Berlinben, 1767-től Hamburg öt főtemplomának zeneigazgatója és kántora volt. Több száz művet írt, köztük 19 szimfóniát és 50 zongoraversenyt. Jelentősek pedagógiai művei.
(halál)
[Részletek...] | [1788-01-26] Az 1642-ben felfedezett Ausztráliában létrejött az első angol település. 1901. január 1-jén hat kolónia szövetségi tartományként egyesült, Nagy-Britannia elismerte az Ausztrál Államszövetség megalakulását. Ma Ausztrália tagja a brit Nemzetközösségnek. Ausztrália nemzeti ünnepe.
[Részletek...] | [1787-02-06] Megalapították a budapesti Állatorvostudományi Egyetem elődjét, az Állatorvosi Iskolát.
(megalapít)
[Részletek...] | [1786-02-24] Wilhelm Grimm német irodalomtörténész, író, nyelvész halála (szül. 1786. febr. 24.). Bátyjával, Jakobbal együtt adta ki világhírű népmese-gyűjteményét. A szájhagyomány útján terjedő német mesék végleges nyelvi, művészi formája főként az ő műve. A régi német irodalommal is foglalkozott, kiadta többek között az Edda-dalokat és két kötetben a német mondákat.
(születés)
[Részletek...] | [1783-10-29] Jean-Baptiste le Rond d’Alembert francia matematikus, fizikus és filozófus halála (szül. 1717. nov. 16.). A XVIII. századi felvilágosodás jelentős képviselője. Mechanikai, akusztikai és csillagászati kutatásokat végzett. Az Értekezés a dinamikáról (1743) a dinamikát a statikára vezette vissza. Az algebrában bebizonyította, hogy a komplex számok elegendőek az analízis bármely területén. Ő írta a nagy francia Enciklopédia bevezetését, amelyben az emberi megismerés eredetét és fejlődését, továbbá a tudományok osztályozását írta le. Jelentősek az irodalom, a zene, az esztétika kérdéseivel foglalkozó írásai is.
(halál)
[Részletek...] | [1782-05-15] Richard Wilson angol festo halála (szül. 1714. aug. 1.). A Royal Academy egyik alapítója. Tájképfestészete a lorraini és a poussini hagyományokra épült, de a klasszikus keretet lírai elemekkel töltötte meg. Munkássága jelentos hatással volt az angol tájképfestok késobbi generációjára.
(halál)
[Részletek...] | [1780-06-08] Podmaniczky József báró tudományos- és közírót (1756. júl. 29. – 1823. máj. 11.) felvette tagjai sorába a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült.
(tüntetés)
[Részletek...] | [1778-01-10] Carl von Linné svéd botanikus, természetbúvár halála (szül. 1707. máj. 23.). Systema Naturae (A természet rendszere) című művében elsőként összegezte az addig ismert (több tízezer) növényt és állatot, valamint ásványt. Ő használta először a növények és az állatok kettős latin elnevezését, külön nevet adva a nemnek és a fajnak. Többségük ma is a tőle kapott nevet viselik. A világszerte újonnan leírt fajokkal egyre terjedelmesebbé váló flórák és faunák rendezése nélkülözhetetlen előfeltétele volt minden komoly tudományos munkának.
(halál)
[Részletek...] | [1775-02-09] Bolyai Farkas matematikus, akadémikus születése (+1856. nov. 20.). Bolyai János édesapja, az erdélyi magyar tudomány kiemelkedő alakja.
(születés)
[Részletek...] | [1773-05-11] Lenhossék Mihály Ignác orvos születése (+1840. febr. 11.). Széchenyi István háziorvosa és barátja volt. Országos főorvosként ő rendelte el a himlő elleni védőoltást. Jelentős érdemeket szerzett az 1831. évi kolerajárvány megfékezésében.
Az életjelenségeket a szervezet alaki és kémiai tulajdonságaira vezette vissza. A betegségek keletkezésében és gyógyításában nagy fontosságot tulajdonított a lelki jelenségeknek. Tudományos munkáiban élettannal és pszichológiával foglalkozott.
(járvány, születés)
[Részletek...] | [1770-08-27] Georg Wilhelm Hegel német objektív idealista filozófus születése (+1831. nov. 14.). Főbb művei: A szellem fenomenológiája, A logika tudománya (ún. Nagy logika), A filozófiai tudományok enciklopédiája.
(születés)
[Részletek...] | [1770-06-01] Sigismund Franck német üveg- és porcelánfestő halála (szül. 1770. jún. 1.). Bevezette a "grisaille" festés technológiáját és felfedezte az üvegbe beégethető zománcfestékek készítését.
(születés)
[Részletek...] | [1764-02-11] Haberle Károly botanikus születése (+1832. júl. 1.). Németországban született, az 1810-es években költözött Magyarországra. A pesti egyetem növénytan tanára volt, és orvosi diplomát is szerzett. Jelentős szerepe volt a pesti botanikus kert állományának gyarapításában, a fajállományt közel 10 ezerre növelte. Foglalkozott ásványtani, földrajzi, csillagászati és meteorológiai kutatásokkal is. Gyilkosság áldozata lett.
(születés)
[Részletek...] | [1760-12-29] Diószegi Sámuel botanikus halála (szül. 1760. dec. 29.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Református lelkész volt, esperes és egyházkerületi főjegyző. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt. A Karl Linné svéd természettudós növénytani rendszerének tudományos eredményeit felhasználó könyv több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazza, ékes magyar nyelven. Ő teremtette meg a leíró növénytan és alaktan magyar szaknyelvét.
A magyar nyelv legnagyobb tudora, Arany így írt róla:"...óhajtani lehet, hogy aki még valaha nyelvünkben újít, azt a népnyelv, népi észjárás oly teljes ismeretével és oly romlatlan nyelvérzékkel tegye, mint Diószegi, Fazekas, Földi".
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1759-01-15] Londonban megnyílt a British Múzeum, Nagy-Britannia országos (nemzeti) történeti és néprajzi gyűjteménye. A világ egyik legnagyobb múzeuma és könyvtára egyidejűleg jött létre. Az állam 1753-ban megvásárolta az akkor elhunyt Sir Hans Sloane polihisztor könyvtárát, gyűjteményeit, régiségeit és műkincseit. Ehhez később újabb gyűjteményeket vásároltak, majd 1757-ben II. György odaadományozta a királyi könyvtárat is. A könyvtárban jelenleg több mint 10 millió kötetet és 120 ezer kéziratot őriznek. Értékes a Hungarica-gyűjtemény, amelyben több régi magyar nyomtatvány egyetlen megmaradt példánya található.
[Részletek...] | [1756-07-29] Podmaniczky József báró tudományos- és közíró halála (szül. 1756. júl. 29.). 1790-91-ben vezető szerepe volt a nemesi-nemzeti mozgalomban, amelynek felvilágosult, reformista szárnyát képviselte. 1791-ben az országgyűlés által kiküldött kereskedelmi bizottság tagjaként megírta az osztrák vámrendszer kritikai elemzéseit, rámutatott Magyarország alárendelt helyzetére, és a belső vám eltörlését javasolta. 1802-től Bács-Bodrog vármegye főispánja, 1815-ben pedig Ausztria párizsi megbízottja volt.
Nemzetközi hírnevét és a külföldi tudományos élet kiemelkedő képviselővel fennálló jó kapcsolatait bizonyítja, hogy a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society 1780. június 8-án felvette tagjai sorába. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült.
(születés, tüntetés)
[Részletek...] | [1756-07-29] Podmaniczky József báró tudományos- és közírót (1756. júl. 29. – 1823. máj. 11.) felvette tagjai sorába a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült.
(tüntetés)
[Részletek...] | [1754-04-09] Christian Wolff német filozófus születése (+1754. ápr. 9.). Leibniz javaslatára kinevezték 1707-ben a hallei egyetem matematika professzorának, de 1723-ban a pietistákkal folytatott teológiai vitája miatt állását elvesztette. Később a marburgi egyetem matematika- és filozófiaprofesszoraként tevékenykedett, majd Nagy Péter orosz cárnak segédkezett a szentpétervári tudományos akadémia megszervezésében. Nagy Frigyes felkérésére a hallei egyetemen tanított, sőt 1741-től haláláig kancellári rangban ténykedett. Számos munkát írt a filozófia, a teológia, a pszichológia, a botanika és a fizika témaköréből.
(halál)
[Részletek...] | [1749-08-29] Bél Mátyás evangélikus lelkész, író, tanár, tudós születése (+1749. aug. 29.). 1714-től a pozsonyi evangélikus gimnázium rektora, 1719-től a pozsonyi evangélikus egyház első lelkésze haláláig. Jelentős a pedagógiai, nyelvészi, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége. Tantervei, módszerei országszerte elterjedtek. Elsőként foglalkozott a magyar rovásírásal. Fő műve, a "Notitia Hungariae Novae Historico Geographica..." köteteiben a történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvöződése, a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern szemlélete mutatkozik meg. 1721-22-ben ő adta ki az első rendszeresen megjelenő hazai latin nyelvű újságot "Nova Posoniensia" címmel. Laboratóriumában kémiai kísérleteket végzett.
(halál)
[Részletek...] | [1749-08-28] Johann Wolfgang Goethe német költő, író, természettudós, hegymászó születése (+1832. márc. 22.).
1791 és 1817 között a weimari udvari színház igazgatója. 1823-tól visszavonultan élt. 83 éve alatt munkássága az irodalom mellett a természettudomány, színház, képzőművészet, politika területére is kiterjedt. Legfontosabb művei: Az ifjú Werther szenvedései, A vándor vihardala, Mohamed éneke, Prométheusz, Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Élete fő műve a Faust.
(születés)
[Részletek...] | [1749-08-28] Johann Wolfgang Goethe német költő, regény- és drámaíró halála (szül. 1749. aug. 28.). Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalom- és művészetelméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére. A világhírt első regénye, a Werther szerelme és halála hozta meg számára, amelyben azt ábrázolta, hogyan gátolta a 18. századi német társadalom a személyiség kibontakozását.
(születés)
[Részletek...] | [1748-04-13] Joseph Bramah angol feltaláló halála (szül. 1748. ápr. 13.). Számos találmánya közül (lopásbiztos zár, amit csak 67 év múlva 50 órai munkával sikerült feltörni, hidraulikus sajtológép, sörpalackozó gép, bankjegysorszámozó nyomdagép) a vízöblítéses WC vált ökológiai jelentőségűvé:
ami nélkülözhetetlen tápanyag-visszapótlás a talajnak, az szennyezés a víznek.
(Amikor egy területen a vizilovak túlszaporodnak, vagy aszály miatt a terület eltartóképessége csökken, az egész állomány kipusztulhat, mert az ürülékükkel túlszennyezett vízben számukra mérgező vörösalga szaporodik el.)
(születés, találmány)
[Részletek...] | [1743-09-17] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség, születés)
[Részletek...] | [1743-09-17] Megölték a börtönben Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat) márkit. Francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus (szül. 1743. szept. 17.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára, a Nemzetgyűlés tagja, később elnöke volt. A szélsőséges párt megvádolta, letartóztatták és a börtönben másnap megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Értekezett a valószínűségről és integrálszámításról.
(Már Thomas Robert Malthus (1766-1834) előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség (vagy legalábbis az attól való félelem) fogja megállítani, addig Condorcet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők egyenlőségéért és oktatásáért.)
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára.)
(A lemming, a tundrák fő zsákmányállata, nagyon szapora, ezért pár évenként tömeges elvándorlásra kényszerül, amelynek végén gyakran egész csapatok vesznek a tengerbe. Tud ugyan úszni, de egy negyedóra alatt kimerül és megfullad. Sokáig értetlenül állt a tudomány e kis rágcsáló tömeges öngyilkossága előtt, de aztán kiderült, hogy elszaporodása miatt az éhhalál elől próbál a tengeren átjutni.)
(éhínség, születés)
[Részletek...] | [1723-08-27] Antony van Leeuwenhoek holland természettudós halála (szül. 1632. okt. 24.). Életét a mikroszkopikus tanulmányoknak szentelte. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet tudott előállítani. A mikroszkóppal a tudomány számára új világ nyílt meg, amelyben számos elemet ő írt le (a vörösvértestek, a spermiumok, a kapilláris keringés, a növények szárszerkezete, a kerekesférgek és a levéltetvek, a harántcsíkolt izom, valamint az agy szerkezete, a szemlencse, a moszatok, a harasztok felépítése).
(halál)
[Részletek...] | [1718-10-28] Szentmártonyi Ignác jezsuita tanár, csillagász, matematikus, térképész születése (+1793. ápr. 15.). Grazi tanárkodása után V. János portugál király meghívására Brazíliába ment a vitatott spanyol-portugál határvonal kitűzésére. Az 1749-ben megkezdett csillagászati helymeghatározások adatait titkos iratként kezelték. 1760-ban más dél-amerikai jezsuitákkal együtt letartóztatták és csak 18 évi fogság után, Mária Terézia közbenjárására szabadult. Utána Csáktornyán, majd a közeli Belica falu plébánosaként élt. Tudományos munkája még feltáratlan.
- + -
Bebörtönzése az indiánokat védő jezsuiták elleni spanyol fenekedés kapcsán történt. Végül 1767 febr. 27-én a spanyol király parancsot ad a száz éves paraguayi jezsuita redukciók megszállására. A 30 telepen kb. 150 ezer indián élt és a jólétet, békét és védelmet jelentő redukciókba özönlöttek a spanyol nagybirtokosoktól megszökve az indián rabszolgák - megkeresztelkedni. Ld. Robert Bolt A misszió c. regénye (Szt. István Társulat, 1988) ill. a belőle készült, azonos című film, továbbá Fritz Hochwelder A szent kísérlet c. drámája.
(születés)
[Részletek...] | [1717-11-16] Jean-Baptiste le Rond d’Alembert francia matematikus, fizikus és filozófus halála (szül. 1717. nov. 16.). A XVIII. századi felvilágosodás jelentős képviselője. Mechanikai, akusztikai és csillagászati kutatásokat végzett. Az Értekezés a dinamikáról (1743) a dinamikát a statikára vezette vissza. Az algebrában bebizonyította, hogy a komplex számok elegendőek az analízis bármely területén. Ő írta a nagy francia Enciklopédia bevezetését, amelyben az emberi megismerés eredetét és fejlődését, továbbá a tudományok osztályozását írta le. Jelentősek az irodalom, a zene, az esztétika kérdéseivel foglalkozó írásai is.
(születés)
[Részletek...] | [1714-08-01] Richard Wilson angol festo halála (szül. 1714. aug. 1.). A Royal Academy egyik alapítója. Tájképfestészete a lorraini és a poussini hagyományokra épült, de a klasszikus keretet lírai elemekkel töltötte meg. Munkássága jelentos hatással volt az angol tájképfestok késobbi generációjára.
(születés)
[Részletek...] | [1714-03-08] Carl Philipp Emmanuel Bach német zeneszerző halála (szül. 1714. márc. 8.). Johann Sebastian Bach második fia, 1741-ben II. Frigyes porosz király udvari zenésze Berlinben, 1767-től Hamburg öt főtemplomának zeneigazgatója és kántora volt. Több száz művet írt, köztük 19 szimfóniát és 50 zongoraversenyt. Jelentősek pedagógiai művei.
(születés)
[Részletek...] | [1707-05-23] Carl von Linné svéd botanikus, természetbúvár halála (szül. 1707. máj. 23.). Systema Naturae (A természet rendszere) című művében elsőként összegezte az addig ismert (több tízezer) növényt és állatot, valamint ásványt. Ő használta először a növények és az állatok kettős latin elnevezését, külön nevet adva a nemnek és a fajnak. Többségük ma is a tőle kapott nevet viselik. A világszerte újonnan leírt fajokkal egyre terjedelmesebbé váló flórák és faunák rendezése nélkülözhetetlen előfeltétele volt minden komoly tudományos munkának.
(születés)
[Részletek...] | [1695-04-13] Jean de La Fontaine francia író halála (szül. 1621. júl. 8.). Állatmeséiben éles iróniával bírálta kora erkölcseit és az emberi gyarlóságokat. Sokat merített Aiszóposz állatmeséiből, de fő művével, 12 kötetes meséivel eredeti költészeti formát teremtett. Az első hat könyv jobbára a rövid, hagyományos példákat követte, majd a későbbiekben a műfajt szatírikus színezettel ötvözte, amely idilli, elégikus, végül politikai töltetű lett. Felhívta a figyelmet az állatok intelligenciájára is.
- + -
Aesopus (Aiszóposz) i. e. 620 körül született Sardisban (a görög Samos szigeten), vagy talán Cotiaeum-ban, Phrygia fővárosában. Rabszolgaként élt Samos szigetén, de bölcsessége és ékesszólása miatt gazdája felszabadította. A hagyomány szerint Athénban a kisemberek védője lett és meséivel leleplezte a zsarnokok igazságtalanságát. Az athéni uralkodó Peisistratus, aki a szólásszabadság esküdt ellensége volt, i. e. 560-ban halálra ítélte a Delphi Jósda megszentségtelenítésének vádjával, és levetették egy szikláról Hypaniaban.
Noha a hagyomány szerint torz, rút és beszédhibás ember volt, Plutarchos szerint az athéni nép emlékművet emelt a tiszteletére. Herodotos, Aristophanes, Platon, Xenophon és Aristoteles is beszél róla. Életrajza először „A filozófus Xanthus és rabszolgája, Aesopus könyve” című kötetben jelent meg. Összegyűjtött meséi már i. e. 300 körül megvoltak az Alexandriai Könyvtárban. Latinra egy Phaedrus nevű görög rabszolga fordította, más indiai és líbiai mesékkel együtt. Sokak meséi számára szolgált mintául, pl. Jonathan Swift, Benjamin Franklin, Leo Tolsztoj, Oscar Wilde.
(halál)
[Részletek...] | [1691-12-30] Robert Boyle angol fizikus és kémikus halála (szül. 1627. jan. 25.). Egyik vezetője volt a középkori skolasztika ellen, a tapasztalaton alapuló tudományért folyó küzdelemnek. Kísérleti alapon megállapította a gázok térfogata és nyomása közötti összefüggést. Tőle származik a kémiai elem, az egyszerű és összetett test fogalma. A Szkeptikus vegyész című művének 1661-es megjelenésétől számítják az alkimista nézetekkel szemben a modern kémia kezdetét.
(Volt valami az alkímia egyházi tiltásában? Az elővigyázatosság elve. Az emberi lény túl buta, csak feltalálni tud, de a százezernyi új vegyület hatását az élővilágra és önmagára már nem tudja fölbecsülni sem, pláne nem kezelni...)
(halál, tilt)
[Részletek...] | [1691-01-13] George Fox (szül. 1624. júl.) halála. A Kvékerekként ismert Barátok társasága (Society of Friends) történelmi béke-egyház alapítója Angliában. Négyszer vetették börtönbe, összesen több mint tíz évre. www.quaker.org
A kvékerek szervezték az első békemozgalmakat a napóleoni háborúk végén (1815). Nagy szerepük volt a rabszolgaság megszüntetésében, a hadkötelezettségre válaszként az alternatív szolgálat bevezetésében, és a ma többszáz egyetemen működő Béketudomány tanszékek létrejöttében. Béke Nobel-díjat kapott a Friends' Service Committee 1947-ben.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1686-04-28] [idezet] Megjelent Isaac Newton "Philosophiae Naturalis Principia Mathematica" c. könyve, a modern tudomány egyik alapműve.
(megjelent)
[Részletek...] | [1684-03-22] Bél Mátyás evangélikus lelkész, író, tanár, tudós születése (+1749. aug. 29.). 1714-től a pozsonyi evangélikus gimnázium rektora, 1719-től a pozsonyi evangélikus egyház első lelkésze haláláig. Jelentős a pedagógiai, nyelvészi, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége. Tantervei, módszerei országszerte elterjedtek. Elsőként foglalkozott a magyar rovásírásal. Fő műve, a "Notitia Hungariae Novae Historico Geographica..." köteteiben a történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvöződése, a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern szemlélete mutatkozik meg. 1721-22-ben ő adta ki az első rendszeresen megjelenő hazai latin nyelvű újságot "Nova Posoniensia" címmel. Laboratóriumában kémiai kísérleteket végzett.
(születés)
[Részletek...] | [1679-01-24] Christian Wolff német filozófus születése (+1754. ápr. 9.). Leibniz javaslatára kinevezték 1707-ben a hallei egyetem matematika professzorának, de 1723-ban a pietistákkal folytatott teológiai vitája miatt állását elvesztette. Később a marburgi egyetem matematika- és filozófiaprofesszoraként tevékenykedett, majd Nagy Péter orosz cárnak segédkezett a szentpétervári tudományos akadémia megszervezésében. Nagy Frigyes felkérésére a hallei egyetemen tanított, sőt 1741-től haláláig kancellári rangban ténykedett. Számos munkát írt a filozófia, a teológia, a pszichológia, a botanika és a fizika témaköréből.
(születés)
[Részletek...] | [1665-01-12] Pierre Fermat francia matematikus és fizikus halála (szül. 1601. aug. 17.). Számelméleti eredményeivel messze túlszárnyalta korának tudományos színvonalát. A matematikai elemzés (szélsőérték-feladatok) és a valószínűség-számítás egyik előkészítője. A fizikában is jelentőset alkotott, nevét viseli a geometriai optika alaptörvénye.
Lapszélre firkantott ún. Nagy Fermat-sejtését évszázadok erőfeszítései után csak pár éve sikerült bebizonyítani.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1659-12-31] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár halála (szül. 1625. jún. 10.). A magyar művelődéstörténet egyik legnagyobb nevelő egyénisége, a Magyar Encyklopaedia szerzője. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás nagy jelentőségű előfutára volt.
(halál)
[Részletek...] | [1659-12-31] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár születése (+1659. dec. 31.). A Magyar Encyclopaedia 1653-ban jelent meg Utrechtben. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás előfutára volt.
(halál)
[Részletek...] | [1642-01-08] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus születése (+1642. jan. 8.). A szabadesésre, a hajításra és az ingamozgásra vonatkozó kísérleteivel, eredményeivel ő alapozta meg a kinematikát és ezzel az egész modern mechanika tudományát. Maga készítette csillagászati távcsövével ő fedezte fel a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és azt, hogy a Tejút csillagok halmaza. Vallotta, hogy a megismerés legfőbb forrása a tapasztalat. Miután Kopernikusz elméletét a Föld forgásáról és a Nap körüli keringéséről helyesnek ítélte, ő sem kerülhette el az inkvizíció üldözését. Bár egy ízben visszavonta állításait arról, hogy a Föld mozog, 1633-tól haláláig házifogságban élt.
(halál)
[Részletek...] | [1642-01-08] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus halála (szül. 1564. febr. 15.). A szabadesést, hajítást, ingamozgást kutatta, megalapozta a modern mechanikát. Felfedezte a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és hogy a Tejút csillagok halmaza. Elfogadta Kopernikusz elméletét a Föld Nap körüli keringéséről. Bár természettudományos megfigyeléseiből levont világnézeti következtetéseit visszavonta, az inkvizíció haláláig háziőrizetben tartotta.
(halál)
[Részletek...] | [1639-01-17] Szenczi Molnár Albert református pap, író, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító halála (szül. 1574. aug. 30.). Fő műve az 1603-ban készült latin-magyar szótár, amely megnyitotta az utat a magyar értelmiség előtt az európai tudomány felé, valamint 1607. évi teljes zsoltárfordítása.
(halál)
[Részletek...] | [1635-11-13] Az 1635 májusában Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított nagyszombati egyetem ünnepélyesen megnyitotta kapuit. Kezdetben csak hittudományi és bölcsészeti kara volt. 1777-ben Budára, majd 7 év múlva Pestre költözött. 1921-ben a budapesti egyetemet Pázmány Péterről nevezték el, 1950-től viseli Eötvös Loránd nevét.
[Részletek...] | [1633-02-13] Galileo Galilei Rómába érkezett a Szent Törvényszék kihallgatására. Itt a megjelent könyvében hirdetett kopernikuszi tanok, vagyis a Föld forog a Nap körül, kijelentéseinek visszavonására kényszerítették.
(Az emberiség nem pusztult bele abba, hogy nem ismerte a naprendszert. De a mai egyik legveszélyesebb probléma, a túlnépesedés terén katasztrofális következményük van a tudományos megértés nélküli vallási és moralista kinyilatkoztatásoknak.)
(megjelent, törvény)
[Részletek...] | [1632-10-24] Antony van Leeuwenhoek holland természettudós halála (szül. 1632. okt. 24.). Életét a mikroszkopikus tanulmányoknak szentelte. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet tudott előállítani. A mikroszkóppal a tudomány számára új világ nyílt meg, amelyben számos elemet ő írt le (a vörösvértestek, a spermiumok, a kapilláris keringés, a növények szárszerkezete, a kerekesférgek és a levéltetvek, a harántcsíkolt izom, valamint az agy szerkezete, a szemlencse, a moszatok, a harasztok felépítése).
(születés)
[Részletek...] | [1627-01-25] Robert Boyle angol fizikus és kémikus halála (szül. 1627. jan. 25.). Egyik vezetője volt a középkori skolasztika ellen, a tapasztalaton alapuló tudományért folyó küzdelemnek. Kísérleti alapon megállapította a gázok térfogata és nyomása közötti összefüggést. Tőle származik a kémiai elem, az egyszerű és összetett test fogalma. A Szkeptikus vegyész című művének 1661-es megjelenésétől számítják az alkimista nézetekkel szemben a modern kémia kezdetét.
(Volt valami az alkímia egyházi tiltásában? Az elővigyázatosság elve. Az emberi lény túl buta, csak feltalálni tud, de a százezernyi új vegyület hatását az élővilágra és önmagára már nem tudja fölbecsülni sem, pláne nem kezelni...)
(születés, tilt)
[Részletek...] | [1625-06-10] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár halála (szül. 1625. jún. 10.). A magyar művelődéstörténet egyik legnagyobb nevelő egyénisége, a Magyar Encyklopaedia szerzője. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás nagy jelentőségű előfutára volt.
(születés)
[Részletek...] | [1625-06-10] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár születése (+1659. dec. 31.). A Magyar Encyclopaedia 1653-ban jelent meg Utrechtben. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás előfutára volt.
(születés)
[Részletek...] | [1621-07-08] Jean de La Fontaine francia író halála (szül. 1621. júl. 8.). Állatmeséiben éles iróniával bírálta kora erkölcseit és az emberi gyarlóságokat. Sokat merített Aiszóposz állatmeséiből, de fő művével, 12 kötetes meséivel eredeti költészeti formát teremtett. Az első hat könyv jobbára a rövid, hagyományos példákat követte, majd a későbbiekben a műfajt szatírikus színezettel ötvözte, amely idilli, elégikus, végül politikai töltetű lett. Felhívta a figyelmet az állatok intelligenciájára is.
- + -
Aesopus (Aiszóposz) i. e. 620 körül született Sardisban (a görög Samos szigeten), vagy talán Cotiaeum-ban, Phrygia fővárosában. Rabszolgaként élt Samos szigetén, de bölcsessége és ékesszólása miatt gazdája felszabadította. A hagyomány szerint Athénban a kisemberek védője lett és meséivel leleplezte a zsarnokok igazságtalanságát. Az athéni uralkodó Peisistratus, aki a szólásszabadság esküdt ellensége volt, i. e. 560-ban halálra ítélte a Delphi Jósda megszentségtelenítésének vádjával, és levetették egy szikláról Hypaniaban.
Noha a hagyomány szerint torz, rút és beszédhibás ember volt, Plutarchos szerint az athéni nép emlékművet emelt a tiszteletére. Herodotos, Aristophanes, Platon, Xenophon és Aristoteles is beszél róla. Életrajza először „A filozófus Xanthus és rabszolgája, Aesopus könyve” című kötetben jelent meg. Összegyűjtött meséi már i. e. 300 körül megvoltak az Alexandriai Könyvtárban. Latinra egy Phaedrus nevű görög rabszolga fordította, más indiai és líbiai mesékkel együtt. Sokak meséi számára szolgált mintául, pl. Jonathan Swift, Benjamin Franklin, Leo Tolsztoj, Oscar Wilde.
(születés)
[Részletek...] | [1605-05-04] Ulisse Aldrovandi olasz természettudós, egyetemi tanár születése (+1605. máj. 4.). Az első botanikuskert alapítója Bolognában. Állattani és növénytani múzeumot alapított és összeállította az első tudományos herbáriumot. Elsőként végzett megfigyeléseket kotlós alatt lévő tojáson, s ezzel megvetette az embriológia alapját. Az inkvizíció bebörtönözte.
(halál)
[Részletek...] | [1603-08-17] Rómában Accademia dei Lincei (hiúzszeműek akadémiája) néven megalapították az olasz tudományos akadémiát. A tudós társaság szembehelyezkedett az uralkodó dogmatikus arisztotelizmussal, meghirdette a szabad vizsgálódás és a természettudományos kísérletezés módszerét. A testület a XVIII. században Riminibe költözött. A II. világháború vége óta Olaszország vezető akadémiája.
(háború, megalapít)
[Részletek...] | [1601-08-17] Pierre Fermat francia matematikus és fizikus halála (szül. 1601. aug. 17.). Számelméleti eredményeivel messze túlszárnyalta korának tudományos színvonalát. A matematikai elemzés (szélsőérték-feladatok) és a valószínűség-számítás egyik előkészítője. A fizikában is jelentőset alkotott, nevét viseli a geometriai optika alaptörvénye.
Lapszélre firkantott ún. Nagy Fermat-sejtését évszázadok erőfeszítései után csak pár éve sikerült bebizonyítani.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1594-05-30] A május 19-én, Esztergom ostrománál szerzett sebeibe belahalt Balassi Bálint, a magyar reneszánsz költészet kiemelkedő alakja.
[Részletek...] | [1574-08-30] Szenczi Molnár Albert református pap, író, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító halála (szül. 1574. aug. 30.). Fő műve az 1603-ban készült latin-magyar szótár, amely megnyitotta az utat a magyar értelmiség előtt az európai tudomány felé, valamint 1607. évi teljes zsoltárfordítása.
(születés)
[Részletek...] | [1566-07-02] Michel de Notre-Dame Nostradamus francia orvos, asztrológus születése (+1566. júl. 2.). Avignonban filozófiát, Montpellierben orvostudományt tanult, orvosi praxisát 1529-ben Agen városában kezdte. 1544-ben Salonba költözött, s itt nagy hírnevet szerzett új gyógymódjaival, melyeket az 1546-47-es, Lyont és Aix-t sújtó pestisjárvány idején alkalmazott. Jövendöléseit 1547 táján kezdte, 1555-ben, Les Prophéties (Nostradamus próféciái) címmel adta ki Lyonban. Művét négysoros rímes strófák alkotják, melyeket százanként csoportosított. Közel ezer verse maradt fenn.
(halál, járvány)
[Részletek...] | [1564-10-15] Andreas Vesalius németalföldi orvos anatómus születése (+1564. okt. 15.). A tudományos bonctan, a modern anatómia egyik megalapítója. Anatómiai vizsgálatait holttestek boncolásával végezte, emiatt az inkvizíció halálra ítélte, de végül megkegyelmeztek neki.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1564-02-15] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus születése (+1642. jan. 8.). A szabadesésre, a hajításra és az ingamozgásra vonatkozó kísérleteivel, eredményeivel ő alapozta meg a kinematikát és ezzel az egész modern mechanika tudományát. Maga készítette csillagászati távcsövével ő fedezte fel a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és azt, hogy a Tejút csillagok halmaza. Vallotta, hogy a megismerés legfőbb forrása a tapasztalat. Miután Kopernikusz elméletét a Föld forgásáról és a Nap körüli keringéséről helyesnek ítélte, ő sem kerülhette el az inkvizíció üldözését. Bár egy ízben visszavonta állításait arról, hogy a Föld mozog, 1633-tól haláláig házifogságban élt.
(születés)
[Részletek...] | [1564-02-15] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus halála (szül. 1564. febr. 15.). A szabadesést, hajítást, ingamozgást kutatta, megalapozta a modern mechanikát. Felfedezte a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és hogy a Tejút csillagok halmaza. Elfogadta Kopernikusz elméletét a Föld Nap körüli keringéséről. Bár természettudományos megfigyeléseiből levont világnézeti következtetéseit visszavonta, az inkvizíció haláláig háziőrizetben tartotta.
(születés)
[Részletek...] | [1543-05-24] Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász születése (+1543. máj. 24.). Bár nem ő fedezte fel a heliocentrikus elvet, de az ő 1543-ban megjelent műve nyomán vált közismertté Európában az ősi gondolat. Az égitestek mozgását a Naphoz viszonyította. Tanítását később Kepler (a bolygók pályája ellipszis alakú), valamint Galilei és Newton (a világrendszer fizikai magyarázata) fejlesztette tovább. A matematika és a fizika területén is jelentős kutatásokat végzett.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1541-09-24] Paracelsus (teljes neve: Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim) német orvos, természettudós és filozófus születése (+1541. szept. 24.). A baseli egyetemen a gyógyászat tanára volt, s egyben csodadoktor hírében állt. Ő indította meg az első orvosi-kémiai irányzatot, az iatrokémiát. A gyógyszerek készítését tekintette fő feladatának. A betegségek okát a szervezet kémiai folyamatainak zavarában kereste. Tanainak nagy befolyása volt az orvostudomány további fejlődésére. Természetfilozófiája a reneszánsz szellemét tükrözte. Felismerte, hogy a gyógyuláshoz nagyban hozzájárul a beteg akarata is.
"Az ember tudja és értse meg, hogy ha Isten nem adott volna neki természetes orvost és gyógyszert belülről, a külső orvostól nem maradhatna életben."
(halál)
[Részletek...] | [1536-07-12] Desiderius Erasmus németalföldi tudós, író születése Rotterdamban (+1536. júl. 12.). Évszázadokra humanista iskolát teremtett, s életműve később a felvilágosodás és az újhumanizmus korára is nagy hatást gyakorolt. A vallásháborúk, erőszak, butaság ellen írt (pl. A Béke panasza, A balgaság dicsérete, Nyájas beszélgetések). Kiadta barátja, Morus Tamás művét, az Utópiát. Elkészítette az Újszövetség tudományosan átdolgozott kiadását.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1533-07-11] Véglegessé vált az egyházszakadás Angliában: VII. Kelemen pápa kiátkozta VIII Henrik angol királyt, aki a pápa tilalma ellenére elvált Aragóniai Katalintól, és feleségül vette Boleyn Annát. Eme konfliktus nyomán jött létre később az anglikán egyház.
(A királyoknak szeretőjük mindig lehetett elég - Henriknek a fiú utód hiányzott, mert az első feleségétől születettek már csecsemőkorukban meghaltak. De hasonlóan járt Boleyn Anna is, a Jane Seymour szülte későbbi VI. Edward angol király (vö. Koldus és királyfi) pedig 16 évesen halt meg. Végül – némi közjáték után - a lány-utód, I. Erzsébet tette protestáns világhatalommá Angliát.)
[Részletek...] | [1528-04-06] Albrecht Dürer német festő és grafikus születése (+1528. ápr. 6.). A német gótikus festészet eredményeit, rajzbeli hagyományait fejlesztette tovább a valóság teljes megismerésére irányuló reneszánsz törekvések szellemében.
(halál)
[Részletek...] | [1527-06-22] Niccolo Machiavelli olasz politikus, író és történész halála (szül. 1469. máj. 3.). A Mandragóra az itáliai reneszánsz egyik legszellemesebb vígjátéka. A fejedelem című államtudományi munkája az uralkodók helyes és helytelen cselekedeteit, az államvezetés problémáit elemezte.
(Fölfedezte, hogy a harcokban nem az igazság győz, hanem amelyik fél gátlástalanabbul használja az erőszakot.)
(halál)
[Részletek...] | [1522-09-11] Ulisse Aldrovandi olasz természettudós, egyetemi tanár születése (+1605. máj. 4.). Az első botanikuskert alapítója Bolognában. Állattani és növénytani múzeumot alapított és összeállította az első tudományos herbáriumot. Elsőként végzett megfigyeléseket kotlós alatt lévő tojáson, s ezzel megvetette az embriológia alapját. Az inkvizíció bebörtönözte.
(születés)
[Részletek...] | [1514-12-31] Andreas Vesalius németalföldi orvos anatómus születése (+1564. okt. 15.). A tudományos bonctan, a modern anatómia egyik megalapítója. Anatómiai vizsgálatait holttestek boncolásával végezte, emiatt az inkvizíció halálra ítélte, de végül megkegyelmeztek neki.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1503-12-14] Michel de Notre-Dame Nostradamus francia orvos, asztrológus születése (+1566. júl. 2.). Avignonban filozófiát, Montpellierben orvostudományt tanult, orvosi praxisát 1529-ben Agen városában kezdte. 1544-ben Salonba költözött, s itt nagy hírnevet szerzett új gyógymódjaival, melyeket az 1546-47-es, Lyont és Aix-t sújtó pestisjárvány idején alkalmazott. Jövendöléseit 1547 táján kezdte, 1555-ben, Les Prophéties (Nostradamus próféciái) címmel adta ki Lyonban. Művét négysoros rímes strófák alkotják, melyeket százanként csoportosított. Közel ezer verse maradt fenn.
(járvány, születés)
[Részletek...] | [1493-11-10] Paracelsus (teljes neve: Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim) német orvos, természettudós és filozófus születése (+1541. szept. 24.). A baseli egyetemen a gyógyászat tanára volt, s egyben csodadoktor hírében állt. Ő indította meg az első orvosi-kémiai irányzatot, az iatrokémiát. A gyógyszerek készítését tekintette fő feladatának. A betegségek okát a szervezet kémiai folyamatainak zavarában kereste. Tanainak nagy befolyása volt az orvostudomány további fejlődésére. Természetfilozófiája a reneszánsz szellemét tükrözte. Felismerte, hogy a gyógyuláshoz nagyban hozzájárul a beteg akarata is.
"Az ember tudja és értse meg, hogy ha Isten nem adott volna neki természetes orvost és gyógyszert belülről, a külső orvostól nem maradhatna életben."
(születés)
[Részletek...] | [1473-02-19] Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász születése (+1543. máj. 24.). Bár nem ő fedezte fel a heliocentrikus elvet, de az ő 1543-ban megjelent műve nyomán vált közismertté Európában az ősi gondolat. Az égitestek mozgását a Naphoz viszonyította. Tanítását később Kepler (a bolygók pályája ellipszis alakú), valamint Galilei és Newton (a világrendszer fizikai magyarázata) fejlesztette tovább. A matematika és a fizika területén is jelentős kutatásokat végzett.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1471-05-21] Albrecht Dürer német festő és grafikus születése (+1528. ápr. 6.). A német gótikus festészet eredményeit, rajzbeli hagyományait fejlesztette tovább a valóság teljes megismerésére irányuló reneszánsz törekvések szellemében.
(születés)
[Részletek...] | [1469-10-27] Desiderius Erasmus németalföldi tudós, író születése Rotterdamban (+1536. júl. 12.). Évszázadokra humanista iskolát teremtett, s életműve később a felvilágosodás és az újhumanizmus korára is nagy hatást gyakorolt. A vallásháborúk, erőszak, butaság ellen írt (pl. A Béke panasza, A balgaság dicsérete, Nyájas beszélgetések). Kiadta barátja, Morus Tamás művét, az Utópiát. Elkészítette az Újszövetség tudományosan átdolgozott kiadását.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1469-05-03] Niccolo Machiavelli olasz politikus, író és történész halála (szül. 1469. máj. 3.). A Mandragóra az itáliai reneszánsz egyik legszellemesebb vígjátéka. A fejedelem című államtudományi munkája az uralkodók helyes és helytelen cselekedeteit, az államvezetés problémáit elemezte.
(Fölfedezte, hogy a harcokban nem az igazság győz, hanem amelyik fél gátlástalanabbul használja az erőszakot.)
(születés)
[Részletek...] | [1431-04-08] Francois Villon francia költő születése (+1463. után). A középkor költészeti hagyományaiból reneszánsz jellegű személyes lírát teremtett. Legismertebb művei a Nagy Testamentum és a Kis Testamentum, valamint a balladái.
[Részletek...] | [1398-05-13] Boldog Magyar Antal ferences szerzetes halála (szül. 1300 körül). 1350-ben Rómába zarándokolt, meglátogatta Assisit és Szt. Ferenc sírját. 1371-ben súlyos beteg lett, és Foligno városában ápolták a Szentlélek tiszteletére alapított ispotályban. Felgyógyulása után fogadalma szerint élete fogytáig az ispotály betegeit ápolta. Testét az ispotály templomának egyik kápolnájában temették el. Sírja nyomban halála után zarándokhely lett.
(halál)
[Részletek...] | [1375-12-21] Giovanni Boccaccio itáliai író, költő, humorista halála (szül. 1313. jún. 16.). Törvénytelen gyermek volt, autodidakta. Dantéval és Petrarcával együtt alkotja a "firenzei hármas koronát", hatásuk az egész európai civilizációra kiterjedt.
Az 1348-as nagy pestisjárvány után írta meg főművét, a Dekameron-t. Hiteles kézírott példány is maradt ránk.
A Firenzében dühöngő, minden intézményes keretet, törvényes rendet szétromboló pestis elől hét leány és három ifjú, akiknek egész családja elpusztult, a firenzei dombvidék egy kertes villájába vonul el, életüket megmenteni és élvezetes foglalatosságokkal tölteni az időt. Minden nap mindegyikük egy-egy történetet mond el, amelynek témáját a mindennap megválasztott király/nő jelöli ki. A fiatalok ideális formában teremtik újjá az elveszett rendet, amely nemes udvari etika és eleven, bölcs polgári értékrend ötvözete. Test és lélek derűje virágzó természet keretében. A szerelem a természet gyermeke, a természet pedig Isten gyermeke, s ami Istentől származó, az nem lehet bűn.
- + -
Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biológusunk írta Az őrült majom c. könyvében (1970) a fiataloknak:
"Minden, aminek valamilyen köze van a házasságon kívüli nemi élethez, az bűnös: ez az érzés az örökség, melyet a vallás hagyott reánk. De úgy látszik, fiataljaink ma lerázták magukról ezt a természetellenes örökséget, ennek eredményeképpen remélhetőleg már a közeljövőben helyesebben, fogékonyabban, ésszerűbben ítéli meg a világ a nemiséget...
Fiatal koromban nemi kapcsolatokat házasságon kívül fenntartani bűnnek számított, a szűzesség erénynek... Mindezek a szokások az erkölcsösség igényével léptek fel, de véget nem érő szenvedéseknek voltak az okozói...
Azután jött a penicillin és a 'pirula', és világszerte fellazult az egész erkölcsi szerkezet. Úgy látszik, régi erkölcseink alapja a terhességtől és a nemi betegségektől való félelem volt... Egy nemi betegségekkel és törvénytelen gyermekekkel terhelt társadalom nem lehetett volna szilárd...
A gyötrő szexuális korlátainktól való felszabadulás lényeges fordulópontja az emberiség élettörténetének.
Szememben fiatalságunknak egyik legnagyobb érdeme - hatalmas erkölcsi bátorságának jele - az, hogy az egyik legerősebb emberi érzésnek, a szexuális vonzódásnak képes volt visszaadni a tisztaságát és méltóságát.
Ezzel sokkal gazdagabbá és derűsebbé tették az emberi életet, és engem személy szerint arra késztettek, hogy sajnáljam, miért nem születtem ötven vagy hatvan esztendővel később...
Ha ifjúságunk képes volt egy új, egészségesebb szexuális kódot alkotni, ha képes volt elvetni a nemiséggel kapcsolatos mélyen gyökerező, hagyományos színlelést és szemforgatást az őszinteségért, becsületességért és méltóságért, nincs okunk kételkedni abban, miért ne lehetne új erkölcsi szemlélet kialakítója minden más - számunkra létkérdést jelentő - területen.
Az ifjúság megpróbálja helyettesíteni a szűk látókörű nacionalizmust az emberi szolidaritással, a háborút a békével...
Sohase adják meg magukat, tartsanak ki mindig, a fenyegetések és megtorlások dacára."
(háború, halál, járvány, Nobel-díj, törvény)
[Részletek...] | [1356-06-12] Nagy Lajos király megtámadta Velencét: betört Treviso tartományba. A velenceiek azonban kijelentették, hogy nem vétettek a magyar király ellen, s nem akarnak háborúba keveredni vele. A harcok így véget is értek.
(háború)
[Részletek...] | [1324-01-08] Marco Polo velencei utazó, útirajzíró halála (szül. 1254). 1271-ben kereskedő apjával és nagybátyjával került Ázsiába, ahol két évtizedet töltöttek. A nagykán megbízásából beutazta Kína csaknem minden tartományát. Három éves utazással 1295-ben tértek haza. Marco Polo egy tengeri csata során 1298-ban genovai fogságba került, itt diktálta le úti élményeit. Írása a középkor legjelentősebb távol-keleti kézikönyve lett. XX. századi kutatások kétségbe vonják, hogy Marco Polo valóban eljutott-e Kínába. Az inkvizíció is vizsgálódott ügyében, mert a korabeli Európát megrázta annak felismerése, hogy a keresztény szellemiségtől oly idegen kultúra is csodálatos dolgokat hozott létre.
(halál)
[Részletek...] | [1313-06-16] Giovanni Boccaccio itáliai író, költő, humorista halála (szül. 1313. jún. 16.). Törvénytelen gyermek volt, autodidakta. Dantéval és Petrarcával együtt alkotja a "firenzei hármas koronát", hatásuk az egész európai civilizációra kiterjedt.
Az 1348-as nagy pestisjárvány után írta meg főművét, a Dekameron-t. Hiteles kézírott példány is maradt ránk.
A Firenzében dühöngő, minden intézményes keretet, törvényes rendet szétromboló pestis elől hét leány és három ifjú, akiknek egész családja elpusztult, a firenzei dombvidék egy kertes villájába vonul el, életüket megmenteni és élvezetes foglalatosságokkal tölteni az időt. Minden nap mindegyikük egy-egy történetet mond el, amelynek témáját a mindennap megválasztott király/nő jelöli ki. A fiatalok ideális formában teremtik újjá az elveszett rendet, amely nemes udvari etika és eleven, bölcs polgári értékrend ötvözete. Test és lélek derűje virágzó természet keretében. A szerelem a természet gyermeke, a természet pedig Isten gyermeke, s ami Istentől származó, az nem lehet bűn.
- + -
Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biológusunk írta Az őrült majom c. könyvében (1970) a fiataloknak:
"Minden, aminek valamilyen köze van a házasságon kívüli nemi élethez, az bűnös: ez az érzés az örökség, melyet a vallás hagyott reánk. De úgy látszik, fiataljaink ma lerázták magukról ezt a természetellenes örökséget, ennek eredményeképpen remélhetőleg már a közeljövőben helyesebben, fogékonyabban, ésszerűbben ítéli meg a világ a nemiséget...
Fiatal koromban nemi kapcsolatokat házasságon kívül fenntartani bűnnek számított, a szűzesség erénynek... Mindezek a szokások az erkölcsösség igényével léptek fel, de véget nem érő szenvedéseknek voltak az okozói...
Azután jött a penicillin és a 'pirula', és világszerte fellazult az egész erkölcsi szerkezet. Úgy látszik, régi erkölcseink alapja a terhességtől és a nemi betegségektől való félelem volt... Egy nemi betegségekkel és törvénytelen gyermekekkel terhelt társadalom nem lehetett volna szilárd...
A gyötrő szexuális korlátainktól való felszabadulás lényeges fordulópontja az emberiség élettörténetének.
Szememben fiatalságunknak egyik legnagyobb érdeme - hatalmas erkölcsi bátorságának jele - az, hogy az egyik legerősebb emberi érzésnek, a szexuális vonzódásnak képes volt visszaadni a tisztaságát és méltóságát.
Ezzel sokkal gazdagabbá és derűsebbé tették az emberi életet, és engem személy szerint arra késztettek, hogy sajnáljam, miért nem születtem ötven vagy hatvan esztendővel később...
Ha ifjúságunk képes volt egy új, egészségesebb szexuális kódot alkotni, ha képes volt elvetni a nemiséggel kapcsolatos mélyen gyökerező, hagyományos színlelést és szemforgatást az őszinteségért, becsületességért és méltóságért, nincs okunk kételkedni abban, miért ne lehetne új erkölcsi szemlélet kialakítója minden más - számunkra létkérdést jelentő - területen.
Az ifjúság megpróbálja helyettesíteni a szűk látókörű nacionalizmust az emberi szolidaritással, a háborút a békével...
Sohase adják meg magukat, tartsanak ki mindig, a fenyegetések és megtorlások dacára."
(háború, járvány, Nobel-díj, születés, törvény)
[Részletek...] | [1173-08-09] [idezet] Elkezdték építeni Pisában a székesegyházat, s annak harangtornyát, Bonanno Pisano és Guglielmo Tedesco tervei alapján. A ma már világhírű "ferde torony" 54 méter magas és már elkészültekor 1,4 méterrel tért el legmagasabb pontja a függőlegestől. 1990-től, amikorra a talaj további süllyedése miatt már több mint 4 méter volt az eltérés, stabilizálták. 2001. június 16-án nyitották meg újra.
(Galilei a hagyomány szerint itt végezte el híres kísérletét, miszerint a könnyű és a nehéz tárgyak egyforma sebességgel esnek, cáfolva az Arisztotelész óta fennálló vélekedést. Ezzel lépett át a tudomány a spekulációból a kísérletező-bizonyító korszakába.)
[Részletek...] | [1048-12-13] Abu Raihán Muhammad Ibn Ahmad al Biruni (Albirúni) arab nyelvű perzsa író, tudós születése (+1048. dec. 13.). Az arab tudományos próza mestere. Az iszlám tudósai közül kiemelkedik nagy szaktudásával és kritikai szellemével. Stílusa egyszerű, világos, nem követi a korában divatos retorikus irányzatot. A régi népek történetéről és Indiáról szóló írásai a korabeli kultúra legérdekesebb alkotásai.
(halál)
[Részletek...] | [0973-09-04] Abu Raihán Muhammad Ibn Ahmad al Biruni (Albirúni) arab nyelvű perzsa író, tudós születése (+1048. dec. 13.). Az arab tudományos próza mestere. Az iszlám tudósai közül kiemelkedik nagy szaktudásával és kritikai szellemével. Stílusa egyszerű, világos, nem követi a korában divatos retorikus irányzatot. A régi népek történetéről és Indiáról szóló írásai a korabeli kultúra legérdekesebb alkotásai.
(születés)
[Részletek...] | [0925-10-27] Abu Bekr Mohammed ibn Zakarijá al-Rázi RHÁZESZ perzsa származású muszlim orvos születése (+925. okt. 27.). Legnagyobb, leghíresebb műve az orvostudomány enciklopédiája, amely 70 könyvből állt és Contineus néven lett közismert. Ő írta az egyik legrégebbi gyermekgyógyászati értekezést is. Őt tartják a középkor első nagy muszlim orvosának.
(halál)
[Részletek...] | [0865-08-28] Abu Bekr Mohammed ibn Zakarijá al-Rázi RHÁZESZ perzsa származású muszlim orvos születése (+925. okt. 27.). Legnagyobb, leghíresebb műve az orvostudomány enciklopédiája, amely 70 könyvből állt és Contineus néven lett közismert. Ő írta az egyik legrégebbi gyermekgyógyászati értekezést is. Őt tartják a középkor első nagy muszlim orvosának.
(születés)
[Részletek...] | [0386-01-06] [idezet] Siricius pápa levélben közölte a római zsinat döntését az afrikai püspökökkel: "Aki a bűnbocsánat után fölveszi a földi hadsereg övét, azt nem szabad fölvenni a klérusba." (3. kánon)
(Évtizedekkel a konstantini fordulat, az államvallássá válás után is hatott még az ősegyház erőszakmentes hagyománya.)
[Részletek...] | [0270-02-14] [idezet] Szent Valentin kivégzése. Keresztény hite miatt II. Claudius császár börtönében sínylődött, s a börtönőr vak lányának imádságával visszaadta a látását. Kivégzése előtt szerelmes üzenetet küldött a lánynak s így írta alá: A Te Valentinod. Más hagyomány szerint miközben kivégzésre vitték, azt kiáltotta a tömegnek: "Ne felejtsétek Valentint! Szeretlek benneteket!"
Bizonyos nézetek szerint Valentint azért ítélték halálra, mert megszöktette üldözött keresztény társait a börtönből, más források szerint titokban párokat adott össze, noha ezt a császár tiltotta, mondván: a nőtlen katona lojálisabb a nősnél.
496-ban Gelasius pápa rendelte el Szent Valentin ünnepét.
- + -
A Valentine nap megünneplése régi hagyomány, már a Hamlet 4. felvonás 5. szín is említi. A szerelmesek, a jóbarátok és mindazok ünnepe, akik szeretik egymást.
Az ókori Rómában február közepén volt a várva várt Lupercalia, a szerelemünnep, amikor mindent szabad. A római erdőisten, a farkas alakjában elképzelt Faunus asszonyát, Luperca istennőt dicsőítették ezen a napon, s Faunusról köztudott, hogy féktelen, kifogyhatatlan szerelmi erővel (ma potenciának neveznénk) rendelkezett. Ekkor Róma fiataljai, akik épp, hogy csak a látszat kedvéért elrejtették szemérmüket egy rongydarabbal (a bátrabbja még ezt sem), véletlenszerű névkihúzás nyomán párt kerestek maguknak. Ilyenkor az is szokás volt, hogy a lányok körbe futották a Palatinus dombot, a város papjai pedig egy kecskebőrből készült szíjjal meglegyintették őket.(A szíjat februa-nak hívták, ebből lett a február.)
- + -
Bálint napján régi magyar hagyomány, hogy az udvar, porta olyan részére, ahová nem fér oda az aprójószág, az ég madarainak magvakat, aszaltgyümölcsöt szórnak (ha hó van, előbb csíkot söprenek).
A horvát néphit szerint a madarak e napon tartják menyegzőjüket.
(tilt)
[Részletek...] |
|
