|
Találatok száma: 29 |
[2000-10-14]  Felavatták a PHARE-támogatással épített őriszentpéteri Harmatfű Natúrpark Központot.
(felavat)
[Részletek...] |
[1996-05-16] Az Írott-kőn felavatták a 4000 hektáros Geschriebenstein-Írottkő Természetvédelmi Parkot, amely átnyúlik a határ mindkét oldalára.
(felavat)
[Részletek...] |
[1995-10-20] A budapesti Nádor utcában Soros György amerikai magyar üzletember felavatta a Közép-Európai Egyetem (CEU) végleges otthonát.
(felavat)
[Részletek...] |
[1984-08-28] Líbiában felavatták az első 1600 km hosszú szakaszát annak a csővezetéknek, amely a Szahara mélyének vízkincsét szállítja az ország déli részéről az északiba.
(A vízhiány évszázadába léptünk...)
(felavat)
[Részletek...] |
[1984-01-13] A kambodzsai Kok Trap faluban felavatták a magyarok által felépített 1.4 hektáros gyermekvárost, ahol óvodáskortól 16 éves korig gondozzák, oktatják, nevelik az árva gyerekeket.
(felavat)
[Részletek...] |
[1976-10-24] Felavatták az első női lelkészt a magyar Evangélikus egyházban. Kovács Etelka a csöglei gyülekezetben szolgált.
1976. okt. 24-én másodikként Pintér Károlynét avatták Ózdon, aki már családos volt.
(felavat)
[Részletek...] |
[1973-11-19] Felavatták az első női lelkészt a magyar Evangélikus egyházban. Kovács Etelka a csöglei gyülekezetben szolgált.
1976. okt. 24-én másodikként Pintér Károlynét avatták Ózdon, aki már családos volt.
(felavat)
[Részletek...] |
[1962-10-13] Felavatták a Barátság I. nemzetközi kőolajvezeték 150 kilométer hosszú magyar szakaszát, amely Szőny-Százhalombatta-Kápolnásnyék között szállította a határtól a Szovjetunióból Csehszlovákián át érkező olajat.
(felavat)
[Részletek...] |
[1960-02-05] Genfben felavatták a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, amelyet az Európai Magkutató Szervezet 13 tagországa épített fel.
(felavat)
[Részletek...] |
[1958-06-22] Martonvásáron az egykori Brunszvik-kastély földszintjén Beethoven múzeumot avattak. Itt helyezték el Ivan Mestrovic horvát szobrászművész Beethoven-szobrát is. A parkban 1960-ban felavatták a Beethoven-hangversenykertet.
1800-1806 között a Brunszvik család vendégeként több alkalommal hosszabb időn át Martonvásáron tartózkodott Ludwig von Beethoven, akinek számos alkotása fűződött a martonvásári kastélyhoz és parkhoz.
(felavat)
[Részletek...] |
[1952-12-16] Nyíregyházán felavatták Magyarország első vidéki rádióstúdióját, amelynek adását az 1952. május 1-jétől sugárzó nyíregyházi rádióadó közvetíti a körzetben és a szomszédos országok magyarlakta területeire.
(felavat)
[Részletek...] |
[1952-11-22] Felavatták (az 1933-37-ig épült, a háborúban felrobbantott) Petőfi-hidat.
(felavat, háború)
[Részletek...] |
[1950-11-07] Sztálin-híd néven felavatták a budapesti Árpád hidat.
(felavat)
[Részletek...] |
[1950-08-19] [sms] A Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között felavatták az Úttörővasút teljes, 11,2 kilométeres pályáját.
(felavat)
[Részletek...] |
[1950-08-19] A Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között felavatták az Úttörővasút teljes, 11,2 kilométeres pályáját. Az építkezést 1948-ban kezdték el, s az első szakaszon három hónap múlva megindult a forgalom. A kisvasút 1990. március 31-től Gyermekvasút néven működik.
(felavat)
[Részletek...] |
[1947-04-04] [idezet] Felavatták a Gellérthegyen a Szabadság szobrot (pálmaágat tartó 14 méter magas nőalak), Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását.
Kisfaludi a szobrot eredetileg a repülőgépbalesetben 1942-ben meghalt Horthy István kormányzóhelyettes emlékműve számára kezdte el mintázni, majd a világháború befejezése után szovjet parancsra nyert más tartalmat a mű.
Az 1989-90. évi rendszerváltozást követően a szoborcsoport katonaalakját és a szovjet "felszabadítókra" emlékeztető feliratokat eltávolították, de a kompozíció továbbra is Budapest látványossága maradt.
(felavat, háború)
[Részletek...] |
[1940-11-07] Az amerikai Tacoma kábelhíd a felavatása (júl. 1.) után bő négy hónappal a szél lengésétől 180 m hosszban leszakadt. Ettől kezdve vették figyelembe az aerodinamikát a hídépítésben.
(felavat)
[Részletek...] |
[1928-10-25] Felavatták a Magyar Rádió székházát az akkori Sándor, a mai Bródy Sándor utcában. Akkor ott kapott helyet a Magyar Távirati Iroda is, amely az 1950-es évek elején önálló épületbe költözött a Naphegyre.
(felavat)
[Részletek...] |
[1928-04-28] zembe helyezték a 20 KW-os, két 150 méter magas toronyra szerelt rádióadót Lakihegyen (az előző évben felavatott 3 KW-ost váltotta fel). A magyar rádió így foghatóvá vált az egész Kárpát-medencében, kifogástalan vételt azonban csak 150 kilométeres körzetben biztosított.
(felavat)
[Részletek...] |
[1926-10-06] Felavatták Budapesten a Pogány Móric tervezte Batthyány-örökmécsest, azon a helyen, ahol 1849-ben (az akkori Újépületben) kivégezték Batthyány Lajost, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökét. Az emlékmű napjainkig a diktatúrával való szembenállás jelképe, amely a szovjet megszállás időszakában is számos tüntetés színhelye volt.
(felavat, tüntetés)
[Részletek...] |
[1925-12-01] A Rákóczi úton felavatták az első rádióstúdiót, s ezzel megkezdődött a Magyar Rádió rendszeres műsorsugárzása az 546 méteres középhullámon.
(felavat)
[Részletek...] |
[1910-09-08] Felavatták a Sissy királynőről elnevezett Erzsébet-kilátót Budapesten, a János-hegy 527 méter magas csúcsán neoromán stílusban, Schulek Frigyes tervei alapján épült a 23,5 méter magas, négyteraszos, kerek alaprajzú kőtornyot, “hogy minden idők viszontagságaiban örökre megjelölje a megszentelt helyet, ahonnan Magyarország drága nagyasszonya oly szívesen és oly gyakorta gyönyörködött a csudás természet szemei elé táruló fönséges látványában.” (Idézet a márvány emléktábla szövegéből)
(Bár minden ember szívesen és gyakorta gyönyörködne a csudás természet szemei elé táruló fönséges látványában…)
(felavat)
[Részletek...] |
[1909-05-19] Felavatták a Kolozsvári Egyetem 252 férőhelyes bibliotékáját,amelynek alagsorában népkönyvtárat is berendeztek.
(felavat)
[Részletek...] |
[1897-02-15] Felavatták Budapesten a Központi Vásárcsarnokot.
(felavat)
[Részletek...] |
[1896-10-25] A millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként felavatták az Iparművészeti Múzeum végleges otthonát az Üllői úton.
(felavat)
[Részletek...] |
[1895-09-28] Felavatták az Esztergom és Párkány közti, az uralkodó lányáról elnevezett Mária Valéria-hidat a Dunán. 1919-ben a csehek felrobbantották. A 30-as évek végén újjáépült, 1945-ben a németek pusztították el. 2001. október 11-én adták ismét át.
(24 évig állt, 20 év hiány, 6 évig állt, 56 év hiány. Háborúban általában a menekülő gyengébb fél robbant hidat, a támadó erősebb pedig épít? S békében kinek profitál a közlekedés és kiknek okoz szenvedést?)
(felavat, háború)
[Részletek...] |
[1885-06-19] Megérkezett New Yorkba a Szabadság-szobor Franciaországból (Rouenból) a francia nép ajándékaként, 212 darabban. 1886-os felavatása óta az USA egyik jelképe lett.
(felavat)
[Részletek...] |
[1863-01-10] Londonban felavatták a világ első földalatti vasútját.
(felavat)
[Részletek...] |
[1842-08-24] A pest-budai Lánchíd alapkövének letétele. Kossuth javaslatára 1899-ben Széchenyiről nevezték el, mert ő volt az építés motorja. 1848. július 18-án, amikor az utolsó beemelendő elemet tartó csigasor vonólánca leszakadt, magával ragadta a munkahídon álló Széchenyit is, aki szerencsére jó úszó volt és megmenekült. A kész hídon azonban soha nem mehetett át, mert az avatáskor (1849. november 20.) már a döblingi gyógyintézetben volt.
A félig kész útpályán 1849. január 1-jén haladt át az első kocsi: Bónis Sámuel országos biztos kocsija a koronát menekítette Windischgrätz közeledő csapatai elől Debrecenbe. Pár nappal később hetvenezer osztrák katona és 270 ágyú kelt át a hídon, amelyet 1849 májusában, Buda ostromakor Hentzi tábornok fel is akart robbantani, de ez szerencsére nem sikerült. A kész híd felavatásakor első emberként a véreskezű Haynau haladt át rajta 'ünnepélyesen'.
(felavat)
[Részletek...] |
