|
|  | |
Találatok száma: 145 | [2001-02-20]  Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író születése (+2001. febr. 20.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [2001-02-20] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író halála (szül. 1941. márc. 13.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
2004-ben korábbi szerzőtársai kiadták A növekedés határai - 30 év múltán c. átdolgozást (magyarul is megjelent 2005 Föld Napjára, Dennis Meadows mutatta be az MTA díszülésén).
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(halál, megalapít, megjelent)
[Részletek...] | [1999-02-02] Tátrai Vilmos Kossuth-díjas hegedűművész, zenepedagógus halála (szül. 1912. okt. 7.). A Tátrai-vonósnégyest 1946-ban alapította, s a zenekarral világhírnevet szerzett. 1957-ben megalapította a Magyar Kamarazenekart. Mintegy 200 hanglemezfelvétele készült, 64 magyar mű ősbemutatója, 52 külföldi mű első előadása.
A gyertyaszentelő napjához fűződik a legszélesebb körben elterjedt időjóslás: e napon a téli álmából ébredő medve kijön a barlangjából, ha napos időt talál, s meglátja saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél.
- - - - - - - - - -
"Szép születésnapokat vígan megélhess,
sok napjaid számlálni ne légyen terhes,
az ég harmatja szívedet újítsa,
áldások árja házadat elborítsa!
Tenéked minden öröm holtig adassék,
semmi bánat semmi bú ne találtassék,
légyen éltednek virága mind kinyílt,
szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt!
Végre az egek várát nyílván szemlélhesd,
ott a földi éltedet jobbra cserélhesd,
az Úr az örök életből részt adjon,
a szentek serge közikbe fogadjon!"
(Széki köszöntő)
- - - - - - - - - -
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1994-01-15] Cziffra György zongoraművész halála (szül. 1921. nov. 5.). Virtuóz játékával már ötéves korában feltűnt. 1933-tól hangversenyezett. 1945 után tanulmányait nem folytathatta, bárokban, kocsmákban zongorázott. 1950-ben disszidálási kísérlete miatt elfogták, kezeit szétverték, ezután csak csuklószorítóval tudott játszani. 1953-ig börtönben volt, utána engedélyezték fellépéseit, belföldön, külföldön egyaránt nagy sikerei voltak. 1956 október elején Budapesten Liszt Ferenc Rákóczi-indulóját közel 10-szer játszotta ráadásként, míg végül a rendőrség ürítette ki a hangversenytermet. 1956-ban elhagyta az országot, Franciaországban telepedett le, ünnepelt zongoraművész lett. Főleg a virtuóz-jellegű romantikus zongorairodalom - Chopin, Grieg, Liszt, Schumann - mestere volt. 1968-ban megalapította a Chaise-Dieu városában azóta is rendszeresen megrendezett zenei fesztivált. Az általa létrehozott, Senlis-ben működő Cziffra Alapítvány elsősorban tehetséges ifjú zongoristákat pártol. A francia Becsületrend mellé megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tiszti keresztjét is.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1993-05-26] Joseph Jr. Pulitzer amerikai sajtómágnás, műgyűjtő halála (szül. 1913. máj. 13.). A magyar Pulitzer József (aki nagy lapkiadó vállalatokat hozott létre, s megalapította a Pulitzer-díjat) unokája. Apja 1955-es halálakor lett a médiabirodalom (három lap, hét televízió és három rádió) elnöke. Lapjai elsőként ítélték el a vietnami háborút, és közöltek részleteket a CIA szerepével foglalkozó titkos Pentagon-iratokból.
(háború, halál, megalapít)
[Részletek...] | [1988-07-06] Péchy Blanka színésznő, író, előadóművész születése (+1988. júl. 6.). A Szép magyar beszéd versenyek kezdeményezőjeként 1962-ben megalapította a Kazinczy-díjat.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1987-05-24] Ligeti Lajos Kossuth-díjas nyelvész, orientalista, akadémikus születése (+1987. máj. 24.). Magyar őstörténeti kutatásai során járt Kínában, Belső- Ázsiában, Perzsiában, Afganisztánban és Japánban. 1939-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanszékvezető. Az MTA Altajisztikai Kutatócsoportjának megszervezője (1969), a Kőrösi Csoma Társaság újjászervezője (1969) és első elnöke volt. 1966-ban megalapította az Acta Orientalia című folyóiratot.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1986-01-15] Dömötör Sándor néprajzkutató születése (+1986. jan. 15.). Múzeumigazgató, a honismereti mozgalom megalapítója.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1983-12-06] Molnár Antal Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, pedagógus születése (+1983. dec. 6.). A filozófiai koncepción alapuló magyar zeneesztétika megalapítója.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1979-03-29] Orvosi konferencia (Boston) az atomipar veszélyeiről. Ugyanaznap sokkolta a médiát a Three Mile Island atomerőmű-baleset, ezért óriási nyilvánosságot kapott a konferencia. Az amerikai és az orosz elnökökhöz írt levelük nyomán 6 amerikai és 6 orosz orvos decemberben Genfben megalapította az Orvosok az atomháború megelőzéséért (International Physicians for the Prevention of Nuclear War, IPPNW) nemzetközi szervezetet. Béke Nobel-díj 1985. www.ippnw.org (vö. júl. 8.)
(háború, konferencia, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1976-08-14] Betty Williams (szül. 1943. máj. 22.) és Mairead Corrigan (szül. 1944. jan. 27., IFOR tag) megalapították a Békés emberek közösségét (Community of Peace People) szülővárosukban, Belfastban (Észak-Írország). Béke Nobel-díjat kaptak közösen 1976-ban.
(halál, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1971-07-27] Bernhard Paumgartner osztrák karmester és zenetörténész születése (+1971. júl. 27.). 1920-ban közreműködött a Salzburgi Ünnepi Játékok megalapításában, melynek 1960-tól elnöke lett.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1968-04-04] Martin Luther King amerikai baptista lelkész, a fekete polgárjogi mozgalom vezetőjének születése (+1968. ápr. 4.). 1955-ben lépett fel, az az autóbuszokon érvényben levő, a feketéket sújtó ülőhely-elkülönítés ellen buszbojkottot szervezett Montgomeryben, sikerrel. 1957-ben megalapította és elnökként vezette a Southern Christian Leadership Conference-t, a száz egyházi és polgári szervezetet tömörítő erőszakmentes ellenállási mozgalmat. IFOR tag volt, a vietnami háború ellen is küzdött. Béke Nobel-díjat kapott 1964-ben. Többszöri fenyegetés és merénylet-kísérlet után Memphisben lelőtték. Születésnapja nemzeti ünnep az USÁ-ban.
(háború, halál, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1958-05-26] Francis Carco francia költő, író halála (szül. 1886. júl. 3.). Párizsban megalapította a Pan című folyóiratot. 1922-ben A hurok című apacsregénye elnyerte az Académie Francaise nagydíját. 1937-ben az Académie Goncourt tagja lett. 1957-ben megkapta Párizs városa nagydíját, 1958-ban a haladó írók neki ítélték a Prix de l´Unanimitét. Kiváló pszichológiai érzékkel, mély együttérzéssel ábrázolta a nagyváros számkivetett alvilágát, majd a II. világháború borzalmait.
(háború, halál, megalapít)
[Részletek...] | [1958-02-19] Candido Mariano da Silva Rondon brazil felfedező, néprajzkutató halála (szül. 1865). A hadsereg őrnagyaként ő vezette 1907-ben a Cuiabá-Porto Velho távíróvonal kiépítését. 1910-ben megalapította az Indiánvédő Szolgálatot (SPI), amelyet Amerika leghumánusabb ilyenfajta szervezetévé fejlesztett. 1913-ban a Theodore Roosevelt volt amerikai elnökkel szervezett expedíción fedezték fel a rejtélyes Rio Duvidát. A New York-i Földrajzi Társaság kiadványa Rondon nevét Amundsen mellett említette, s a trópusi őserdők legnagyobb kutatójának tartotta. Többször jelölték Nobel-békedíjra, hazája is megbecsülte, 1955-ben megkapta a marsall címet, 1956-ban pedig Guaporé szövetségi területet Rondoniának nevezték el.
(Az indiánoknak is, a természetnek is jobb lett volna, ha nem fedezik fel őket. Hosszútávon egész civilizációnkat is ez szolgálta volna jobban.)
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1956-08-14] Bertolt Brecht német drámaíró, költő, kritikus, színházi rendező halála (szül. 1898. febr. 10.). Koldusopera, Mahagonny, Állítsátok meg Arturo Uit, Kurázsi mama, Kaukázusi krétakör. Feleségével megalapította a Berliner Ensamble színházat.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1953-01-21] Gábor Andor posztumusz Kossuth-díjas író, költő, újságíró, műfordító, kritikus születése (+1953. jan. 21.). Megalapítója és szerkesztője volt a Lúdas Matyi című vicclapnak.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1950-10-07] Kalkuttai Teréz anya (ld. aug. 27) engedélyt kapott kilépni tanító rendjéből és megalapította a Szeretet Misszionáriusai rendet.
(megalapít)
[Részletek...] | [1944-01-27] Betty Williams (szül. 1943. máj. 22.) és Mairead Corrigan (szül. 1944. jan. 27., IFOR tag) megalapították a Békés emberek közösségét (Community of Peace People) szülővárosukban, Belfastban (Észak-Írország). Béke Nobel-díjat kaptak közösen 1976-ban.
(megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1943-05-22] Betty Williams (szül. 1943. máj. 22.) és Mairead Corrigan (szül. 1944. jan. 27., IFOR tag) megalapították a Békés emberek közösségét (Community of Peace People) szülővárosukban, Belfastban (Észak-Írország). Béke Nobel-díjat kaptak közösen 1976-ban.
(megalapít, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1941-06-12] Londonban aláírták a szövetségesek közti deklarációt, amely az első lépést jelentette az ENSZ megalapításában.
(megalapít)
[Részletek...] | [1941-03-13] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író halála (szül. 1941. márc. 13.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
2004-ben korábbi szerzőtársai kiadták A növekedés határai - 30 év múltán c. átdolgozást (magyarul is megjelent 2005 Föld Napjára, Dennis Meadows mutatta be az MTA díszülésén).
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(megalapít, megjelent, születés)
[Részletek...] | [1941-03-13] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író születése (+2001. febr. 20.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1939-04-01] Anton Szemjonovics Makarenko orosz pedagógus, író születése (+1939. ápr. 1.). Az 1920-as években kiskorú, csavargó gyerekek számára megalapította a Gorkij-telepet, 1931-ben pedig a Dzerzsinszkij Kommuna vezetője lett, ahol fiatalkorú bűnözők nevelésével foglalkozott. Tapasztalatait számos neveléselméleti- és módszertani könyvben tette közzé.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1937-03-15] Chicagoban megalapították az első vérbankot.
(megalapít)
[Részletek...] | [1935-05-21] Jane Addams amerikai újságírónő születése (+1935. máj. 21.).
Az első világháború kitörése után megalapította az amerikai nők békepártját (vö. jan. 10.) és Zürichben a Nemzetközi Nőszövetséget a Békéért és a Szabadságért. Béke Nobel díjat kapott 1931-ben.
„Nem annyira a nőnek van szüksége a választójogra, mint inkább a társadalomnak a nőre.”
(háború, halál, megalapít)
[Részletek...] | [1933-05-22] Ferenczi Sándor pszichiáter, ideggyógyász halála (szül. 1873. júl. 7.). A személyiség fejlődésében kulcsfontosságú a szülői gyengédség, a szeretetben felnevelt ember életében ritkábban következnek be súlyos lelki traumák. 1908 után Sigmund Freud barátja és munkatársa lett. 1913-ban megalapította a Magyar Pszicho-analitikai Egyesületet, 1931-ben annak rendelőintézetét. Legismertebb munkája az 1932-ben írott Klinikai napló. 1994-ben New Yorkban létrehozták a Ferenczi Intézetet.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1933-05-22] Ferenczi Sándor pszichiáter, ideggyógyász születése (+1933. máj. 22.). Az orvosi egyetemet Bécsben végezte, majd Pesten kezdett dolgozni. A különleges elmekórtani esetekre specializálta magát. Egyik elmélete szerint a személyiség fejlődésében kulcsfontosságú a szülői gyengédség, a szeretetben felnevelt ember életében ritkábban következnek be súlyos lelki traumák. 1908 után Sigmund Freud barátja és munkatársa lett. 1913-ban megalapította a Magyar Pszicho-analitikai Egyesületet, 1931-ben annak rendelőintézetét. Legismertebb munkája az 1932-ben írott Klinikai napló. A nyolcvanas évek közepétől a tengerentúlon egyre szaporodtak követői, 1994-ben New Yorkban létrehozták a Ferenczi Intézetet, amely posztgraduális képzést nyújt pszichológusok és pszichiáterek számára.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1932-02-16] Ferdinand Buisson francia filozófus, pedagógus születése (+1932. febr. 16.). Megosztva kapta a Béke Nobel-díjat 1927-ben. 1867-ben Genfben megalapította, majd 1914-től vezette a Béke és Szabadság Nemzetközi Ligát.
(halál, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1929-10-23] Heim Pál gyermekorvos, egyetemi tanár születése (+1929. okt. 23.). A csecsemőgyógyászat egyik magyarországi megalapítója, behatóan foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, a koraszülöttek ápolásának kérdéseivel. Nagy jelentőségű a gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége.
(A legnagyobb jelentőségű gyermekvédelmi lépés lenne, ha a gyermeknemzéshez előbb képzést kellene elvégezni és szülői alkalmassági vizsgát tenni.)
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1929-01-15] Martin Luther King amerikai baptista lelkész, a fekete polgárjogi mozgalom vezetőjének születése (+1968. ápr. 4.). 1955-ben lépett fel, az az autóbuszokon érvényben levő, a feketéket sújtó ülőhely-elkülönítés ellen buszbojkottot szervezett Montgomeryben, sikerrel. 1957-ben megalapította és elnökként vezette a Southern Christian Leadership Conference-t, a száz egyházi és polgári szervezetet tömörítő erőszakmentes ellenállási mozgalmat. IFOR tag volt, a vietnami háború ellen is küzdött. Béke Nobel-díjat kapott 1964-ben. Többszöri fenyegetés és merénylet-kísérlet után Memphisben lelőtték. Születésnapja nemzeti ünnep az USÁ-ban.
(háború, megalapít, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1925-04-18] Joseph Cardijn belga pap (1882. nov. 13. - 1967, 1912-ben szentelték pappá) megalapította a JOC (Jeunesse Ouvriére Chrétienne, Keresztény Munkásfiatalok) mozgalmat, amely hamarosan az egész világegyházban elterjedt. 1916-tól a háború végéig börtönben volt, mert szembeszállt a belga munkások Németországba deportálásával. Hatvan éves korában a náci megszállók is lecsukták. VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki.
(háború, megalapít)
[Részletek...] | [1924-07-24] Szily Kálmán nyelvész, természettudós, akadémikus születése (+1924. júl. 24.). A Természettudományi Közlöny, a Magyar Mérnök Egylet és a Magyar Nyelvművelő Társaság megalapítója. 1889-1905 között az MTA főtitkára volt. A Műegyetem első rektora. Ő szerkesztette A magyar nyelvújítás szótárának I. és II. kötetét.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1923-11-15] Giesswein Sándor katolikus pap, keresztényszocialista politikus, akadémikus halála (szül. 1856. febr. 4.). 1878-ban szentelték pappá, 1909-ben lett pápai prelátus. A keresztényszocialista mozgalom egyik megalapítója volt Magyarországon. 1904-től a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének elnöke, 1905-től pedig mint néppárti képviselő a társadalmi igazságosság mellett szólalt fel beszédeiben, sürgette a nemzetiségi jogok megadását, a sztrájkjogot, a nyomor felszámolását. Prohászka Ottokár szellemi elődjének tartják.
(halál, megalapít, sztrájk)
[Részletek...] | [1921-11-05] Cziffra György zongoraművész halála (szül. 1921. nov. 5.). Virtuóz játékával már ötéves korában feltűnt. 1933-tól hangversenyezett. 1945 után tanulmányait nem folytathatta, bárokban, kocsmákban zongorázott. 1950-ben disszidálási kísérlete miatt elfogták, kezeit szétverték, ezután csak csuklószorítóval tudott játszani. 1953-ig börtönben volt, utána engedélyezték fellépéseit, belföldön, külföldön egyaránt nagy sikerei voltak. 1956 október elején Budapesten Liszt Ferenc Rákóczi-indulóját közel 10-szer játszotta ráadásként, míg végül a rendőrség ürítette ki a hangversenytermet. 1956-ban elhagyta az országot, Franciaországban telepedett le, ünnepelt zongoraművész lett. Főleg a virtuóz-jellegű romantikus zongorairodalom - Chopin, Grieg, Liszt, Schumann - mestere volt. 1968-ban megalapította a Chaise-Dieu városában azóta is rendszeresen megrendezett zenei fesztivált. Az általa létrehozott, Senlis-ben működő Cziffra Alapítvány elsősorban tehetséges ifjú zongoristákat pártol. A francia Becsületrend mellé megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tiszti keresztjét is.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1920-09-27] [sms] A Mennonite Central Committee, www.mcc.org) megalapítása. Segély, közösségfejlesztés, oktatás.
(megalapít)
[Részletek...] | [1920-09-27] [idezet] A Mennonita Központi Bizottság (Mennonite Central Committee, MCC, www.mcc.org) megalapítása.
Az észak-amerikai mennoniták és Brethren (testvérek Krisztusban) segély, szolgálat, közösségfejlesztés, oktatás és béke szervezete.
Anyagi forrásai részben a lomtalanítások újrafeldolgozásából származnak.
Hatvan országban dolgoznak önkénteseik.
"Tízezer falu" boltjaikban közvetítők nélkül árusítják a harmadik világbeli szegények termékeit.
Indíttatása Jézus felhívása az éhezők, szegények, betegek, bebörtönzöttek, idegenek segítésére (Máté evangélium 25,35).
(megalapít)
[Részletek...] | [1915-01-10] Jane Addams amerikai újságírónő megalapította az amerikai nők békepártját (vö. szept. 6.). Béke Nobel-díjat kapott 1931-ben. IFOR tag volt (ld. aug. 3.)
A békepárt elérte, hogy Th. W. Wilson az 1916-os választási kampányban megígérje, az USA nem lép be a háborúba. (Ígéretét elnökként nyomban megszegte.)
(háború, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1914-06-21] Bertha von Suttner osztrák írónő, újságíró, békemozgalmár születése (+1914. jún. 21.). 1891-ben megalapította az osztrák békemozgalmárok társaságát. A Berni Állandó Nemzetközi Békeiroda elnöke volt. Béke Nobel-díjat kapott 1905-ben.
Nobel az ő hatására döntött úgy, hogy Béke Nobel-díj is legyen.
Die Waffen nieder c. önéletrajzát szerte Európában kiadták (magyarul 1905-ben: Le a fegyvert!), németül 33 kiadást ért meg.
(Jó lenne kiadni e százéves bestsellert, amely ma már szinte megtalálhatatlan. A Bocsmagazinban már közölt részek olvashatók a bocs.hu weboldalunkon.)
(halál, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1913-08-09] Szinnyei József bibliográfus, akadémikus halála (szül. 1830. márc. 18.). A modern tudományos bibliográfiai irodalom megteremtője, az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárának megalapítója. Több jelentős irodalmi és történettudományi társaság alapításában vett részt. 30 ezer magyar író szerepel 14 kötetes Magyar Írók Élete és Munkái című hatalmas életrajz-gyűjteményében.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1913-07-29] Tobias Michael Carel Asser holland jogász születése (+1913. júl. 29.). Közvetített az orosz-angol és az USA-Mexikó vitákban. 1873-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Jogi Intézetet. 4 konferencia, 7 nemzetközi megállapodás született az ösztönzésére. Béke Nobel-díjat kapott 1911-ben.
(halál, konferencia, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1913-05-13] Joseph Jr. Pulitzer amerikai sajtómágnás, műgyűjtő halála (szül. 1913. máj. 13.). A magyar Pulitzer József (aki nagy lapkiadó vállalatokat hozott létre, s megalapította a Pulitzer-díjat) unokája. Apja 1955-es halálakor lett a médiabirodalom (három lap, hét televízió és három rádió) elnöke. Lapjai elsőként ítélték el a vietnami háborút, és közöltek részleteket a CIA szerepével foglalkozó titkos Pentagon-iratokból.
(háború, megalapít, születés)
[Részletek...] | [1912-10-07] Tátrai Vilmos Kossuth-díjas hegedűművész, zenepedagógus halála (szül. 1912. okt. 7.). A Tátrai-vonósnégyest 1946-ban alapította, s a zenekarral világhírnevet szerzett. 1957-ben megalapította a Magyar Kamarazenekart. Mintegy 200 hanglemezfelvétele készült, 64 magyar mű ősbemutatója, 52 külföldi mű első előadása.
A gyertyaszentelő napjához fűződik a legszélesebb körben elterjedt időjóslás: e napon a téli álmából ébredő medve kijön a barlangjából, ha napos időt talál, s meglátja saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél.
- - - - - - - - - -
"Szép születésnapokat vígan megélhess,
sok napjaid számlálni ne légyen terhes,
az ég harmatja szívedet újítsa,
áldások árja házadat elborítsa!
Tenéked minden öröm holtig adassék,
semmi bánat semmi bú ne találtassék,
légyen éltednek virága mind kinyílt,
szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt!
Végre az egek várát nyílván szemlélhesd,
ott a földi éltedet jobbra cserélhesd,
az Úr az örök életből részt adjon,
a szentek serge közikbe fogadjon!"
(Széki köszöntő)
- - - - - - - - - -
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1912-09-02] Török Aurél (Ponori Thewrewk) orvos, egyetemi tanár, antropológus, akadémikus halála (szül. 1842. febr. 13.). A budapesti Embertani Intézet és Múzeum megalapítója. A darwinizmus korai híve volt; embertani méréseket végzett, foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával is.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1912-06-12] Frédéric Passy születése (+1912. jún. 12). 1867-ben megalapította az első francia békeszervezetet, 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, a Népszövetség elődjét. IPB vezetőségi tag volt. Béke Nobel-díjat kapott 1901-ben.
(megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1910-10-30] Jean Henry Dunant svájci író, üzletember, orvos születése (+ 1910. okt. 30.). 1863-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet (vö. okt. 26.). Az első Béke Nobel-díjas (1901).
Az olasz szabadságharc kitörésekor a frontra utazott, s a solferinoi csatában személyesen volt tanúja az egészségügyi ellátás elégtelenségének. Ez indította arra, hogy önkéntes alakulatokat szervezzen a sebesültek ellátására. 1864-ben megalakultak az első nemzeti vöröskeresztes társaságok. Ebből fejlődött ki azután a vöröskeresztes mozgalom, amely 1901-re már valamennyi civilizált országban elterjedt. Később Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezetre vált szét. Dunant küzdött a leszerelésért és a zsidó állam megalapításáért. Ő alapította 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, a Népszövetség elődjét, valamint a Világ Ifjúsága Keresztény Szövetségét.
Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.
- + -
Nemzetközi Vöröskereszt nap
(megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1908-02-25] Dömötör Sándor néprajzkutató születése (+1986. jan. 15.). Múzeumigazgató, a honismereti mozgalom megalapítója.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1907-07-28] Törley József borász születése (+1907. júl. 28.). Reimsben sajátította el a pezsgőgyártás francia módját. Hazatérte után 1882-ben Budafokon megalapította világhírűvé vált pezsgőgyárát.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1902-10-28] Ligeti Lajos Kossuth-díjas nyelvész, orientalista, akadémikus születése (+1987. máj. 24.). Magyar őstörténeti kutatásai során járt Kínában, Belső- Ázsiában, Perzsiában, Afganisztánban és Japánban. 1939-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanszékvezető. Az MTA Altajisztikai Kutatócsoportjának megszervezője (1969), a Kőrösi Csoma Társaság újjászervezője (1969) és első elnöke volt. 1966-ban megalapította az Acta Orientalia című folyóiratot.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1902-05-18] Kézmárszky Tivadar szülész, nőgyógyász, egyetemi tanár születése (+1902. máj. 18.). Ő szervezte meg a magyar bábaügyi ellátást és indítványozta a korszerű szülésznői oktatás bevezetését. Megalapította a Bábaképző Intézetet, segédkezett a bábatörvény előkészítésében.
(halál, megalapít, törvény)
[Részletek...] | [1898-05-15] Reményi Ede hegedumuvész, zeneszerzo halála (szül. 1828. jan. 17.). A szabadságharc után emigrálni kényszerült. Az USA-ból 1852-ben tért vissza Európába, s korának egyik vezeto muzsikusa lett. O fedezte fel Brahmsot, s vitte Weimarba Liszthez. Évekig az angol királyi zenekar szólóhegeduse volt. 1860-ban hazatért, s részt vett a Zeneakadémia megalapításában. Az 1870-es évek végén az USA-ban telepedett le. Külföldi körutakon a magyar zene lelkes népszerusítoje volt.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1898-02-10] Bertolt Brecht német drámaíró, költő, kritikus, színházi rendező halála (szül. 1898. febr. 10.). Koldusopera, Mahagonny, Állítsátok meg Arturo Uit, Kurázsi mama, Kaukázusi krétakör. Feleségével megalapította a Berliner Ensamble színházat.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1895-12-09] Bereczki Máté gyümölcsnemesítő halála (szül. 1824. szept. 24.). Egyike volt a márciusi ifjaknak, ezért két évig bujdosni kényszerült. Később Mezőkovácsházán megalapította faiskoláját és gyümölcsnemesítő telepét. A magyar pomológia megteremtőjeként 800 gyümölcsfajta pontos leírását végezte el.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1895-09-28] Veres Pálné (Beniczky Hermin) halála (szül. 1815. dec. 13.). A magyar nőnevelés úttörője. 1867-ben megalapította a Nőképző Egyletet, hogy lehetővé tegye a nők alaposabb képzését és vagyontalanok számára kenyérkereső pályák megnyitását. 1869-ben megnyitotta nőnevelő intézetét.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1894-09-21] Péchy Blanka színésznő, író, előadóművész születése (+1988. júl. 6.). A Szép magyar beszéd versenyek kezdeményezőjeként 1962-ben megalapította a Kazinczy-díjat.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1893-11-25] [sms] A Madártani Intézet(a világ első ilyen állami intézete)megalapítása.Vez.Herman Ottó Chernel István
(megalapít)
[Részletek...] | [1893-11-25] A Madártani Intézet (a világ első ilyen állami intézete) megalapítása. Első vezetője Herman Ottó, a második Chernel István.
(megalapít)
[Részletek...] | [1893-06-15] Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus halála (szül. 1810. nov. 7.). Közel ötven éven át a Nemzeti Színház karnagya volt, 1874-től pedig az Operaház főzeneigazgatója. Ő zenésítette meg a Himnuszt (1844). Első nevezetes operája a Hunyadi László. Fő műve a Katona József drámája nyomán írt Bánk bán, amely az uralkodói önkény elleni éles tiltakozás. Az opera dallamai már tiszta magyar zenére épültek (Bordal, Hazám, hazám, Melinda áriái). Műveiben a magyar történelem, a nemzeti eszmék kifejezésére törekedett. Ő alapította meg a Filharmóniai Társulatot, és megalapításától igazgatója volt a Zeneakadémiának.
(halál, megalapít, tilt)
[Részletek...] | [1890-01-07] Molnár Antal Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, pedagógus születése (+1983. dec. 6.). A filozófiai koncepción alapuló magyar zeneesztétika megalapítója.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1890-01-05] Ligeti Antal festő születése (+1890. jan. 5.). Az ún. Markó-követők legjelesebb mestere. Beutazta a Közel-keletet, így alkotta vallási-romantikus hangulatú, keleti témájú tájképeit. A Magyar Nemzeti Múzeum képtárának őre volt, részt vett a Magyar Képzőművészeti Társulat megalapításában, támogatója volt Munkácsynak és Mészöly Gézának.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1888-03-13] Anton Szemjonovics Makarenko orosz pedagógus, író születése (+1939. ápr. 1.). Az 1920-as években kiskorú, csavargó gyerekek számára megalapította a Gorkij-telepet, 1931-ben pedig a Dzerzsinszkij Kommuna vezetője lett, ahol fiatalkorú bűnözők nevelésével foglalkozott. Tapasztalatait számos neveléselméleti- és módszertani könyvben tette közzé.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1888-01-31] Don Bosco (Giovanni Bosco) olasz pap, szociálpedagógus születése (+1888. jan. 31.). 1846-ban Torinóban gyermekfalut hozott létre az árva gyermekek felnevelésére, majd 1857-ben megalapította a Szalézi Szent Ferencről elnevezett szaleziánus rendet. A kongregáció célja a szegény, elhagyott, árva gyerekek felnevelése volt. Rendje nagyon hamar felvirágzott, halálakor már 150 háza működött, amelyekben közel 300 ezer gyermeket neveltek föl. 1934-ben XI Pius pápa szentté avatta. A szalézi rend hazánkban is működött, illetve 1989 őszétől ismét működhet.
(Helder Camara brazil érsek híres mondása: Amikor kenyeret adok az éhezőknek, azt mondjátok: szent vagyok. De amikor megkérdezem, miért nincs kenyerük az éhezőknek, azt mondjátok: akasztanivaló lázító vagyok.
Ennek analógiájára: Amikor segítek az elhanyagolt, elhagyott gyerekeken, azt mondjátok, szent vagyok. De amikor megkérdezem, miért van annyi nem-kívánt foganás és miért van túlnépesedés, akkor elszabadul a lincshangulat.)
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1887-11-14] Bernhard Paumgartner osztrák karmester és zenetörténész születése (+1971. júl. 27.). 1920-ban közreműködött a Salzburgi Ünnepi Játékok megalapításában, melynek 1960-tól elnöke lett.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1886-07-03] Francis Carco francia költő, író halála (szül. 1886. júl. 3.). Párizsban megalapította a Pan című folyóiratot. 1922-ben A hurok című apacsregénye elnyerte az Académie Francaise nagydíját. 1937-ben az Académie Goncourt tagja lett. 1957-ben megkapta Párizs városa nagydíját, 1958-ban a haladó írók neki ítélték a Prix de l´Unanimitét. Kiváló pszichológiai érzékkel, mély együttérzéssel ábrázolta a nagyváros számkivetett alvilágát, majd a II. világháború borzalmait.
(háború, megalapít, születés)
[Részletek...] | [1884-01-20] Gábor Andor posztumusz Kossuth-díjas író, költő, újságíró, műfordító, kritikus születése (+1953. jan. 21.). Megalapítója és szerkesztője volt a Lúdas Matyi című vicclapnak.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1882-11-13] Joseph Cardijn belga pap (1882. nov. 13. - 1967, 1912-ben szentelték pappá) megalapította a JOC (Jeunesse Ouvriére Chrétienne, Keresztény Munkásfiatalok) mozgalmat, amely hamarosan az egész világegyházban elterjedt. 1916-tól a háború végéig börtönben volt, mert szembeszállt a belga munkások Németországba deportálásával. Hatvan éves korában a náci megszállók is lecsukták. VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki.
(háború, megalapít)
[Részletek...] | [1876-07-29] Kadic Ottokár geológus, paleontológus születése. A magyar ősemberkutatás megindítója, a szervezett tudományos barlangkutatás megalapítója. Feltérképezte a lillafüredi István-barlangot és a Szemlő-hegyi barlangot.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1875-11-30] Heim Pál gyermekorvos, egyetemi tanár születése (+1929. okt. 23.). A csecsemőgyógyászat egyik magyarországi megalapítója, behatóan foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, a koraszülöttek ápolásának kérdéseivel. Nagy jelentőségű a gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége.
(A legnagyobb jelentőségű gyermekvédelmi lépés lenne, ha a gyermeknemzéshez előbb képzést kellene elvégezni és szülői alkalmassági vizsgát tenni.)
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1875-07-17] Mátray Gábor akadémikus, zenetörténész, zeneszerző, zenepedagógus születése (+1875. júl. 17.). 1833-ban megalapította, 1841-ig szerkesztette a Regélő című lapot. 1840-ben a hangászegyesületi Énekiskola - amely később konzervatóriummá (Nemzeti Zenede) fejlődött - igazgatója lett.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1875-01-03] Pierre Larousse francia nyelvtaníró, lexikográfus, kiadó születése (+1875. jan. 3.). 1849-től újító pedagógiai munkákat írt, 1852-ben megalapította a Larousse Könyvkereskedést. Monumentális enciklopédikus műve, a XIX. század Nagy Világszótára 15 kötetben (1866-1876) és két pótkötetben (1878, 1888) jelent meg. Ma is vannak újabb kiadásai, az 1990-es évektől már magyar nyelven is.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1874-10-09] 22 ország, köztük Magyarország, megalapította az Általános Postaegyesületet. 1948-tól az ENSZ szakosított intézménye. Jelenleg több mint 160 ország tagja az Egyetemes Postaegyesületnek.
- + -
Postai világnap
(megalapít)
[Részletek...] | [1873-07-07] Ferenczi Sándor pszichiáter, ideggyógyász születése (+1933. máj. 22.). Az orvosi egyetemet Bécsben végezte, majd Pesten kezdett dolgozni. A különleges elmekórtani esetekre specializálta magát. Egyik elmélete szerint a személyiség fejlődésében kulcsfontosságú a szülői gyengédség, a szeretetben felnevelt ember életében ritkábban következnek be súlyos lelki traumák. 1908 után Sigmund Freud barátja és munkatársa lett. 1913-ban megalapította a Magyar Pszicho-analitikai Egyesületet, 1931-ben annak rendelőintézetét. Legismertebb munkája az 1932-ben írott Klinikai napló. A nyolcvanas évek közepétől a tengerentúlon egyre szaporodtak követői, 1994-ben New Yorkban létrehozták a Ferenczi Intézetet, amely posztgraduális képzést nyújt pszichológusok és pszichiáterek számára.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1873-07-07] Ferenczi Sándor pszichiáter, ideggyógyász halála (szül. 1873. júl. 7.). A személyiség fejlődésében kulcsfontosságú a szülői gyengédség, a szeretetben felnevelt ember életében ritkábban következnek be súlyos lelki traumák. 1908 után Sigmund Freud barátja és munkatársa lett. 1913-ban megalapította a Magyar Pszicho-analitikai Egyesületet, 1931-ben annak rendelőintézetét. Legismertebb munkája az 1932-ben írott Klinikai napló. 1994-ben New Yorkban létrehozták a Ferenczi Intézetet.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1871-04-10] Az Országos Képtárat megalapító 1871:X. törvénycikk. Ezután az Esterházy-képtár megvásárlásával létrejött az állami képtár, a Szépművészeti Múzeum elődje.
(megalapít, törvény)
[Részletek...] | [1865-07-09] Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1865. júl. 9.).
1824-1848 közt tanszékvezető a pesti egyetemen. Tankönyvek fordításával, írásaival és orvosi műszótár szerkesztésével jelentősen fejlesztette a magyar orvosi műnyelvet. 1831-ben Toldy Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár című folyóiratot. 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett.
A szabadságharc idején, 1848 végén Magyarország főorvosává nevezték ki. Világos után egy ideig bujkált, s csak 1850-ben térhetett vissza Pestre, de szigorú rendőri felügyelet alatt állt. Az önkényuralom nemcsak tanszékétől, hanem nyugdíjigényétől is véglegesen megfosztotta, ezért hátralévő éveit igazságtalan mellőzésben és nélkülözésben töltötte.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1865-07-05] Londonban megalapították az Üdvhadsereget.
(megalapít)
[Részletek...] | [1860-09-06] Jane Addams amerikai újságírónő születése (+1935. máj. 21.).
Az első világháború kitörése után megalapította az amerikai nők békepártját (vö. jan. 10.) és Zürichben a Nemzetközi Nőszövetséget a Békéért és a Szabadságért. Béke Nobel díjat kapott 1931-ben.
„Nem annyira a nőnek van szüksége a választójogra, mint inkább a társadalomnak a nőre.”
(háború, megalapít, születés)
[Részletek...] | [1858-03-12] Schöpf-Merei Ágoston orvos halála (szül. 1804. szept. 24.). A magyar tudományos gyermekgyógyászat megalapítója, az első ilyen tankönyv szerzője. Ortopédiai intézetet létesített 1835-ben, 1839-ben nyitotta az első pesti kisdedkórházat, a hallgatózó és kopogtató vizsgálat, a kórházi kórtörténetek rendszeres vezetése, a bőr alatti ín- és izommetszés, a kancsalságot javító műtétek úttörője.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1858-01-10] Törley József borász születése (+1907. júl. 28.). Reimsben sajátította el a pezsgőgyártás francia módját. Hazatérte után 1882-ben Budafokon megalapította világhírűvé vált pezsgőgyárát.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1856-02-04] Giesswein Sándor katolikus pap, keresztényszocialista politikus, akadémikus halála (szül. 1856. febr. 4.). 1878-ban szentelték pappá, 1909-ben lett pápai prelátus. A keresztényszocialista mozgalom egyik megalapítója volt Magyarországon. 1904-től a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének elnöke, 1905-től pedig mint néppárti képviselő a társadalmi igazságosság mellett szólalt fel beszédeiben, sürgette a nemzetiségi jogok megadását, a sztrájkjogot, a nyomor felszámolását. Prohászka Ottokár szellemi elődjének tartják.
(megalapít, sztrájk, születés)
[Részletek...] | [1854-07-06] Az USÁ-ban megalapították a Republikánus Pártot, amely (akkor még) szembefordult a rabszolgasággal.
(megalapít)
[Részletek...] | [1850-04-16] Madame (Marie) Tussaud halála (szül. 1761. dec. 7., Strassburg). A londoni Panoptikum megalapítója.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1849-01-04] Franz Xaver Gabelsberger német minisztériumi hivatalnok születése (+1849. jan. 4.). A gyorsírás rendszerének megalapítója.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1843-06-09] Bertha von Suttner osztrák írónő, újságíró, békemozgalmár születése (+1914. jún. 21.). 1891-ben megalapította az osztrák békemozgalmárok társaságát. A Berni Állandó Nemzetközi Békeiroda elnöke volt. Béke Nobel-díjat kapott 1905-ben.
Nobel az ő hatására döntött úgy, hogy Béke Nobel-díj is legyen.
Die Waffen nieder c. önéletrajzát szerte Európában kiadták (magyarul 1905-ben: Le a fegyvert!), németül 33 kiadást ért meg.
(Jó lenne kiadni e százéves bestsellert, amely ma már szinte megtalálhatatlan. A Bocsmagazinban már közölt részek olvashatók a bocs.hu weboldalunkon.)
(megalapít, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1842-05-02] Kézmárszky Tivadar szülész, nőgyógyász, egyetemi tanár születése (+1902. máj. 18.). Ő szervezte meg a magyar bábaügyi ellátást és indítványozta a korszerű szülésznői oktatás bevezetését. Megalapította a Bábaképző Intézetet, segédkezett a bábatörvény előkészítésében.
(megalapít, születés, törvény)
[Részletek...] | [1842-04-11] Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, akadémikus születése (+1842. ápr. 11., Darjeeling). A tibeti filológia megalapítója, az első tibeti-angol szótár elkészítője.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1842-02-13] Török Aurél (Ponori Thewrewk) orvos, egyetemi tanár, antropológus, akadémikus halála (szül. 1842. febr. 13.). A budapesti Embertani Intézet és Múzeum megalapítója. A darwinizmus korai híve volt; embertani méréseket végzett, foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával is.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1841-12-20] Ferdinand Buisson francia filozófus, pedagógus születése (+1932. febr. 16.). Megosztva kapta a Béke Nobel-díjat 1927-ben. 1867-ben Genfben megalapította, majd 1914-től vezette a Béke és Szabadság Nemzetközi Ligát.
(megalapít, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1840-01-11] Megalapították Pesten a Magyar Nemzeti Conservatoriumot, amelyben 1840. március 5-én kezdődött meg a tanítás. A zeneiskola 1867 novemberében vette fel a Nemzeti Zenede nevet. Jogutódja a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola.
(megalapít)
[Részletek...] | [1838-06-29] Szily Kálmán nyelvész, természettudós, akadémikus születése (+1924. júl. 24.). A Természettudományi Közlöny, a Magyar Mérnök Egylet és a Magyar Nyelvművelő Társaság megalapítója. 1889-1905 között az MTA főtitkára volt. A Műegyetem első rektora. Ő szerkesztette A magyar nyelvújítás szótárának I. és II. kötetét.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1838-04-29] Tobias Michael Carel Asser holland jogász születése (+1913. júl. 29.). Közvetített az orosz-angol és az USA-Mexikó vitákban. 1873-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Jogi Intézetet. 4 konferencia, 7 nemzetközi megállapodás született az ösztönzésére. Béke Nobel-díjat kapott 1911-ben.
(konferencia, megalapít, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1834-11-20] Theodore Verhaeghen megalapította a Brüsszeli Szabadegyetemet. 1843-ban 96, 1875-ben 700, 1923-ban már kétezer beiratkozott hallgatója volt.
(megalapít)
[Részletek...] | [1830-03-18] Szinnyei József bibliográfus, akadémikus halála (szül. 1830. márc. 18.). A modern tudományos bibliográfiai irodalom megteremtője, az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárának megalapítója. Több jelentős irodalmi és történettudományi társaság alapításában vett részt. 30 ezer magyar író szerepel 14 kötetes Magyar Írók Élete és Munkái című hatalmas életrajz-gyűjteményében.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1828-05-08] Jean Henry Dunant svájci író, üzletember, orvos születése (+ 1910. okt. 30.). 1863-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet (vö. okt. 26.). Az első Béke Nobel-díjas (1901).
Az olasz szabadságharc kitörésekor a frontra utazott, s a solferinoi csatában személyesen volt tanúja az egészségügyi ellátás elégtelenségének. Ez indította arra, hogy önkéntes alakulatokat szervezzen a sebesültek ellátására. 1864-ben megalakultak az első nemzeti vöröskeresztes társaságok. Ebből fejlődött ki azután a vöröskeresztes mozgalom, amely 1901-re már valamennyi civilizált országban elterjedt. Később Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezetre vált szét. Dunant küzdött a leszerelésért és a zsidó állam megalapításáért. Ő alapította 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, a Népszövetség elődjét, valamint a Világ Ifjúsága Keresztény Szövetségét.
Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.
- + -
Nemzetközi Vöröskereszt nap
(megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1828-01-17] Reményi Ede hegedumuvész, zeneszerzo halála (szül. 1828. jan. 17.). A szabadságharc után emigrálni kényszerült. Az USA-ból 1852-ben tért vissza Európába, s korának egyik vezeto muzsikusa lett. O fedezte fel Brahmsot, s vitte Weimarba Liszthez. Évekig az angol királyi zenekar szólóhegeduse volt. 1860-ban hazatért, s részt vett a Zeneakadémia megalapításában. Az 1870-es évek végén az USA-ban telepedett le. Külföldi körutakon a magyar zene lelkes népszerusítoje volt.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1825-11-03] Széchenyi István felajánlotta az Országgyűlésben birtokai egy éves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - megalapítására.
- + -
A magyar tudomány napja
(1997-es kormányrendelet, Széchenyi felajánlására emlékezve.)
(megalapít)
[Részletek...] | [1824-09-24] Bereczki Máté gyümölcsnemesítő halála (szül. 1824. szept. 24.). Egyike volt a márciusi ifjaknak, ezért két évig bujdosni kényszerült. Később Mezőkovácsházán megalapította faiskoláját és gyümölcsnemesítő telepét. A magyar pomológia megteremtőjeként 800 gyümölcsfajta pontos leírását végezte el.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1823-01-10] Ligeti Antal festő születése (+1890. jan. 5.). Az ún. Markó-követők legjelesebb mestere. Beutazta a Közel-keletet, így alkotta vallási-romantikus hangulatú, keleti témájú tájképeit. A Magyar Nemzeti Múzeum képtárának őre volt, részt vett a Magyar Képzőművészeti Társulat megalapításában, támogatója volt Munkácsynak és Mészöly Gézának.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1822-08-07] Teleki Sámuel gróf születése (+1822. aug. 7.). Erdélyi kancellár, a marosvásárhelyi Teleki-téka megalapítója. 1753-től gyűjtött mintegy ötvenezer kötetes marosvásárhelyi könyvtárát megnyittatta a nagyközönségnek.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1822-05-20] Frédéric Passy születése (+1912. jún. 12). 1867-ben megalapította az első francia békeszervezetet, 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, a Népszövetség elődjét. IPB vezetőségi tag volt. Béke Nobel-díjat kapott 1901-ben.
(megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1820-12-13] Széchényi Ferenc főispán születése (+1820. dec. 13.). A Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója. 1802. november 25-én a nemzetnek ajándékozta könyvtárát, s ezzel megalapítója lett a később már az ő nevét viselő könyvtárnak, amely az 1808-ban életre hívott Magyar Nemzeti Múzeum alapintézményévé vált.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1817-10-23] Pierre Larousse francia nyelvtaníró, lexikográfus, kiadó születése (+1875. jan. 3.). 1849-től újító pedagógiai munkákat írt, 1852-ben megalapította a Larousse Könyvkereskedést. Monumentális enciklopédikus műve, a XIX. század Nagy Világszótára 15 kötetben (1866-1876) és két pótkötetben (1878, 1888) jelent meg. Ma is vannak újabb kiadásai, az 1990-es évektől már magyar nyelven is.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1815-12-13] Veres Pálné (Beniczky Hermin) halála (szül. 1815. dec. 13.). A magyar nőnevelés úttörője. 1867-ben megalapította a Nőképző Egyletet, hogy lehetővé tegye a nők alaposabb képzését és vagyontalanok számára kenyérkereső pályák megnyitását. 1869-ben megnyitotta nőnevelő intézetét.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1815-08-16] Don Bosco (Giovanni Bosco) olasz pap, szociálpedagógus születése (+1888. jan. 31.). 1846-ban Torinóban gyermekfalut hozott létre az árva gyermekek felnevelésére, majd 1857-ben megalapította a Szalézi Szent Ferencről elnevezett szaleziánus rendet. A kongregáció célja a szegény, elhagyott, árva gyerekek felnevelése volt. Rendje nagyon hamar felvirágzott, halálakor már 150 háza működött, amelyekben közel 300 ezer gyermeket neveltek föl. 1934-ben XI Pius pápa szentté avatta. A szalézi rend hazánkban is működött, illetve 1989 őszétől ismét működhet.
(Helder Camara brazil érsek híres mondása: Amikor kenyeret adok az éhezőknek, azt mondjátok: szent vagyok. De amikor megkérdezem, miért nincs kenyerük az éhezőknek, azt mondjátok: akasztanivaló lázító vagyok.
Ennek analógiájára: Amikor segítek az elhanyagolt, elhagyott gyerekeken, azt mondjátok, szent vagyok. De amikor megkérdezem, miért van annyi nem-kívánt foganás és miért van túlnépesedés, akkor elszabadul a lincshangulat.)
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1813-08-02] Diószegi Sámuel botanikus születése (+1813. aug. 2.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1813-08-02] Diószegi Sámuel botanikus halála (szül. 1760. dec. 29.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Református lelkész volt, esperes és egyházkerületi főjegyző. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt. A Karl Linné svéd természettudós növénytani rendszerének tudományos eredményeit felhasználó könyv több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazza, ékes magyar nyelven. Ő teremtette meg a leíró növénytan és alaktan magyar szaknyelvét.
A magyar nyelv legnagyobb tudora, Arany így írt róla:"...óhajtani lehet, hogy aki még valaha nyelvünkben újít, azt a népnyelv, népi észjárás oly teljes ismeretével és oly romlatlan nyelvérzékkel tegye, mint Diószegi, Fazekas, Földi".
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1810-11-07] Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus halála (szül. 1810. nov. 7.). Közel ötven éven át a Nemzeti Színház karnagya volt, 1874-től pedig az Operaház főzeneigazgatója. Ő zenésítette meg a Himnuszt (1844). Első nevezetes operája a Hunyadi László. Fő műve a Katona József drámája nyomán írt Bánk bán, amely az uralkodói önkény elleni éles tiltakozás. Az opera dallamai már tiszta magyar zenére épültek (Bordal, Hazám, hazám, Melinda áriái). Műveiben a magyar történelem, a nemzeti eszmék kifejezésére törekedett. Ő alapította meg a Filharmóniai Társulatot, és megalapításától igazgatója volt a Zeneakadémiának.
(megalapít, születés, tilt)
[Részletek...] | [1809-11-23] Winterl József Jakab botanikus, vegyész halála (szül. 1739. ápr. 15.). Az alföldi gyümölcstermesztés egyik úttörője. 1784-ben a Józsefvárosban saját pénzén vásárolt telken megalapította a pesti botanikus kertet.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1808-01-20] [idezet] Vajda Péter író, költő, pedagógus, természettudós születése (+1846 febr. 10.). Ő indította meg az első magyar ismeretterjesztő folyóiratot, a Garasos Tár-t, majd 1838-ban megalapította a Természet című folyóiratot.
Történelmi regényeket, keleti tárgyú elbeszéléseket, drámát, vígjátékot írt, a prózavers első magyar művelője volt, s műfordítással is foglalkozott. Lírai főműve, a Dalhon 1838 és 1844 között négy kötetben jelent meg. A Természettudományi Társaság első titkára volt, de amikor a szervezet felvette a "királyi" jelzőt, lemondott. Plebejus demokrata nézeteit összefoglaló "Erkölcsi beszédei" miatt vád alá helyezték, s a mű kiadását a cenzúra megtiltotta. Petőfi V. P. halálára című versében vett búcsút tőle.
(megalapít, tilt)
[Részletek...] | [1804-09-24] Schöpf-Merei Ágoston orvos halála (szül. 1804. szept. 24.). A magyar tudományos gyermekgyógyászat megalapítója, az első ilyen tankönyv szerzője. Ortopédiai intézetet létesített 1835-ben, 1839-ben nyitotta az első pesti kisdedkórházat, a hallgatózó és kopogtató vizsgálat, a kórházi kórtörténetek rendszeres vezetése, a bőr alatti ín- és izommetszés, a kancsalságot javító műtétek úttörője.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1802-05-19] Bonaparte Napóleon megalapította a Becsületrendet, amely mai napig a legmagasabb katonai és polgári kitüntetés, illetve rendjel Franciaországban.
(megalapít, tüntetés)
[Részletek...] | [1799-02-06] Frivaldszky Imre zoológus, botanikus, akadémikus születése (+1870 okt. 19.). Magyarország rovarait és csigáit kutatta, majd 1833-45 között több gyűjtő-utat vezetett a Balkánra, Törökországba, és Dél-Itáliába. 1841-ben részt vett a Természettudományi Társaság megalapításában. Számos magyar és külföldi tudós társaság választotta tagjai sorába.
(megalapít)
[Részletek...] | [1798-11-17] Batthyány Ignác püspök, egyháztörténész halála (szül. 1741. jan. 30.). 1780-ban nevezték ki erdélyi püspökké. Római tanulmányútján megismerkedett a vatikáni könyv- és levéltár magyar anyagával, majd itthon folytatta történészi kutatásait. Ehhez hozzásegítette hatalmas könyvtára, a mai Batthyáneum. Kiemelkedő jelentőségű tette még a gyulafehérvári csillagvizsgáló 1794. évi megalapítása és fenntartása. Számos fontos történeti forrást tett közzé.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1797-11-23] Mátray Gábor akadémikus, zenetörténész, zeneszerző, zenepedagógus születése (+1875. júl. 17.). 1833-ban megalapította, 1841-ig szerkesztette a Regélő című lapot. 1840-ben a hangászegyesületi Énekiskola - amely később konzervatóriummá (Nemzeti Zenede) fejlődött - igazgatója lett.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1797-11-01] [sms] Keszthelyen gróf Festetics György megalapította Európa elso mezogazdasági iskoláját, a Georgikont.
(megalapít)
[Részletek...] | [1793-04-12] Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1865. júl. 9.).
1824-1848 közt tanszékvezető a pesti egyetemen. Tankönyvek fordításával, írásaival és orvosi műszótár szerkesztésével jelentősen fejlesztette a magyar orvosi műnyelvet. 1831-ben Toldy Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár című folyóiratot. 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett.
A szabadságharc idején, 1848 végén Magyarország főorvosává nevezték ki. Világos után egy ideig bujkált, s csak 1850-ben térhetett vissza Pestre, de szigorú rendőri felügyelet alatt állt. Az önkényuralom nemcsak tanszékétől, hanem nyugdíjigényétől is véglegesen megfosztotta, ezért hátralévő éveit igazságtalan mellőzésben és nélkülözésben töltötte.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1793-01-03] Lucretia Mott születése. Az amerikai nők jogvédő mozgalmának egyik megalapítója, a rabszolgaság-ellenes mozgalom vezetője.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1789-02-09] Franz Xaver Gabelsberger német minisztériumi hivatalnok születése (+1849. jan. 4.). A gyorsírás rendszerének megalapítója.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1788-01-18] Megérkeztek az első angol telepesek Ausztráliába, és megalapították az első fegyenctelepet.
(megalapít)
[Részletek...] | [1787-02-06] Megalapították a budapesti Állatorvostudományi Egyetem elődjét, az Állatorvosi Iskolát.
(megalapít)
[Részletek...] | [1784-04-04] Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, akadémikus születése (+1842. ápr. 11., Darjeeling). A tibeti filológia megalapítója, az első tibeti-angol szótár elkészítője.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1771-12-06] Giovanni Battista Morgagni itáliai orvos, anatómus születése (+1771. dec. 6.). A padovai egyetem tanáraként A betegségek helyének és okának feltárása az anatómus által című 1761-ben kiadott könyvével a mai értelemben vett kórbonctan megalapítójává vált.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1764-03-16] Szentpétervárott megalapították a világ egyik legnagyobb múzeumát, a II. Katalin cárnő magángyűjteményéből származó Ermitázst.
(megalapít)
[Részletek...] | [1761-12-07] Madame (Marie) Tussaud halála (szül. 1761. dec. 7., Strassburg). A londoni Panoptikum megalapítója.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1760-12-29] Diószegi Sámuel botanikus halála (szül. 1760. dec. 29.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Református lelkész volt, esperes és egyházkerületi főjegyző. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt. A Karl Linné svéd természettudós növénytani rendszerének tudományos eredményeit felhasználó könyv több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazza, ékes magyar nyelven. Ő teremtette meg a leíró növénytan és alaktan magyar szaknyelvét.
A magyar nyelv legnagyobb tudora, Arany így írt róla:"...óhajtani lehet, hogy aki még valaha nyelvünkben újít, azt a népnyelv, népi észjárás oly teljes ismeretével és oly romlatlan nyelvérzékkel tegye, mint Diószegi, Fazekas, Földi".
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1760-12-29] Diószegi Sámuel botanikus születése (+1813. aug. 2.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1754-04-28] Széchényi Ferenc főispán születése (+1820. dec. 13.). A Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója. 1802. november 25-én a nemzetnek ajándékozta könyvtárát, s ezzel megalapítója lett a később már az ő nevét viselő könyvtárnak, amely az 1808-ban életre hívott Magyar Nemzeti Múzeum alapintézményévé vált.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1741-01-30] Batthyány Ignác püspök, egyháztörténész halála (szül. 1741. jan. 30.). 1780-ban nevezték ki erdélyi püspökké. Római tanulmányútján megismerkedett a vatikáni könyv- és levéltár magyar anyagával, majd itthon folytatta történészi kutatásait. Ehhez hozzásegítette hatalmas könyvtára, a mai Batthyáneum. Kiemelkedő jelentőségű tette még a gyulafehérvári csillagvizsgáló 1794. évi megalapítása és fenntartása. Számos fontos történeti forrást tett közzé.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1739-11-17] Teleki Sámuel gróf születése (+1822. aug. 7.). Erdélyi kancellár, a marosvásárhelyi Teleki-téka megalapítója. 1753-től gyűjtött mintegy ötvenezer kötetes marosvásárhelyi könyvtárát megnyittatta a nagyközönségnek.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1739-04-15] Winterl József Jakab botanikus, vegyész halála (szül. 1739. ápr. 15.). Az alföldi gyümölcstermesztés egyik úttörője. 1784-ben a Józsefvárosban saját pénzén vásárolt telken megalapította a pesti botanikus kertet.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1703-11-08] John Wallis angol matematikus és fizikus halála (szül. 1616. dec. 3.). 1649-től haláláig az oxfordi egyetemen tanított, részt vett a Royal Society alapításában. A matematikai analízis egyik megalapítója volt. Ő definiálta először a negatív kitevőjű hatványt, s ő vezette be a végtelen jelét.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1682-02-25] Giovanni Battista Morgagni itáliai orvos, anatómus születése (+1771. dec. 6.). A padovai egyetem tanáraként A betegségek helyének és okának feltárása az anatómus által című 1761-ben kiadott könyvével a mai értelemben vett kórbonctan megalapítójává vált.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1681-03-14] William Penn angol kvéker misszionárius megalapította Pennsylvaniát.
(megalapít)
[Részletek...] | [1626-05-04] Peter Minnewit, a holland Új-Németalföld gyarmat első kormányzója 60 guldenért megvásárolta Manhattan szigetét az indiánoktól, s megalapította rajta Új-Amszterdam (ma New York) városát.
(megalapít)
[Részletek...] | [1616-12-03] John Wallis angol matematikus és fizikus halála (szül. 1616. dec. 3.). 1649-től haláláig az oxfordi egyetemen tanított, részt vett a Royal Society alapításában. A matematikai analízis egyik megalapítója volt. Ő definiálta először a negatív kitevőjű hatványt, s ő vezette be a végtelen jelét.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1603-08-17] Rómában Accademia dei Lincei (hiúzszeműek akadémiája) néven megalapították az olasz tudományos akadémiát. A tudós társaság szembehelyezkedett az uralkodó dogmatikus arisztotelizmussal, meghirdette a szabad vizsgálódás és a természettudományos kísérletezés módszerét. A testület a XVIII. században Riminibe költözött. A II. világháború vége óta Olaszország vezető akadémiája.
(háború, megalapít)
[Részletek...] | [1579-03-01] A magyar papok képzésére XIII. Gergely pápa megalapította Rómában a Collegium Hungaricumot. 1580-ban összevonta a Collegium Germanicummal.
(megalapít)
[Részletek...] | [1564-10-15] Andreas Vesalius németalföldi orvos anatómus születése (+1564. okt. 15.). A tudományos bonctan, a modern anatómia egyik megalapítója. Anatómiai vizsgálatait holttestek boncolásával végezte, emiatt az inkvizíció halálra ítélte, de végül megkegyelmeztek neki.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1514-12-31] Andreas Vesalius németalföldi orvos anatómus születése (+1564. okt. 15.). A tudományos bonctan, a modern anatómia egyik megalapítója. Anatómiai vizsgálatait holttestek boncolásával végezte, emiatt az inkvizíció halálra ítélte, de végül megkegyelmeztek neki.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1312-03-22] A vienne-i zsinaton V. Kelemen pápa feloszlatta a templomos lovagrendet.
1118 körül a Champagne-ból származó Hugue de Payens lovag nyolc társával együtt megalapította a templomos lovagrendet. Elsődleges célja volt a keresztény hit és a Szentföldre zarándoklók megvédése a muzulmánokkal szemben. A rend létrejöttét a pápa néhány évvel később hivatalosan elismerte.
A katonai-szerzetesi lovagrend komoly pénzügyi szerepet is betöltött Európában, uralkodók számára folyósítottak kölcsönöket, majd ők lettek a francia államkincstár felügyelői. IV. Szép Fülöp francia király e függőség felszámolása és az egyházi hatalom letörése érdekében 1307. október 13-án Franciaországban száznegyven templomos lovagot börtönbe vettetett. Eretnekséggel, homoszexualitással, boszorkánysággal vádolták őket. A legtöbb templomos a szörnyű kínzások hatására mindent bevallott, amit csak akartak hallani a vádlók.
A hosszú éveken át tartó per során, hogy az egyház tekintélyét helyreállítsa, V. Kelemen pápa átvette a kezdeményezést és 1312. március 22-én a vienne-i zsinaton feloszlatta a lovagrendet. A rend vagyonának nagy része a francia királyságra szállt. A per végső akkordjaként 1314. március 19-én a lovagrend nagymesterét, Jacques de Molay-t egy társával együtt nyilvánosan megégették. A legenda szerint a templomos nagymester ekkor megjövendölte, hogy a pápa és a király még abban az évben követni fogják őt a halálba. Tény, hogy IV. Fülöp és V. Kelemen pápa 1314-ben halt meg.
(megalapít)
[Részletek...] | [1253-04-28] Nichiren Dai Shonin buddhista mester Japánban megalapította a Nam Myoho Renge Kyo gyakorlatot (az élet misztikus törvényének való átadottság, múlt jelen jövő folyamatossága, ok és okozat összefüggése, a boldogság és teljesség Buddha-állapota, az univerzum bölcsessége és együttérzése). Milliók vallásgyakorlásává vált és azóta megszakítás nélkül ápolják Taisekiji főtemplomában.
(megalapít, törvény)
[Részletek...] | [1142-04-21] Pierre Abélard (Petrus Abaelardus) francia filozófus, teológus halála (szül. 1079). A skolasztika alternatívájaként fellépő konceptualizmus megalapítója volt. Fő művét, a Theologiát és nézeteinek egészét hivatalos egyházi körök többször elítélték. Héloise iránti tragikus szerelmét több irodalmi műben megörökítették.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [0547-03-11] Szent Benedek itáliai szerzetes halála (szül. 480 körül, Nursia). Tanítványaival megalapította a Monte Cassino-i kolostort, s ezzel életre hívta a bencés rendet. 1964-ben VI. Pál pápa nyilvánította Európa védőszentjévé. Ünnepe: július 11.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [0421-03-25] Megalapították Velence városát.
(megalapít)
[Részletek...] | [0397-11-08] Toursi Szt. Márton halála (szül. 316/317 körül).
A 80 évet megért, korábban katonaság-megtagadó püspök Pannóniában (Savaria) született, a szombathelyi, kárpátaljai, kismartoni egyházmegyék és a pannonhalmi (mártonhegyi) apátság patrónusa.
- + -
Szt. Mártonnak leginkább az a tette ismert, hogy katonaköpenyét kettévágta és felét a koldusnak adta.
Apja (pogány római tiszt) bilincsbe verve vitette sorozásra 15 éves korában, hogy eltávolítsa keresztény barátaitól.
18 évesen megkeresztelkedett és később egy csata előestéjén bejelentette a császárnak, hogy kilép a hadseregből: "Krisztus katonája vagyok, számomra törvénytelen harcolni!" (vö. Hornus Nem harcolhatok! c. könyve, bocs.hu).
Ezt a jelenetet ábrázolja Simone Martini 1320 körül festett, Szt. Márton elutasítja a fegyvereket c. freskója az Assisi Szt. Ferenc bazilika altemplomában a Szt. Márton kápolna falán.
Mivel gyávasággal vádolták, követelte, hogy reggel fegyvertelenül a sereg előtt mehessen, hogy békét érjen el.
A barbárok másnap reggel csata nélkül békét kértek.
A nyugati szerzetesség megalapítója 360 körül.
Hogy még fél évszázaddal a konstantini fordulat után is mekkora ellenérzés volt az egyházban a katonáskodás iránt, mutatja, hogy fennmaradt az a történet, mely során egy szerzetestársa egy vita hevében az arcába vágta a sértést: "Ifjúságodat a hadsereg bűnei közt töltötted!"
(halál, megalapít, törvény)
[Részletek...] |
|
