|
|  | |
Találatok száma: 15 | [2004-11-19]  Orkán pusztított Kelet-Európában. A Magas-Tátrában több mint száz km2-en letarolta az erdőket, közel 3 millió m3 fa dőlt ki (Szlovákia közel egy éves szokásos fakitermelése).
A kidőlt fák közel felét a helyszínen kell hagyni lassan elkorhadni, hogy valamelyest védjen a tavaszi árvíz és az erdőtalaj hirtelen lemosódása ellen.
A faültetvények (mert az egyfajú, telepített erdő nem nevezhető erdőnek) sokkal sérülékenyebbek a természeti csapásokkal és a kártevőkkel szemben. Most az 1930-as évek végén – miután a világháborús készülődés jegyében tarra vágták a tátrai erdőket - egyszerre telepített lucfenyő ültetvények pusztultak el. 1915-ben egy hasonló orkánban még tizedekkora sem volt a pusztulás.
(árvíz, háború)
[Részletek...] | [1998-08-04] A Jangce folyó Hupej tartományban átszakított egy gátat, s a víz magával sodort egy katonaszázadot. A júliusban kezdődött árvíz augusztus végére már háromezernél is több ember halálát okozta Kínában.
(árvíz)
[Részletek...] | [1888-03-20] Somogyi Károly esztergomi kanonok, könyvgyűjtő, egyházi író, akadémikus halála (szül. 1811. ápr. 1.). 1849-ben indította el a Katholikus Iskolai Lap című hetilapot. Hazafias és szabadelvű cikkei miatt a szabadságharc után bujdosnia kellett. Nagy értékű könyvtárat gyűjtött, amelyet 1880-ban az árvíz sújtotta Szeged városának adományozott. Az intézmény ma az ő nevét viseli.
(árvíz, halál)
[Részletek...] | [1880-04-28] [idezet] A király szentesítette a Szeged város újjáépítéséről szóló törvénycikket. Ez állami kölcsönt biztosított a Tisza menti vízszabályozó és ármentesítő társulatok számára, valamint az 1879. márciusi árvíz sújtotta város újjáépítésére.
(A Tisza felső részét már szűkre szabályozták, a víz gyorsan lerohant a "csatornává" lett folyón, így lejjebb is muszáj volt gátakat építeni.)
(árvíz, törvény)
[Részletek...] | [1879-03-12] Szegedi árvíz. Éjszaka áttörte a Tisza a töltést, s majd az egész várost elöntötte. 151 ember halt meg, öt és fél ezer ház romba dőlt, csak 300 maradt lakható.
(A Tisza felsőbb szakaszain ekkorra már sok árteret elvettek a folyótól, hogy termőföldet nyerjenek, így a víz gyorsan lerohant a gátak közti szűk csatornában.)
(árvíz)
[Részletek...] | [1879-03-12] [sms] Szegedi árvíz.151 meghalt,5300 ház rombadőlt,300 maradt.Kapzsin túl szűkre gátazták a felső Tiszát.
(árvíz)
[Részletek...] | [1850-04-21] Wesselényi Miklós politikai író, akadémikus születése (+1850. ápr. 21.). 1817-ben az erdélyi ínség-segélyakció egyik szervezője. 1820-ban barátságot kötött Széchenyivel, s 1821-22-ben együtt tettek nyugat-európai tanulmányutat. 1830-33 között a reformellenzék fő szervezője. 1833-ban a császári cenzúra miatt Bukarestben adatta ki a Balitéletekről című nagy sikerű könyvét, amely hosszú éveken keresztül tiltott könyv volt. 1838-ban a pesti nagy árvíz idején a mentési műveletek hőse.
(árvíz, halál, tilt)
[Részletek...] | [1850-04-21] Wesselényi Miklós író halála (szül. 1796. dec. 30.). Ellenzéki politikusként követelte a paraszti tulajdont, az örökváltságot és a robot eltörlését, a törvény előtti egyenlőséget, az emberi alapjogokat. Az 1838-as pesti árvízkor a mentés hőse volt.
(árvíz, halál, törvény)
[Részletek...] | [1846-08-27] Megkezdődött a Tisza szabályozása Vásárhelyi Pál vízimérnök, majd korai halála után Pietro Paleocapa lombard-velencei mérnök, valamint Széchenyi István tervei alapján. A munkák később félbeszakadtak, majd 1850-ben császári rendelet intézkedett a folytatásról. Akkortól, közel 30 éven át már Herrich Károly mérnök vezette a munkálatokat. A szabályozás során, 1890-ig a kanyargós Tisza 112 leglomhább nagy kanyarját vágták át a folyó alföldi, 1212 kilométer hosszú szakaszán, s így 452 kilométerrel rövidült meg a meder.
(A felső részen megcsinálták, a víz nem terült szét, hanem lerohant, erre lett Szegeden nagy árvíz. A föld utáni mohóságban túl szűkre szabták a medret, a helyi földesurak meg még a terveknél is beljebb építtették a gátat.)
(árvíz, halál)
[Részletek...] | [1838-03-13] Minden addigit felülmúló árvíz pusztított Pesten. A szokatlanul hideg tél és a sok csapadék következtében januárban a folyó egész magyarországi szakaszán beállt, magas vízállással. A Csepel-sziget csúcsánál jégtorlasz keletkezett. A Kisoroszinál, majd Vácnál képződött torlasz mögött összegyűlt víztömeg március 13-án délben érkezett Pestre. A hevenyészve épített, homokból és trágyából emelt védgátak még aznap este átszakadtak: a jeges víz több irányból zúdult a városra. Mire március 18-ra elvonult a 927 cm-rel tetőzött ár, a város 4200 házából 2200 összedőlt, és a megmaradtak nagy része is megrongálódott. A katasztrófának 438 halálos áldozata volt. A bátorság és önfeláldozás jelképévé vált ezekben a napokban Wesselényi Miklós báró, aki több betegségtől gyötörten, félvakon mentette napokon át az embereket.
(árvíz)
[Részletek...] | [1811-04-01] Somogyi Károly esztergomi kanonok, könyvgyűjtő, egyházi író, akadémikus halála (szül. 1811. ápr. 1.). 1849-ben indította el a Katholikus Iskolai Lap című hetilapot. Hazafias és szabadelvű cikkei miatt a szabadságharc után bujdosnia kellett. Nagy értékű könyvtárat gyűjtött, amelyet 1880-ban az árvíz sújtotta Szeged városának adományozott. Az intézmény ma az ő nevét viseli.
(árvíz, születés)
[Részletek...] | [1796-12-30] Wesselényi Miklós író halála (szül. 1796. dec. 30.). Ellenzéki politikusként követelte a paraszti tulajdont, az örökváltságot és a robot eltörlését, a törvény előtti egyenlőséget, az emberi alapjogokat. Az 1838-as pesti árvízkor a mentés hőse volt.
(árvíz, születés, törvény)
[Részletek...] | [1796-12-30] Wesselényi Miklós politikai író, akadémikus születése (+1850. ápr. 21.). 1817-ben az erdélyi ínség-segélyakció egyik szervezője. 1820-ban barátságot kötött Széchenyivel, s 1821-22-ben együtt tettek nyugat-európai tanulmányutat. 1830-33 között a reformellenzék fő szervezője. 1833-ban a császári cenzúra miatt Bukarestben adatta ki a Balitéletekről című nagy sikerű könyvét, amely hosszú éveken keresztül tiltott könyv volt. 1838-ban a pesti nagy árvíz idején a mentési műveletek hőse.
(árvíz, születés, tilt)
[Részletek...] | [1775-02-15] Pesten, Budán és Vácott háromnapos árvíz pusztított, amely különösen Pesten okozott súlyos károkat: a mintegy 8 méter magas dunai ár körülbelül 600 házat pusztított el.
(árvíz)
[Részletek...] | [1357-07-09] Lerakták a prágai Károly-híd alapkövét IV. Károly cseh király, német-római császár városépítési programjának részeként, a korábbi Judit-híd helyén, amelyet 1342-ben elsodort az árvíz. Az építkezést a XV. században fejezték be. A híd hossza 520 méter, szélessége majd 10 méter, 16 pillér tartja. A kőhíd a prágai Óvárost és a várba vezető Kisoldalt köti össze, a királyok koronázási menetének útja volt. Ma a város egyik fő nevezetessége, a turisták kedvelt sétahelye.
(árvíz)
[Részletek...] |
|
