|
21 esemény |
[2000-03-15]  Latabár Kálmán Jászai Mari-díjas színész halála (szül. 1938. dec. 7.).
A Magyar Sajtó Napja
1990 óta ünnepeljük március 15-én annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit: a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.
(halál)
[Részletek...] |
[1998-03-15] Dr. Benjamin Spock születése (+1998. márc. 15.). A gyermekbetegségekről, gyermeknevelésről szóló alapmű írója.
(halál)
[Részletek...] |
[1997-03-15] Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) festő halála Párizsban (szül. 1908. ápr. 9., Pécs) Az op art irányzat képviselője.
(halál)
[Részletek...] |
[1996-03-15] [idezet] Az ENSZ addig példa nélkül álló, 25 milliárd dollárt megmozgató tervet jelentett be a legelesettebb kontinens, Afrika támogatására. A "Különleges Afrika-kezdeményezés" nevet viselő, tíz évre szóló projekt fő célja az oktatás és az egészségügy fejlesztése.
(S lám, tíz évvel később Afrika még szegényebb és betegebb.)
[Részletek...] |
[1989-03-15] Százezernyi ember tüntetett a demokráciáért Budapesten.
[Részletek...] |
[1988-03-15] Budapesten 10-20 ezer fősre becsült tömeg tüntetett a demokráciáért és a szabadságjogokért. 1956 óta ez volt a legnagyobb, nem a hatalom által szervezett demonstráció. A rendőrség nyolc ellenzéki politikust vett rövid időre őrizetbe.
[Részletek...] |
[1972-03-15] A Petőfi-szobornál rendőrattak, KISZ és Ifjú Gárda különítmények biztosították az ünnepi hangulatot. Őrizetbevételek, gumibotozás, előzetes letartóztatás jutott sokak osztályrészéül ezen a jeles napon. Bűnjelként a spontán ünnepség résztvevőitől a rendőrség lefoglalta többek között Petőfi, Ady és Babits gépelt verseit, irodalmi összeállítás tervezetét.
[Részletek...] |
[1970-03-15] A Petőfi szobornál egy szovjet tábornok mondott orosz nyelvű beszédet, és a magyar himnusz helyett az Internacionále csendülhetett csak fel a hivatalos ünnepségen.
[Részletek...] |
[1968-03-15] [idezet] Magyar forgatócsoport filmezett Közép-Ázsiában, a Balatonnál tízszer nagyobb Isszik-Kul tó partján. Kis József rendező naplójából két tanulságos részlet:
„Az üzbegisztáni Éhség-sztyeppet, a föld egyik legsivárabb, legnyomorúságosabb pusztaságát, amely nevét valóban joggal viselte, nemcsak felszántották és bevetették, hanem teljes egészében villamosították is. A távvezetékek sűrű hálója, a fehérlő gyapotmezők, a zöldellő legelők és kertek mindenütt bizonyították, hogy a sztyepp neve ma már - csak történelem. ...
S micsoda tájak! 5-7 ezer méteres hegyek, óriási homoksivatagok, csodálatos tavak, mint a Kaspi, az Aral, az Isszik-Kul vagy a kétezer-háromszáz méteres magasságban elterülő Iszkander-Kul. S olyan folyók, mint a rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja. A ritka természeti szépségek beláthatatlan sora.”
A naiv szocialista lelkesedés (amelynél csak a hazug kapitalista lelkesedés rosszabb) nem vette észre, hogy a nagy természetátalakítás, a pusztaság termővé tétele (amelyre a túlnépesedés miatt kényszerültek, de persze ezt sem fogták fel) több kárt csinál mint hasznot. A „rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja”, s hasonlóan a Szir-Darja folyók vizét szétöntözték a terjeszkedő gyapotföldekre, s a folyók már az Aral tó elérése előtt kiszáradtak.
Az 1966-ban még háromnegyed Magyarország méretű (66 ezer km2-es), 1090 km3 vizet tároló tóból 2000-re két darabban 24 ezer km2 és 175 km3 maradt, és háromszor sósabb lett. Fél magyarországnyi területen (a gyapotültetvényekre kiszórt rovarirtóktól) mérgezett sósivatag maradt, melynek porát a szél messze viszi és bizonyítottan genetikai károsodást okoz. Sok a torzszülött és óriási a gyermekhalandóság.
„A gyapot a mi aranyunk", így szólt a propagandadal. A nagy pénzt azonban ma is az uralkodók klikkje és a maffia fölözi le. A munkásembernek az egészségtelen munka marad és a szétrombolt gazdaság, kultúra és környezet.
[Részletek...] |
[1961-03-15] [idezet] A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele (700. sz.):
"A Püspöki Kar tudomást szerzett arról, hogy katolikus papok és szerzetesek ellen államellenes szervezkedésben való részvétel miatt eljárás indult. ... Minden egyházi személyt, aki államellenes szervezkedésben részt vesz, vagy ilyen tevékenységet támogat, mint a magyar nép ellen vétőt, elítél. Akik a Magyar Népköztársaság törvényeibe ütköző államellenes szervezkedést kezdeményeztek, bűnös tevékenységükkel a katolikus egyház kárára is cselekszenek. Sajnálatos, hogy az érintett személyek többsége az államhatalom részéről több alkalommal tapasztalt türelem és amnesztiák ellenére újból okot adott arra, hogy ítélet alá kerüljön. ...
Az MKPK úgy magát, mint a hazáját becsületesen szolgáló, törvényeit tiszteletben tartó katolikus papságot elhatárolni kívánja az ilyen felelőtlen egyházi személyek cselekményeitől és bízik abban, hogy a jövőben ki-ki a maga területén elő fogja mozdítani a Magyar Állam és a Katolikus egyház között kialakult jó viszonyt."
(törvény)
[Részletek...] |
[1948-03-15] Megfosztották Budapest díszpolgára címétől Haynau-t.
(Viszont a megelőző évben ’közfelkiáltással’ Budapest díszpolgárává választotta Sztálint a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottsága – amit hivatalosan csak 2004-ben nyilvánítottak semmissé.)
(törvény)
[Részletek...] |
[1942-03-15] Háborúellenes tüntetés Budapesten a Petőfi szobornál, a legnagyobb a világháború alatt. A rendőrség szétverte, letartóztatások és bírói ítéletek követték.
(háború, tüntetés)
[Részletek...] |
[1937-03-15] Chicagoban megalapították az első vérbankot.
(megalapít)
[Részletek...] |
[1937-03-15] Nyilvánosságra hozta programját a népi írók és a haladó szellemű egyetemi ifjúság antifasiszta, demokratikus tömörülése, a Márciusi Front. Követelték az ország népi demokratikus átalakítását, az 500 kataszteri holdon felüli birtokok kisajátítását, a bankok, a monopóliumok uralmának megszüntetését, s harcot a német fasizmus ellen.
[Részletek...] |
[1924-03-15] Elhangzott az első magyar kísérleti rádióműsor.
[Részletek...] |
[1907-03-15] Európában elsőként Finnországban szavazati jogot kaptak a nők.
[Részletek...] |
[1903-03-15] Első alkalommal jelent meg a Nemzeti Sport. 1923. május 7-től vált napilappá. 1944 végén megszűnt, 1945. április 24-én Népsportra keresztelve jelent meg újra és a tartalom is változott, az úrinak bélyegzett sportágak háttérbe szorultak. 1990. március 1-től újra Nemzeti Sport.
[Részletek...] |
[1883-03-15] Egry József Kossuth-díjas festő, grafikus, "a Balaton festője" halála (szül. 1883. márc. 15.).
(születés)
[Részletek...] |
[1855-03-15] Johann Jakob Wehrli svájci pedagógus születése (+1855. márc. 15.). 1853-ban alapította nevezetes szegény-nevelő intézetét, az Armenschulét Guggenbühlben.
(halál)
[Részletek...] |
[1848-03-15] Vértelen forradalom Budapesten.
[Részletek...] |
[1767-03-15] Kassai József szótáríró, nyelvtudós születése,
1842: és 75. születésnapján halála. 1833-ban Származtató és gyökeredző magyar-diák szókönyv címen kiadta az első magyar származtató és kritikai szótárt.
(halál)
[Részletek...] |
