|
20 esemény |
[1991-02-13]  A vezetékes telefonok száma Magyarországon elérte az egymilliót.
- - - - - - - - - -
[Részletek...] |
[1973-02-13] Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin orosz írót (szül. 1918 nov. 12., irodalmi Nobel-díj 1970) a Gulag szigetcsoport c. regényének (a szovjet láger és börtönvilágról, ahol ő maga is nyolc évet raboskodott) külföldi megjelentetése miatt megfosztották állampolgárságától és kiutasították a Szovjetúnióból.
(megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1960-02-13] A Szahara-sivatag középső részén, a Reggane-oázis közelében felrobbantották az első francia kísérleti atombombát.
[Részletek...] |
[1957-02-13] Jászi Oszkár újságíró, politikus halála (szül. 1875. márc. 2.). A magyarországi radikalizmus vezető alakja és teoretikusa. Bemutatta a nemzetiségi kérdés és a társadalmi haladás összefüggéseit. Emigrációban halt meg, hamvait 1991. június 17-én temették magyar földbe.
(halál)
[Részletek...] |
[1950-02-13] Amerikai atombomba-baleset történt, a légierő gépe véletlenül (szerencsére plutónium-töltet nélküli) atombombát oldott ki és robbantott fel 1100 méter magasságban Kanada csendes-óceáni partvidékétől néhány mérföldnyire. 45 kilogramm urán került a légkörbe.
(Az interkontinentális rakéták előtt a hidegháborús elrettentés úgy nézett ki, hogy atombombákkal fölszerelt bombázórepülők köröztek állandóan az USA fölött, hogy ha közeledő szovjet bombázókat észlelnek, késedelem nélkül indulhasson az ellencsapás. Néhány atombomba-baleset aztán bebizonyította, hogy a saját hadserege sokkal nagyobb veszélyt jelent Amerikára, mint a szovjetek.)
(háború)
[Részletek...] |
[1945-02-13] [idezet] Budapestet kb. ötven napos elkeseredett küzdelem után ellenséges városként bevették (hivatalosan nem "felszabadították") a szovjet erők (a 2. Ukrán Front katonái). A harcokban mintegy 25 ezer civil halt meg, 52 ezren megsebesültek. A szovjetek csaknem 80 ezer katonát veszítettek, a sebesültek száma meghaladta a 240 ezret. A német-magyar katonai veszteség (halottak és sebesültek) is elérte a százezret.
[Részletek...] |
[1945-02-13] A szövetségesek légitámadása lerombolta Drezdát. A 772 brit és 311 amerikai repülőgép összesen több mint hétezer tonna bombát dobott a városra, amelynek belső, 12 négyzetkilométernyi területe teljesen elpusztult. A civil áldozatok számát a becslések 35 ezer és 135 ezer közé teszik.
(Az NDK-ban a dóm romjait megőrizték, mint a Nyugat háborús bűneinek egyik emlékművét. A német újraegyesítés után nyugati gyűjtésből újjáépítették, hiszen nem illett a fasizmust leverő jóságos szövetségesi haderő mítoszába.)
(háború)
[Részletek...] |
[1938-02-13] Oliver Reed angol színész születése. 1999-ben A Gladiátor című film forgatása alatt szívinfarktusban hunyt el, három üveg rum elfogyasztása és egy bárban lezajlott szkandercsata következményeként. Leghíresebb filmje: Marco Polo.
(születés)
[Részletek...] |
[1937-02-13] Lispén feltört a földgáz is, miután 4 nappal korábban először találtak kőolajat Magyarországon, a Zala megyei Budafapusztán.
A magyar állam az olajkutatás monopóliumát 1935-ben öt évre a Dunántúl egész területére az European Gas and Electric Company (Eurogasco) amerikai társaságnak adta el.
[Részletek...] |
[1899-02-13] Rácz Béla cigányprímás születése Kassán (+1962. aug. 28.). Sok nagysikerű magyarnóta szerzője. 1908-ban a londoni világkiállításon csodagyerekként ünnepelték a kilencéves fiút. Bátyja zenekarával bejárta egész Európát; három évig Oroszországban muzsikáltak, a cári udvarban is felléptek. A békebeli Budapest legelegánsabb éttermeiben szórakoztatta zenekarával a vendégeket, uralkodók is hallgatták muzsikáját. Egy alkalommal Toscanini is elismerését fejezte ki neki.
(születés)
[Részletek...] |
[1895-02-13] Kiállították a szabadalmi oklevelet a francia Lumiere-fivérek találmányáról, a mozgófényképről. Az első szűk körű előadást 1895. március 22-én tartották Lyonban, 1895. december 28-án Párizsban mutatták be találmányukat a nyilvánosságnak. Első némafilmjük címe A munkaidő vége a Lumiere üzemekben volt.
(találmány)
[Részletek...] |
[1883-02-13] Richard Wagner német zeneszerző születése (+1883. febr. 13.).
Első szimfóniája 1833-ban hangzott el Lipcsében. Főbb művei: A bolygó hollandi, A Rajna kincse, A walkür, Siegfried, Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok, A Ring, Az istenek alkonya.
Valamennyi operájának szövegét maga írta. 1842-ben szász királyi karmester lett. A Tannha:user 1845-ös bemutatója bukást hozott, csak a Liszt Ferenc vezényelte 1850-es weimari előadáson aratott sikert.
Részt vett az 1848-49-es német forradalomban, ezért nyolc évig zürichi emigrációban kellett élnie.
Szeretője lett a sok művét vezénylő Bülow feleségének, Liszt lányának, Cosimának. Miután már három gyerekük született, Cosima elvált férjétől és 1870-ben összeházasodtak.
Művei előadására a megfelelő helyszínt Bayreuthban lelte meg, A tetralógiát 1876-ban mutatták be a Festpsielhausban, a díszletek és a kosztümök is az ő művei voltak. Utolsó művét, a Parsifalt 1882-ben adták elő Bayreuthban.
(halál)
[Részletek...] |
[1883-02-13] Richard Wagner német zeneszerző halála (szül. 1813. máj. 22.). A 19. századi zene nagyhatású újítója, a "Gesamtkunst", a zenedráma megalkotója. Irodalmilag, dramaturgilag is nagy igényű szöveg, képzőművészeti alkotás színvonalára emelt díszlet, maga tervezte kosztümök, motívikus szerkesztésű zene, amelyben a zenekar és az énekesek egyenrangú szerepet játszanak. Nibelung-tetralógia, Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok. II. Lajos bajor király támogatásával színházat hozott létre Bayreuthban (1872-1876), s ott azóta is csak Wagner-műveket játszanak. Írt zenekari műveket (Faust-nyitány), oratorikus műveket és dalokat is.
(halál)
[Részletek...] |
[1865-02-13] Csók István Kossuth-díjas festő születése (+1961. febr. 1.). A modern magyar plein-air festészet vezető alakja. Nevéhez fűződött a posztimpresszionistákhoz közelálló színes dekorativitás kifejlesztése.
(születés)
[Részletek...] |
[1849-02-13] A képviselőház öttagú vésztörvényszékek felállításáról döntött az árulók megbüntetésére. Nyilvános tárgyaláson csak felmentő vagy halálos ítéletet hozhattak, csak egyhangú határozattal. 1849 márc-jún. közt 18 vésztörvényszék 367 ügyet tárgyalt, 122 halálos és 107 felmentő ítélet, a többi ügyet áttették rendes bírósághoz. A vésztörvényszékeket megszüntette a minisztertanács 1849. június 2-án, június 8-án pedig „az ítélkezési egyformaság tekintetéből” egy központi vésztörvényszék létrehozásáról döntöttek.
(törvény)
[Részletek...] |
[1842-02-13] Török Aurél (Ponori Thewrewk) orvos, egyetemi tanár, antropológus, akadémikus halála (szül. 1842. febr. 13.). A budapesti Embertani Intézet és Múzeum megalapítója. A darwinizmus korai híve volt; embertani méréseket végzett, foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával is.
(megalapít, születés)
[Részletek...] |
[1819-02-13] Nagyváthy János jogász, teológus, mezőgazdász születése (+1819. febr. 13.). A keszthelyi Georgikon szellemi atyja.
(halál)
[Részletek...] |
[1819-02-13] Nagyváthy János mezőgazdász halála (szül. 1755. jan. 19.). Az első magyar mezőgazdasági kézikönyv írója. Ő használt először kettős könyvelést. Festetics György az ő tanácsára is szervezte meg a keszthelyi Georgikont, az első mezőgazdasági főiskolát.
(halál)
[Részletek...] |
[1689-02-13] Az angol parlament elfogadta a Bill of Rights néven ismertté vált törvényt, az állampolgári jogok alkotmányos iratokba foglalt gyűjteményét.
(törvény)
[Részletek...] |
[1633-02-13] Galileo Galilei Rómába érkezett a Szent Törvényszék kihallgatására. Itt a megjelent könyvében hirdetett kopernikuszi tanok, vagyis a Föld forog a Nap körül, kijelentéseinek visszavonására kényszerítették.
(Az emberiség nem pusztult bele abba, hogy nem ismerte a naprendszert. De a mai egyik legveszélyesebb probléma, a túlnépesedés terén katasztrofális következményük van a tudományos megértés nélküli vallási és moralista kinyilatkoztatásoknak.)
(megjelent, törvény)
[Részletek...] |
