|
|  | |
Találatok száma: 9 | [2007-01-24] [blog]  A huszadik század közepén élő nők sokkal több szexben részesültek, mint mai dolgozó társaik - derül ki a Kinsey intézet kutatásából. (Ld. Ki lopta el a szexet? c. cikket, bocs.hu)
A Föld túlterhelése miatt élesedő tülekedés visszacsúszást okoz az emberréválás evolúciójában a gyümölcsöktől az anyagiak, gyökerek felé.[Részletek...] | [2007-01-01] [blog, film] 3 szép film is jutott erre a napra, s mindhárom az egymást látszólag kizáró dolgok harmóniájának lehetőségét is bemutatta.
A szív hídjai (Clint Eastwood, Maryl Streep): Új szerelmem attól ment volna tönkre, ha vele megyek. Férjem iránti szerelmem attól, ha elhagyom.
Szerelmes hangjegyek (romantikus ifjúsági vígjáték): Noha látszólag több idejük jut edzésre ill. tanulásra, a szerelmesek szétválasztása sem a kosárcsapatnak nem tesz jót, sem a szellemi tízpróba lánycsapat teljesítményének. Kevesebb időben is több eredményt ér el, aki boldog, lelkes.
Don Juan DelMarco (Johnny Depp) örök álarc-viselést fogadott szerelme elvesztésekor, de maga is meglepődött, milyen gyorsan beleszeretett a szultánába, sőt másfélezer udvarhölgyébe is.
[Részletek...] | [2006-12-14] [blog] Old Delhiben a Vörös Erõdhöz közel a mecset déli bejáratánál a Karim vendéglõben ezer éves mughal recept szerint sütik a lepényt.
Ez volt az elsõ hely, kb. száz éve, ahol egy királyi fõszakács dinasztia elõször nyújtotta a királyi konyha termékeit az erõd falain kívül, a köznép számára.
S a maharadzsák édességét én is kiválóan tudom főzni: ez a tejbegríz :)[Részletek...] | [2006-12-10] [blog] Az emberi jogok napja.
A gyermekek emberi jogainak első és legalapvetőbb megsértése lerángatásuk a Földre (nemzésük) olyan körülmények közé, ahol emberi jogaik előreláthatóan állandóan sérülni fognak.[Részletek...] | | [2006-11-08] [blog] A parkolóhelyen nem-fizetõket megbüntetik, a tilosban parkoló nem-fizetõket viszont nem büntethetik meg a parkolóõrök. Rendõr ilyen ügyben bezzeg nem jár erre. A járdát (már ahol van egyáltalán) ellepik az autók, babakocsival nem lehet járni. Parkolnak a park füvén, talán a park szót nem is ismerik már, azt hiszik a parkolóhely szó rövidítése csupán.[Részletek...] | | [2006-11-07] [blog, film] Elátkozott Ella, egyfajta mai Hamupipõke, családi vígjáték, egy lány engedelmességet tanul, mintha az valami abszolút erény lenne, s lám, a gonoszok gonosztettek végrehajtását parancsolják neki, kész a baj. Szerencsére a szerelem, a lelkiismeret, a személyiség-erõ valahogy felülkerekedik az engedelmesség-varázslaton a döntõ pillanatban :)[Részletek...] | [2006-11-06] [blog, regény] Rushdie: Az éjfél gyermekei c. regényét olvastam, készülvén Indiára. E csodás mû elképesztõ öntudatlansággal beszél az elején (1947, India függetlenné válása kapcsán) négyszáz (a statisztikák szerint kevesebb mint 350) millió, a végén (harminc évvel késõbb) hatszáz (a statisztikák szerint 630) millió emberrõl Indiában. (A tíz évvel késõbbi, a magyar fordításhoz írt utószó már 762 milliót említ, s mire a fõhõs elérné a nyugdíjkorhatárt, az 1100 milliót is meghaladja a szám, azaz hat évtized alatt bõven megháromszorozódott India lakossága, duplán túlterhelve az ország területét, tönkretéve talaját, erdõit, vizeit, élõvilágát, egyre növelve a nyomort és az erõszakot.)
A regény mindebbõl semmit nem fog fel, noha központi helyet foglal el benne a kritika a sterilizálás erőltetésének politikája ellen. Egyetlen személynél említi (csupán két helyen, ott is parodizáló jóindulattal) a fogamzásgátlást:
„Narlikár doktor, aki nem szereti a csecsemõket, jól képzett szülészorvos. Szabad idejében elõadásokat tart, röpiratot szerkeszt, szervez, ágál, a fogamzásgátlást propagálja a nemzetnek.
- A születésszabályozás – mondja – a legégetõbb közérdek. Eljön még a nap, hogy belesulykolom a népek kemény fejébe, és akkor munka nélkül fogok maradni.” (179. o.)
„Noha Ahmed Szinai munkaóráit pucéran gépelő titkárnők fantáziaképei töltötték ki, s noha maga elé képzelte az Éva-kosztümben parádézó Fernandákat és Poppykat, kriksz-krakszos nádlenyomattal a fenekükön, a szerszáma meg se moccant, és egy nap, mikor az igazi Fernanda vagy Poppy hazament, és apám Narlikár doktorral sakkozott, a nyelvét (valamint a sakkjátékát) megoldották a dzsinnek, és sután megvallotta: - Narlikár, az gyanúm, hogy elvesztettem az érdeklődésem a tudja-micsoda iránt.
A nőorvos fénylő arcán örömsugarak ragyogtak föl, sötét szemén kiszökkent a fanatikus születésszabályozó, és ezt a beszédet vágta ki: - Bravó! Ezt már nevezem, Szinai testvér! Maga … és bátorkodom hozzátenni, én … úgy van, maga és én, Szinai Bhái, a lelki emberek ritka fajtájához tartozunk! Számunkra idegen a hús lihegős megaláztatása – nem nemesebb-é, kérdezem magától, tartózkodni a nemzéstől, nem szaporítani további nyomorúságos éltekkel ezeket az irdatlan tömegeket, amelyek koldussá teszik hazánkat – és helyette arra fordítani energiáinkat, hogy több földet adjunk a talpunk alá? Én mondom, barátom: maga és én, meg a tetrapodáink: termőtalajt fogunk elhódítani az óceántól!„ (275. o.)
Sok szubkulturában ilyen zsigeri elborzadás veszi körül a szexet és föl sem merül a szex és a nemzés elválasztásának bölcsessége, amit a természettel harmóniában élő népek már ősidők óta gyakorolnak, s ami az emberréválás elkerülhetetlenül következő evolúciós lépcsőjének alapvető ismérve.
Pedig a mém-terjedési versenyben a gén-népesedési verseny elavult, a gének lassúak, nem versenyképesek többé! A következő generáció nem a vérét, hanem a szocializációját követi. A hálátlan gyermekek és fájuktól messze esett almák szubkulturáiban a szülők be vannak csapva. A gépi energia korszakában a túlnépesedés már a hatalmasoknak sem érdekük (mint volt a történelem során végig).
[Részletek...] | [2006-11-05] [blog] A magyar külügyminiszterasszony többnapos indiai látogatása végén fogadást ad ma este a magyar nagykövetségen Delhiben. Az út elõkészítésekor a KÜM Ázsia fõosztályának vezetõje részletes tájékoztatást kért tõlem egy beszélgetésben indiai munkánkról, és így Cedric Prakash SJ, alapítványunk indiai partnerszervezetének vezetõje is meghívást kapott a mai fogadásra. Dr. Göncz Kinga még szociális miniszterként találkozott már vele tavaly májusban Budapesten.
Prakash személyének ismertsége meghökkentõ. Októberben Tokyoban az IFOR négyévenkénti zsinatán a két indiai résztvevõnek említettem, hogy novemberben megyünk Gujaratba tanártovábbképzést tartani, és egybõl tudták, kirõl van szó, ami egy több mint egymilliárdos országban nem kis dolog :) (konferencia)
[Részletek...] | | [2006-11-04] [blog] Szeretek hegytetõkön és vízpartokon merengeni. S lám, ma azt olvastam, hogy a hegyi emberek s a tóparton élõk tovább élnek: megfontoltabbak, nyugodtabbak. A kilátás, a távlatok miatt. Megtanulnak szemlélõdni. Aki szemlélõdik, nem bosszankodik apró-cseprõ napi dolgokon. Lelke, akár a tó vize hajnaltájt vagy az éjjeli búzamezõ... [Részletek...] |
|
