|
|  | |
17 esemény | [2001-12-16] [sms]  Az UNESCO bizottsága a Fertő tó/Neusiedler See kultúrtájat a világörökség részévé nyilvánította.
[Részletek...] | [2001-12-16] Az UNESCO világörökség-bizottsága a Fertő/Neusiedler See kultúrtájat Ausztria és Magyarország közös fölterjesztése alapján a világörökség részévé nyilvánította. A diplomát 2003. máj. 18-án vették át.
A világörökség listán 2003-ban 730 helyszín szerepel 125 állam területén, a világörökség-egyezményhez 176 állam csatlakozott.
(A magyar várományosi listán még a következő helyszínek szerepelnek: a tarnóci őslelőhely, a komárom-monostori erőd, a visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, a mezőhegyesi állami ménesbirtok, az észak-keleti Kárpát-medence fatemplomai, Esztergom középkori vára, a rózsadombi termálkarszt, valamint egy egységként a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a hévízi tó.)
- - - - - -
Kérjük támogassa a BOCS Alapítványt személyi jövedelemadójának 1%-ával.
Adószámunk: 18481862-1-07
(egyezmény)
[Részletek...] | [1991-12-16] Vas István Kossuth-díjas költő, műfordító születése (+1991. dec. 16.). Az avantgárdból induló s vele klasszicizáló szellemben szembeforduló harmadik nyugatos költőnemzedék tagja, Radnóti barátja volt.
(halál)
[Részletek...] | [1989-12-16] A temesvári templom körül több száz ember élőláncot alkotva próbálta megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Amikor a Securitate emberei erőszakkal elhurcolták Tőkést, tüntetők ezrei lepték el a város utcáit. A tüntetések később átterjedtek Bukarestre és az ország többi vidékére is, a megmozdulásokból felkelés lett, mely december 22-én megbuktatta a Ceausescu-diktatúrát.
(tüntetés)
[Részletek...] | [1952-12-16] Nyíregyházán felavatták Magyarország első vidéki rádióstúdióját, amelynek adását az 1952. május 1-jétől sugárzó nyíregyházi rádióadó közvetíti a körzetben és a szomszédos országok magyarlakta területeire.
(felavat)
[Részletek...] | [1933-12-16] Elindult az első trolibusz-járat (az autóbuszüzem kezelésében) Óbudán, a Vörösvári úttól a Bécsi úti temetőig 3,8 kilométeres távon.
[Részletek...] | [1923-12-16] Kacsóh Pongrác zeneszerző, zenepedagógus halála (szül. 1873. dec. 15.). Az igen népszerű János vitézen, továbbá a Rákóczi című daljátékon és más színpadi alkotásokon kívül akusztikai, zenetörténeti, esztétikai tanulmányokat, iskolai énekgyűjteményt írt, ill. szerkesztett.
(halál)
[Részletek...] | [1901-12-16] Margaret Mead amerikai antropológus halála (szül. 1901. dec. 16.). A csendes-óceáni szigetvilág írástudatlan népének tanulmányozásával szerzett szakmai hírnevet. Könyvei ismeretterjesztő bestsellerek voltak, hozzájárultak a szexualitás tudományosabb és tágabb látókörű szemléletéhez. A "veleszületés vagy belenevelődés" problémáját tanulmányozta, de fokozatosan független szaktekintéllyé, és nemzedéke egyik leghíresebb asszonyává vált.
(születés)
[Részletek...] | [1898-12-16] Pavel Mihajlovics Tretyakov orosz műgyűjtő, kereskedő halála (szül. 1832. dec. 27.). A régi orosz művészet kincsei mellett főképpen a Vándorkiállítási Társaság tagjainak haladó szellemű műveit gyűjtötte össze, majd Moszkva városának adományozta 1892-ben. E gyűjteménnyel megvetette a róla elnevezett Galéria alapjait.
(halál)
[Részletek...] | [1883-12-16] Kós Károly építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus születése (+1977. aug. 25.). A szecesszió stílusáramlatának hatására tanulmányozta pátriája, a Székelyföld, Kalotaszeg népművészetét és azt épületeinek díszítésekor és grafikai munkáiban felhasználta.
(születés)
[Részletek...] | [1883-12-16] Kós Károly építész, író, grafikus, könyvkiadó halála (szül. 1883. dec. 16.). Ő tervezte a budapesti Állatkert pavilonjait és a Városmajor utcai iskolát, a zebegényi templomot, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. Regényei és elbeszélései Erdély múltját dolgozták fel. Jelentős szerepet játszott Erdély politikai és művészeti életében, otthona az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt. Erdély c. kultúrtörténeti művét saját maga illusztrálta. A szecessziós népi-nemzeti irányzat egyik vezetője volt, pátriája, a Székelyföld, Kalotaszeg népművészetét épületeinek díszítésekor és grafikai munkáiban felhasználta.
(születés)
[Részletek...] | [1882-12-16] Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, zenepedagógus, akadémikus halála (szül. 1882. dec. 16.). A népzenekutatás mellett jelentős volt munkássága a néprajz, zenetörténet, zeneesztétika, zenekritika, irodalomtörténet, a nyelvészet és nyelvművelés területén.
- + -
"Sej! verd meg Isten, aki eztet csinálta!
De még jobban, aki ezt kitalálta!
Elviszik a, elviszik a szeretőmet messzire,
Sej! Ferenc császár sajtalan kenyerére."
(Örzse éneke sorozáskor. Kodály Zoltán: Háry János)
(születés)
[Részletek...] | [1882-12-16] Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, akadémikus születése (+1967. márc. 6.). 1905-ben kezdte népdalgyűjtő munkásságát és ismerkedett meg Bartók Bélával. Feltárta a magyar népdal ősi rétegeit, zeneszerzőként kialakította a magyar prozódia elméletét és gyakorlatát, ezzel megteremtve a jellegzetesen magyar deklamáció feltételeit. Tudományszervezéssel és ismeretterjesztéssel is foglalkozott. Az általa kifejlesztett ún. Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában. Legismertebb művei: Háry János, Székelyfonó, Budavári Te Deum, Fölszállott a páva, Kállai kettős, Psalmus Hungaricus, Galántai táncok.
- + -
"Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be."
- + -
"Hétköznap európaiak vagyunk, hogy életünk vasárnapjain önmagunk lehessünk."
- + -
Magyar kórusok napja
A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezik meg Kodály Zoltán születésnapján.
(születés)
[Részletek...] | [1871-12-16] Jordan Károly Kossuth-díjas matematikus, akadémikus halála (szül. 1871. dec. 16.). Továbbfejlesztette a valószínűségszámítás klasszikus elméletét. Foglalkozott meteorológiával, geofizikával, kémiával, de turisztikával és barlangkutatással is.
(születés)
[Részletek...] | [1859-12-16] Wilhelm Grimm német irodalomtörténész, író, nyelvész halála (szül. 1786. febr. 24.). Bátyjával, Jakobbal együtt adta ki világhírű népmese-gyűjteményét. A szájhagyomány útján terjedő német mesék végleges nyelvi, művészi formája főként az ő műve. A régi német irodalommal is foglalkozott, kiadta többek között az Edda-dalokat és két kötetben a német mondákat.
(halál)
[Részletek...] | [1859-12-16] Wilhelm Grimm német irodalomtörténész, író, nyelvész születése (+1859. dec. 16.). Bátyjával, Jakob Grimm-mel együtt adta ki világhírű népmese-gyűjteményét.
(halál)
[Részletek...] | [1833-12-16] Lotz Károly festőművész halála (szül. 1833. dec. 16.). Fő műve az Operaház nézőterének mennyezetképe. Freskói díszítik a Vigadó és a Nemzeti Múzeum lépcsőházát, a Mátyás templomot, továbbá pécsi, tihanyi, budapesti templomokat.
(születés)
[Részletek...] |
|
