|
|  | |
21 esemény | [2002-11-20]  Nigériában iszlám szélsőségesek zavargásokat robbantottak ki, mert a dec. 7-ére tervezett Miss World szépségversenyt (amit ezért végül Londonban tartottak meg) erkölcstelenségnek tartották. Több mint kétszázan meghaltak, 22 keresztény templom, 8 mecset és 10 szálloda rongálódott meg.
A mintegy 250 népcsoportban 120 millió lakosú Nigéria 12 északi szövetségi államában 2000-ben bevezették a rendkívül szigorú iszlám törvénykezést, a saríát. A keresztény népesség tiltakozásai során többezren estek áldozatul.
A muszlimok ellenszenvét fokozta, hogy a szépségkirálynők egy része bojkottot hirdetett, amiért júliusban Nigériában a saría nevében megkövezés általi halálra ítéltek egy anyát, akinek házasságon kívüli gyermeke született, és augusztusban az iszlám fellebbviteli bíróság helybenhagyta a döntést. Csak miután az államminiszter megakadályozta a kivégzést, utaztak el a versenyzők Nigériába.
(Az ember azzal kerül majd ki a kőkorszakból, amikor már nem csupán biológiai lényként viszonyul a szexualitásához és a termékenységéhez.)
(tilt, törvény)
[Részletek...] | [1989-11-20] [sms] A gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény. A gyermekek jogainak világnapja
(egyezmény)
[Részletek...] | [1987-11-20] Sulyok Mária Kossuth-díjas színész születése (+1987. nov. 20.). 1931-től Budapesten számos színházban játszott, 1961-77 között a Víg-, majd 1984-ig a Madách Színház művésznője volt.
(halál)
[Részletek...] | [1980-11-20] [idezet] Pekingben megkezdődött a "négyek bandájának" pere. A csoport a kínai kommunista párt vezetőségének legszélsőségesebb frakciója volt, amely Mao felesége, Csiang Csing köré tömörült (Csang Csun-csiao, Vang Hung-ven és Jao Ven-jüan). Ők kezdeményezték a Mao által elindított "kulturális forradalom" legvadabb kilengéseit.
[Részletek...] | [1963-11-20] Melich János nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1872. szept. 16.). Feldolgozta a régi magyar szótárirodalom történetét, foglalkozott a magyar helyesírás régebbi korszakával, legjelentősebb azonban etimológiai munkássága. Nagymértékben hozzájárult az etimológiai szótár előkészítéséhez és kiadásához. Számos helynév, személynév és jövevényszó eredetének megfejtésével lerakta a magyar településtörténet filológiai alapjait.
(halál)
[Részletek...] | [1962-11-20] Az atomháborúval fenyegető karibi válság vége.
(háború)
[Részletek...] | [1959-11-20] [idezet] A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Nyilatkozat.
1989: A gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény (Magyarország 1990. március 19-én írta alá).
- + -
A gyermekek jogainak világnapja
(Magyarországon 1997-ben ünnepelték először.)
- + -
"A gyermeknek... különös védelemre és gondozásra van szüksége, megfelelő jogi védelemre, születése előtt" (is)... (Az Egyezmény idézete az 1959-es Nyilatkozatból. A jövő generációk iránt kötelezettségeink vannak.)
"Az Egyezményben részes államok... alkalmas intézkedéseket tesznek különösen arra, hogy... fejlesszék a szülői tanácsadást, valamint a családtervezési nevelést és szolgálatokat. (24. cikk 2/f)
A szülőket "cselekedeteikben mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekének kell vezetnie."
- + -
Minden jövendő emberi lénynek joga,
hogy kívánt gyermekként foganjon meg
és számára kívánatosnak bizonyuló szülei legyenek!
(Kívánt gyermek, kívánt szülő elv)
- + -
Kb. 246 millió gyermek dolgozik a világon iskolába járás helyett, mert szülei nem tartják el, sőt sokszor a kiskorú gyermekek tartják el szüleiket.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1945-11-20] [idezet] A náci háborús bűnösök nürnbergi perének kezdete. 1946. október 1-jén 12 vádlottat halálra ítéltek.
(A béke elleni bűncselekményekre a "parancsra tettem" nem mentség.)
„Érdekes, ahogy Nürnbergben megalkották ezeket az elveket. Azt kellett ott Nürnbergben eldönteniük, hogy mi számítson háborús bűntettnek. És nagyon világos definíció született, tudatosan. Nem lepleztek semmit. Egy gaztett akkor háborús bűncselekmény, ha a németek követték el és nem mi.
Így például a városközpontok bombázása nem háborús bűncselekmény, mert ezt az angolok és az amerikaiak gyakrabban művelték, mint a németek. S a német tengeralattjáró-parancsnokok védekezésül az amerikai tengeralattjáró-parancsnokokra hivatkozhattak, akik kijelentették, hogy 'Na igen, mi ugyanazt csináltuk' – úgyhogy föl is mentették őket, mert ez nem volt háborús bűncselekmény.” (Chomsky: Hatalom és terror)
(háború)
[Részletek...] | [1940-11-20] Magyarország csatlakozott a német-olasz-japán háromhatalmi egyezményhez.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1926-11-20] Megnyílt a Városligetben az ország első műjégpályája 5600 négyzetméteren.
[Részletek...] | [1925-11-20] Lelotte Robert Francis Kennedy amerikai ügyvédet, elnökjelöltet (szül. 1925. nov. 20.) Los Angelesben egy kampányrendezvény után Sirhan Bishara Sirhan palesztin bevándorló.
Kennedy 1957-60 között a szenátus állandó vizsgálóbizottságának alkalmazottja, a szakszervezetekbe beépült maffiák elleni harc szakértoje volt. Ezután bátyja, John F. Kennedy elnökválasztási kampányának fonöke, annak gyozelme után 1961-64-ig az Egyesült Államok igazságügy-minisztereként tevékenykedett. Határozottan lépett fel a szervezett bunözéssel szemben, s kiállt a polgárjogi mozgalmak aktivistái mellett. Fivére, az elnök meggyilkolása (1963. november 22.) után mély letargiába esett. 1964-ben nagy fölénnyel választották meg New York állam szenátorává. A liberális demokraták szószólójaként bírálta Johnson elnök vietnami politikáját. 1968-ban harcba szállt az elnökjelöltségért; a hat eloválasztásból már ötöt megnyert, amikor megölték.
(születés)
[Részletek...] | [1910-11-20] Lev Tolsztoj pacifista orosz író, a világirodalom egyik legnagyobbjának születése (+1910. nov. 20.).
Előkelő származása széles műveltséggel párosult. Jasznaja Poljana-i birtokán iskolát szervezett a parasztgyermekeknek. Még fiatalon részt vett a krími háborúban, amely élményeinek hatására később az 1812-es Napóleon elleni háborút jelenítette meg a Háború és béke című hatalmas regényében. A mű világsikerét jellemábrázolásával, a társadalom és az egyén viszonyának tükrözésével érte el. Másik nagy műve az Anna Karenina, amelyben az emberek egyéni boldogságát hirdette korának társadalmi törvényeit bírálva. Feltámadás című utolsó nagy regényében az egyházat támadta, amiért ki is közösítették az orosz egyházból.
Válaszul ezt írta a zsinatnak: "Hiszem, hogy mindnyájunk életének értelme a bennünk levő szeretet növelése. Hiszem, hogy a szeretet növekedése minden más erőnél jobban mozdítja elő Isten Országának földi megalakulását, vagyis annak a szervezetnek a helyébe, melyben mindenható a széthúzás, a hazugság és az erőszak, új rend lép majd, az egyetértés, az igazság és a testvériség."
Műveire a valóság kíméletlen ábrázolása, a fokozott társadalombírálat volt jellemző. Regényeit színpadra állították, később számos filmet is készítettek belőlük. Élete végén az ifjúság bálványozta, birtoka zarándokhellyé vált. Egy novemberi éjszakán elmenekült a ’kispolgári’ létből, családjától, s Asztapovo vasútállomásán halt meg.
- + -
"- Hát te hogyan kényszeríted rá a gyilkolásra annak a tanítványait, aki azt mondta, hogy ne torold meg rosszal a rosszat, szeresd ellenségeidet? - kérdezte Belzebub.
- Felkeltjük az emberekben a haszonhajhászást, az izgágaságot, a gyűlöletet, a bosszúszomjat, a büszkeséget - felelte fülsértő, recsegő hangon a vérvörös ördög. - Azt sugalljuk az emberek tanítóinak, hogy azzal lehet az embereket legbiztosabban leszoktatni a gyilkosságokról, hogy maguk a tanítómesterek megölik nyilvánosan azokat, akik gyilkoltak...
- És a háborúban elkövetett gyilkosságok? Hogyan veszítek rá ezekre annak tanítványait, aki minden embert egy atyának fiává nyilvánított, és azt parancsolta, hogy ki-ki szeresse ellenségeit?
A vörös ördög elvigyorodott, láng- és füstsugarak lövelltek ki szájából, és vastag farkával boldogan csapkodta a hátát.
- Minden néppel elhitetjük, hogy ők a legkülönb nép az egész világon, ezért nekik kell uralkodniuk. S mivel minden népnek ugyanazt sugalljuk, ők állandó fenyegetést éreznek szomszédaik részéről, szüntelenül készülnek a védelemre és agyarkodnak egymásra..."
(Tolsztoj: Legenda. 1902.)
- + -
"A hazafiság érzése a hatalom támasza, durva, kártékony, erkölcstelen érzés...
Erkölcstelen, mert akiben a hazafiság érzése él, hazája gyermekének, kormánya szolgájának tartja magát, ahelyett hogy Isten gyermeke vagy értelmi életet élő szabad ember volna.
Így aztán lelkiismeretével és eszével ellentétesen cselekszik..."
(Tolsztoj: A hazafiságról. 1900. máj. 23.)
(háború, halál, törvény)
[Részletek...] | [1910-11-20] Lev Tolsztoj orosz realista író halála (szül. 1828. szept. 9.). A világirodalom egyik legnagyobb alakja. Feltámadás című utolsó nagy regényében az egyházat támadta, amiért kiközösítették az orosz egyházból.
(A kiközösítés ma is fennáll, feloldását hiába kérte pár éve Tolsztoj unokája.)
(halál)
[Részletek...] | [1886-11-20] Laborfalvi Róza színésznő születése (+1886. nov. 20.). Jókai Mór felesége volt. Tehetsége az első pesti Nemzeti Színháznál bontakozott ki. Ő volt a természetes színpadi beszéd első, tudatos magyar művelője.
(halál)
[Részletek...] | [1886-11-20] von Karl Frisch osztrák etológus halála (szül. 1886. nov. 20.). Nobel-díjat kapott 1973-ban - megosztva Konrad Lorenz-cal és Nikolaas Tinbergennel - az egyéni és társas magatartási sémák szerveződésére és előidézésére vonatkozó felfedezéseiért, amelyeket elsősorban méheken figyelt meg.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1886-11-20] Laborfalvi Róza színésznő halála (szül. 1817. ápr. 8.). Tehetsége az első pesti Nemzeti Színháznál bontakozott ki, amelynek kezdettől fogva, 1837-től tagja volt. 1869-ben visszavonult a Nemzetiből, s attól kezdve sokat szerepelt vidéken. Jókai Mór volt a férje.
(halál)
[Részletek...] | [1858-11-20] Selma Lagerlöf svéd írónő (pl. Nils Holgersson) halála (szül. 1858. nov. 20.). A Svéd Akadémia első női tagja. Küzdött a hadkötelezettség ellen (vö. nov. 13.). Az irodalmi Nobel-díjat 1909-ben kapta "magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül".
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1858-11-20] Selma Lagerlöf svéd írónő, akadémikus születése (+1940. márc. 16.). Az első irodalmi Nobel-díjas (1909) nő. A svéd népiskolai oktatás számára írta Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországban című, világhírűvé vált ifjúsági-nevelési regényét.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1856-11-20] Bolyai Farkas matematikus, akadémikus születése (+1856. nov. 20.). Bolyai János édesapja, az erdélyi magyar tudomány kiemelkedő alakja.
(halál)
[Részletek...] | [1849-11-20] A Lánchíd átadása.
1949: Az újjáépített Lánchíd átadása (a németek felrobbantották).
[Részletek...] | [1834-11-20] Theodore Verhaeghen megalapította a Brüsszeli Szabadegyetemet. 1843-ban 96, 1875-ben 700, 1923-ban már kétezer beiratkozott hallgatója volt.
(megalapít)
[Részletek...] |
|
