|
18 esemény |
[2002-10-26] [idezet]  A "Nem a mi nevünkben" elnevezésű pacifista mozgalom és más szervezetek Washingtonban a vietnami háború óta a legnagyobb, több mint százezres háborúellenes tüntetést tartották. A háborúellenesek nemzetközi koalíciója, az ANSWER egyidejűleg San Franciscóban, Rómában, Berlinben, Koppenhágában, Tokióban és Mexikóvárosban is megmozdulásokat tartott.
(háború, tüntetés)
[Részletek...] |
[2000-10-26] Dr. Theodora E. Colborn (amerikai ökológusnő, szül. 1927, endocrine rendszerre ható vegyi anyagok) és Dr. Karl-Henrik Robert (svéd orvos, szül. 1947, a Természetes Lépés - Natural Step - nemzetközi szervezet alapítója) kapta a Blue Planet Prize-t (Kék Bolygó Díj, ún. Környezeti Nobel-díj) Tokióban.
(Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1980-10-26] Százezren tiltakoztak Londonban az atomfegyverek és európai rakétatelepítések ellen a CND szervezésében.
(tilt)
[Részletek...] |
[1977-10-26] A legutolsó himlőmegbetegedés a világon, Szomáliában.
A WHO 1967 januárjában tűzte ki célul, hogy egy évtizeden belül eltöröljék a himlőt a Földről. Akkor évente 10-15 millió ember fertőződött meg és másfél-két millió halt meg himlőben, a világnépesség egyharmada olyan országokban élt, ahol a betegség endémiás (állandóan jelenlévő) volt. A WHO program összköltsége csupán 300 millió dollár volt.
A himlő egyszerű eset volt, mert nincs ’terjesztője’ (közvetlenül kerül át egyik emberről a másikra, nem marad fenn állatokban) és volt ellene megbízható védőoltás. Más betegségeket (malária, sárgaláz, bányaféreg) nagy kampányokkal sem sikerült megszüntetni a Földön.
[Részletek...] |
[1957-10-26] Nikosz Kazantzakisz görög író halála (szül. 1883. febr. 18.). Legismertebb regényeiből (Akinek meg kell halnia, ill. Zorbász, a görög) film is készült.
(halál)
[Részletek...] |
[1956-10-26] Mosonmagyaróváron a határőrlaktanya előtt tüntettek a munkások, diákok. Amikor az épületen található vörös csillagot akarták leszedni, a laktanyából rájuk lőttek, sőt kézigránátok is robbantak a sebesülten fekvő és menekülő emberek között. 52 ember meghalt, több mint 200 megsebesült.
[Részletek...] |
[1956-10-26] S. G. Akopjan szovjet őrnagy, aki 1945-ben résztvett a fasizmus szétzúzásában, és akit Hódmezővásárhelyről vezényelték egységével Budapestre, elhagyta a belvárosban őrjáratot teljesítő páncélos szakaszát és átállt a magyarokhoz. A forradalom második hetében egész propaganda-törzs alakult ki körülötte, amely hangosbeszélőn, röplapokon és egyéni beszélgetéseken tájékoztatta a Budapestre vezényelt és az események valódi állását nem ismerő egyszerű szovjet katonákat a magyar forradalom lényegéről. S. G. Akopjan őrnagy három katonájával november 8-án, többórás tűzharc után Óbudán szovjet golyóktól esett el.
[Részletek...] |
[1955-10-26] Bécsben az osztrák Nemzeti Tanács elfogadta az örökös semlegességről szóló alkotmánytörvényt, amely rögzítette, hogy Ausztria nem lép be semmiféle katonai szövetségbe, és nem engedélyezi területén idegen támaszpontok felállítását.
Az Osztrák Köztársaság nemzeti ünnepe.
(törvény)
[Részletek...] |
[1955-10-26] [sms] Az örökös semlegességről szóló osztrák alkotmánytörvény. Ausztria nem lép be katonai szövetségbe.
(törvény)
[Részletek...] |
[1943-10-26] Stein Aurél (Sir Mark Aurel Stein) régész, történész, orientalista, utazó és földrajztudós, akadémikus születése (+1943. okt. 26.). Brit szolgálatban több alkalommal kutatott Belső-Ázsiában, bejárta Nagy Sándor hadjáratának útvonalát. Felfedezte a híres tunhuangi barlangtemplomot és könyvtárat. Több művében foglalkozott az ind történelem és az indo-szkita uralom vallási és művelődési viszonyaival. Sok tízezer páratlan leletét a British Museum őrzi. Könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. 81 éves korában kapott engedélyt, hogy Afganisztánban kutasson, Kabulban halt meg. 42 éves korától brit állampolgár volt, 1912-ben lovaggá ütötték.
(halál)
[Részletek...] |
[1925-10-26] Hajdúszoboszló hőforrást találtak, 317 napi kőolaj-, illetve földgáz utáni kutatás nyomán.
[Részletek...] |
[1911-10-26] tadták az Eötvös József Kollégium új épületét a Ménesi úton.
[Részletek...] |
[1890-10-26] Carlo Lorenzini Collodi olasz író, újságíró születése (+1890. okt. 26.). Részt vett Olaszország nemzeti egységéért folytatott harcában. Az 1881 és 1883 között folytatásokban megjelent Egy bábu története, azaz Pinocchio kalandjai világhírűvé tették.
(halál, megjelent)
[Részletek...] |
[1890-10-26] Carlo Lorenzini Collodi olasz író, újságíró halála (szül. 1826. nov. 24.). A gyermekirodalom klasszikusa, Pinocchio megálmodója.
(halál)
[Részletek...] |
[1863-10-26] A Nemzetközi Vöröskereszt alapító konferenciája 16 állam részvételével okt. 26-29 Genfben. A Vöröskereszt háromszor is kapott már Béke Nobel-díjat: 1917, 1944 és 1963.
Magyarország 1881-ben csatlakozott.
(Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1861-10-26] Johann Philipp Reis német feltaláló bemutatta első kezdetleges telefonját.
[Részletek...] |
[1842-10-26] Vaszilij Vasziljevics Verescsagin orosz festő születése (+1904. ápr. 13.).
Katonaként részt vett kora háborúiban, élményeit megfestette. A bolgár-török háború után Párizsba ment, itt készítette legismertebb, a háború kegyetlenségeit döbbenetes erővel ábrázoló festménysorozatát. Ennek legismertebb darabja A Sipka szorosban minden csendes című triptichonja. E képét 1883-ban Budapesten is kiállította. Később Moszkvában telepedett le, az 1812-es napóleoni háború eseményeit festette évekig. Az aknára futott és elsüllyedt Petro-pavlovszk csatahajón vesztette életét.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1826-10-26] Mocsáry Lajos író, publicista halála (szül. 1826. okt. 26.). A dualizmus korának kiemelkedő politikusa, a nemzetiségi kultúrák egyenjogúsításáért küzdött. Neve a nemzetiségi megbékélés jelképe lett, 1947-ben róla nevezték el a budapesti főiskolai román kollégiumot.
(születés)
[Részletek...] |
