|
12 esemény |
[1988-07-03] [idezet] A Perzsa-öböl fölött az amerikai haditengerészet Vincennes nevű romboló cirkálója véletlenül lelőtte az Iran Air iráni légitársaság Airbus A-300 típusú utasszállító repülőgépét. Mind a 290 utas meghalt.
(I. George Bush, aki éppen nyakig volt a választási kampányban, újságírói kérdésre így kommentálta az eseményt: "Soha nem fogok mentegetőzni az Egyesült Államok nevében. Nem érdekelnek a tények."
Összehasonlításként: Líbiát sok évre kizárták a nemzetközi életből és óriási kártérítést kellett fizetnie egy hasonló eset miatt.)
[Részletek...] |
[1988-07-03] [sms] Perzsa-öböl,USA hadihajó véletlenül lelőtte az Iran Air utasszállító repgépét.A 290 utas meghalt.
[Részletek...] |
[1981-07-03] [idezet] Az AIDS feltűnése a médiában: A The New York Times egy rövid hírben a "homoszexuálisokat sújtó ritka rákról" tudósított.
[Részletek...] |
[1966-07-03] Komáromy Pál operaénekes születése (+1966. júl. 3.). 1945 után a budapesti Operaház igazgatója. Neki köszönhető az Operaház háború utáni korai megnyitása. Még dörögtek Magyarországon a fegyverek, amikor a budapesti Operaház közönsége március 15-én Kodály Psalmus Hungaricusában és Erkel Bánk bánjának zenéjében gyönyörködhetett. 1959-től az Operaház örökös tagja volt.
(háború, halál) [Részletek...] |
[1950-07-03] Jan Palach (szül. 1948. aug. 11.) élve elégette magát Prága főterén, a prágai tavasz vérbefojtása ellen tiltakozva. Három nap múlva halt meg.
1973-ra sírja az ellenzékiek zarándokhelyévé vált, ezért maradványait elhamvasztották, és a 30 km-re fekvő Vsetatyban temették el. 1990. október 26-án urnáját ismét Prágában helyezték el.
Közös az emlékhelye a Vencel téren Jan Zajic-al (szül. 1950. júl. 3.), aki 1969. febr. 25-én hasonlóan halt meg.
(tilt) [Részletek...] |
[1926-07-03] Rab Zsuzsa József Attila-díjas költő, műfordító születése (+1998. márc. 06.). Az orosz népköltészet, illetve Anna Ahmatova, Csingiz Ajtmatov és Mihail Bulgakov műveinek tolmácsolásával tűnt ki.
(születés) [Részletek...] |
[1908-07-03] Joel Chandler Harris amerikai író halála (szül. 1848. dec. 9.). Nyomdászinas volt, majd újságíró lett, s az "Atlanta Constitution"-ban jelentek meg humoros karcolatai. Legnagyobb sikerét Rémusz bácsi meséivel aratta.
(halál) [Részletek...] |
[1886-07-03] Francis Carco francia költő, író halála (szül. 1886. júl. 3.). Párizsban megalapította a Pan című folyóiratot. 1922-ben A hurok című apacsregénye elnyerte az Académie Francaise nagydíját. 1937-ben az Académie Goncourt tagja lett. 1957-ben megkapta Párizs városa nagydíját, 1958-ban a haladó írók neki ítélték a Prix de l´Unanimitét. Kiváló pszichológiai érzékkel, mély együttérzéssel ábrázolta a nagyváros számkivetett alvilágát, majd a II. világháború borzalmait.
(háború, megalapít, születés) [Részletek...] |
[1883-07-03] Franz Kafka prágai születésű német nyelvű író születése (+1924. jún. 03.). Abszurd, szuggesztív, egyben álomszerű műveinek hősei rendszerint elbuknak az elidegenedett világban. Életében csak kisebb munkái jelentek meg. Munkáinak többsége, köztük három regénye(A per, A kastély, Amerika), kéziratban maradt; halála után Max Brod, Kafka szándéka ellenére adta ki őket. Életműve (különösen a II. világháború utáni évtizedekben) rendkívüli hatást váltott ki.
(háború, születés) [Részletek...] |
[1872-07-03] Balázsfalván (Blaj) az erdélyi románok értekezlete emlékiratot intézett a kormányhoz a románok nemzeti kívánságairól: a román nyelv hivatalos használatának elismerése; Erdély új felosztása a három nemzeti elem szerint; új választási törvény, amely kizárja a feudális eredetű választási előjogokat.
(törvény) [Részletek...] |
[1866-07-03] Königgrätznél az osztrákok megsemmisítő vereséget szenvedtek a poroszoktól, akik június 14-én indítottak háborút Ausztria és szövetségesei ellen a Németország feletti uralomért.
(Ld. Folytatásos regényünk.)
(háború) [Részletek...] |
[1799-07-03] A Nagyszentmiklósi kincs megtalálása. A Bánátban, Torontál vármegyében, Nagyszentmiklóson egy szőlősgazda árokásás közben aranyból készült korsókat, csészéket, tálkákat, poharakat talált. Helyi kereskedők és egy bécsi görög gyapjúkereskedő közvetítésével jutottak Pestre, ahol Boráros János városbírónál összegyűlt a kincs 23 darabja. 1799. október 1-jén Ferenc császár intézkedése nyomán az aranyedények a bécsi császári és királyi Régiségtárba kerültek.
A kinccsel tudósok és amatőrök kétszáz éve foglalkoznak. Az egyik felfogás szerint a kincs 8. századi és az avar művészet terméke.
[Részletek...] |