|
25 esemény |
[2001-06-22]  Tűz ütött ki a Paksi Atomerőmű 2-es blokkjának egyik kábelcsatornában, amit a szórt-vizes oltórendszer gyorsan lokalizált és el is oltott.
[Részletek...] |
[1993-06-22] Pest megyében Tatárszentgyörgyön és környékén sáskajárás pusztított mintegy 500-1000 hektár területen.
[Részletek...] |
[1990-06-22] nnepélyes keretek között felszámolták a Checkpoint Charlie amerikai ellenőrző pontot Berlin Mitte és Kreuzberg kerületeinek határán.
[Részletek...] |
[1983-06-22] Bányaszerencsétlenség a márkushegyi bányaüzemben (36-an meghaltak), valamint a kányási bányában (2 halott).
[Részletek...] |
[1978-06-22] Földrengés volt Békés megyében. Jelentős épületkárok keletkeztek. A földmozgások 30-án megismétlődtek.
[Részletek...] |
[1958-06-22] Martonvásáron az egykori Brunszvik-kastély földszintjén Beethoven múzeumot avattak. Itt helyezték el Ivan Mestrovic horvát szobrászművész Beethoven-szobrát is. A parkban 1960-ban felavatták a Beethoven-hangversenykertet.
1800-1806 között a Brunszvik család vendégeként több alkalommal hosszabb időn át Martonvásáron tartózkodott Ludwig von Beethoven, akinek számos alkotása fűződött a martonvásári kastélyhoz és parkhoz.
(felavat)
[Részletek...] |
[1913-06-22] Weöres Sándor Baumgarten és Kossuth-díjas költő, író, műfordító születése (+1989. jan. 22.). Csodálatosan sokszínű költészetére hatással volt a Nyugat, Babits, Füst Milán, Hamvas Béla, valamint a szinte valamennyi területre és korszakra kiterjedt műfordítói munkássága. Több drámát és színművet is írt. Gyerekversei a magyar gyermekirodalom gyöngyszemei.
"Szereteted ne olyan legyen, mint az éhség, mely mohón válogat ehető és nem-ehető között; hanem mint a fény, mely egykedvűen kiárad minden előttelévőre."
- + -
Nincs munkám. Karomat csak díszül adta az Isten.
Mint gyámoltalan agg, rágom a más kenyerét.
Küldjetek új csillag talajára, ha nincs hely a Földön,
vagy vegyetek bunkót s vágjatok engem agyon.
(Fiatalember az 1930-as években)
(születés)
[Részletek...] |
[1913-06-22] Weöres Sándor Baumgarten és Kossuth-díjas költő, író, műfordító halála (szül.1913. jún. 22.).
- + -
„Ez pedig itt senki más:
fasorok irtója,
mesebeli fanyüvő
késői utóda,
csillog-villog keziben
a hatalmas balta,
s hol jegenyesort talál:
uccu neki rajta!
Nem kell nékünk bükk, se tölgy,
legyen az út széles,
modern világforgalom
roppant terebélyes,
vágtasson a gépkocsi
fátlan sivatagba,
úgyse néz a bent-ülő
se jobbra, se balra.”
(A tájrongáló)
(születés)
[Részletek...] |
[1898-06-22] Erich Maria Remarque német író születése (+1970. szept. 25.). Tizennyolc évesen került az I. világháború nyugati frontjára, ahol többször is megsebesült.
1929-ben jelent meg háborúellenes regénye, a Nyugaton a helyzet változatlan, s azon nyomban a XX. század egyik legnagyobb könyvsikerévé vált. A cím a hadijelentések száraz tárgyszerűségét idézi, a regény maga pedig egy objektív-szenvtelennek nevezhető híradás azoknak a katonáknak a mindennapjairól, akik számára megszűnt a múlt és nem létezhet a jövő, csak a lövészárok jelene, s vele a háború kegyetlen és értelmetlen szenvedései.
1931-től Svájcban élt. A nácik a katonai becsület meggyalázásával vádolták, majd 1938-ban német állampolgárságától is megfosztották.
Számos regényt írt, melyekben társadalmi hangulatkép formájában dolgozta fel a német köznapi történelemnek az I. világháborútól a II. világégés végéig terjedő időszakát. Ismert műve még az emigránsok sorsáról szóló A diadalív árnyékában.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1898-06-22] Erich Maria Remarque német író halála (szül. 1898. jún. 22.).
Az első világháborúban fiatalon és naivan került a frontra, tapasztalataiból született a Nyugaton a helyzet változatlan című nagy háborúellenes regénye.
Ismert regényei még: A diadalív árnyékában, Szerelem és halál órája.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1896-06-22] [idezet] Sziklai Zsigmond építész Budapesten megkapta a legelső "fotográfiai mutatványos" engedélyt. Az Edison-mozgóképek vetítését június 13-án kezdte meg az Andrássy út egyik üzlethelyiségében. Az általa készített első magyar film a millenniumi ünnepségeket örökítette meg.
[Részletek...] |
[1888-06-22] Francia munkások egy Lille-ben megtartott munkásünnepségen először énekelték az Internacionálét. Zenéjét Pierre Degeyter szerezte, szövegét Étienne Pottier írta.
[Részletek...] |
[1873-06-22] Kovács Gyula paleobotanikus, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1815. szept. 15.). 1850-65 között a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi tárának őre volt. Az 1850-ben alapított Magyarhoni Földrajzi Társulat első titkára. Ő alapozta meg a magyar ősnövény-kutatást.
(halál)
[Részletek...] |
[1850-06-22] Goldziher Ignác orientalista, egyetemi tanár, akadémikus születése Székesfehérváron (+1921. nov. 14.). Kora egyik legnagyobb sémi filológusa. Ő alapozta meg a modern, kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet.
(születés)
[Részletek...] |
[1850-06-22] Goldziher Ignác Kelet-kutató halála (szül. 1850. jún. 22. Székesfehérváron, az Oskola u. és a ma róla elnevezett köz sarkán).
(születés)
[Részletek...] |
[1849-06-22] [idezet] A császári erők főparancsnoka osztrák mintára elrendelte a csendőrség felállítását Magyarországon. A kifejezetten az ellenállás lángjának elfojtására bevetett csendőrség katonai jellegű volt. A széles körű fegyverhasználati joggal felruházott szervezet kivált a vidék, a falu, a puszta "csendjét" biztosította.
[Részletek...] |
[1848-06-22] Munkásfelkelés robbant ki Párizsban, amely az első nagy munkás-tőkés összeütközés volt. A felkelés megtorlásakor 11 ezer embert öltek meg.
[Részletek...] |
[1837-06-22] Megkezdődött a Nemzeti Múzeum építése. Tíz év alatt készült el.
[Részletek...] |
[1837-06-22] [sms] Megkezdődött a Nemzeti Múzeum építése. 2001: Tűz ütött ki a Paksi Atomerőmű 2-es blokkjában.
[Részletek...] |
[1788-06-22] Bodor Péter székely ezermester, mechanikus születése (+1849. aug. 17.). Már kisgyermekkorában kitűnt faragó-és rajztehetségével. A főúri Zeyk család támogatásával gépészetet tanult Bécsben, majd tíz éven keresztül Európa országait járta. 1816-ban visszatért Marosvásárhelyre. Háza udvarán létrehozott egy a mai vidámparkhoz hasonló szórakozóhelyet. A Maroson fából, egyetlen vasszeg felhasználása nélkül felépített egy 8 méter széles és 63 méter hosszú hidat. 1820 és 1822 között készítette legismertebb munkáját, a Marosvásárhely piacterén felállított zenélő kutat, amelynek szerkezete a víz hajtóerejének hatására szebbnél szebb zenét adott. A kutat 1911-ben lebontották, de a mását 1936-ban felépítették Budapesten, a Margitszigeten. Az 1830-as évektől főként orgonákat készített falusi templomok számára.
(születés)
[Részletek...] |
[1788-06-22] Bodor Péter Székely ezermester mechanikus halála (szül. 1788. jún. 22.). Legismertebb munkája a Marosvásárhely piacterén felállított zenélő kút, amelyet 1911-ben lebontottak, de a mását 1936-ban felépítették Budapesten, a Margitszigeten.
(születés)
[Részletek...] |
[1767-06-22] Wilhelm von Humboldt német államférfi, nyelvtudós születése (+1835. ápr. 8.). A német művelődésügy egyik úttörője. 1810-ben az ő kezdeményezésére hozták létre Berlinben a később róla elnevezett Humboldt Egyetemet.
(születés)
[Részletek...] |
[1767-06-22] Wilhelm von Humboldt német nyelvtudós halála (szül. 1767. jún. 22.). A német művelődésügy egyik úttörője, 1810-ben az ő kezdeményezésére hozták létre Berlinben a később róla elnevezett Humboldt Egyetemet.
(születés)
[Részletek...] |
[1735-06-22] III. Károly instrukcióval bányatisztképző iskolát létesített Selmecbányán. Az első olyan felsőoktatási intézmény volt, amelyben bánya- és kohómérnököket képeztek. (Ez tekinthető az első magyar műszaki főiskolának vagy egyetemnek.)
[Részletek...] |
[1527-06-22] Niccolo Machiavelli olasz politikus, író és történész halála (szül. 1469. máj. 3.). A Mandragóra az itáliai reneszánsz egyik legszellemesebb vígjátéka. A fejedelem című államtudományi munkája az uralkodók helyes és helytelen cselekedeteit, az államvezetés problémáit elemezte.
(Fölfedezte, hogy a harcokban nem az igazság győz, hanem amelyik fél gátlástalanabbul használja az erőszakot.)
(halál)
[Részletek...] |
