|
|  | |
13 esemény | [1920-06-21]  Eberhard Arnold és felesége, Emmy feladták berlini lakásukat és egy Sannerz nevű pici német faluba költöztek barátaikkal. Az önkéntes egyszerűség, osztozás és erőszakmentesség életformájából, közel a természethez és Istenhez, született meg a Bruderhof közösség. A hitleri üldöztetés elől Lichtenstein-be, majd Angliába, majd (mivel ott ellenség németekként kezelték őket) Dél-Amerikába menekültek. Ma amerikai és angliai önálló kis falvakban élnek.
bruderhof.com
[Részletek...] | [1920-06-21] [sms] Bruderhof kommuna indult Sannerzben.Önkéntes egyszeruség, osztozás, eroszakmentesség. bruderhof.com
[Részletek...] | [1914-06-21] Bertha von Suttner osztrák írónő, újságíró, békemozgalmár születése (+1914. jún. 21.). 1891-ben megalapította az osztrák békemozgalmárok társaságát. A Berni Állandó Nemzetközi Békeiroda elnöke volt. Béke Nobel-díjat kapott 1905-ben.
Nobel az ő hatására döntött úgy, hogy Béke Nobel-díj is legyen.
Die Waffen nieder c. önéletrajzát szerte Európában kiadták (magyarul 1905-ben: Le a fegyvert!), németül 33 kiadást ért meg.
(Jó lenne kiadni e százéves bestsellert, amely ma már szinte megtalálhatatlan. A Bocsmagazinban már közölt részek olvashatók a bocs.hu weboldalunkon.)
(halál, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1914-06-21] Bertha von Suttner osztrák írónő, békemozgalmár halála (szül. 1843. jún. 9.). Béke Nobel-díjat kapott 1905-ben. Die Waffen nieder c. önéletrajzi ihletésű regényét szerte Európában kiadták (magyarul 1905-ben: Le a fegyvert!), németül 33 kiadást ért meg. A Berni Állandó Nemzetközi Békeiroda elnöke. Nobel az ő hatására döntött úgy, hogy Béke Nobel-díj is legyen.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1908-06-21] riási tüntetés a nők szavazati jogáért (Anglia).
(tüntetés)
[Részletek...] | [1908-06-21] Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző halála (szül. 1844. márc. 18.). Az orosz nemzeti mozgalom, az Ötök csoportjának kiemelkedő tagjaként részt vett az 1860-as évek reformtörekvéseiben. Műveire a romantikus álmodozás, néhol keleties, kolorisztikus hangvétel a jellemző. Fő művei: A pszkovi lány, Cári menyasszony, Szaltán cár, valamint a Hópelyhecske és a Szadko című opera.
(halál)
[Részletek...] | [1905-06-21] Jean-Paul Sartre francia író, filozófus, az egzisztencializmus vezéralakjának születése (+1980. ápr. 15). Kísérletet tett az egzisztencializmus, a marxizmus és freudizmus összekapcsolására. Szépíró munkásságában filozófiai nézetei kaptak irodalmi megformálást.
Irodalmi Nobel-díjat kapott 1964-ben, de visszautasította, mert pacifista meggyőződését nem tartotta összeegyeztethetőnek a díj adományozója tevékenységével (ui. Nobel főleg a dinamit feltalálásával és gyártásával szerezte vagyonát). Sartre az algériai háború idején is szembefordult a háborús közvéleménnyel. Aktív volt a nemzetközi békemozgalomban.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1895-06-21] tadták a forgalomnak az Északi-tengert és a Balti-tengert összekötő Észak-keleti csatornát. A rajta áthaladó hajóknak nem kell megkerülniük Dániát. A majdnem 100 kilométeres csatorna megépítését hosszú vita előzte meg és a végső döntést katonai megfontolások gyorsították meg.
(A nagy természet-átalakításokban, rombolásokban általában nem az ésszerűség játssza a főszerepet, hanem az erő-csoportok versengése, harca.)
[Részletek...] | [1890-06-21] Baktay Ervin író, orientalista, művészettörténész, egyetemi tanár születése (+1963. máj. 08.). 1956-ban egyike volt annak a 17 nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulója alkalmából rendezett kongresszusra Delhibe. Több mint 20 kötetben ismertette India irodalmát és művészetét, feldolgozta a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum indiai anyagát, megírta Körösi Csoma Sándor életrajzát. A tudományos ismeretterjesztés legnagyobbjai közé tartozott.
(születés)
[Részletek...] | [1870-06-21] Az Állami Számvevőszék felállítása. A demokratikus jogállam egyik alapvető alkotmányos intézménye.
1989. október 23-án az alkotmány módosításával, majd egy héttel később a számvevőszékről szóló törvénnyel másodszor is létrejött.
[Részletek...] | [1870-06-21] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1856-06-21] Stróbl Alajos szobrász születése (+1926. dec. 13.). A századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége. Ismert alkotásai: Erkel és Liszt ülőszobra az Operaház bejáratánál, Arany János emlékszobra a Múzeum-kertben, a Várban felállított Mátyás-kút, a Halászbástyán álló Szent István lovasszobor, a budapesti Jókai-szobor, valamint Széchenyi és Erzsébet királyné emlékművei.
(születés)
[Részletek...] | [1788-06-21] letbe lépett a ma is érvényben lévő legrégibb írott alaptörvény, az amerikai alkotmány, miután 9 állam már ratifikálta. Az Angliától elszakadt 12 volt észak-amerikai gyarmat konföderációját kimondó törvény széles körű jogokat biztosított az Unió tagállamainak, így akadályozva meg a túlzott központosító törekvéseket.
(törvény)
[Részletek...] |
|
