|
|  | |
11 esemény | [1992-06-04] [sms]  Konferencia Párizsban,indián szervezetekkel, Amerika leigázásának és kiirtásának 500. évfordulóján
(konferencia)
[Részletek...] | [1992-06-04] tszáz Év elég volt! konferencia Párizsban, indián szervezetek részvételével, Amerika leigázásának és kiirtásának emlékére.
(konferencia)
[Részletek...] | [1989-06-04] [idezet] A kínai hadsereg vérbefojtotta a négy hete kitartó erőszakmentes diáktüntetést a pekingi Tiananmen téren. Több mint ezer halott. A világot bejárta a "fehéringes férfi" felvétel, aki eléjük állva kis időre megállította a tank-menetoszlopot.
(tüntetés)
[Részletek...] | [1977-06-04] Kovács Margit Kossuth-díjas keramikus, szobrász halála (szül. 1902. nov. 30.). Kerekplasztikái, szobrai, faliképei, épületkerámiái számos hazai és külföldi múzeumban megtalálhatók.
(halál)
[Részletek...] | [1976-06-04] Latinovits Zoltán posztumusz Kossuth-díjas színész születése (+1976. jún. 4.). 1959-től félszáz filmben játszott. Rendkívüli volt Szindbád szerepében és Ady, József Attila, Illyés Gyula verseinek előadójaként is. Szuggesztív indulatok, belső tűz, az érzelmek és az értelem harmóniájából fakadó alakábrázolás jellemezte művészetét. Magyaros karaktere, egyenessége, jelleme miatt már puszta megjelenésével is a korabeli néma, belső, nemzeti ellenállás egyik jelképe lett. Korai, tragikus halálához hozzájárult korának elvtelensége, az őt ért támadások, a pályáját kikezdő, kisszerű intrikák sorozata is. A meg nem értettség felőrölte idegeit; máig vitatott, hogy a szemesi vasútállomáson baleset történt-e vele vagy pedig öngyilkos lett.
(halál)
[Részletek...] | [1976-06-04] Latinovits Zoltán posztumusz Kossuth-díjas Színész halála (szül. 1931. szept. 9.). A magyar színházmuvészet kiemelkedo egyénisége. Több mint ötven filmben játszott. A meg nem értettség felorölte idegeit; máig vitatott, hogy a balatonszemesi vasútállomáson baleset történt-e vele vagy öngyilkos lett.
(halál)
[Részletek...] | [1961-06-04] Atombaleset a tenger alatt. Egy hadgyakorlat során elrepedt a Szovjetunió legelső, nukleáris fegyverekkel felszerelt, atommeghajtású tengeralattjárója, a K-19 hűtőcsöve. A hajón három nukleáris robbanófej volt, s a reaktor elszabadulása is óriási veszélyekkel járt. A hűtőrendszert az öngyilkos feladatra vállalkozók megjavították. Egy-egy ember csak 2-3 percig volt munkaképes a reaktorburkon belül, utána már haldoklott, gyors egymásutánban váltották egymást, így a 139 tagú legénységből 22 halt meg órákon belül óriási szenvedések közepette az elszenvedett sugárzástól. A reaktort sikerült lehűteni, a K-19-est egy dízelmeghajtású tengeralattjáró a Kola-félszigeten lévő támaszpontra vontatta.
[Részletek...] | [1947-06-04] Megérkezett Debrecenbe az első hadifogoly-szerelvény Oroszországból. 1947-ben több mint 100 ezer fő, majd 1948-ban közel 85 ezer fogságba esett magyar katona térhetett haza több év raboskodás után.
(A szovjet hadsereg civileket és katonákat kényszermunkára is a Szovjetunióba hurcolt, de sokszor fogságba kerültek az önkéntesen átállt katonák is. A Nagy Ferenc kormány sürgetésére kezdte meg a Szovjetunió 1947 nyarán a hadifoglyok szabadon bocsátását. Több ezret – főleg német származásúakat – csak Rákosi idején engedtek haza, de itthon sem a szabadság várta őket, hanem kényszermunka táborban dolgoztak, pl. a Tiszalöki vízerőmű építésénél.)
[Részletek...] | [1920-06-04] Aláírásra került az I. világháborúban győztes nagyhatalmak békediktátuma Versailles-ban, a Kis-Trianoni kastélyban, melynek következtében Magyarország területe 293 ezer négyzetkilométerrol 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent; mintegy 3 millió magyar került az új határokon túlra.
(aláírás, háború)
[Részletek...] | [1844-06-04] A sziléziai takácsok felkelése. Sziléziában az éhezo, végsokig elkeseredett takácsok a felkelés során szétrombolták kizsákmányolóik házait és az ellenségüknek vélt gépeket, megsemmisítették a fokönyveket, a számlákat és a váltókat. A porosz katonaság vérbe fojtotta a zendülést, sortuzzel 11 munkást megöltek, 24-et súlyosan megsebesítettek. Több mint 100 takácsot letartóztattak, perükben 80 munkást elítéltek.
[Részletek...] | [1798-06-04] Giacomo Girolamo Casanova (Chevalier de Seingalt) itáliai író, kalandor halála (szül. 1725. ápr. 2. Velence). Az előkelő származású, művelt Casanova rendkívül mozgalmas és kalandos életet élt, volt jogász, pap, bűvész, csodadoktor, hegedűművész, lutri igazgató, könyvtáros, nemes társaságok kedvelt vendége és börtönök lakója, de mindenekelőtt utolérhetetlen szerető. "Életem története" című műve érdekes kordokumentum, amelyben gazdag körképet festett Európa szokásairól, századának jelentős eredményeiről, gáláns szerelmi kalandokról. Történeti munkákat, matematikai értekezéseket, drámákat és színműveket is alkotott.
(A szoknyavadász Don Juan-nal szemben, aki hódításainak számával dicsekedett férfitársai körében, Casanova arra volt büszke, hogy a gyönyörre talált nők suttogó propagandája terjesztette hírnevét és a dicshimnuszok hatására a nők keresték a társaságát.)
(halál)
[Részletek...] |
|
