|
|  | |
20 esemény | [1993-05-22]  Hadkötelezettség elleni konferencia volt Budapesten. Az előadók közt volt Jancsó Miklós, Konrád György, Darvas Iván, Bródy János, Berényi Dénes (az Akadémia volt alelnöke), Merza József.
(Lám, egy bő évtized alatt megvalósult…)
(konferencia)
[Részletek...] | [1943-05-22] Betty Williams (szül. 1943. máj. 22.) és Mairead Corrigan (szül. 1944. jan. 27., IFOR tag) megalapították a Békés emberek közösségét (Community of Peace People) szülővárosukban, Belfastban (Észak-Írország). Béke Nobel-díjat kaptak közösen 1976-ban.
(megalapít, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1943-05-22] Elisabeth Williams észak-ír politikus születése. Nobel-békedíjat kapott 1976-ban megosztva az észak-ír terrorizmus és polgárháború megfékezésében kifejtett tevékenységéért.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1933-05-22] Ferenczi Sándor pszichiáter, ideggyógyász halála (szül. 1873. júl. 7.). A személyiség fejlődésében kulcsfontosságú a szülői gyengédség, a szeretetben felnevelt ember életében ritkábban következnek be súlyos lelki traumák. 1908 után Sigmund Freud barátja és munkatársa lett. 1913-ban megalapította a Magyar Pszicho-analitikai Egyesületet, 1931-ben annak rendelőintézetét. Legismertebb munkája az 1932-ben írott Klinikai napló. 1994-ben New Yorkban létrehozták a Ferenczi Intézetet.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1933-05-22] Ferenczi Sándor pszichiáter, ideggyógyász születése (+1933. máj. 22.). Az orvosi egyetemet Bécsben végezte, majd Pesten kezdett dolgozni. A különleges elmekórtani esetekre specializálta magát. Egyik elmélete szerint a személyiség fejlődésében kulcsfontosságú a szülői gyengédség, a szeretetben felnevelt ember életében ritkábban következnek be súlyos lelki traumák. 1908 után Sigmund Freud barátja és munkatársa lett. 1913-ban megalapította a Magyar Pszicho-analitikai Egyesületet, 1931-ben annak rendelőintézetét. Legismertebb munkája az 1932-ben írott Klinikai napló. A nyolcvanas évek közepétől a tengerentúlon egyre szaporodtak követői, 1994-ben New Yorkban létrehozták a Ferenczi Intézetet, amely posztgraduális képzést nyújt pszichológusok és pszichiáterek számára.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1927-05-22] [sms] Oláh György kémikus szül. Kémiai Nobel-díj 1994-ben. Eredményei vezettek az ólommentes benzinhez.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1927-05-22] Oláh György magyar származású amerikai kémikus születése (Budapest). Kémiai Nobel-díjat kapott 1994-ben. Az ő kutatásai nyomán vált lehetővé az ólommentes benzin.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1907-05-22] Sir Laurence Kerr Olivier kétszeres Oscar-díjas angol színész-rendező halála (szül. 1907. máj. 22.). A XX. század legnagyobb Shakespeare-tolmácsolója. Ő az első színész, aki játékával került be a Lordok Házába.
(születés)
[Részletek...] | [1898-05-22] Edward Bellamy amerikai publicista, szociológus és író halála (szül. 1850. márc. 26.). Lelkészcsaládból származott. Leghíresebb regénye a Visszapillantás 2000-bôl 1887-re című utópisztikus mű, amely nagy hatással volt nemcsak az amerikai, hanem a német proletármozgalomra is. A 2000. évben egy szövetkezeti alapon szervezett államkapitalista társadalomban osztályharc nélküli béke és demokrácia van. Bellamy tanainak terjesztésére pártot és hetilapot is alapított. Gondolatainak népszerűsítésére számtalan róla elnevezett klub alakult Amerikában és Európában is.
(halál)
[Részletek...] | [1885-05-22] Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró halála (szül. 1802. febr. 26.). Az európai romantika vezéregyénisége volt. Ismert regénye többek között A párizsi Notre Dame és a Nyomorultak, drámái Hernani és Ruy Blas.
(halál)
[Részletek...] | [1885-05-22] Victor Hugo francia költő, író születése (+1885. máj. 22.). Az európai romantika vezéregyénisége. Sokszor megfilmesített regényei A párizsi Notre Dame és a Nyomorultak.
(halál)
[Részletek...] | [1879-05-22] Az 1879:XVIII. törvénycikk kötelezővé tette a magyar nyelv tanítását valamennyi népiskolában és tanítóképző intézetben.
(törvény)
[Részletek...] | [1867-05-22] Kossuth megírta híres nyílt Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen tiltakozott. Szerinte végzetes következményei lehetnek, ha Magyarország sorsát Ausztriához kötik a kiegyezők.
(Fél évszázad múlva Trianon…)
(tilt)
[Részletek...] | [1859-05-22] Arthur Conan Doyle skót író születése (+1930. júl. 7.). A modern bűnügyi regény egyik megteremtője. Írásainak főhőse Sherlock Holmes, a mesterdetektív, aki az éles megfigyelőképesség és a logikus következtetés megtestesítője.
(születés)
[Részletek...] | [1859-05-22] Arthur Conan Doyle skót író halála (szül. 1859. máj. 22.). A modern bűnügyi regény egyik megteremtője. Irásainak főhőse Sherlock Holmes, a mesterdetektív, aki az éles megfigyelőképesség és a logikus következtetés megtestesítője.
(születés)
[Részletek...] | [1856-05-22] [idezet] Pavel Mihajlovics Tretyakov gazdag moszkvai kereskedő megvásárolta gyűjteményének első darabját - N. Silder orosz festő "Kísértés" című képét -, s ezzel megvetette az orosz képzőművészet legjelentősebb múzeumának alapját. 1892-ben Moszkva városának adományozta gyűjteményét.
[Részletek...] | [1850-05-22] Johann Schrammel osztrák hegedűművész és zeneszerző születése (+1893. jún. 17.). A sramli-zene megteremtője.
(születés)
[Részletek...] | [1813-05-22] Richard Wagner német zeneszerző halála (szül. 1813. máj. 22.). A 19. századi zene nagyhatású újítója, a "Gesamtkunst", a zenedráma megalkotója. Irodalmilag, dramaturgilag is nagy igényű szöveg, képzőművészeti alkotás színvonalára emelt díszlet, maga tervezte kosztümök, motívikus szerkesztésű zene, amelyben a zenekar és az énekesek egyenrangú szerepet játszanak. Nibelung-tetralógia, Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok. II. Lajos bajor király támogatásával színházat hozott létre Bayreuthban (1872-1876), s ott azóta is csak Wagner-műveket játszanak. Írt zenekari műveket (Faust-nyitány), oratorikus műveket és dalokat is.
(születés)
[Részletek...] | [1813-05-22] Richard Wagner német zeneszerző születése (+1883. febr. 13.).
Első szimfóniája 1833-ban hangzott el Lipcsében. Főbb művei: A bolygó hollandi, A Rajna kincse, A walkür, Siegfried, Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok, A Ring, Az istenek alkonya.
Valamennyi operájának szövegét maga írta. 1842-ben szász királyi karmester lett. A Tannha:user 1845-ös bemutatója bukást hozott, csak a Liszt Ferenc vezényelte 1850-es weimari előadáson aratott sikert.
Részt vett az 1848-49-es német forradalomban, ezért nyolc évig zürichi emigrációban kellett élnie.
Szeretője lett a sok művét vezénylő Bülow feleségének, Liszt lányának, Cosimának. Miután már három gyerekük született, Cosima elvált férjétől és 1870-ben összeházasodtak.
Művei előadására a megfelelő helyszínt Bayreuthban lelte meg, A tetralógiát 1876-ban mutatták be a Festpsielhausban, a díszletek és a kosztümök is az ő művei voltak. Utolsó művét, a Parsifalt 1882-ben adták elő Bayreuthban.
(születés)
[Részletek...] | [0337-05-22] Flavius Valerius Aurelius Claudius Constantinus római császár halála (szül. 280. körül). A köztudatban ő az, aki államvallássá tette a kereszténységet Rómában.
- + -
A legenda szerint csata előtt a Milvius hídnál keresztény jelképet látott feltűnni az égen – mely egybeesett egy rendkívüli csillagzatnak 312. okt. 10-i feltűnésével - és az “E jelben győzni fogsz” szózatot hallotta, ezért a győzelem után a keresztényüldözést megszüntető türelmi rendeletet adott ki. Valójában ellenfele, Licinius már korábban így rendelkezett, de hát a történelmet nem a vesztesek írják.
Konstantin csak halálos ágyán keresztelkedett meg, annak a hiedelemnek megfelelően, hogy a keresztség lemos minden korábbi bűnt. Volt mit lemosni, pl. Konstantin hatalma érdekében számos rokonát ölette meg, többségüket az államvallási fordulat után:
- Bassianus cézárt, egyik nővére férjét 314-ben,
- Liciniust (Constantia nevű nővérének a férjét) és annak fiát, Licinianust (saját ifjú unokaöccsét) 324-ben,
- második feleségét, Faustát 326-ban (noha 307-ben ezzel a házassággal került be a császári családba, miután eltaszította érte első feleségét, Minervinát),
- apósát, Fausta apját, Maximianust már 310-ben (ezzel nyílt meg előtte az út a legfőbb hatalomhoz),
- Fausta bátyját, Maxentiust 312-ben (ő volt az egyetlen, akit csatában öltek meg),
- első feleségétől, Minervinától született fiát, Crispust 326-ban.
Keresztelkedése előtt még végrendelkezett, hogy fiai tegyék el láb alól testvéreit, akiket felelősnek tartott saját haláláért. A fiúk nem is hibáztak a nagybátyjaiktól és azok családjaitól való megszabadulás tekintetében, így az öröklés kérdése radikálisan leegyszerűsödött. A mészárlástól megmenekült két személy egyike volt Julianus, aki későbbi császársága alatt küzdött a római vallás helyreállításáért, hiszen érthetően kevés csodálatot érzett az effajta kereszténység iránt. (A rövid háttérbe szorítottság után újból államvallássá lett kereszténység emiatt Julianus apostata, azaz hitehagyó melléknévvel látta el a történetírásban.)
(halál)
[Részletek...] |
|
