|
|  | |
12 esemény | [1975-04-13] [idezet]  Libanonban polgárháború robbant ki, amely 15 évig tartott és a valamikor a "Közel-Kelet Svájcának" tartott országot lerombolta, 150 ezer emberéletet követelt.
Libanonban az alkotmányos rend összeomlását nagymértékben az idézte elő, hogy a muzulmán síita populáció a maronita keresztényekhez képest ugrásszerűen megnőtt.
Egy csoport létszámának növekedése politikai, gazdasági, szociális és legfőképpen katonai nyomást gyakorol a népesedési versenybe nem beszálló csoportokra. (Huntington)
(háború)
[Részletek...] | [1919-04-13] Az angol hadsereg 379 erőszakmentes tüntetőt gyilkolt halomra Amritsar-ban (India).
[Részletek...] | [1918-04-13] A francia sajtóban közzétette I.(IV.) Károly osztrák császár (magyar király) 1917 májusi titkos, ún. Sixtus-levelét Clemenceau francia külügyminiszter. Károly békéről próbált tárgyalni a franciákkal 1917 tavaszán, de később mégsem támogatta ígérete szerint a franciák területi igényét, hazugsággal vádolta Clemenceau-t, ezért került sor a publikálásra.
[Részletek...] | [1906-04-13] Samuel Beckett ír születésű, angol és francia nyelven alkotó Nobel-díjas író, költő születése (+1989. dec. 22.). 1938-tól Párizsban élt. A Molloy, a Malone meghal és A megnevezhetetlen (1953) című regényei trilógiát alkotnak. Nevét klasszikus abszurd drámája, a Godot-ra várva (1952) tette világhírűvé.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1906-04-13] Samuel Beckett ír író, költő halála (szül. 1906. ápr. 13.). Nevét klasszikussá vált abszurd drámája, a Godot-ra várva tette világhírűvé. Az irodalmi Nobel-díjat 1969-ben kapta meg "művéért, mely a regény- és drámairodalomban új formákat honosított meg, s az emberi nyomorúság ábrázolásán keresztül az ember felemelkedését kívánja szolgálni."
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1904-04-13] Vaszilij Vasziljevics Verescsagin orosz festő születése (+1904. ápr. 13.).
Katonaként részt vett kora háborúiban, élményeit megfestette. A bolgár-török háború után Párizsba ment, itt készítette legismertebb, a háború kegyetlenségeit döbbenetes erővel ábrázoló festménysorozatát. Ennek legismertebb darabja A Sipka szorosban minden csendes című triptichonja. E képét 1883-ban Budapesten is kiállította. Később Moszkvában telepedett le, az 1812-es napóleoni háború eseményeit festette évekig. Az aknára futott és elsüllyedt Petro-pavlovszk csatahajón vesztette életét.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1899-04-13] Lajtai Lajos zeneszerző halála (szül. 1899. ápr. 13.). Operettjei Az asszonyok bolondja (1923), a Mesék az írógépről, A régi nyár, amelyből a Hol van az a nyár kezdetű dalt ma is éneklik (más dalai is máig népszerűek: Hétre ma várom ..., Legyen a Horváth kertben Budán ..., Jöjjön ki Óbudára ...). 1935-től Nyugat-Európában, 1938-tól Svédországban élt.
(születés)
[Részletek...] | [1863-04-13] [idezet] Vámbéry Ármin először ébredt jurtában, Közép-Ázsiában. A fogyasztói társadalom számára a jurta a távoli múlt, a primitív, nomád életmód tartozéka, pedig valójában ma is használt, nagyon egészséges lakóhely. Vámbéry így írt naplójába ezen a reggelen: "Az édes álom s a könnyű épület, mely alatt voltam, egészen fölfrissítettek és megkönnyítettek, s az újdonság ingere annyira gyönyörködtetett, hogy örömöm határtalannak tetszett."
[Részletek...] | [1833-04-13] Révai Sámuel könyvkereskedő és könyvkiadó halála (szül. 1833. ápr. 13.). A híres Révai-kiadó és a Magyar Könyvkereskedők Országos Egyesületének alapítója.
(születés)
[Részletek...] | [1748-04-13] Joseph Bramah angol feltaláló halála (szül. 1748. ápr. 13.). Számos találmánya közül (lopásbiztos zár, amit csak 67 év múlva 50 órai munkával sikerült feltörni, hidraulikus sajtológép, sörpalackozó gép, bankjegysorszámozó nyomdagép) a vízöblítéses WC vált ökológiai jelentőségűvé:
ami nélkülözhetetlen tápanyag-visszapótlás a talajnak, az szennyezés a víznek.
(Amikor egy területen a vizilovak túlszaporodnak, vagy aszály miatt a terület eltartóképessége csökken, az egész állomány kipusztulhat, mert az ürülékükkel túlszennyezett vízben számukra mérgező vörösalga szaporodik el.)
(születés, találmány)
[Részletek...] | [1695-04-13] Jean de La Fontaine francia író halála (szül. 1621. júl. 8.). Állatmeséiben éles iróniával bírálta kora erkölcseit és az emberi gyarlóságokat. Sokat merített Aiszóposz állatmeséiből, de fő művével, 12 kötetes meséivel eredeti költészeti formát teremtett. Az első hat könyv jobbára a rövid, hagyományos példákat követte, majd a későbbiekben a műfajt szatírikus színezettel ötvözte, amely idilli, elégikus, végül politikai töltetű lett. Felhívta a figyelmet az állatok intelligenciájára is.
- + -
Aesopus (Aiszóposz) i. e. 620 körül született Sardisban (a görög Samos szigeten), vagy talán Cotiaeum-ban, Phrygia fővárosában. Rabszolgaként élt Samos szigetén, de bölcsessége és ékesszólása miatt gazdája felszabadította. A hagyomány szerint Athénban a kisemberek védője lett és meséivel leleplezte a zsarnokok igazságtalanságát. Az athéni uralkodó Peisistratus, aki a szólásszabadság esküdt ellensége volt, i. e. 560-ban halálra ítélte a Delphi Jósda megszentségtelenítésének vádjával, és levetették egy szikláról Hypaniaban.
Noha a hagyomány szerint torz, rút és beszédhibás ember volt, Plutarchos szerint az athéni nép emlékművet emelt a tiszteletére. Herodotos, Aristophanes, Platon, Xenophon és Aristoteles is beszél róla. Életrajza először „A filozófus Xanthus és rabszolgája, Aesopus könyve” című kötetben jelent meg. Összegyűjtött meséi már i. e. 300 körül megvoltak az Alexandriai Könyvtárban. Latinra egy Phaedrus nevű görög rabszolga fordította, más indiai és líbiai mesékkel együtt. Sokak meséi számára szolgált mintául, pl. Jonathan Swift, Benjamin Franklin, Leo Tolsztoj, Oscar Wilde.
(halál)
[Részletek...] | [1695-04-13] Jean de La Fontaine francia író születése (+1695. ápr. 13.). Írt elégiákat, színműveket, de népszerűségét állatmeséinek (fabuláinak) köszönheti. A mesékbe szőve éles iróniával bírálta kora társadalmi erkölcseit, az emberi gyarlóságokat.
(Az ember sok szerepet fölvenni képes lény, ezért az emberiség önmagában szinte egy teljes élővilágot, sokezer (nem-genetikai értelemben vett) mém-fajt alkot. Az állatmesék nem csupán allegóriák, hanem a valóságot mutatják be: az emberek különböző csoportjainak, szubkulturáinak különböző megélhetési, védekezési, szaporodási, rejtőzési, megtévesztési, környezetalakítási stb. stratégiái vannak.)
(halál)
[Részletek...] |
|
