|
|  | |
28 esemény | [2003-04-08]  Taras Protsyuk, a Reuters ukrán újságírója, és Jose Couso, a Telecinco operatőre meghalt, hárman megsebesültek, amikor egy amerikai tank belőtt a bagdadi Palestine Hotel 15. emeletére, ahol sok külföldi újságíró lakott.
(2003-ban 42 sajtómunkatársat öltek meg a világon, ebből 19-et Irakban. 2004-ben már június első hetéig 59 ilyen gyilkosság történt, ebből 30 Irakban, s ennek negyedét az amerikai hadsereg okozta.
A Bizottság az Újságírók Védelmére – CPJ – nyilvántartása szerint az elmúlt tíz évben 347 tudósító vesztette életét munka közben, kilencven százalékuk saját hazájában, nem háborús körülmények közt, miközben valamely forró témának igyekezett utánajárni. A tetteseket csak az esetek 6 %-ában találták meg.)
(háború)
[Részletek...] | [1997-04-08] Az Országgyűlés elfogadta a polgári szolgálatról szóló törvényt. Először szabályozták külön törvényben, a hadkötelezettséggel teljesen egyenrangúan a katonáskodást elutasító állampolgárok számára biztosított lehetőséget.
(törvény)
[Részletek...] | [1990-04-08] [idezet] Az "Érted vagyok" (Exodus 3,14) folyóirat indulása. bocs.hu
- + -
S ha megkérdezik,
hogy mi a neve annak az Istennek, aki küldött?
Én vagyok, aki Van
A Lét pedig Szeretet.
Szeretetközösség vagyok.
Számodra az érted-lét vagyok
Érted vagyok.
(Kivonulás könyve 3.14 után szabadon)
[Részletek...] | [1984-04-08] Pjotr Leonyidovics Kapica szovjet atomfizikus, akadémikus születése (+1984. ápr. 8.). Fizikai Nobel-díjat kapott 1978-ban megosztva az alacsony hőmérsékletek fizikája terén végzett, úttörő jellegű kutatásaiért. A Pugwash-konferenciák (1995-ben Béke Nobel-díjat kapott tudósmozgalom az atomfegyverek betiltásáért) egyik kezdeményezője.
(halál, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...] | [1978-04-08] Rónay György író, költő, műfordító születése (+1978. ápr. 8.). A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott, Baumgarten-díjat (1942) és József Attila-díjat (1967) kapott, 1945-től a Vigilia szerkesztő bizottságának tagja, 1969-től haláláig felelős szerkesztője volt. Fő műve a Keresztút című regénye, amely 1937-ben jelent meg, és olyan vihart kavart, hogy utána egy ideig csak álnéven publikálhatott. Számos európai nyelvből fordított.
- + -
Szerb Antal így ír a regényről a Nyugatban (1938/3. szám, Figyelő rovat):
„Rónay György regénye a szektások világába visz, könyve istenkereső regény, mint a múlt század nagy regényei, két isten harcol benne a faluért, a papoké és a szektásoké. Előtte Móra Ferenc súrolta ezt a témát, de még mikszáthi hagyomány nyugodalmas hangján.
A regény másik problémája is vallási természetű, de még sokkal kényesebb vagy kényelmetlenebb, mint a szektások ügye: a katolikus papi élet kérdéseit bolygatja meg. A regény hőse egy katolikus pap gyermeke, középponti témája a nagyrahivatott pap szörnyű vergődése a bűntudat hálójában, az asszony társadalmi helyzetének kínjai és a fiú küzdelme önmagával, hogy ilyen tehertétel dacára megtalálja útját Krisztushoz és Egyházához. Nyers őszintesége e körül a téma körül úgy tudom hivatalos katolikus részről bizonyos ellenérzést váltott ki — de mindazok a vádak, amelyek Rónay könyvét illetik, ugyanilyen mértékben sújthatnák az új francia katolikus irodalom nagyjait is — akikre pedig oly büszkén szokás hivatkozni, — elsősorban az immár mintaképpé vált Mauriacot.”
(halál)
[Részletek...] | [1978-04-08] Rónay György költő, író, műfordító halála (szül. 1913. okt. 8.). A Nyugat nemzedékének képviselője, 1945-től a Vigilia szerkesztő bizottságának tagja, 1969-től haláláig felelős szerkesztője volt. Fő műve a Keresztút című regénye, amely 1937-ben olyan vihart kavart, hogy utána csak álnéven publikálhatott.
Műfordítói munkássága szinte minden európai nyelvre kiterjedt, külön érdeme, hogy Rimbaud verseit elsőként ő ismertette meg a magyar olvasókkal. Jelentősek a műfordítás elméleti kérdéseiről írott esszéi is.
(halál)
[Részletek...] | [1973-04-08] Pablo Picasso spanyol festő születése (+1973. ápr. 8.).
Legismertebb képe a háború szörnyűsége ellen tiltakozó Guernica.
(háború, halál, tilt)
[Részletek...] | [1973-04-08] Pablo Picasso spanyol festő, grafikus, szobrász halála (szül.: 1881. okt. 25.). A kubizmus egyik atyja.
Minden alkotása - legyen az hatalmas, szimbolikus, politikai tendenciájú vászon, mint a Guernica, könnyed antik szépségű rajz, mint az Ovidius-illusztrációk, kubista programkép, mint a lágy színharmóniájú Harlequin, ragasztott papír, vemhes kecskét ábrázoló szobor, dekoratív kerámia vagy a béke jelképeként rajzolt fehér galamb - magán viseli a spanyol temperamentumú, az egyik pillanatban a fasizmus ellen heroikusan küzdő, tragédiát látó, a másik pillanatban bohócként kacagó művész hallatlanul sokrétű egyéniségének jegyeit.
(halál)
[Részletek...] | [1938-04-08] Kofi Annan Nobel-békedíjas ghanai diplomata születése Aranypart fante törzsének főnöki családjában. 1962-től az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Menekültügyi Főbiztosság és Hivatal (UNHCR) és más ENSZ-adminisztrációk alkalmazottja. 1993-tól 1995-ig az ENSZ békefenntartó műveletekért felelős főtitkár-helyettese volt. 1996. december 17-én az egyiptomi Butrosz Gáli utódjaként, első fekete-afrikaiként az ENSZ hetedik főtitkárává választották. 2001-ben neki és az általa vezetett ENSZ-nek ítélték oda a Nobel-békedíjat az emberi jogokért és a globális konfliktusok rendezése érdekében kifejtett erőfeszítésekért.
[Részletek...] | [1919-04-08] Eötvös Loránd báró, fizikus, akadémikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter születése (+1919. ápr. 8.). Legismertebb találmánya a gravitációs tér térbeli változásának mérésére szerkesztett torziós inga.
(Találmányait nem szabadalmaztatta.)
(halál, találmány)
[Részletek...] | [1919-04-08] Eötvös Loránd báró fizikus, akadémikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter halála (szül. 1848. júl. 27.). Eistein a fizika egyik fejedelmének nevezte. Találmányait (legismertebb a gravitációs tér mérésére szerkesztett torziós inga) nem szabadalmaztatta, hanem ellenszolgáltatás nélkül tette az emberiség közkincsévé.
(halál, találmány)
[Részletek...] | [1916-04-08] Sylvia Pankhurst az I. világháború közepén demonstrációt szervezett Londonban a hadkötelezettség ellen.
(háború)
[Részletek...] | [1897-04-08] Leövey (Löwey) Klára pedagógus, publicista halála (szül. 1821. márc. 25.). A magyar nőnevelés egyik úttörője. 1846-tól Teleki Blanka pesti nőnevelő intézetében volt tanítónő, majd 1849 elején Debrecenben sebesülteket ápolt, majd a bujdosókat segítette. Erdélyben lett nevelőnő, de hazafias tetteiért elfogták, 5 évi várfogságra ítélték és Teleki Blankával a kufsteini várbörtönben raboskodott. Szabadulása után Máramarosszigeten leánynevelő intézetet alapított.
(halál)
[Részletek...] | [1883-04-08] Supka Géza régész, publicista születése. Kezdeményezésére rendezték meg 1929-ben az első könyvnapot.
(születés)
[Részletek...] | [1875-04-08] Megalakult Budapesten, a Nemzeti Lovardában a Magyar Atlétikai Club.
[Részletek...] | [1873-04-08] Alfred Paraf szabadalmaztatta a margarin receptjét.
[Részletek...] | [1870-04-08] A Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézetet alapító királyi rendelet aláírása.
(aláírás)
[Részletek...] | [1860-04-08] Széchenyi István gróf halála (szül: 1791. szept. 21.). Ő volt az első főrend, aki 1825-ben az országgyűlés felső házában anyanyelvén szólalt fel. 1825-ben birtokainak egy évi jövedelmét (60 000 Ft) felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására. Programadó műve, a Hitel 1830-ban jelent meg.
Nemzeti Casinót hozott létre birtokostársainak társalgási helyszínt teremtve, selyemhernyót tenyésztett, Tiszát szabályozott, a Balatonon gőzhajózást indított el, Vaskaput építtetett az Al-Dunánál, majd 1838-ban hozzálátott főművéhez, a Lánchíd létrehozásához.
1848 őszén elvonult Döbling-i magányába, ahol később a Bach-rendszert ostorozó írása következtében rendőri zaklatásoknak volt kitéve. Megfenyegették, hogy áthelyezik a bolondok házába, ezek hatására választotta a halált.
(halál)
[Részletek...] | [1860-04-08] gróf Széchenyi István születése (+1860. ápr. 8.).
(halál)
[Részletek...] | [1848-04-08] Gaetano Donizetti olasz zeneszerző halála (szül. 1797. nov. 29.). 1816-1844 között 74 operát írt: Szerelmi bájital, Lammermoori Lucia, Don Pasquale. Számos oratóriumot, kantátát, himnuszt és egyházzenei művet is írt.
(halál)
[Részletek...] | [1846-04-08] Vásárhelyi Pál vízmérnök, akadémikus halála (szül. 1795. márc. 25.). A Tisza-szabályozás tervének elkészítője, Széchenyi István műszaki tanácsadója volt.
(Más, pl. olasz vízmérnöki tervekkel szemben túl szűkre szabta a Tiszának hagyott csatornát. A földesurak föld-mohóságukban itt-ott még ennél is beljebb építtették a gátakat.
Tőle függetlenül a Balatont is le akarta csapolni a föld-mohóság, a vármegyék és Bécs is jóváhagyta a terveket, csak a pénzhiánynak köszönhetjük, hogy ma van Balaton.)
(halál)
[Részletek...] | [1835-04-08] Wilhelm von Humboldt német nyelvtudós halála (szül. 1767. jún. 22.). A német művelődésügy egyik úttörője, 1810-ben az ő kezdeményezésére hozták létre Berlinben a később róla elnevezett Humboldt Egyetemet.
(halál)
[Részletek...] | [1835-04-08] Wilhelm von Humboldt német államférfi, nyelvtudós születése (+1835. ápr. 8.). A német művelődésügy egyik úttörője. 1810-ben az ő kezdeményezésére hozták létre Berlinben a később róla elnevezett Humboldt Egyetemet.
(halál)
[Részletek...] | [1817-04-08] Laborfalvi Róza színésznő születése (+1886. nov. 20.). Jókai Mór felesége volt. Tehetsége az első pesti Nemzeti Színháznál bontakozott ki. Ő volt a természetes színpadi beszéd első, tudatos magyar művelője.
(születés)
[Részletek...] | [1817-04-08] Laborfalvi Róza színésznő halála (szül. 1817. ápr. 8.). Tehetsége az első pesti Nemzeti Színháznál bontakozott ki, amelynek kezdettől fogva, 1837-től tagja volt. 1869-ben visszavonult a Nemzetiből, s attól kezdve sokat szerepelt vidéken. Jókai Mór volt a férje.
(születés)
[Részletek...] | [1770-04-08] Báró Simonyi József (Simonyi óbester) császári ezredes születése Hajdúszoboszlón (+1832. aug. 23.). A magyar katonatörténet legendás alakja, a napóleoni háborúk során emelkedett vitézsége és rátermettsége révén egyszerű huszárból ezredessé (obester) és báróvá. A békeidőkben azonban már nem találta helyét, kegyetlensége miatt 1823-ban felfüggesztették parancsnoki tisztségéből, végül minden rangjától és címétől megfosztották, várfogságra ítélték és Aradon a börtönben halt meg.
1822-ben az ő kezdeményezésére épült az első fürdő Debrecenben, amit emléktábla és a Nagyerdőbe vezető főút neve örökít meg.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1614-04-08] El Greco (Domenico Theotocopuli) krétai születésű spanyol festő és szobrász halála (szül. 1541). A reneszánsz és a barokk közötti átmeneti időszak egyik legnagyobb alakja volt.
(halál)
[Részletek...] | [1431-04-08] Francois Villon francia költő születése (+1463. után). A középkor költészeti hagyományaiból reneszánsz jellegű személyes lírát teremtett. Legismertebb művei a Nagy Testamentum és a Kis Testamentum, valamint a balladái.
[Részletek...] |
|
