|
22 esemény |
[1980-01-04]  Elefántcsont-csempészek meggyilkolták George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét, aki folytatta a természetvédelmi munkát azután is, hogy 1980. jan. 4-én szőrmecsempészek meggyilkolták Kenyában feleségét, az afrikai macskaféle nagyragadozók kutatóját és védelmük megszervezőjét.
[Részletek...] |
[1980-01-04] Szőrmecsempészek meggyilkolták Kenyában Joy Adamsont, az afrikai macskaféle nagyragadozók kutatóját és védelmük megszervezőjét.
[Részletek...] |
[1965-01-04] Thomas Stearns Eliot Nobel-díjas (1948) amerikai származású angol költő, író halála (szül. 1888. szept. 26.). 1939-ben adták ki Macskák könyve című kötetét, amelynek verseire Andrew LLoyd Webber komponált világhírű musicalt.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1965-01-04] Thomas Stearns Eliot irodalmi Nobel-díjas (1948) amerikai származású angol költő, író, kritikus születése (+1965. jan. 4.). Gyilkosság a székesegyházban c. drámájában Thomas Becket angol érsek meggyilkolásának történelmi esetét dolgozta fel.
(A király a püspöki karral vívott szüntelen hatalmi harcban egy huszárvágással legjobb barátját és ivócimboráját teszi meg canterbury érsekké, rákényszerítve a püspökökre az új főnököt. Becket azonban új pozíciójának felelősségét átérezve megtér. Az evangéliumi értékeket képviselő érsek mind a király, mind a hatalmi egyház számára elviselhetetlenné válik, így a korábbi ellenségek összefogva meggyilkoltatják.)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1960-01-04] Albert Camus Nobel-díjas (1957) francia író, esszéista születése (+1960. jan. 4.). "...mélyreható komolysággal világítja meg az emberi lelkiismeret problémáit korunkban."
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1960-01-04] Albert Camus francia író halála (szül. 1913. nov. 7.). Legfőbb műve a Közöny, legolvasottabb regénye A pestis. Az irodalmi Nobel-díjat 1957-ben kapta "jelentős irodalmi tevékenységéért, amely mélyreható komolysággal világítja meg az emberi lelkiismeret problémáit korunkban".
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1958-01-04] Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, állattani gyűjtő, író halála (szül. 1881. okt. 10.). Hatszor kereste fel Afrika keleti részének Egyenlítő vidéki, állatföldrajzi szempontból leggazdagabb és legértékesebb területeit. Gyűjtött és vadászott a Kilimandzsáró környékének őserdeiben, a Viktória-Nyanza partvidékén, Ugandában. Az első világháború kitörésekor internálták és Indiába toloncolták, ahonnan csak a háború befejezése után, 1919-ben szabadult. Ezután még kétszer tért vissza Ugandába. Több mint 60 ezer példányból álló anyagot hozott haza útjairól a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A gyűjtemény mintegy 300 új állatfajt tartalmaz, közel negyvenet róla neveztek el. Szerkesztője volt a Nimród című vadászújságnak. Élményeiből több irodalmi értékű könyvet írt, melyek máig népszerűek.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1947-01-04] [idezet] Megjelent a Der Spiegel első száma. Kiadója és főszerkesztője Rudolf Augstein (1923-2002), akit a Hannovert megszállva tartó brit katonai hatóságok korábban a németek politikai átnevelésére bíztak meg hetilap készítésével, de rendre megszegte a katonai cenzúra szabályait és végül önálló lapot indított.
1962-ben 103 napig volt letartóztatásban államtitok-sértés vádjával egy a német hadseregről közölt cikke miatt, de Adeanauer kancellár hiába szónokolt hazaárulásról a parlamentben, végül kiengedték és a hadügyminiszternek kellett az eset miatt lemondania.
2000-ben Németországban az évszázad újságírójának választották, és elnyerte a Nemzetközi Sajtóintézet "A sajtószabadság hőse" díját.
(megjelent)
[Részletek...] |
[1919-01-04] A Népbiztosok Tanácsának az elnök, Lenin által aláírt határozata: Vallásos meggyőződés alapján felmentés adható a hadkötelezettség alól.
(Valójában a cári időkben bevett gyakorlat folytatása volt. Sztálin 1939-ben megszüntette ezt a lehetőséget.)
[Részletek...] |
[1900-01-04] James Bond amerikai ornitológus halála (szül. 1900. jan. 4.). Madármegfigyelőként expedíciókat vezetett az Amazonas vidékén, majd a Karibi-térségben.
Nevét barátja, Ian Fleming tette világszerte ismertté azzal, hogy "kölcsönvette" azt és kémregényeinek híres szereplőjét, a 007-es ügynököt nevezte el róla. Fleming szintén felajánlotta nevét Bond számára, mondván: ha az felfedezne egy ronda madárfajt, akkor nevezze el nyugodtan flemingnek. Bond majdnem 90 évig élt, de egy madarat sem talált rondának...
(születés)
[Részletek...] |
[1900-01-04] Ian Lancaster Fleming angol író születése (+1964. aug. 12.). A kémelhárításnál szerzett tapasztalataiból merítette az ötleteket híres Bond-kémregényeihez. Az első 1953-ban jelent meg, további 11-et írt, s szinte valamennyit megfilmesítették.
A 007-es ügynök nevét barátjától, James Bond amerikai ornitológustól (1900. jan. 4. – 1989. febr. 14.) kölcsönözte. Fleming cserébe felajánlotta nevét Bond számára, mondván: ha az felfedezne egy ronda madárfajt, akkor nevezze el nyugodtan flemingnek. De Bond hosszú élete, dél-amerikai és karibi madármegfigyelő expedíciói során egy madarat sem talált rondának...
[Részletek...] |
[1878-01-04] Bulgáriában véget ért a 450 éves török uralom az orosz-török háború végén. Egy kozák felderítő osztag tépte le a Porta hatalmát jelképező zászlót Szófiában a török kormányzósági épület homlokzatáról.
(háború)
[Részletek...] |
[1873-01-04] Bernát Gáspár író, újságíró halála (szül. 1810. jún. 26.). Nevét anekdotái és humoros írásai tették országosan ismertté. Minden lapban publikált, bár kortársak szerint elmeszüleményei, tromfjai élőszóban hatottak igazán. "Humorista" volt, anekdotázó és adomázó, cinikus magatartásával és ötleteivel műfajt teremtett: a "gazsiádákat". Önjellemzése szerint soha nem szaladt, nem gorombáskodott, nem nevetett, nem hízelkedett - és nem fizetett. Leghíresebbek Józsa Gyuri anekdotái, és a Bach-huszárokat kifigurázó apróságai.
(halál)
[Részletek...] |
[1869-01-04] Lyka Károly Kossuth-díjas művészettörténész, festő halála (szül. 1869. jan. 4.). A magyar művészképzés átszervezője. Kiemelkedő az utolsó 150 év magyar művészetét tárgyaló nagyszabású monográfia-sorozata.
(születés)
[Részletek...] |
[1863-01-04] Apáthy István zoológus, akadémikus születése (+1922. szept. 27.). 1909-ben Kolozsvárott az akkori európai színvonalat is meghaladó állattani intézetet létesített. Tőle származik az idegingerület vezetésének ún. kontinuitás (folyamatosság) tana. Érdeme volt a mikrotechnika fejlesztése. Kísérletet tett a férgek rendszertani osztályozására. Szépirodalommal és publicisztikával is foglalkozott. Egyik alapítója volt a Társadalomtudományi Társaságnak.
(születés)
[Részletek...] |
[1849-01-04] Franz Xaver Gabelsberger német minisztériumi hivatalnok születése (+1849. jan. 4.). A gyorsírás rendszerének megalapítója.
(halál, megalapít)
[Részletek...] |
[1840-01-04] Liszt Ferenc a pesti Nemzeti Színházban hangversenyt adott a színház javára. A zongoraművésznek a nemzet hálájának és hódolatának jeléül átadtak egy magyar díszkardot.
(Szép, szép, hogy klimparírozni tud, de azért az ősi magyar erényekben is fejleszthetné magát egy kicsit... :-))
[Részletek...] |
[1813-01-04] Sir Isaac Pitman, a gyorsírás brit feltalálójának születése (+1897. jan. 12.). Tanári állásából elbocsátották, mert csatlakozott egy új (swedenbogárius) egyházhoz. A gyorsírás és a helyesírási reform szakembere lett. 1840-ben megjelent a Phonography című könyve, amelyet sok kiadás követett. Bathban létrehozta a Fonetikai Intézetet, 1842-ben megjelentette a Phonetic Journal (Fonetikai Napló) című szakfolyóiratát. 1894-ben lovaggá ütötték.
(megjelent, születés)
[Részletek...] |
[1809-01-04] Louis Braille francia feltaláló, a Braille-írás kidolgozójának halála (szül. 1809. jan. 4.). A párizsi Vakok Intézetének világtalan tanára 1829-ben alkotta meg a vakok által ma is használt pontrendszerű Braille-írást. A jelek 2 pont szélesek, 3 pont magasak és kidomborodnak a papír síkjából.
(születés)
[Részletek...] |
[1643-01-04] [sms] Newton szül. 1878:450 éves török uralom vége Bulgáriában. 1958:+Kittenberger Kálmán. 1960:+Camus.
[Részletek...] |
[1643-01-04] Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász születése (+1727. márc. 31.). Cambridge-ben tanított, majd közel 25 évig volt a Royal Society elnöke. Megalkotta a tömegvonzás, a gravitáció törvényét, s erre vezette vissza a bolygók mozgását és az ár-apály jelenséget is. Kiszámította a Hold gyorsulását, kimutatta, hogy a fehér fény a szivárvány színeire bontható. Kidolgozta a differenciál- és integrálszámítást. Megalapozta a klasszikus elméleti fizikát. Fő műve az Optika két kötete és a Philsosophiae Naturalis Principia Mathematica.
(születés, törvény)
[Részletek...] |
[1643-01-04] Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász halála (szül. 1643. jan. 4.). Kiszámította a Hold gyorsulását és kimutatta, hogy a fehér fény a szivárvány színeire bontható. Kidolgozta a differenciál- és integrálszámítást, valamint az egyetemes tömegvonzás törvényét, a bolygórendszer kialakulását is a gravitációval indokolta. A mechanika általa alkotott és az ő nevét viselő alaptörvényeivel megalapozta a klasszikus elméleti fizikát.
(születés, törvény)
[Részletek...] |
