|
|  | |
Találatok száma: 231 | [2005-08-31]  Joseph Rotblat halála (szül. 1908. nov. 4.). Béke Nobel-díj 1995-ben a nukleáris fegyverek politikai szerepének csökkentéséért és hosszú távon betiltásukért tett erőfeszítéseiért, közösen a Pugwash konferencia a tudományról és világügyekről (Pugwash Conferences on Science and World Affairs, 1957, Kanada) mozgalommal, melynek 1957-73 titkára, 1988-tól elnöke volt.
A második világháború idején fizikusként dolgozott az amerikai atombombát megvalósító Manhattan-terven, azonban 1944-ben morális alapon otthagyta azt, ugyanis ekkorra világossá vált, hogy Németország képtelen lesz nukleáris fegyvert el?állítani.
? volt az utolsó él? aláírója az 1955-ös Russel-Einstein nyilatkozatnak, melyben kimagasló tudósok álltak ki a nukleáris fegyverek nélküli világ mellett.
(háború, halál, konferencia, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...] | [2005-08-31] Joseph Rotblat születése (+2005. aug. 31.). Béke Nobel-díj 1995-ben a nukleáris fegyverek politikai szerepének csökkentéséért és hosszú távon betiltásukért tett erőfeszítéseiért, közösen a Pugwash konferencia a tudományról és világügyekről (Pugwash Conferences on Science and World Affairs, 1957, Kanada) mozgalommal, melynek 1957-73 titkára, 1988-tól elnöke volt.
(halál, konferencia, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...] | [2003-07-17] Egy ukrán hadgyakorlat során „eltévedt” föld-levegő rakéta lelőtte a Siberian Airlines utasszállító gépét, amely Tel-Avivból Novoszibirszkbe ment. Az utasok közt öt izraeli mikrobiológus is meghalt, akik egy orosz tudományos laboratóriumba utaztak.
Két év alatt 25 híres mikrobiológus halt meg rejtélyes körülmények közt a világon. A fenti öt mellett másik öt repülőgép-szerencsétlenségekben (pl. a 63 éves amerikai Steven Mostow fertőző-betegség specialista saját kisrepülőgépének levált az egyik motorja), ötöt a lakásukba betörők öltek meg, egyet megkéseltek, négyet lelőttek. Pl. a 24 közt az egyetlen nőt, dr. Tanya Holzmayer San Francisco-i virológust egy soha meg nem rendelt pizzaszállító csöngetett ki otthonából és a lépcsőházban lesben álló volt kollégája lőtte le. Egy szakértő a laboratóriumának zsilipkamrájában halt meg szénmonoxidtól, egyet elgázoltak, egy harvardi professzor, Don Wiley pedig „leszédült” egy Missisipi fölötti hídról.
Ketten öngyilkosok lettek. Egyikük az angol David Kelly biológiai-fegyver szakértő, 2003. júl. 17-én, miután munkahelye, az angol hadügyminisztérium bedobta a köztudatba a nevét, mint aki a BBC forrása volt a kormány iraki fegyverdossziéjának ’feltupírozását’ leleplező tudósításokhoz.
- - - - - -
Assisi Szent Ferenc, az ökológia védőszentjének ünnepe.
- + -
...Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfôképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja
és aki reánk deríti a te világosságod.
És szép ô és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.
Áldjon, Uram téged Hold nénénk
és minden csillaga az égnek;
Ôket az égen alkotta kezed fényesnek,
drágaszépnek!
Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,
Levegô, felhô, jó és rút idô,
kik által élteted minden te alkotásodat.
Áldjon, Uram, tégedet Víz hugunk,
oly nagyon hasznos ô,
oly drága, tiszta és alázatos.
Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ô és erôs, hatalmas és vidám.
Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad.
És mindennemű gyümölcsöt terem,
füveket és színes virágokat.
Áldjon, Uram téged minden ember,
ki szerelmedért másnak megbocsát.
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tôled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldjon, Uram, nôvérünk, a testi halál,
Aki elôl élô ember el nem futhat...
(Assisi Szt. Ferenc: Naphimnusz - részlet)
- - - - - -
Nagybörzsönyi Erdei Vasút napja (infó: 27-378025)
Marosvásárhelyi Kisvasút napja (infó: +40-744-528206)
- - - - - -
Nemzetközi madármegfigyelő napok (október első hétvégéje)
Infó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, www.mme.hu 275-6247 [email protected]
[Részletek...] | [2002-10-15] Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus halála (szül. 1893. szept. 16.).
1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt.
- + -
"Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával (modern orvostudomány) születésszabályozás nélkül."
(Szent-Györgyi Albert: Kis katekizmus)
- + -
Az ENSZ 2002. okt. 15-i jelentése szerint a világ kb. egymilliárd házaspárjának egyharmada még mindig nem végez semmiféle családtervezést (főleg az oktatás és az eszközök hiánya, valamint a vallási és patriarhális uralom miatt).
Az ENSZ Népesedési Alapja (The United Nations Population Fund, UNFPA) becslése szerint a munkájukhoz adott minden ezer dollár segít megelőzni 360 nemkívánt gyermek megszületését, 150 abortuszt, 1 anya halálát, 11 csecsemő halálát, 14 (1-5 éves) gyermek halálát.
Az USA jelenlegi kormánya a saját korábbi ígéretét megszegve visszavont 34 millió dollár támogatást az UNFPA-tól.
A történelem eddigi legnagyobb létszámú generációja lép most termékeny korba.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [2002-08-15] Balogh János Széchenyi- és Kossuth-díjas zoológus, akadémikus születése (+2002. aug. 15.). A Corvin-lánc kitüntetettje. Egyetemi tanárként az MTA Botanikai és Ökológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, állatrendszertannal, ökológiával, talajzoológiával és zoocönológiával foglalkozott. 1963-78 között 28 tengerentúli expedíciót vezetett. Kutatási területe a trópusi őserdők nagyrészt ismeretlen talajfaunája. 1959-től rádiós sorozatokat írt, két televíziós sorozat szerzője, illetve tudományos tanácsadója volt. Ismertebb művei: A zoocönológia alapjai (1952), Haldokló őserdők nyomában (1984), Megsebzett bolygó (1980), Érdekes szigetek (1982).
(halál)
[Részletek...] | [2001-10-04] Egy ukrán hadgyakorlat során „eltévedt” föld-levegő rakéta lelőtte a Siberian Airlines utasszállító gépét, amely Tel-Avivból Novoszibirszkbe ment. Az utasok közt öt izraeli mikrobiológus is meghalt, akik egy orosz tudományos laboratóriumba utaztak.
Két év alatt 25 híres mikrobiológus halt meg rejtélyes körülmények közt a világon. A fenti öt mellett másik öt repülőgép-szerencsétlenségekben (pl. a 63 éves amerikai Steven Mostow fertőző-betegség specialista saját kisrepülőgépének levált az egyik motorja), ötöt a lakásukba betörők öltek meg, egyet megkéseltek, négyet lelőttek. Pl. a 24 közt az egyetlen nőt, dr. Tanya Holzmayer San Francisco-i virológust egy soha meg nem rendelt pizzaszállító csöngetett ki otthonából és a lépcsőházban lesben álló volt kollégája lőtte le. Egy szakértő a laboratóriumának zsilipkamrájában halt meg szénmonoxidtól, egyet elgázoltak, egy harvardi professzor, Don Wiley pedig „leszédült” egy Missisipi fölötti hídról.
Ketten öngyilkosok lettek. Egyikük az angol David Kelly biológiai-fegyver szakértő, 2003. júl. 17-én, miután munkahelye, az angol hadügyminisztérium bedobta a köztudatba a nevét, mint aki a BBC forrása volt a kormány iraki fegyverdossziéjának ’feltupírozását’ leleplező tudósításokhoz.
- - - - - -
Assisi Szent Ferenc, az ökológia védőszentjének ünnepe.
- + -
...Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfôképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja
és aki reánk deríti a te világosságod.
És szép ô és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.
Áldjon, Uram téged Hold nénénk
és minden csillaga az égnek;
Ôket az égen alkotta kezed fényesnek,
drágaszépnek!
Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,
Levegô, felhô, jó és rút idô,
kik által élteted minden te alkotásodat.
Áldjon, Uram, tégedet Víz hugunk,
oly nagyon hasznos ô,
oly drága, tiszta és alázatos.
Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ô és erôs, hatalmas és vidám.
Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad.
És mindennemű gyümölcsöt terem,
füveket és színes virágokat.
Áldjon, Uram téged minden ember,
ki szerelmedért másnak megbocsát.
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tôled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldjon, Uram, nôvérünk, a testi halál,
Aki elôl élô ember el nem futhat...
(Assisi Szt. Ferenc: Naphimnusz - részlet)
- - - - - -
Nagybörzsönyi Erdei Vasút napja (infó: 27-378025)
Marosvásárhelyi Kisvasút napja (infó: +40-744-528206)
- - - - - -
Nemzetközi madármegfigyelő napok (október első hétvégéje)
Infó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, www.mme.hu 275-6247 [email protected]
[Részletek...] | [2001-09-26] A Vatikán jóváhagyta állati szervek, szövetek és sejtek átültetését emberi szervezetbe.
(Hogy kissé későn, hiszen már széleskörűen és régóta alkalmazzák? Nagyon fontos az óvatosság elve, hogy az új tudományos lehetőségek, üzleti fogások, mérnöki megoldások, politikai döntések hatásait nagyon szigorúan, alaposan és hosszan vizsgáljuk. Persze több-kevesebb bolondság mindenhol keveredik a bölcsességbe. Maguknak a vallási előírásoknak, tiltásoknak és támogatásoknak a lényegtelen, jótékony vagy katasztrófális hatását is vizsgálni kell.)
(tilt)
[Részletek...] | [1997-06-25] Jacques-Yves Cousteau francia oceanográfus halála (szül. 1910. jún. 11.). Calypso nevű hajóján 1952-től számos tudományos expedíciót vezetett a világtengereken, s az általa kifejlesztett víz alatti filmezési eljárással a kutatás mellett filmeket is forgatott. Az 1960-as évektől figyelme egyre inkább a környezetvédelem felé fordult, már akkor felemelte a szavát a tengerek tisztaságáért, amikor az ökológia még a gyermekkorát élte. Legnagyobb érdeme a tudományos életben oly gyakran lenézett népszerűsítő tevékenység volt: minden ismeretét azonnal közkinccsé tette.
(halál)
[Részletek...] | [1997-06-25] Jacques-Yves Cousteau francia óceanográfus születése (+1997. jún. 25.). Calypso nevű hajóján 1952-től számtalan tudományos expedíciót vezetett, beutazta a világtengereket. Kutatásai közben - az általa kifejlesztett víz alatti filmezési eljárással - filmeket is forgatott. Az 1960-as évektől figyelme egyre inkább a környezetvédelem felé fordult, már akkor felemelte a szavát a tengerek tisztaságáért, amikor az ökológia még a gyermekkorát élte. Legnagyobb érdeme a tudományos életben oly gyakran lenézett népszerűsítő tevékenység volt: minden ismeretét azonnal közkinccsé tette.
(halál)
[Részletek...] | [1992-04-06] Isaac Asimov orosz származású amerikai író, természettudós születése (+1992. ápr. 6.). A tudományos-fantasztikus irodalomban is mély társadalmi, történelmi, filozófiai kérdésekkel foglalkozott, emellett még rendkívül változatos témakörökben publikált, Shakespeare-től a biokémiáig, könyveinek száma jóval meghaladta a kétszázat.
"Az erőszak a gyengék utolsó menedéke." (A hét kötetes Alapítvány sorozat egyik mottója)
(halál)
[Részletek...] | [1992-04-06] Isaac Asimov orosz-amerikai író halála (szül. 1920. jan. 2.). A tudományos-fantasztikus irodalom megújítója.
(halál)
[Részletek...] | [1990-12-14] Friedrich Dürrenmatt svájci német író születése (+1990. dec. 14.). A XX. század második felének legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Világhírű drámái A fizikusok és Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédia.
- + -
Az atombomba ledobása rettenetes erővel dobta felszínre a fizikusok, a tudósok felelősségét: félelmetes tudásukat kinek bocsátják rendelkezésére. Legvilágosabban talán Dürrenmatt A fizikusok c. drámája veti föl a problémát:
"Tudományunk iszonyatossá, kutatásunk veszélyessé, ismereteink halálossá váltak. Nekünk, fizikusoknak, egyetlen lehetőségünk maradt: ... vissza kell vennünk a tudásunkat!"
De azóta kiszélesedett a felelősség: nemcsak a tudósoknak van felelősségük, hanem minden embernek, aki a maga kis mindennapi munkájával ugyanazt a gazdasági-tudományos-technikai folyamatot (szándékosan nem írok fejlődést vagy haladást!) viszi előre, amelyet a tudósok nagy lépésekkel lendítenek meg. Mert ez a folyamat még békés úton is katasztrófába visz.
"Kérdésessé vált a reneszánszra visszamenő fenntartás nélküli bizalom egy olyan tudományban, amely a természet uraivá és birtokosaivá tesz bennünket. Főleg 1968 után nyilvánvalóvá váltak a természeti forrásokban keletkezett rombolások, az ember elidegenedése és manipulációja, a környezet halált hozó elszennyeződése, és a fejlődésben való vak hit rabszolgává tevő illúziói! Életünknek és történelmünknek többé nem lehet értelmes célja ez a tudományos-technikai-gazdasági növekedés!" (Roger Garaudy: A "bázis" a marxizmusban és a kereszténységben, Concilium 1975/4.)
"Még egyetlen társadalom sem hirdette ily mértékben a maga termelésének fontosságát, s ugyanakkor egyetlen társadalom sem rombolta szét ily mértékben a földgolyó biológiai harmóniáját, zsákmányolta ki a földgolyó ásványi gazdagságát, szennyezte be kontinenseit és tengereit piszokkal és kártékony, megsemmisíthetetlen melléktermékekkel, melyektől az emberiség aligha tud többé megszabadulni." (Hubert Lepargneur: Az egyház kritikai funkciója a társadalom által elrendelt halállal szemben, Concilium 1974/4.)
Sajnos a fizikusok döntési szabadsága csupán annyi, hogy szerencsés esetben eldönthetik, melyik hatalmat akarják szolgálni. Hiszen ma már a kutatás olyan eszközöket és beruházásokat, annyi pénzt igényel, hogy azt csak valamely hatalomtól lehet megkapni. Az sem megoldás, ha a fizikus visszaveszi a tudását, hiszen "minden kigondolhatót előbb-utóbb kigondolnak"! (Dürrenmatt, Utószó 19. pont)
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1979)
(halál)
[Részletek...] | [1987-05-24] Ligeti Lajos Kossuth-díjas nyelvész, orientalista, akadémikus születése (+1987. máj. 24.). Magyar őstörténeti kutatásai során járt Kínában, Belső- Ázsiában, Perzsiában, Afganisztánban és Japánban. 1939-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanszékvezető. Az MTA Altajisztikai Kutatócsoportjának megszervezője (1969), a Kőrösi Csoma Társaság újjászervezője (1969) és első elnöke volt. 1966-ban megalapította az Acta Orientalia című folyóiratot.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1987-02-06] Megtiltották a dohányzást Amerikában a szövetségi épületekben.
(1998-ban a legnagyobb dohánygyártók peren kívüli egyezséget kötöttek 46 US szövetségi állammal, mely szerint 25 év alatt 246 milliárd dollárt fizetnek az egészségügyi költségek miatt, amit a dohányzás okoz. Évente félmillió amerikai hal bele a dohányzás okozta egészségkárosodásba.
Csalás és fogyasztók megtévesztése címén 2004 szeptemberben az USA szövetségi kormánya indított újabb pert a dohánygyártók derékhada ellen. Amikor ugyanis tanulmányok kezdtek megjelenni a dohányzás és a tüdőrák összefüggéséről, hat nagy cég összejött 1953 decemberében a New York-i Plaza hotelben és összeesküdtek egy hazugsághadjáratra. Létrehozták a Dohánykutatási tanácsot és a Dohányintézetet és médiakampányban biztosították fogyasztóikat, hogy mindenekelőtt az ő jóllétüket tartják szem előtt. Soha el nem végzett tesztek eredményeire hivatkozva támadták a tudományos publikációkat, viszont valódi tesztekkel kutatták, mely dohányfajtákkal lehet a leggyorsabban függőséget előidézni. Milliárdokat költöttek a füstölgés veszélytelenségének és az ugyanolyan káros ’light’ cigaretták propagálására. Tagadták a függőség veszélyét de ugyanakkor külön stratégiát dolgoztak ki a gyermekek befolyásolására már 12 éves kortól.)
(tilt)
[Részletek...] | [1986-10-22] Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus halála (szül. 1893. szept. 16.).
1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt.
- + -
"Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával (modern orvostudomány) születésszabályozás nélkül."
(Szent-Györgyi Albert: Kis katekizmus)
- + -
Az ENSZ 2002. okt. 15-i jelentése szerint a világ kb. egymilliárd házaspárjának egyharmada még mindig nem végez semmiféle családtervezést (főleg az oktatás és az eszközök hiánya, valamint a vallási és patriarhális uralom miatt).
Az ENSZ Népesedési Alapja (The United Nations Population Fund, UNFPA) becslése szerint a munkájukhoz adott minden ezer dollár segít megelőzni 360 nemkívánt gyermek megszületését, 150 abortuszt, 1 anya halálát, 11 csecsemő halálát, 14 (1-5 éves) gyermek halálát.
Az USA jelenlegi kormánya a saját korábbi ígéretét megszegve visszavont 34 millió dollár támogatást az UNFPA-tól.
A történelem eddigi legnagyobb létszámú generációja lép most termékeny korba.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1984-11-12] Feltárult a Beremendi kristálybarlang a mészkőbánya egyik robbantásakor. Húsz év alatt kb. 700 m járatot, közel 60 méter mélységet tártak fel, lenn langyos karsztvíz tóval.
(A barlangot bemutató kisfilm első díjat nyert 2003-ban a franciaországi Tengeri Show – Víz Alatti – Filmfesztiválon.)
A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó barlangot csak tudományos kutatók látogathatják.
[Részletek...] | [1979-09-04] veges József Kossuth-díjas főiskolai tanár születése (+1979. szept. 4.).
A természettudományok - főleg a fizika - ismeretterjesztő irodalmának egyik megteremtője.
(halál)
[Részletek...] | [1979-03-11] Hont Ferenc Kossuth-díjas színházi rendező, irodalomtörténész halála (szül. 1907. ápr. 4.). Az 1920-as évektől részt vett a munkás-kultúrmozgalomban, s antifasiszta műsorokat is szervezett. 1933-ban létrehozta a Szegedi Szabadtéri Játékokat. 1945-1949 a Színház- és Filmművészeti Főiskola főigazgatója, a Madách Színház igazgatója, később az Országos Színháztörténeti Múzeum főigazgatója, 1957-1969 a Színháztudományi Intézet igazgatója volt. A Nagy Magyar Színészek és a Magyar Színháztörténet, valamint a Színházi Kislexikon szerkesztője volt és számos önálló kötete is megjelent.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1979-02-09] Gábor Dénes halála (szül. 1900. jún. 5.). A holográfia fölfedezője fizikai Nobel-díjat kapott 1971-ben. A Római Klub alapító tagja. A technológia és a társadalmi innováció közti táguló szakadékról írt "Az érett társadalom" (The Mature Society, 1972) c. könyvében.
- + -
"A biológiai tudományok... máris megbolygatták világunk egyensúlyát a halálszabályozással; még inkább meg fogják bolygatni azzal, hogy emberek milliárdjai számára elegendő táplálékot teremtenek - egészen addig, amíg a világ elviselhetetlenül túlnépesedik.
De szinte bizonyos az is, hogy hatékony gondolkodásszabályozási módszerekkel is el fognak minket látni, amit aztán jóra és rosszra egyaránt fel lehet majd használni...
Ha még sokáig így megy, bizonyosan katasztrófába rohanunk, nukleáris háború nélkül is. Ha így folytatódik, a világ népessége 2000-re megduplázódik.
Sajnálatos, hogy minden törekvésünk és optimizmusunk a folyamatos növekedéshez kötődik: 'a növekedés kábítószere' korunk íratlan és be nem vallott vallása. Az iparban éppúgy, mint a nemzeteknél, a növekedés a remény szinonímájává vált...
Az élet minőségének, nem pedig mennyiségének növelése felé kellene fordulnunk...
Állítsuk meg a túlnépesedés felé mutató esztelen versenyt, állítsuk meg a fegyverkezési versenyt, állítsuk meg a mennyiségi növekedés imádatát..." (9-10. old.)
(Gábor Dénes: Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk, 104. old.
Az 1970-es könyv magyarul csak 2000-ben jelent meg.)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1979-02-09] Gábor Dénes, a holográfia fölfedezője (fizikai Nobel-díj 1971) születése Budapesten (+1979. febr. 9.). A Római Klub alapító tagja. A technológia és a társadalmi innováció közti táguló szakadékról írt "Az érett társadalom" (The Mature Society, 1972) c. könyvében.
- + -
"A ma technikájának legfontosabb és legégetőbb problémája immár nem a primer szükségletek és ősi vágyak kielégítése, hanem a tegnap technikája által okozott károk és rombolások javítása." (17. old.)
"A népességnövekedés megállítása: ez minden erőfeszítésünk alfája és ómegája... Még az USÁ-ban is évente 2 millióval több a születések, mint a halálozások száma... Nagy-Britanniában évi negyedmillió a növekedés, de még ez is bonyolult problémákat okoz egy máris erősen túlnépesedett országban. ... A fejletlen országokban is a fogamzásgátlás technikai eszközeinek propagálása a legsürgetőbb feladat..."
(Gábor Dénes: Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk, 104. old.
Az 1970-es könyv magyarul csak 2000-ben jelent meg.)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1978-11-15] Margaret Mead amerikai antropológus halála (szül. 1901. dec. 16.). A csendes-óceáni szigetvilág írástudatlan népének tanulmányozásával szerzett szakmai hírnevet. Könyvei ismeretterjesztő bestsellerek voltak, hozzájárultak a szexualitás tudományosabb és tágabb látókörű szemléletéhez. A "veleszületés vagy belenevelődés" problémáját tanulmányozta, de fokozatosan független szaktekintéllyé, és nemzedéke egyik leghíresebb asszonyává vált.
(halál)
[Részletek...] | [1975-10-09] Andrej Szaharov, a szovjet hidrogénbomba atyja, aki később szembefordult a hidegháborús rendszerrel és békemozgalmat szervezett, Béke Nobel-díjat kapott. A szovjet hatóságok természetesen felháborodottan tiltakoztak, és nem adtak neki kiutazási engedélyt, hogy átvegye a díjat.
(A tudomány történetében is általános a fiatalkori okosság és ambíció által létrehozott találmányok és művek megbánása a bölcsebb idős korban.)
(háború, Nobel-díj, találmány, tilt)
[Részletek...] | [1974-06-25] Lánczos Kornél fizikus, matematikus, egyetemi tanár születése Székesfehérváron (+1974. jún. 25.). Tudománytörténeti munkát írt a térfogalom fejlődéséről és két könyvet Einstein világáról.
(halál)
[Részletek...] | [1972-04-16] Floridából fellőtték a Holdra az Apollo-16-ot. Ez volt a második, kibővített tudományos kutatási programmal végrehajtott holdraszállás.
[Részletek...] | [1971-09-25] Mészáros Kálmán orvos, Afrika-kutató, szakíró, vadász halála (szül. 1894. máj. 8.). Élményeit az Abesszínia a vadászok paradicsoma és az Afrikai vadászemlékek című könyveiben írta meg. Gyűjteményével és felvételeivel a Természettudományi Múzeum kiállítási anyagát bővítette.
(Ahová a felfedezők, lőfegyveres vadászok eljutottak, oda az élővilágot pusztító civilizáció jutott el, így a felfedezők épp egy általuk pusztulásnak kitett élővilág emlékeit „mentik meg”.)
(halál)
[Részletek...] | [1968-07-25] [idezet] Még az általa összeállított tudósbizottság nagy többséggel meghozott döntését is elvetve VI. Pál pápa a Humanae vitae kezdetű körlevelében megerősítette minden "mesterséges" születésszabályozás vatikáni tiltását.
(Az ökológiai lábnyom számítások szerint az emberiség épp ekkortájt érte el a 100 %-ot a Föld megterhelésében. A katolikus egyházvezetés újabb Galilei-esetként ismét semmibevette a tudományos gondolkodást. Azonban az emberiség túlnépesedésének korszakában ennek sokkal súlyosabb földi következményei vannak, mint annakidején a vitának, hogy az űrben mi kering mi körül.
A Humanae Vitae érvelését alkalmazva természetellenes és erkölcsileg megengedhetetlen egy virág illatát élvezni, ha orrunk nem érinti meg a porzót is és a bibét is és nem visz át virágport egyikről a másikra – hiszen az illat ’természetes’ funkciója rovarok stb. odavonzása a megporzás érdekében, mint ahogy a szex funkciója a spermiumoknak a petesejt közelébe juttatása.
Gaia Földanya érdekes trükköket vet be a túlnépesedés ellen: pl. a zsúfoltság okozta stress és az ételünkben, levegőnkben, vizünkben belénk kerülő szennyezés a XX. század folyamán egyötödére csökkentette a férfiak átlag spermaszámát.)
(tilt)
[Részletek...] | [1967-03-06] Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, akadémikus születése (+1967. márc. 6.). 1905-ben kezdte népdalgyűjtő munkásságát és ismerkedett meg Bartók Bélával. Feltárta a magyar népdal ősi rétegeit, zeneszerzőként kialakította a magyar prozódia elméletét és gyakorlatát, ezzel megteremtve a jellegzetesen magyar deklamáció feltételeit. Tudományszervezéssel és ismeretterjesztéssel is foglalkozott. Az általa kifejlesztett ún. Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában. Legismertebb művei: Háry János, Székelyfonó, Budavári Te Deum, Fölszállott a páva, Kállai kettős, Psalmus Hungaricus, Galántai táncok.
- + -
"Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be."
- + -
"Hétköznap európaiak vagyunk, hogy életünk vasárnapjain önmagunk lehessünk."
- + -
Magyar kórusok napja
A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezik meg Kodály Zoltán születésnapján.
(halál)
[Részletek...] | [1963-05-08] Baktay Ervin író, orientalista, művészettörténész, egyetemi tanár születése (+1963. máj. 08.). 1956-ban egyike volt annak a 17 nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulója alkalmából rendezett kongresszusra Delhibe. Több mint 20 kötetben ismertette India irodalmát és művészetét, feldolgozta a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum indiai anyagát, megírta Körösi Csoma Sándor életrajzát. A tudományos ismeretterjesztés legnagyobbjai közé tartozott.
(halál)
[Részletek...] | [1957-07-01] Nemzetközi Geofizikai Év kezdődött. Az emberiség addigi legnagyobb szabású közös tudományos vállalkozása keretében 1958. végéig világszerte kétezer különféle észlelőállomás létesült és a felbocsátott meteorológiai kutatórakéták száma meghaladta a tízezret.
[Részletek...] | [1948-04-11] Fülöp Zsigmond természettudományi tanár, író, fordító halála (szül. 1882. dec. 21.). 1912-1919 között kiadta a Darwin című természettudományi folyóiratot. A Tanácsköztársaság idején a művelődésügy területén végzett tevékenysége miatt 1921-ben állásától megfosztották; ettől kezdve íróként és műfordítóként működött. Számos ismeretterjesztő könyvet és cikket írt és fordított, köztük Darwin egyes műveit.
(halál)
[Részletek...] | [1946-12-01] Megjelent az Élet és Tudomány első száma a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert beköszöntőjével.
(megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1946-12-01] [sms] Megjelent az Élet és Tudomány első száma a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert beköszöntőjével.
(megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1946-11-04] Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete megkezdte működését. Alapokmányát 1945. november 16-án fogadta el 20 ország képviselője. Magyarország 1948-ban csatlakozott. Napjainkban több mint 150 tagországa van.
[Részletek...] | [1945-11-16] Aláírta az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete alapokmányát 20 ország képviselője. A szervezet 1946. november 4-én kezdte meg működését. Magyarország 1948-ban csatlakozott. Napjainkban több mint 150 tagországa van.
[Részletek...] | [1943-10-26] Stein Aurél (Sir Mark Aurel Stein) régész, történész, orientalista, utazó és földrajztudós, akadémikus születése (+1943. okt. 26.). Brit szolgálatban több alkalommal kutatott Belső-Ázsiában, bejárta Nagy Sándor hadjáratának útvonalát. Felfedezte a híres tunhuangi barlangtemplomot és könyvtárat. Több művében foglalkozott az ind történelem és az indo-szkita uralom vallási és művelődési viszonyaival. Sok tízezer páratlan leletét a British Museum őrzi. Könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. 81 éves korában kapott engedélyt, hogy Afganisztánban kutasson, Kabulban halt meg. 42 éves korától brit állampolgár volt, 1912-ben lovaggá ütötték.
(halál)
[Részletek...] | [1943-03-07] Andrasovszky József botanikus halála (szül. 1889. aug. 15.). 1912-től dolgozott a Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézetben a szőlőfajták tudományos rendszerezésén.
(halál)
[Részletek...] | [1943-02-21] Entz Géza zoológus, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1875. máj. 30.). 1920-ban Utrechtbe ment, ahol oktató, később professzor lett. Hazatérése után 1929-től vezette a tihanyi Biológiai Kutatóintézetet. A Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója, majd 1934-től a budapesti tudományegyetemen a zoológia professzora volt. Főként az egysejtűekkel foglalkozott. Jelentősek a Balaton élővilágára vonatkozó korszerű hidrobiológiai vizsgálatai.
(halál)
[Részletek...] | [1942-02-23] Stefan Zweig osztrák író, költő halála (szül. 1881. nov. 28.). Prózája a freudizmus legjellegzetesebb irodalmi megnyilvánulása. Íróportréit, monográfiáit és fordításait tudományos kutatásokkal alapozta meg.
(halál)
[Részletek...] | [1937-10-28] [idezet] Szent-Györgyi Albert biokémikus élettani Nobel-díjat kap "a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában".
A legelső és máig egyetlen olyan magyar kutató, aki Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért kapta a megtisztelő elismerést.
- + -
"Több évszázados hagyomány bennünket, magyarokat, arra tanított, hogy ha hadba hívnak, semmi se kérdezzünk. Ilyesformán cselekedtem én is, de a háború első három éve alatt égető vágy kerített lassan hatalmába, hogy a tudományhoz visszatérjek. Ugyanakkor mindinkább undorított a katonai szolgálat erkölcsi gyalázata is... Ezért egyik nap kinn a csatamezőn fogtam a puskámat és átlőttem a karcsontomat... Így visszakerültem a fővárosba, ahol doktorátust szereztem..."
(Szent-Györgyi Albert: Válogatott tanulmányok, Gondolat, 1983.).
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1937-10-28] Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus halála (szül. 1893. szept. 16.).
1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt.
- + -
"Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával (modern orvostudomány) születésszabályozás nélkül."
(Szent-Györgyi Albert: Kis katekizmus)
- + -
Az ENSZ 2002. okt. 15-i jelentése szerint a világ kb. egymilliárd házaspárjának egyharmada még mindig nem végez semmiféle családtervezést (főleg az oktatás és az eszközök hiánya, valamint a vallási és patriarhális uralom miatt).
Az ENSZ Népesedési Alapja (The United Nations Population Fund, UNFPA) becslése szerint a munkájukhoz adott minden ezer dollár segít megelőzni 360 nemkívánt gyermek megszületését, 150 abortuszt, 1 anya halálát, 11 csecsemő halálát, 14 (1-5 éves) gyermek halálát.
Az USA jelenlegi kormánya a saját korábbi ígéretét megszegve visszavont 34 millió dollár támogatást az UNFPA-tól.
A történelem eddigi legnagyobb létszámú generációja lép most termékeny korba.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1934-01-29] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1933-10-01] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1931-10-18] Thomas Alva Edison amerikai feltaláló születése (+1931. okt. 18.). 1033 találmányát szabadalmaztatta, nevéhez fűződik a szénszálas izzólámpa, a szénpormikrofon, az akkumulátor és a hengeres fonográf feltalálása. 1882-ben ő helyezte üzembe a világ első villamos erőművét. 1893-ban ő alapította az első filmstúdiót. Egyetlen tudományos eredménye az Edison-jelenségnek nevezett termikus emisszió felfedezése.
(halál, találmány)
[Részletek...] | [1931-09-02] Bíró Lajos rovartani kutató, néprajzi gyűjtő születése (+1931. szept. 2.). Gyűjtőútjairól hazahozott értékes anyagain kívül emlékirataival, leíró jegyzékeivel is hozzájárult a magyar tudomány gazdagításához. Nevét 18 állatnemzetség tudományos (latin) neve őrzi, a róla elnevezett fajtanevek száma több százra tehető.
(halál)
[Részletek...] | [1930-03-02] David Herbert Lawrence angol költő, író, esszéista, kritikus születése (+1930. márc. 2.). Egy alacsonyabb osztályból származó brit szénbányász fia. A természet volt a legfontosabb dolog az életében. Lawrence a szex és az ökológia kapcsolatának nagy felfedezője.
Legismertebb regénye a Lady Chatterley szeretője (film is készült belőle). Sokáig be volt tiltva, csak elmarasztaló kritikákat kapott, amiért "pornografikus" regényt ír, miközben haldoklik.
- + -
"Ó, micsoda katasztrófa, micsoda megcsonkítása a szerelemnek, mikor pusztán személyes érzéssé tették, elszakítva a nap keltétől és nyugtától, a napforduló és a napéjegyenlőség mágikus kapcsolatától! Ez hát a baj velünk, a gyökereknél vérezünk, mert el vagyunk vágva a földtől, a naptól, a csillagoktól, és a szerelem vigyorgó utánzat, mert, szegény virág, letéptük a száráról az Élet fáján és vártuk, hogy viruljon tovább civilizált vázánkban az asztalon."
(D. H. Lawrence)
- + -
A http://bocs.hu messze legkeresettebb fordítása, a mélyökológiai "Megszentelt szexualitás" c. könyvfejezet, így kapcsolja össze Lawrence nyomán a szexet és az ökológiát:
"Ha az embereknek nem sikerült gyermekeik számát azon határokhoz igazítani, amelyeket az adott terület eltartóképessége szabott meg, akkor természetesen elpusztították saját életük alapját. Egy-egy civilizáció ilyenkor vagy kihalt, vagy elköltözött (megszállva egy másik területet), vagy megtanulták azokat a rituálékat, amelyek képessé tették őket a természettel egyensúlyban élni. Ez a 'megszentelt szex' alapja." (Dolores LaCapelle)
- + -
"Lawrence a krízis elérésének pillanatában szimbolizálta civilizációját ... a népesség és a gazdaság krízisekor."
"Ami ma (a második világháború kitörése előtt írta ezt - a szerk.) Európában történik, és ami kétségtelenül meg fog történni a jövőben, nagy részben a tömegemberiség brutális reakciója azokra a problémákra, amelyeket ez a kivételes ember, a zseniális D. H. Lawrence érzékelt, amelyekkel szembeszállt és harcolt a maga módján."
"Még ma is kevesen látják Lawrence-hez hasonló élességgel a világot ma gyötrő problémák szexuális gyökereit." (Sigrid Undset, skandináv regényírónő)
- + -
Rolf Gardiner, angol farmer, erdész és a Föld Szolgálata ifjúsági táborok úttörője úgy gondolta, hogy az ökológia fiatal tudományának "egyre fontosabb szerepet kell játszania a reformerek javaslataiban". Miután elolvasta Lawrence egyik könyvét, így írt 1919-ben:
"Lawrence lett a fáklyavivő, fiatalságomnak vezérfénye. S ment előre, felfedezve a sötétet, eloszlatva elavult, kimerült látásmódunkat, elszakadva a véges ideák absztrakcióitól, elnyűtt koncepcióktól, terméketlen szavaktól és kihűlt szimbólumoktól... Mindig úgy tűnt nekem, hogy a táj Lawrence által beszél. Valóban a sötét, termékeny nottinghami erdők voltak azok, amelyek újra és újra keresztültörtek a korai könyveiben, megtöltve azokat ... a táj titkos, elrejtett isteneivel, hogy szóljanak hozzánk és követeljenek minket ... A hely szelleme (Olaszország, Ausztrália, Mexikó), ez uralta és táplálta erejével. Minden könyve lüktet ettől a sötét és izgalmas szellemtől... tanítva minket, hogy érezzük és éljük át elemi erővel a földben lakó istenek ősi hatalmát... Tudta, hogy a földből erőt nyerhetünk és értelmesen élhetünk, ha különleges tájakon, a föld múltjának hatalmaival közösségben dolgozunk... Hosszú ideje érzem, hogy valamennyire érvényesíteni kell Lawrence tanítását és meglátását, nem irodalmi kritikákkal, hanem azáltal, hogy az emberek az ő szemlélete szerint próbálnak élni."
- + -
"Az emberiség utolsó háromezer éve egy kirándulás az ideálokba, testetlenségbe és tragédiába, és most a kirándulásnak vége... ez gyakorlatilag kapcsolat kérdése. Vissza kell találnunk a kapcsolathoz, élénk és tápláló kapcsolathoz a kozmosszal... Az út a naponkénti rituálén, az újraébredésen át vezet. Újra gyakorolnunk kell a hajnal, a dél, a napszállat rítusát, a tűzgyújtás és a vízöntés rítusát, az első és az utolsó lélegzet rítusát... Vissza kell térnünk 'a tudásra az együttlét jegyében', amelyben a test, a szex, az érzelmek, a szenvedélyek együtt léteznek a földdel és a nappal és a csillagokkal."
(Lawrence: Lady Chatterley szeretőjének apropói)
(háború, halál, katasztrófa, tilt)
[Részletek...] | [1928-06-13] John Forbes Nash Jr. amerikai közgazdász, matematikus születése. Az ő életéről szól az Egy csodálatos elme c. négy Oscar díjas film.
Már harmincévesen klasszikusnak számított, továbbfejlesztett játékelmélete forradalmasította a közgazdaságtudományt. 1959-től közel harminc évig mentális betegségével küszködött, csak a nyolcvanas években kezdett újra beszélni és kapcsolatokat tartani. 1994-ben megosztott közgazdasági Nobel-díjat kapott "a nem kooperatív játékok elmélete terén kifejtett úttörő egyensúly-analízis kidolgozásáért".
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1927-09-05] Az Országos Magyar Biológiai Kutatóintézet megnyitása Tihanyban, X. Nemzetközi Zoológiai Kongresszus.
Az első kizárólag tudományos célokat szolgáló magyarországi intézet. 1982 óta Balatoni Limnológiai Kutatóintézet néven elsődleges feladata a Balaton vízminőségének és élővilágának védelmével összefüggő magyar biológiai kutatások összehangolása.
[Részletek...] | [1927-06-27] Debrecenben mintegy száz helybeli irodalom-művészetkedvelő részvételével megalakult az Ady Társaság. Az irodalmi, művészeti és tudományos egyesület közösséget vállalt a Nyugat körével, és küzdött Bartók és Kodály elismertetéséért is. A társaság rendszerint Ady születésnapja körül tartotta évenkénti Ady-ünnepeit, s 1947-ben megszűnt.
[Részletek...] | [1927-02-08] Koch Antal geológus, akadémikus születése (+1927. febr. 8.). A Földtani Intézetben dolgozott, majd a kolozsvári és 1895-től a budapesti egyetemen oktatott földtant és őslénytant. Az Erdélyi-medence harmadkori képződményeit tanulmányozta. A hazai geológusok közül utolsóként még egyaránt művelte valamennyi szervetlen természettudományt. Alapvető munkát végzett az ország számos területének ásványtani, kőzettani, őslénytani, földtani és barlangtani leírásában. A Magyar Tudományos Akadémiának 1875-ben levelező, 1894-ben rendes tagja lett.
(halál)
[Részletek...] | [1926-04-16] György Lajos orvos, az orvostudományok doktora (1975), környezetvédő születése. Az ELTE Természetvédelmi Klubjának vezetője, s 1983-tól a Klub által kiadott Gaia Sajtószemle szerkesztője. Ökofilozófiával, általános rendszerelmélettel és környezetvédelemmel foglalkozik. Főbb művei: A jót választanod kell (1996), Vissza a kozmikus rendhez (2000).
György Lajos, akit a zöld mozgalmakban Piros néven ismernek, "a magyarországi környezetvédelem nagy öregje, aki bátor, de meggondolt kiállásával, másrészt a környezetvédelem, mint életszemlélet fáradhatatlan propagálásával és megélésével példakép ma is." (Sólyom László köztársasági elnök köszöntötte így 80. születésnapján.)
(születés)
[Részletek...] | [1924-07-24] Szily Kálmán nyelvész, természettudós, akadémikus születése (+1924. júl. 24.). A Természettudományi Közlöny, a Magyar Mérnök Egylet és a Magyar Nyelvművelő Társaság megalapítója. 1889-1905 között az MTA főtitkára volt. A Műegyetem első rektora. Ő szerkesztette A magyar nyelvújítás szótárának I. és II. kötetét.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1922-09-27] Apáthy István zoológus, akadémikus születése (+1922. szept. 27.). 1909-ben Kolozsvárott az akkori európai színvonalat is meghaladó állattani intézetet létesített. Tőle származik az idegingerület vezetésének ún. kontinuitás (folyamatosság) tana. Érdeme volt a mikrotechnika fejlesztése. Kísérletet tett a férgek rendszertani osztályozására. Szépirodalommal és publicisztikával is foglalkozott. Egyik alapítója volt a Társadalomtudományi Társaságnak.
(halál)
[Részletek...] | [1921-01-05] Friedrich Dürrenmatt svájci német író születése (+1990. dec. 14.). A XX. század második felének legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Világhírű drámái A fizikusok és Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédia.
- + -
Az atombomba ledobása rettenetes erővel dobta felszínre a fizikusok, a tudósok felelősségét: félelmetes tudásukat kinek bocsátják rendelkezésére. Legvilágosabban talán Dürrenmatt A fizikusok c. drámája veti föl a problémát:
"Tudományunk iszonyatossá, kutatásunk veszélyessé, ismereteink halálossá váltak. Nekünk, fizikusoknak, egyetlen lehetőségünk maradt: ... vissza kell vennünk a tudásunkat!"
De azóta kiszélesedett a felelősség: nemcsak a tudósoknak van felelősségük, hanem minden embernek, aki a maga kis mindennapi munkájával ugyanazt a gazdasági-tudományos-technikai folyamatot (szándékosan nem írok fejlődést vagy haladást!) viszi előre, amelyet a tudósok nagy lépésekkel lendítenek meg. Mert ez a folyamat még békés úton is katasztrófába visz.
"Kérdésessé vált a reneszánszra visszamenő fenntartás nélküli bizalom egy olyan tudományban, amely a természet uraivá és birtokosaivá tesz bennünket. Főleg 1968 után nyilvánvalóvá váltak a természeti forrásokban keletkezett rombolások, az ember elidegenedése és manipulációja, a környezet halált hozó elszennyeződése, és a fejlődésben való vak hit rabszolgává tevő illúziói! Életünknek és történelmünknek többé nem lehet értelmes célja ez a tudományos-technikai-gazdasági növekedés!" (Roger Garaudy: A "bázis" a marxizmusban és a kereszténységben, Concilium 1975/4.)
"Még egyetlen társadalom sem hirdette ily mértékben a maga termelésének fontosságát, s ugyanakkor egyetlen társadalom sem rombolta szét ily mértékben a földgolyó biológiai harmóniáját, zsákmányolta ki a földgolyó ásványi gazdagságát, szennyezte be kontinenseit és tengereit piszokkal és kártékony, megsemmisíthetetlen melléktermékekkel, melyektől az emberiség aligha tud többé megszabadulni." (Hubert Lepargneur: Az egyház kritikai funkciója a társadalom által elrendelt halállal szemben, Concilium 1974/4.)
Sajnos a fizikusok döntési szabadsága csupán annyi, hogy szerencsés esetben eldönthetik, melyik hatalmat akarják szolgálni. Hiszen ma már a kutatás olyan eszközöket és beruházásokat, annyi pénzt igényel, hogy azt csak valamely hatalomtól lehet megkapni. Az sem megoldás, ha a fizikus visszaveszi a tudását, hiszen "minden kigondolhatót előbb-utóbb kigondolnak"! (Dürrenmatt, Utószó 19. pont)
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1979)
(születés)
[Részletek...] | [1921-01-05] [idezet, sms] Dürrenmatt szül. "Tudományunk halálossá vált.”(A fizikusok) 1980:kész A rózsa neve (Umberto Eco).
[Részletek...] | [1920-01-02] Isaac Asimov orosz származású amerikai író, természettudós születése (+1992. ápr. 6.). A tudományos-fantasztikus irodalomban is mély társadalmi, történelmi, filozófiai kérdésekkel foglalkozott, emellett még rendkívül változatos témakörökben publikált, Shakespeare-től a biokémiáig, könyveinek száma jóval meghaladta a kétszázat.
"Az erőszak a gyengék utolsó menedéke." (A hét kötetes Alapítvány sorozat egyik mottója)
(születés)
[Részletek...] | [1920-01-02] Isaac Asimov orosz-amerikai író halála (szül. 1920. jan. 2.). A tudományos-fantasztikus irodalom megújítója.
(születés)
[Részletek...] | [1919-11-22] Simonyi Zsigmond nyelvtudós, akadémikus születése Veszprémben (+1919. nov. 22.). Bpesten, Lipcsében, Berlinben és Párizsban tanult. Egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1879, r. 1893). 1895-től a Magyar Nyelvőr, 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Négy évtizeden át a magyar nyelvészek új nemzedékeit nevelte fel. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. 1903-ban a közoktatásügyi min. megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott.
A Tanácsköztársaság alatt tanúsított haladó magatartásáért elszenvedett üldöztetések a beteg tudós halálához vezettek.
(halál)
[Részletek...] | [1919-11-07] Einstein, aki odáig csak tudományos körökben volt elismert, másfél évtizeddel a relativitáselmélet publikálása után, e napon világhírűvé vált. Ugyanis e napon kürtölte világgá a sajtó Arthur Eddington csillagásznak a máj. 29-i napfogyatkozás kapcsán mért, a Royal Society előző napi ülésén ismertetett, a relativitáselméletet kísérletileg igazoló bizonyítékát, hogy a nap tömege elhajlítja a fényt.
(Einstein tudatosan elfogadta a kultikus zseni imázsát, hogy humanista erkölcsi és politikai nézeteit a közvéleménnyel megismertethesse.)
[Részletek...] | [1919-09-21] Paszlavszky József zoológus, pedagógus, akadémikus születése (+1919. szept. 21.). 1877-től a Természettudományi Társulás másodtitkára és közlönyének szerkesztője, 1897-től a társulat első titkára. Elemezte az animális és a humán pszichológia kapcsolatát. A Fauna Regni Hungariae (Magyarország állatvilága katalógus) szerkesztője.
(halál)
[Részletek...] | [1919-09-10] Hopp Ferenc műgyűjtő, utazó születése (+1919. szept. 10.). A hagyatékából a házában létrejött és róla elnevezett Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum 1923-ban nyílt meg.
1882-1914 között ötször utazta körül a Földet, s közben kelet-ázsiai, kínai és főleg japán ritkaságokat vásárolt meg, tudományos képzettség nélkül, de igen jó érzékkel. Gyűjteményét és Andrássy úti villáját 1919-ben az államnak adományozta, kikötve, hogy azt egyesítsék az állam tulajdonában levő kelet-ázsiai műtárgyakkal.
A pesti Calderoni cég tulajdonosaként sokat fáradozott a magyar oktató-szemléltető eszközgyártás fellendítésén.
(halál)
[Részletek...] | [1918-09-30] Szabó Ervin könyvtáros, szociológus halála (szül. 1877. aug. 23.). 1911-től volt a Fővárosi Könyvtár igazgatója, amelyet korszerű társadalomtudományi szakkönyvtárrá alakított át és létrehozta a fiókkönyvtári hálózatot. A könyvtár jelenleg is az ő nevét viseli.
(halál)
[Részletek...] | [1917-12-17] George Demeny magyar származású francia fizikus halála (szül. 1850. jún. 12.). A filmezés egyik úttörője, 1893-ban szabadalmaztatta a Phonoscop-ot, filmszalaggal működő mozgóképfelvevő gépet.
Tudományos alapossággal foglalkozott a mozgáselmélettel. 1880-ban "Nation" névvel tornászegyletet alapított. Őt tekintik a korszerű francia testnevelés-oktatás megteremtőjeként.
(halál)
[Részletek...] | [1915-05-02] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1914-12-27] Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus halála (szül. 1835. jún. 26.). 1887-ben megindította és tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket. Természettudományos munkássága mellett érdeklődése kiterjedt a magyar ősfoglalkozások, a néprajz és a nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körére. Nevéhez fűződött Magyarországon az ősemberkutatás megkezdése. Ő alapította a Magyar Ornitológiai Központot.
(halál)
[Részletek...] | [1914-04-20] Asszonyok és gyerekek haltak meg, amikor a nemzeti gárda szétlőtte és felgyújtotta azt a sátortábort, ahová Rockefeller fő vállalkozásának, a Standart Oil-nak Ludlow-i telepéről (Colorado) az 1913. szept. 23-i robbanás és az embertelen munkakörülmények miatt sztrájkba lépett munkásokat kilakoltatták (s ahol négyszáz család kemény telet vészelt át sátrakban).
Mindez óriási felháborodást váltott ki a Rockefellert már addig is rabló-bárónak tartó közvéleményben. Rockefeller fia bocsánatot kért a szenátusban és egész életét annak szentelte, hogy a család becsületét tisztára mossa. Javított a bányászok életkörülményein, engedélyezte a szakszervezeteket. Nyolcvanas éveiben járó apja fokozatosan átengedte neki a vagyont és ő nemzeti parkot, jótékonysági és oktatási intézményeket hozott létre, tudományos kutatásokat, múzeumokat és művészetet támogatott, s olyan templomot épített New Yorkban, amelyben tudósok (köztük Darwin) szobrai állnak.
(sztrájk)
[Részletek...] | [1913-11-13] Csató János botanikus, ornitológus halála (szül. 1833. ápr. 6.). Korának egyik legnagyobb tudományos felkészültséggel rendelkező autodidakta botanikusa és ornitológusa volt. Legfontosabb munkája az Alsó-Fehér vármegye növény- és állatvilága című műve. Értékes madár- és növénygyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.
(halál)
[Részletek...] | [1913-11-07] Alfred Russel Wallace angol természettudós, zoológus, utazó születése (+1913. nov. 7.). Számos gyűjtőutat tett, bejárta az Amazonas vidékét és Malajziát, s 125 ezer darabos természettudományi gyűjteménnyel tért vissza hazájába. A fajok eredetére vonatkozó értekezésének hatására tette közzé Darwin a természetes kiválasztódásról szóló elméletét (1859-ben, noha már 1842-ben készen volt, de az elítéléstől tartva csak halála után tervezte kiadatni). Ő a korszerű állatföldrajz megteremtője is.
(halál)
[Részletek...] | [1913-09-23] Asszonyok és gyerekek haltak meg, amikor a nemzeti gárda szétlőtte és felgyújtotta azt a sátortábort, ahová Rockefeller fő vállalkozásának, a Standart Oil-nak Ludlow-i telepéről (Colorado) az 1913. szept. 23-i robbanás és az embertelen munkakörülmények miatt sztrájkba lépett munkásokat kilakoltatták (s ahol négyszáz család kemény telet vészelt át sátrakban).
Mindez óriási felháborodást váltott ki a Rockefellert már addig is rabló-bárónak tartó közvéleményben. Rockefeller fia bocsánatot kért a szenátusban és egész életét annak szentelte, hogy a család becsületét tisztára mossa. Javított a bányászok életkörülményein, engedélyezte a szakszervezeteket. Nyolcvanas éveiben járó apja fokozatosan átengedte neki a vagyont és ő nemzeti parkot, jótékonysági és oktatási intézményeket hozott létre, tudományos kutatásokat, múzeumokat és művészetet támogatott, s olyan templomot épített New Yorkban, amelyben tudósok (köztük Darwin) szobrai állnak.
(sztrájk)
[Részletek...] | [1913-09-15] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus halála (szül. 1832. márc. 19.). 1861-ben „expedíciót szervezett” (azaz szegényen, dervisruhában, ezer veszély és nélkülözés közepette egyedül vándorolt) a magyarok őshazájának felkutatására. Kutatásai úttörő jelentőségűek voltak Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a filológia területén (egyik életcélja volt a magyar és török nyelvek közti rokonság bizonyítása).
A budapesti egyetem tanára, az európai hírű nyelvész és néprajzkutató borzasztó szenvedések közepette többnyire gyalog sántikált végig rossz lábával óriási területeket, Resid Effendi álnéven kolduló dervis rongyaival álcázva magát, mert előtte minden európait megöltek itt a vérszomjas uralkodók, a kánok és emírek.
(Nem véletlenül tartottak az erősebb hatalmak kémeitől, a felfedezők és tudományos kutatók munkáját mindig a hódítók és gyarmatosítók hasznosították. A történészek ma már biztosra veszik, hogy Vámbéry kémtevékenységet is folytatott és azt az angol királynő és a konstantinápolyi szultán egyaránt megfizette.)
A tudomány szenvedélyétől hajtott vándor csaknem szomjan halt a sivatagban, és számtalanszor került a leleplezés, a halál küszöbére. Jegyzeteit arab írással magyar nyelven készítette, mint dervisrendje titkos talizmánjait. Tökéletes nyelvtudásának és a szokások mély ismeretének köszönhette, hogy sikerült betöltenie önként vállalt tudományos küldetését, és számos könyvben írhatta le a közép-ázsiai életet, viszonyokat.
(halál)
[Részletek...] | [1913-08-09] Szinnyei József bibliográfus, akadémikus halála (szül. 1830. márc. 18.). A modern tudományos bibliográfiai irodalom megteremtője, az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárának megalapítója. Több jelentős irodalmi és történettudományi társaság alapításában vett részt. 30 ezer magyar író szerepel 14 kötetes Magyar Írók Élete és Munkái című hatalmas életrajz-gyűjteményében.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1913-05-19] Korányi Frigyes báró, belgyógyász, akadémikus születése (+1913. máj. 19.). A szabadságharcban főorvosként vett részt, ezért Nagykállóra száműzték. 1864-ben Pesten előbb a tifusz-fiókkórház, majd 1865-től a Rókus Kórház idegosztály vezetője volt. Ezután megszervezte az I. számú belklinikát, melynek nyugdíjba vonulásáig vezetője, 1886-87-ben a pesti egyetem rektora volt. Részt vett az egészségügyi reformintézkedések kidolgozásában. A belklinikán bevezette a laboratóriumi kutatást, a vegyi, bakteriológiai és röntgenvizsgálatokat, indítványára létesítették a gyakornoki intézményt. Önálló tudományos eredményei főleg a mellkasi betegségekkel kapcsolatosak. Kezdeményezésére jött létre Budakeszin a TBC-szanatórium, később az első fővárosi tüdőbeteg-gondozó.
(halál)
[Részletek...] | [1913-02-19] Balogh János Széchenyi- és Kossuth-díjas zoológus, akadémikus születése (+2002. aug. 15.). A Corvin-lánc kitüntetettje. Egyetemi tanárként az MTA Botanikai és Ökológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, állatrendszertannal, ökológiával, talajzoológiával és zoocönológiával foglalkozott. 1963-78 között 28 tengerentúli expedíciót vezetett. Kutatási területe a trópusi őserdők nagyrészt ismeretlen talajfaunája. 1959-től rádiós sorozatokat írt, két televíziós sorozat szerzője, illetve tudományos tanácsadója volt. Ismertebb művei: A zoocönológia alapjai (1952), Haldokló őserdők nyomában (1984), Megsebzett bolygó (1980), Érdekes szigetek (1982).
(születés)
[Részletek...] | [1912-04-14] A Titanic nevű 280 méter hosszú, 30 méter széles brit óriásgőzös (a világ akkori legnagyobb utasszállító hajója), útban Southamptonból New Yorkba, miközben megkísérelte megszerezni az Atlanti-óceánt leggyorsabban átszelő hajónak járó kék szalagot, egy jéghegy víz alatti párkányára futott, és másnap hajnali 2 óra 20 perckor elsüllyedt. A 2209 utas közül 1517 (elsősorban az elegendő mentőeszköz hiányában) életét vesztette. A baleset után valamivel biztonságosabbá vált a hajózás, mert elrendelték, hogy az összes nagyobb tengerjáró szikratávíróval legyen ellátva.
(A versenyző ember buta és gondatlan őrültségének példája, amiből a Földet profithajszával, népesedési versengéssel, tudományos és hatalmi dicsőségmániával, fegyverkezési versennyel tönkretevők máig sem tanultak.)
[Részletek...] | [1910-06-11] Jacques-Yves Cousteau francia oceanográfus halála (szül. 1910. jún. 11.). Calypso nevű hajóján 1952-től számos tudományos expedíciót vezetett a világtengereken, s az általa kifejlesztett víz alatti filmezési eljárással a kutatás mellett filmeket is forgatott. Az 1960-as évektől figyelme egyre inkább a környezetvédelem felé fordult, már akkor felemelte a szavát a tengerek tisztaságáért, amikor az ökológia még a gyermekkorát élte. Legnagyobb érdeme a tudományos életben oly gyakran lenézett népszerűsítő tevékenység volt: minden ismeretét azonnal közkinccsé tette.
(születés)
[Részletek...] | [1910-06-11] Jacques-Yves Cousteau francia óceanográfus születése (+1997. jún. 25.). Calypso nevű hajóján 1952-től számtalan tudományos expedíciót vezetett, beutazta a világtengereket. Kutatásai közben - az általa kifejlesztett víz alatti filmezési eljárással - filmeket is forgatott. Az 1960-as évektől figyelme egyre inkább a környezetvédelem felé fordult, már akkor felemelte a szavát a tengerek tisztaságáért, amikor az ökológia még a gyermekkorát élte. Legnagyobb érdeme a tudományos életben oly gyakran lenézett népszerűsítő tevékenység volt: minden ismeretét azonnal közkinccsé tette.
(születés)
[Részletek...] | [1908-11-22] Megalakult a Galilei-Kör, a budapesti haladó szellemű egyetemi hallgatók szervezete, a Társadalomtudományi Társaság támogatásával, mint a Szabadongondolkodók Magyarországi Egyesületének fiókszervezete.
[Részletek...] | [1908-11-04] Joseph Rotblat halála (szül. 1908. nov. 4.). Béke Nobel-díj 1995-ben a nukleáris fegyverek politikai szerepének csökkentéséért és hosszú távon betiltásukért tett erőfeszítéseiért, közösen a Pugwash konferencia a tudományról és világügyekről (Pugwash Conferences on Science and World Affairs, 1957, Kanada) mozgalommal, melynek 1957-73 titkára, 1988-tól elnöke volt.
A második világháború idején fizikusként dolgozott az amerikai atombombát megvalósító Manhattan-terven, azonban 1944-ben morális alapon otthagyta azt, ugyanis ekkorra világossá vált, hogy Németország képtelen lesz nukleáris fegyvert el?állítani.
? volt az utolsó él? aláírója az 1955-ös Russel-Einstein nyilatkozatnak, melyben kimagasló tudósok álltak ki a nukleáris fegyverek nélküli világ mellett.
(háború, konferencia, Nobel-díj, születés, tilt)
[Részletek...] | [1908-11-04] Joseph Rotblat születése (+2005. aug. 31.). Béke Nobel-díj 1995-ben a nukleáris fegyverek politikai szerepének csökkentéséért és hosszú távon betiltásukért tett erőfeszítéseiért, közösen a Pugwash konferencia a tudományról és világügyekről (Pugwash Conferences on Science and World Affairs, 1957, Kanada) mozgalommal, melynek 1957-73 titkára, 1988-tól elnöke volt.
(konferencia, Nobel-díj, születés, tilt)
[Részletek...] | [1907-09-07] René Francois Armand Sully-Prudhomme francia költő, akadémikus halála (szül. 1839. márc. 16.). 1901-ben elsőként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Verseiben a formai tökélyt, az érzések őszinteségét és a filozófiai gondolatok mélységét egyesítette.
"Senki sem kérkedhet azzal, hogy meglehet embertársai nélkül."
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1907-04-04] Hont Ferenc Kossuth-díjas színházi rendező, irodalomtörténész halála (szül. 1907. ápr. 4.). Az 1920-as évektől részt vett a munkás-kultúrmozgalomban, s antifasiszta műsorokat is szervezett. 1933-ban létrehozta a Szegedi Szabadtéri Játékokat. 1945-1949 a Színház- és Filmművészeti Főiskola főigazgatója, a Madách Színház igazgatója, később az Országos Színháztörténeti Múzeum főigazgatója, 1957-1969 a Színháztudományi Intézet igazgatója volt. A Nagy Magyar Színészek és a Magyar Színháztörténet, valamint a Színházi Kislexikon szerkesztője volt és számos önálló kötete is megjelent.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1906-12-26] Zichy Jenő politikus, Ázsia-kutató, akadémikus halála (szül. 1837. júl. 5.). Országgyűlési képviselőként sokat tett a magyar mezőgazdaság és ipar fejlesztése érdekében. Erőfeszítései nyomán indult meg az ország 86 városában az alsó fokú iparoktatás. Három tudományos expedíciót szervezett Ázsiába, a magyarság őshazájának felkutatására. Útjairól könyvekben számolt be. Az utazásai során összegyűjtött anyagból létrehozott magánmúzeumát és könyvtárát a fővárosra hagyta.
(halál)
[Részletek...] | [1905-03-24] Jules Verne francia író születése (+1905. márc. 24.). A tudományos-fantasztikus regény műfajának egyik megteremtője. Színes fantáziával, széles körű tudományos áttekintéssel és földrajzi ismeretekkel megírt kalandos regényeiben a természettudományos eredményeket és lehetőségeket népszerűsítette az emberi munka és a hősies küzdelmek eszményét hangsúlyozva. A XX. század csaknem minden műszaki-tudományos áldását megjósolta (többek között a faxot, az internetet, az elektronikus zenét). Népszerű regényei a Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Nemo kapitány, Nyolcvan nap alatt a föld körül, Rejtelmes sziget, Sztrogoff Mihály, Tizenöt éves kapitány, Sándor Mátyás.
(halál)
[Részletek...] | [1902-10-28] Ligeti Lajos Kossuth-díjas nyelvész, orientalista, akadémikus születése (+1987. máj. 24.). Magyar őstörténeti kutatásai során járt Kínában, Belső- Ázsiában, Perzsiában, Afganisztánban és Japánban. 1939-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanszékvezető. Az MTA Altajisztikai Kutatócsoportjának megszervezője (1969), a Kőrösi Csoma Társaság újjászervezője (1969) és első elnöke volt. 1966-ban megalapította az Acta Orientalia című folyóiratot.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1901-12-16] Margaret Mead amerikai antropológus halála (szül. 1901. dec. 16.). A csendes-óceáni szigetvilág írástudatlan népének tanulmányozásával szerzett szakmai hírnevet. Könyvei ismeretterjesztő bestsellerek voltak, hozzájárultak a szexualitás tudományosabb és tágabb látókörű szemléletéhez. A "veleszületés vagy belenevelődés" problémáját tanulmányozta, de fokozatosan független szaktekintéllyé, és nemzedéke egyik leghíresebb asszonyává vált.
(születés)
[Részletek...] | [1900-06-05] Gábor Dénes halála (szül. 1900. jún. 5.). A holográfia fölfedezője fizikai Nobel-díjat kapott 1971-ben. A Római Klub alapító tagja. A technológia és a társadalmi innováció közti táguló szakadékról írt "Az érett társadalom" (The Mature Society, 1972) c. könyvében.
- + -
"A biológiai tudományok... máris megbolygatták világunk egyensúlyát a halálszabályozással; még inkább meg fogják bolygatni azzal, hogy emberek milliárdjai számára elegendő táplálékot teremtenek - egészen addig, amíg a világ elviselhetetlenül túlnépesedik.
De szinte bizonyos az is, hogy hatékony gondolkodásszabályozási módszerekkel is el fognak minket látni, amit aztán jóra és rosszra egyaránt fel lehet majd használni...
Ha még sokáig így megy, bizonyosan katasztrófába rohanunk, nukleáris háború nélkül is. Ha így folytatódik, a világ népessége 2000-re megduplázódik.
Sajnálatos, hogy minden törekvésünk és optimizmusunk a folyamatos növekedéshez kötődik: 'a növekedés kábítószere' korunk íratlan és be nem vallott vallása. Az iparban éppúgy, mint a nemzeteknél, a növekedés a remény szinonímájává vált...
Az élet minőségének, nem pedig mennyiségének növelése felé kellene fordulnunk...
Állítsuk meg a túlnépesedés felé mutató esztelen versenyt, állítsuk meg a fegyverkezési versenyt, állítsuk meg a mennyiségi növekedés imádatát..." (9-10. old.)
(Gábor Dénes: Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk, 104. old.
Az 1970-es könyv magyarul csak 2000-ben jelent meg.)
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1900-06-05] Gábor Dénes, a holográfia fölfedezője (fizikai Nobel-díj 1971) születése Budapesten (+1979. febr. 9.). A Római Klub alapító tagja. A technológia és a társadalmi innováció közti táguló szakadékról írt "Az érett társadalom" (The Mature Society, 1972) c. könyvében.
- + -
"A ma technikájának legfontosabb és legégetőbb problémája immár nem a primer szükségletek és ősi vágyak kielégítése, hanem a tegnap technikája által okozott károk és rombolások javítása." (17. old.)
"A népességnövekedés megállítása: ez minden erőfeszítésünk alfája és ómegája... Még az USÁ-ban is évente 2 millióval több a születések, mint a halálozások száma... Nagy-Britanniában évi negyedmillió a növekedés, de még ez is bonyolult problémákat okoz egy máris erősen túlnépesedett országban. ... A fejletlen országokban is a fogamzásgátlás technikai eszközeinek propagálása a legsürgetőbb feladat..."
(Gábor Dénes: Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk, 104. old.
Az 1970-es könyv magyarul csak 2000-ben jelent meg.)
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1899-11-14] A kolozsvári Tudományegyetem Bölcsészeti Kara egyhangúlag tiszteletbeli doktorává választotta Torma Zsófia autodidakta régész, antropológus, paleontológust (szül. 1840, +1899. nov. 14.). Magyarországon ő volt az első nő, akit a tudós férfiak így körükbe fogadtak. Az 1876. évi budapesti Nemzetközi Régészeti és Antropológiai Kongresszuson szenzációt keltett a Tordos melletti, általa feltárt, 4500 éves őstelep.
[Részletek...] | [1899-05-24] A kolozsvári Tudományegyetem Bölcsészeti Kara egyhangúlag tiszteletbeli doktorává választotta Torma Zsófia autodidakta régész, antropológus, paleontológust (szül. 1840, +1899. nov. 14.). Magyarországon ő volt az első nő, akit a tudós férfiak így körükbe fogadtak. Az 1876. évi budapesti Nemzetközi Régészeti és Antropológiai Kongresszuson szenzációt keltett a Tordos melletti, általa feltárt, 4500 éves őstelep.
[Részletek...] | [1897-06-24] Brassai Sámuel erdélyi autodidakta polihisztor, akadémikus születése (+1897. jún. 24.). Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zene elméleti kérdéseivel, a természettudományok majd minden ágával, az esztétika, műkritika, a nyelvészet és az irodalomtörténet problémáival. Megérte a századik születésnapját.
(halál)
[Részletek...] | [1896-01-20] A Francia Tudományos Akadémián Henri Poincaré ismertette a Wilhelm Conrad Röntgen által 1895-ben felfedezett, X-sugaraknak elnevezett sugárzást, amely áthatol a legtöbb szilárd anyagon. Itt nevezték el a sugarakat Röntgenről, aki 1901-ben az első fizikai Nobel-díjat kapta.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1895-12-17] Irinyi János vegyész halála (szül. 1817. máj. 17.). A 'veszélytelenül használható' biztonsági gyújtó kidolgozója. A kor modern vegytanának terjesztője és magyarországi meghonosítója, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt.
(Veszélytelenül használható? Már az ősembert a legjelentősebb természetátalakítóvá tette a tűzgyújtás képessége, mert szándéktalanul is a természetesnél sokkal gyakoribb erdőtüzeket okozott. Mennyi ház, város, erdő égett már le a százmilliók gondatlan kezeügyében lévő gyufától.)
(halál)
[Részletek...] | [1895-11-10] veges József Kossuth-díjas főiskolai tanár születése (+1979. szept. 4.).
A természettudományok - főleg a fizika - ismeretterjesztő irodalmának egyik megteremtője.
(születés)
[Részletek...] | [1894-05-08] Mészáros Kálmán orvos, Afrika-kutató, szakíró, vadász halála (szül. 1894. máj. 8.). Élményeit az Abesszínia a vadászok paradicsoma és az Afrikai vadászemlékek című könyveiben írta meg. Gyűjteményével és felvételeivel a Természettudományi Múzeum kiállítási anyagát bővítette.
(Ahová a felfedezők, lőfegyveres vadászok eljutottak, oda az élővilágot pusztító civilizáció jutott el, így a felfedezők épp egy általuk pusztulásnak kitett élővilág emlékeit „mentik meg”.)
(születés)
[Részletek...] | [1893-09-16] Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus halála (szül. 1893. szept. 16.).
1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt.
- + -
"Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával (modern orvostudomány) születésszabályozás nélkül."
(Szent-Györgyi Albert: Kis katekizmus)
- + -
Az ENSZ 2002. okt. 15-i jelentése szerint a világ kb. egymilliárd házaspárjának egyharmada még mindig nem végez semmiféle családtervezést (főleg az oktatás és az eszközök hiánya, valamint a vallási és patriarhális uralom miatt).
Az ENSZ Népesedési Alapja (The United Nations Population Fund, UNFPA) becslése szerint a munkájukhoz adott minden ezer dollár segít megelőzni 360 nemkívánt gyermek megszületését, 150 abortuszt, 1 anya halálát, 11 csecsemő halálát, 14 (1-5 éves) gyermek halálát.
Az USA jelenlegi kormánya a saját korábbi ígéretét megszegve visszavont 34 millió dollár támogatást az UNFPA-tól.
A történelem eddigi legnagyobb létszámú generációja lép most termékeny korba.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1893-04-21] Markusovszky Lajos orvos, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1815. ápr. 25.). A magyar orvostudomány és orvosképzés újjászervezője. 1857-ben ő alapította az Orvosi Hetilapot, 1886-ban az Országos Közegészségügyi Egyesületet és az Egészség című orvosi folyóiratot. Nevét viseli a szombathelyi kórház, amely Markusovszky Emlékérmet, az Orvosi Hetilap pedig Markusovszky-díjat alapított.
(halál)
[Részletek...] | [1893-02-09] Fogházbüntetésre ítélték a panamázókat. Ferdinand Lesseps és fia ellen azért indult büntetőeljárás, mert vállalkozásuk a Panama-csatorna megépítésére visszaélések, valamint a természeti nehézségek miatt 1888-ban csődbe jutott, így a részvényesek 1,5 milliárd frankot vesztettek. (A pénzügyi visszaéléseket azóta nevezik panamázásnak.)
A természeti nehézségek pl. a sárgalázat jelentette, amelyben húszezer munkás halt meg. A csatorna későbbi amerikai megépítését a sárgalázat terjesztő moszkitók tudományos kutatása, majd élőhelyeik lecsapolása tette lehetővé.
(A Thaiföld-Burma vasútvonal megépítésének még sokkal nagyobb ára volt: a japánok százharmincezer hadifoglya pusztult bele 1942-43-ban.)
[Részletek...] | [1893-02-02] Lánczos Kornél fizikus, matematikus, egyetemi tanár születése Székesfehérváron (+1974. jún. 25.). Tudománytörténeti munkát írt a térfogalom fejlődéséről és két könyvet Einstein világáról.
(születés)
[Részletek...] | [1890-06-21] Baktay Ervin író, orientalista, művészettörténész, egyetemi tanár születése (+1963. máj. 08.). 1956-ban egyike volt annak a 17 nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulója alkalmából rendezett kongresszusra Delhibe. Több mint 20 kötetben ismertette India irodalmát és művészetét, feldolgozta a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum indiai anyagát, megírta Körösi Csoma Sándor életrajzát. A tudományos ismeretterjesztés legnagyobbjai közé tartozott.
(születés)
[Részletek...] | [1889-08-15] Andrasovszky József botanikus halála (szül. 1889. aug. 15.). 1912-től dolgozott a Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézetben a szőlőfajták tudományos rendszerezésén.
(születés)
[Részletek...] | [1889-04-17] Rónay [1848-ig Leitzinger] Jácint születése (Székesfehérváron, a mai Ady E. u. 4. sz. házban) (+1889. ápr. 17).
1836. május 24-én tett fogadalmat a bencés rendben, 1839. július 20-án szentelték pappá. 1847. december 29-én a MTA levelező tagja lett. Az 1848-49-es szabadságharc tábori lelkésze, utána 1866-ig Angliában élt. Hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia titkára, és Rudolf trónörökös nevelője volt. A darwinizmus magyarországi úttörője.
[Részletek...] | [1886-11-22] Horovitz Fülöp tudományos antikvárius, orvos halála (szül. 1815. jan. 20.). Ő kért először antikvárius iparengedélyt (1852).
(halál)
[Részletek...] | [1885-09-11] David Herbert Lawrence angol költő, író, esszéista, kritikus születése (+1930. márc. 2.). Egy alacsonyabb osztályból származó brit szénbányász fia. A természet volt a legfontosabb dolog az életében. Lawrence a szex és az ökológia kapcsolatának nagy felfedezője.
Legismertebb regénye a Lady Chatterley szeretője (film is készült belőle). Sokáig be volt tiltva, csak elmarasztaló kritikákat kapott, amiért "pornografikus" regényt ír, miközben haldoklik.
- + -
"Ó, micsoda katasztrófa, micsoda megcsonkítása a szerelemnek, mikor pusztán személyes érzéssé tették, elszakítva a nap keltétől és nyugtától, a napforduló és a napéjegyenlőség mágikus kapcsolatától! Ez hát a baj velünk, a gyökereknél vérezünk, mert el vagyunk vágva a földtől, a naptól, a csillagoktól, és a szerelem vigyorgó utánzat, mert, szegény virág, letéptük a száráról az Élet fáján és vártuk, hogy viruljon tovább civilizált vázánkban az asztalon."
(D. H. Lawrence)
- + -
A http://bocs.hu messze legkeresettebb fordítása, a mélyökológiai "Megszentelt szexualitás" c. könyvfejezet, így kapcsolja össze Lawrence nyomán a szexet és az ökológiát:
"Ha az embereknek nem sikerült gyermekeik számát azon határokhoz igazítani, amelyeket az adott terület eltartóképessége szabott meg, akkor természetesen elpusztították saját életük alapját. Egy-egy civilizáció ilyenkor vagy kihalt, vagy elköltözött (megszállva egy másik területet), vagy megtanulták azokat a rituálékat, amelyek képessé tették őket a természettel egyensúlyban élni. Ez a 'megszentelt szex' alapja." (Dolores LaCapelle)
- + -
"Lawrence a krízis elérésének pillanatában szimbolizálta civilizációját ... a népesség és a gazdaság krízisekor."
"Ami ma (a második világháború kitörése előtt írta ezt - a szerk.) Európában történik, és ami kétségtelenül meg fog történni a jövőben, nagy részben a tömegemberiség brutális reakciója azokra a problémákra, amelyeket ez a kivételes ember, a zseniális D. H. Lawrence érzékelt, amelyekkel szembeszállt és harcolt a maga módján."
"Még ma is kevesen látják Lawrence-hez hasonló élességgel a világot ma gyötrő problémák szexuális gyökereit." (Sigrid Undset, skandináv regényírónő)
- + -
Rolf Gardiner, angol farmer, erdész és a Föld Szolgálata ifjúsági táborok úttörője úgy gondolta, hogy az ökológia fiatal tudományának "egyre fontosabb szerepet kell játszania a reformerek javaslataiban". Miután elolvasta Lawrence egyik könyvét, így írt 1919-ben:
"Lawrence lett a fáklyavivő, fiatalságomnak vezérfénye. S ment előre, felfedezve a sötétet, eloszlatva elavult, kimerült látásmódunkat, elszakadva a véges ideák absztrakcióitól, elnyűtt koncepcióktól, terméketlen szavaktól és kihűlt szimbólumoktól... Mindig úgy tűnt nekem, hogy a táj Lawrence által beszél. Valóban a sötét, termékeny nottinghami erdők voltak azok, amelyek újra és újra keresztültörtek a korai könyveiben, megtöltve azokat ... a táj titkos, elrejtett isteneivel, hogy szóljanak hozzánk és követeljenek minket ... A hely szelleme (Olaszország, Ausztrália, Mexikó), ez uralta és táplálta erejével. Minden könyve lüktet ettől a sötét és izgalmas szellemtől... tanítva minket, hogy érezzük és éljük át elemi erővel a földben lakó istenek ősi hatalmát... Tudta, hogy a földből erőt nyerhetünk és értelmesen élhetünk, ha különleges tájakon, a föld múltjának hatalmaival közösségben dolgozunk... Hosszú ideje érzem, hogy valamennyire érvényesíteni kell Lawrence tanítását és meglátását, nem irodalmi kritikákkal, hanem azáltal, hogy az emberek az ő szemlélete szerint próbálnak élni."
- + -
"Az emberiség utolsó háromezer éve egy kirándulás az ideálokba, testetlenségbe és tragédiába, és most a kirándulásnak vége... ez gyakorlatilag kapcsolat kérdése. Vissza kell találnunk a kapcsolathoz, élénk és tápláló kapcsolathoz a kozmosszal... Az út a naponkénti rituálén, az újraébredésen át vezet. Újra gyakorolnunk kell a hajnal, a dél, a napszállat rítusát, a tűzgyújtás és a vízöntés rítusát, az első és az utolsó lélegzet rítusát... Vissza kell térnünk 'a tudásra az együttlét jegyében', amelyben a test, a szex, az érzelmek, a szenvedélyek együtt léteznek a földdel és a nappal és a csillagokkal."
(Lawrence: Lady Chatterley szeretőjének apropói)
(háború, katasztrófa, születés, tilt)
[Részletek...] | [1882-12-21] Fülöp Zsigmond természettudományi tanár, író, fordító halála (szül. 1882. dec. 21.). 1912-1919 között kiadta a Darwin című természettudományi folyóiratot. A Tanácsköztársaság idején a művelődésügy területén végzett tevékenysége miatt 1921-ben állásától megfosztották; ettől kezdve íróként és műfordítóként működött. Számos ismeretterjesztő könyvet és cikket írt és fordított, köztük Darwin egyes műveit.
(születés)
[Részletek...] | [1882-12-16] Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, akadémikus születése (+1967. márc. 6.). 1905-ben kezdte népdalgyűjtő munkásságát és ismerkedett meg Bartók Bélával. Feltárta a magyar népdal ősi rétegeit, zeneszerzőként kialakította a magyar prozódia elméletét és gyakorlatát, ezzel megteremtve a jellegzetesen magyar deklamáció feltételeit. Tudományszervezéssel és ismeretterjesztéssel is foglalkozott. Az általa kifejlesztett ún. Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában. Legismertebb művei: Háry János, Székelyfonó, Budavári Te Deum, Fölszállott a páva, Kállai kettős, Psalmus Hungaricus, Galántai táncok.
- + -
"Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be."
- + -
"Hétköznap európaiak vagyunk, hogy életünk vasárnapjain önmagunk lehessünk."
- + -
Magyar kórusok napja
A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezik meg Kodály Zoltán születésnapján.
(születés)
[Részletek...] | [1882-04-19] Charles Robert Darwin angol természettudós halála (szül. 1809. febr. 12.). A modern biológia egyik legjelentősebb alakja, a korszerű származáselmélet megteremtője. Ő alapozta meg az evolúció, a fajok fejlődésének a természetes kiválasztódáson alapuló nagyszabású elméletét, amelynek alaptételeit a fajok eredetéről szóló, 1859. november 24-én megjelent művében fejtette ki. 1871-ben kiadott másik munkájában az ember állati ősöktől való származását bizonyította.
- + -
Irts ki mindent, amit nem tudsz megenni! Irts ki bármit, ami azt eszi, amit te eszel! Irts ki mindent, ami nem táplálja azt, amit te eszel! Ez szent munka az Elvevők kultúrájában. Minél több vetélytársat pusztítotok el, annál több embert hozhattok a világra s így a pusztítás a létező legszentebb munkává válik. Amint kivonjátok magatokat a korlátozott verseny törvényének kényszere alól, a táplálékotok és annak tápláléka kivételével a világon minden megsemmisítendő ellenséggé válik. (Quinn: Izmael)
- + -
"Mi állat él tehát még a világon?
Él ami hasznos, és mit ekkorig a tudomány pótolni nem tudott.
...
Im itt van az utolsó rózsa, mely nyilt a világon. Hasztalan virág, más százezer testvérrel foglalá el a legbujább tért a lengő kalásztól...
(Madách: Az ember tragédiája, Falanszter szín)
- + -
A Föld panaszkodik a Marsnak:
- Képzeld, homosapiensem van.
- Ne aggódj, hamar elmúlik.
(halál, megjelent, törvény)
[Részletek...] | [1881-11-28] Stefan Zweig osztrák író, költő halála (szül. 1881. nov. 28.). Prózája a freudizmus legjellegzetesebb irodalmi megnyilvánulása. Íróportréit, monográfiáit és fordításait tudományos kutatásokkal alapozta meg.
(születés)
[Részletek...] | [1878-06-17] Szőnyi Pál pedagógus, pedagógiai író halála (szül. 1808. 4. 22.). 1846-ban az Akadémia levelező tagja lett. A szabadságharc idején Eötvös József vallás-és nevelésügyi miniszter mellett titkár, majd osztálytanácsos. 1850-ben fiúnevelő intézetet alapított Pesten, Pestalozzi elvei szerint. A Természettudományi Társulat elnöke 1851-1858 közt, sokat utazott. Hatalmas ásványgyűjteményét az Akadémiára, a Természettudományi Társulatra és a Debreceni Református Egyházközségre hagyta. Fontosabb művei: Alaktan, magyar szülék, nevelők és tanítók számára (1846-47), A Pesten felállítandó protestáns preparandia terve (1846).
(halál)
[Részletek...] | [1877-08-23] Szabó Ervin könyvtáros, szociológus halála (szül. 1877. aug. 23.). 1911-től volt a Fővárosi Könyvtár igazgatója, amelyet korszerű társadalomtudományi szakkönyvtárrá alakított át és létrehozta a fiókkönyvtári hálózatot. A könyvtár jelenleg is az ő nevét viseli.
(születés)
[Részletek...] | [1876-07-29] Kadic Ottokár geológus, paleontológus születése. A magyar ősemberkutatás megindítója, a szervezett tudományos barlangkutatás megalapítója. Feltérképezte a lillafüredi István-barlangot és a Szemlő-hegyi barlangot.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1876-01-01] Magyarországon bevezették a méter-rendszert (1874 januárjában benyújtott és április 20-án törvényerőre emelkedett törvény alapján).
A métert a francia Tudományos Akadémia 1792-ben tette nemzetközi hosszmértékegységgé, s az a Föld délkörének negyvenmilliomod részét jelentette. Itália egyes államaiban már 1803-ban, Belgiumban 1816-ban, Hollandiában 1821-ben vezették be. A gyakorlati fokméréseket a franciaországi Dunkerque és a spanyolországi Barcelona között végezték. A méter előtt a hosszúságot az emberi testrészekhez kapcsolódó fogalmakkal (lépés, láb, arasz, könyök, hüvelyk) határozták meg.
1889. szeptember 24-én Párizsban értekezletet tartott a Nemzetközi Méterbizottság, s a méterrendszert bevezető államok - sorshúzással - megkapták az új platina-iridium méterrudakat, illetve a kilogrammetalonokat. Magyarországnak a 14-es számú méterrúd és a 16-os számú súlymérték jutott. Ezeket 1891-ben nyilvánították törvényes alapmértékké hazánkban.
(törvény)
[Részletek...] | [1875-05-30] Entz Géza zoológus, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1875. máj. 30.). 1920-ban Utrechtbe ment, ahol oktató, később professzor lett. Hazatérése után 1929-től vezette a tihanyi Biológiai Kutatóintézetet. A Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója, majd 1934-től a budapesti tudományegyetemen a zoológia professzora volt. Főként az egysejtűekkel foglalkozott. Jelentősek a Balaton élővilágára vonatkozó korszerű hidrobiológiai vizsgálatai.
(születés)
[Részletek...] | [1870-06-21] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1868-12-09] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1867-11-25] Alfred Nobel szabadalmaztatta a dinamitot.
(A tudomány története a feltalálók utólagos megbánásainak története, amikor látják, mit okoznak a találmányaik?)
(találmány)
[Részletek...] | [1865-07-09] Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1865. júl. 9.).
1824-1848 közt tanszékvezető a pesti egyetemen. Tankönyvek fordításával, írásaival és orvosi műszótár szerkesztésével jelentősen fejlesztette a magyar orvosi műnyelvet. 1831-ben Toldy Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár című folyóiratot. 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett.
A szabadságharc idején, 1848 végén Magyarország főorvosává nevezték ki. Világos után egy ideig bujkált, s csak 1850-ben térhetett vissza Pestre, de szigorú rendőri felügyelet alatt állt. Az önkényuralom nemcsak tanszékétől, hanem nyugdíjigényétől is véglegesen megfosztotta, ezért hátralévő éveit igazságtalan mellőzésben és nélkülözésben töltötte.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1864-10-05] Madách Imre drámaíró, költő, akadémikus születése (+1864. okt. 5.). Az ember tragédiájának szerzője.
- + -
"- Mi állat él tehát még a világon?
- Él ami hasznos, és mit ekkorig a tudomány pótolni nem tudott. … Im itt van az utolsó rózsa, mely nyilt a világon. Hasztalan virág, más százezer testvérrel foglalá el a legbujább tért a lengő kalásztól...” (Falanszter szín)
"Szomszédimat, igaz, Agyonverém már mind, de hasztalan, Mindég kerülnek újak; s oly kevés A fóka-faj. - Ha isten vagy, tegyed, Könyörgök, hogy kevesb ember legyen S több fóka."
(Madách: Az ember tragédiája, XIV. szín)
(halál)
[Részletek...] | [1863-01-04] Apáthy István zoológus, akadémikus születése (+1922. szept. 27.). 1909-ben Kolozsvárott az akkori európai színvonalat is meghaladó állattani intézetet létesített. Tőle származik az idegingerület vezetésének ún. kontinuitás (folyamatosság) tana. Érdeme volt a mikrotechnika fejlesztése. Kísérletet tett a férgek rendszertani osztályozására. Szépirodalommal és publicisztikával is foglalkozott. Egyik alapítója volt a Társadalomtudományi Társaságnak.
(születés)
[Részletek...] | [1862-11-26] Stein Aurél (Sir Mark Aurel Stein) régész, történész, orientalista, utazó és földrajztudós, akadémikus születése (+1943. okt. 26.). Brit szolgálatban több alkalommal kutatott Belső-Ázsiában, bejárta Nagy Sándor hadjáratának útvonalát. Felfedezte a híres tunhuangi barlangtemplomot és könyvtárat. Több művében foglalkozott az ind történelem és az indo-szkita uralom vallási és művelődési viszonyaival. Sok tízezer páratlan leletét a British Museum őrzi. Könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. 81 éves korában kapott engedélyt, hogy Afganisztánban kutasson, Kabulban halt meg. 42 éves korától brit állampolgár volt, 1912-ben lovaggá ütötték.
(születés)
[Részletek...] | [1860-04-08] Széchenyi István gróf halála (szül: 1791. szept. 21.). Ő volt az első főrend, aki 1825-ben az országgyűlés felső házában anyanyelvén szólalt fel. 1825-ben birtokainak egy évi jövedelmét (60 000 Ft) felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására. Programadó műve, a Hitel 1830-ban jelent meg.
Nemzeti Casinót hozott létre birtokostársainak társalgási helyszínt teremtve, selyemhernyót tenyésztett, Tiszát szabályozott, a Balatonon gőzhajózást indított el, Vaskaput építtetett az Al-Dunánál, majd 1838-ban hozzálátott főművéhez, a Lánchíd létrehozásához.
1848 őszén elvonult Döbling-i magányába, ahol később a Bach-rendszert ostorozó írása következtében rendőri zaklatásoknak volt kitéve. Megfenyegették, hogy áthelyezik a bolondok házába, ezek hatására választotta a halált.
(halál)
[Részletek...] | [1859-11-24] Charles Robert Darwin angol természettudós születése (+1882 ápr. 19.). Az élővilág evolúciójáról szóló származáselmélete nagy hatással volt korának tudományos és egyházi életére, és forradalmasította a biológiát. A fajok eredete természetes kiválasztódás útján, avagy a létért való harcban előnyhöz jutott fajták fennmaradása c. főműve 1859. nov. 24-én jelent meg (magyarul 1874-ben).
[Részletek...] | [1858-03-12] Schöpf-Merei Ágoston orvos halála (szül. 1804. szept. 24.). A magyar tudományos gyermekgyógyászat megalapítója, az első ilyen tankönyv szerzője. Ortopédiai intézetet létesített 1835-ben, 1839-ben nyitotta az első pesti kisdedkórházat, a hallgatózó és kopogtató vizsgálat, a kórházi kórtörténetek rendszeres vezetése, a bőr alatti ín- és izommetszés, a kancsalságot javító műtétek úttörője.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1856-11-20] Bolyai Farkas matematikus, akadémikus születése (+1856. nov. 20.). Bolyai János édesapja, az erdélyi magyar tudomány kiemelkedő alakja.
(halál)
[Részletek...] | [1856-08-29] Bíró Lajos rovartani kutató, néprajzi gyűjtő születése (+1931. szept. 2.). Gyűjtőútjairól hazahozott értékes anyagain kívül emlékirataival, leíró jegyzékeivel is hozzájárult a magyar tudomány gazdagításához. Nevét 18 állatnemzetség tudományos (latin) neve őrzi, a róla elnevezett fajtanevek száma több százra tehető.
(születés)
[Részletek...] | [1853-11-11] Karl Marx az Economist cikkéről írt A munkáskérdés c. művében, Londonban (Marx és Engels Művei,9. kötet, 439. old.)
Az Economist a bérek 10 %-os emelkedése kapcsán arról írt, hogy Anglia népességcsökkenése (mivel a kivándorlás meghaladta a szaporulatot) munkaerő hiányt okoz és így esélyt ad a munkásságnak a bérkövetelésekre, a magasabb bér pedig az iskolázásra és anyagi tartalékok létrehozására - ha viszont a munkásság az anyagi többletet szaporodásra fordítja, saját magát hozza újra kiszolgáltatott helyzetbe.
Marx és Engels alapvetően burzsoá és vallásos elméletnek tartották Malthus művét és ez az ellenszenvük elhomályosította látásmódjukat. Malthus ugyan lelkész volt, de szemben állt a szaporodást erőltető hivatalos keresztény erkölccsel. Marxék az elnyomás részének tartották a munkásság szaporodásának korlátozását, pedig a kisebb szaporodás épp hogy a jómódú rétegek kiváltsága volt.
Nem fogták föl, hogy a túlnépesedés az elnyomók érdeke volt végig a történelem során és hogy a munkaerőfölösleghez fűződő érdek csak a fosszilis energiaforrásokkal hajtott gépek miatt kezdett csökkenni. Naiv utópistaként minden problémát a szabadpiac rovására írtak és mindenre a tervgazdaságtól várták a megoldást. Marx gúnyolódott Malthuson, aki a hajókapacitás szűkössége miatt nem hitt a kivándorlás tömegessé válásában. Marx szűklátókörűsége viszont nem értette, hogy a kivándorlás nem oldja meg a globális túlnépesedést. Engels vakon hitt a tudomány mindenhatóságában, amely korlátos földön is korlátlan eltartóképességet fog biztosítani. Mindketten a munkát gondolták döntőnek, így a nagyobb népesség több munkaerőt, több gazdagságot jelentett számukra s gúnyolódtak Malthuson, hogy a nagyobb gazdagságtól hogyan lehetne éhenhalni.
[Részletek...] | [1853-01-01] Simonyi Zsigmond nyelvtudós, akadémikus születése Veszprémben (+1919. nov. 22.). Bpesten, Lipcsében, Berlinben és Párizsban tanult. Egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1879, r. 1893). 1895-től a Magyar Nyelvőr, 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Négy évtizeden át a magyar nyelvészek új nemzedékeit nevelte fel. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. 1903-ban a közoktatásügyi min. megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott.
A Tanácsköztársaság alatt tanúsított haladó magatartásáért elszenvedett üldöztetések a beteg tudós halálához vezettek.
(születés)
[Részletek...] | [1850-06-12] George Demeny magyar származású francia fizikus halála (szül. 1850. jún. 12.). A filmezés egyik úttörője, 1893-ban szabadalmaztatta a Phonoscop-ot, filmszalaggal működő mozgóképfelvevő gépet.
Tudományos alapossággal foglalkozott a mozgáselmélettel. 1880-ban "Nation" névvel tornászegyletet alapított. Őt tekintik a korszerű francia testnevelés-oktatás megteremtőjeként.
(születés)
[Részletek...] | [1847-02-11] Thomas Alva Edison amerikai feltaláló születése (+1931. okt. 18.). 1033 találmányát szabadalmaztatta, nevéhez fűződik a szénszálas izzólámpa, a szénpormikrofon, az akkumulátor és a hengeres fonográf feltalálása. 1882-ben ő helyezte üzembe a világ első villamos erőművét. 1893-ban ő alapította az első filmstúdiót. Egyetlen tudományos eredménye az Edison-jelenségnek nevezett termikus emisszió felfedezése.
(születés, találmány)
[Részletek...] | [1846-02-02] Paszlavszky József zoológus, pedagógus, akadémikus születése (+1919. szept. 21.). 1877-től a Természettudományi Társulás másodtitkára és közlönyének szerkesztője, 1897-től a társulat első titkára. Elemezte az animális és a humán pszichológia kapcsolatát. A Fauna Regni Hungariae (Magyarország állatvilága katalógus) szerkesztője.
(születés)
[Részletek...] | [1843-01-07] Koch Antal geológus, akadémikus születése (+1927. febr. 8.). A Földtani Intézetben dolgozott, majd a kolozsvári és 1895-től a budapesti egyetemen oktatott földtant és őslénytant. Az Erdélyi-medence harmadkori képződményeit tanulmányozta. A hazai geológusok közül utolsóként még egyaránt művelte valamennyi szervetlen természettudományt. Alapvető munkát végzett az ország számos területének ásványtani, kőzettani, őslénytani, földtani és barlangtani leírásában. A Magyar Tudományos Akadémiának 1875-ben levelező, 1894-ben rendes tagja lett.
(születés)
[Részletek...] | [1841-06-13] Megalakult a Magyar Természettudományi Társulat, a mai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egyik elődje.
[Részletek...] | [1841-05-28] A Magyar Természettudományi Társulat megalakulása.
[Részletek...] | [1841-05-28] [sms] Megalakul a Magyar Természettudományi Társulat. 1961: Megalakult az Amnesty International.
[Részletek...] | [1840-02-11] Lenhossék Mihály Ignác orvos születése (+1840. febr. 11.). Széchenyi István háziorvosa és barátja volt. Országos főorvosként ő rendelte el a himlő elleni védőoltást. Jelentős érdemeket szerzett az 1831. évi kolerajárvány megfékezésében.
Az életjelenségeket a szervezet alaki és kémiai tulajdonságaira vezette vissza. A betegségek keletkezésében és gyógyításában nagy fontosságot tulajdonított a lelki jelenségeknek. Tudományos munkáiban élettannal és pszichológiával foglalkozott.
(halál, járvány)
[Részletek...] | [1839-03-16] René Francois Armand Sully-Prudhomme francia költő, akadémikus halála (szül. 1839. márc. 16.). 1901-ben elsőként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Verseiben a formai tökélyt, az érzések őszinteségét és a filozófiai gondolatok mélységét egyesítette.
"Senki sem kérkedhet azzal, hogy meglehet embertársai nélkül."
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1838-06-29] Szily Kálmán nyelvész, természettudós, akadémikus születése (+1924. júl. 24.). A Természettudományi Közlöny, a Magyar Mérnök Egylet és a Magyar Nyelvművelő Társaság megalapítója. 1889-1905 között az MTA főtitkára volt. A Műegyetem első rektora. Ő szerkesztette A magyar nyelvújítás szótárának I. és II. kötetét.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1837-07-05] Zichy Jenő politikus, Ázsia-kutató, akadémikus halála (szül. 1837. júl. 5.). Országgyűlési képviselőként sokat tett a magyar mezőgazdaság és ipar fejlesztése érdekében. Erőfeszítései nyomán indult meg az ország 86 városában az alsó fokú iparoktatás. Három tudományos expedíciót szervezett Ázsiába, a magyarság őshazájának felkutatására. Útjairól könyvekben számolt be. Az utazásai során összegyűjtött anyagból létrehozott magánmúzeumát és könyvtárát a fővárosra hagyta.
(születés)
[Részletek...] | [1835-06-26] Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus halála (szül. 1835. jún. 26.). 1887-ben megindította és tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket. Természettudományos munkássága mellett érdeklődése kiterjedt a magyar ősfoglalkozások, a néprajz és a nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körére. Nevéhez fűződött Magyarországon az ősemberkutatás megkezdése. Ő alapította a Magyar Ornitológiai Központot.
(születés)
[Részletek...] | [1833-04-28] Hopp Ferenc műgyűjtő, utazó születése (+1919. szept. 10.). A hagyatékából a házában létrejött és róla elnevezett Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum 1923-ban nyílt meg.
1882-1914 között ötször utazta körül a Földet, s közben kelet-ázsiai, kínai és főleg japán ritkaságokat vásárolt meg, tudományos képzettség nélkül, de igen jó érzékkel. Gyűjteményét és Andrássy úti villáját 1919-ben az államnak adományozta, kikötve, hogy azt egyesítsék az állam tulajdonában levő kelet-ázsiai műtárgyakkal.
A pesti Calderoni cég tulajdonosaként sokat fáradozott a magyar oktató-szemléltető eszközgyártás fellendítésén.
(születés)
[Részletek...] | [1833-04-06] Csató János botanikus, ornitológus halála (szül. 1833. ápr. 6.). Korának egyik legnagyobb tudományos felkészültséggel rendelkező autodidakta botanikusa és ornitológusa volt. Legfontosabb munkája az Alsó-Fehér vármegye növény- és állatvilága című műve. Értékes madár- és növénygyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.
(születés)
[Részletek...] | [1832-03-22] Johann Wolfgang Goethe német költő, regény- és drámaíró halála (szül. 1749. aug. 28.). Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalom- és művészetelméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére. A világhírt első regénye, a Werther szerelme és halála hozta meg számára, amelyben azt ábrázolta, hogyan gátolta a 18. századi német társadalom a személyiség kibontakozását.
(halál)
[Részletek...] | [1832-03-22] Johann Wolfgang Goethe német költő, író, természettudós, hegymászó születése (+1832. márc. 22.).
1791 és 1817 között a weimari udvari színház igazgatója. 1823-tól visszavonultan élt. 83 éve alatt munkássága az irodalom mellett a természettudomány, színház, képzőművészet, politika területére is kiterjedt. Legfontosabb művei: Az ifjú Werther szenvedései, A vándor vihardala, Mohamed éneke, Prométheusz, Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Élete fő műve a Faust.
(halál)
[Részletek...] | [1832-03-19] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus halála (szül. 1832. márc. 19.). 1861-ben „expedíciót szervezett” (azaz szegényen, dervisruhában, ezer veszély és nélkülözés közepette egyedül vándorolt) a magyarok őshazájának felkutatására. Kutatásai úttörő jelentőségűek voltak Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a filológia területén (egyik életcélja volt a magyar és török nyelvek közti rokonság bizonyítása).
A budapesti egyetem tanára, az európai hírű nyelvész és néprajzkutató borzasztó szenvedések közepette többnyire gyalog sántikált végig rossz lábával óriási területeket, Resid Effendi álnéven kolduló dervis rongyaival álcázva magát, mert előtte minden európait megöltek itt a vérszomjas uralkodók, a kánok és emírek.
(Nem véletlenül tartottak az erősebb hatalmak kémeitől, a felfedezők és tudományos kutatók munkáját mindig a hódítók és gyarmatosítók hasznosították. A történészek ma már biztosra veszik, hogy Vámbéry kémtevékenységet is folytatott és azt az angol királynő és a konstantinápolyi szultán egyaránt megfizette.)
A tudomány szenvedélyétől hajtott vándor csaknem szomjan halt a sivatagban, és számtalanszor került a leleplezés, a halál küszöbére. Jegyzeteit arab írással magyar nyelven készítette, mint dervisrendje titkos talizmánjait. Tökéletes nyelvtudásának és a szokások mély ismeretének köszönhette, hogy sikerült betöltenie önként vállalt tudományos küldetését, és számos könyvben írhatta le a közép-ázsiai életet, viszonyokat.
(születés)
[Részletek...] | [1831-11-14] Georg Wilhelm Hegel német objektív idealista filozófus születése (+1831. nov. 14.). Főbb művei: A szellem fenomenológiája, A logika tudománya (ún. Nagy logika), A filozófiai tudományok enciklopédiája.
(halál)
[Részletek...] | [1831-02-14] A Magyar Tudós Társaság (a mai Magyar Tudományos Akadémia) első nagygyűlése, amelyen megválasztották a titoknokot (1870-től főtitkár), a 16 tiszteleti és 30 levelező tagot.
[Részletek...] | [1830-03-18] Szinnyei József bibliográfus, akadémikus halála (szül. 1830. márc. 18.). A modern tudományos bibliográfiai irodalom megteremtője, az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárának megalapítója. Több jelentős irodalmi és történettudományi társaság alapításában vett részt. 30 ezer magyar író szerepel 14 kötetes Magyar Írók Élete és Munkái című hatalmas életrajz-gyűjteményében.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1828-03-20] Barczafalvi Szabó Dávid író, szerkesztő, fordító, tanár halála (szül. 1752). A nyelvújítás az ő kezdeményezésével indult, miután 1792-1805 között sárospataki kollégiumi matematika-fizika tanárként latin helyett magyar nyelven adott elő. A tudományok magyarúl (1792) című munkájával a nyelvújítást közüggyé tette. Négyszáznál több új magyar szó képzését javasolta; olykor erőltetett szószerkesztéseit sokan támadták, de közülük majd száz győztesen került ki a "Mondolat-vitából", és napjainkra a magyar szókincs szerves részévé vált.
(halál)
[Részletek...] | [1828-02-08] Jules Verne francia író születése (+1905. márc. 24.). A tudományos-fantasztikus regény műfajának egyik megteremtője. Színes fantáziával, széles körű tudományos áttekintéssel és földrajzi ismeretekkel megírt kalandos regényeiben a természettudományos eredményeket és lehetőségeket népszerűsítette az emberi munka és a hősies küzdelmek eszményét hangsúlyozva. A XX. század csaknem minden műszaki-tudományos áldását megjósolta (többek között a faxot, az internetet, az elektronikus zenét). Népszerű regényei a Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Nemo kapitány, Nyolcvan nap alatt a föld körül, Rejtelmes sziget, Sztrogoff Mihály, Tizenöt éves kapitány, Sándor Mátyás.
(születés)
[Részletek...] | [1827-12-10] Korányi Frigyes báró, belgyógyász, akadémikus születése (+1913. máj. 19.). A szabadságharcban főorvosként vett részt, ezért Nagykállóra száműzték. 1864-ben Pesten előbb a tifusz-fiókkórház, majd 1865-től a Rókus Kórház idegosztály vezetője volt. Ezután megszervezte az I. számú belklinikát, melynek nyugdíjba vonulásáig vezetője, 1886-87-ben a pesti egyetem rektora volt. Részt vett az egészségügyi reformintézkedések kidolgozásában. A belklinikán bevezette a laboratóriumi kutatást, a vegyi, bakteriológiai és röntgenvizsgálatokat, indítványára létesítették a gyakornoki intézményt. Önálló tudományos eredményei főleg a mellkasi betegségekkel kapcsolatosak. Kezdeményezésére jött létre Budakeszin a TBC-szanatórium, később az első fővárosi tüdőbeteg-gondozó.
(születés)
[Részletek...] | [1826-03-17] Teleki József, az Akadémia első elnöke megvetette 30 ezer kötetes könyvtárával a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának alapját.
[Részletek...] | [1825-11-03] Széchenyi István felajánlotta az Országgyűlésben birtokai egy éves jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - megalapítására.
- + -
A magyar tudomány napja
(1997-es kormányrendelet, Széchenyi felajánlására emlékezve.)
(megalapít)
[Részletek...] | [1823-05-11] Podmaniczky József báró tudományos- és közíró halála (szül. 1756. júl. 29.). 1790-91-ben vezető szerepe volt a nemesi-nemzeti mozgalomban, amelynek felvilágosult, reformista szárnyát képviselte. 1791-ben az országgyűlés által kiküldött kereskedelmi bizottság tagjaként megírta az osztrák vámrendszer kritikai elemzéseit, rámutatott Magyarország alárendelt helyzetére, és a belső vám eltörlését javasolta. 1802-től Bács-Bodrog vármegye főispánja, 1815-ben pedig Ausztria párizsi megbízottja volt.
Nemzetközi hírnevét és a külföldi tudományos élet kiemelkedő képviselővel fennálló jó kapcsolatait bizonyítja, hogy a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society 1780. június 8-án felvette tagjai sorába. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült.
(halál, tüntetés)
[Részletek...] | [1823-05-11] Podmaniczky József báró tudományos- és közírót (1756. júl. 29. – 1823. máj. 11.) felvette tagjai sorába a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült.
(tüntetés)
[Részletek...] | [1823-01-21] Madách Imre drámaíró, költő, akadémikus születése (+1864. okt. 5.). Az ember tragédiájának szerzője.
- + -
"- Mi állat él tehát még a világon?
- Él ami hasznos, és mit ekkorig a tudomány pótolni nem tudott. … Im itt van az utolsó rózsa, mely nyilt a világon. Hasztalan virág, más százezer testvérrel foglalá el a legbujább tért a lengő kalásztól...” (Falanszter szín)
"Szomszédimat, igaz, Agyonverém már mind, de hasztalan, Mindég kerülnek újak; s oly kevés A fóka-faj. - Ha isten vagy, tegyed, Könyörgök, hogy kevesb ember legyen S több fóka."
(Madách: Az ember tragédiája, XIV. szín)
(születés)
[Részletek...] | [1823-01-08] Alfred Russel Wallace angol természettudós, zoológus, utazó születése (+1913. nov. 7.). Számos gyűjtőutat tett, bejárta az Amazonas vidékét és Malajziát, s 125 ezer darabos természettudományi gyűjteménnyel tért vissza hazájába. A fajok eredetére vonatkozó értekezésének hatására tette közzé Darwin a természetes kiválasztódásról szóló elméletét (1859-ben, noha már 1842-ben készen volt, de az elítéléstől tartva csak halála után tervezte kiadatni). Ő a korszerű állatföldrajz megteremtője is.
(születés)
[Részletek...] | [1820-06-25] Georg Wilhelm Friedrich Hegel Berlinben befejezte A jogfilozófia alapvonalai c. kézikönyvét.
- + -
„Csak vesd meg a tudományt meg az észt, / Az ember legfőbb erejét! / S ha az ördögnek magát el nem is adta volna, / Mégis el kell majd buknia.” (Goethe, Faust. I. rész)
„Igaz ugyan, hogy a jámborság is a … széttagolódott igazságot az érzelem egyszerűbb szemléletévé egybe göngyölíti, de ha ez a helyes jámborság, akkor feladja e régió formáját, mihelyt a belsőből kilépve az eszme kibontakozásának és kinyilatkoztatott gazdagságának nappalába lép, s belső istentiszteletéből magával hozza a tiszteletet egy önmagában létező, az érzelem szubjektív formája felett álló igazság és törvények iránt.”
(törvény)
[Részletek...] | [1817-05-17] Irinyi János vegyész halála (szül. 1817. máj. 17.). A 'veszélytelenül használható' biztonsági gyújtó kidolgozója. A kor modern vegytanának terjesztője és magyarországi meghonosítója, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt.
(Veszélytelenül használható? Már az ősembert a legjelentősebb természetátalakítóvá tette a tűzgyújtás képessége, mert szándéktalanul is a természetesnél sokkal gyakoribb erdőtüzeket okozott. Mennyi ház, város, erdő égett már le a százmilliók gondatlan kezeügyében lévő gyufától.)
(születés)
[Részletek...] | [1815-04-25] Markusovszky Lajos orvos, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1815. ápr. 25.). A magyar orvostudomány és orvosképzés újjászervezője. 1857-ben ő alapította az Orvosi Hetilapot, 1886-ban az Országos Közegészségügyi Egyesületet és az Egészség című orvosi folyóiratot. Nevét viseli a szombathelyi kórház, amely Markusovszky Emlékérmet, az Orvosi Hetilap pedig Markusovszky-díjat alapított.
(születés)
[Részletek...] | [1815-01-20] Horovitz Fülöp tudományos antikvárius, orvos halála (szül. 1815. jan. 20.). Ő kért először antikvárius iparengedélyt (1852).
(születés)
[Részletek...] | [1814-05-13] Rónay [1848-ig Leitzinger] Jácint születése (Székesfehérváron, a mai Ady E. u. 4. sz. házban) (+1889. ápr. 17).
1836. május 24-én tett fogadalmat a bencés rendben, 1839. július 20-án szentelték pappá. 1847. december 29-én a MTA levelező tagja lett. Az 1848-49-es szabadságharc tábori lelkésze, utána 1866-ig Angliában élt. Hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia titkára, és Rudolf trónörökös nevelője volt. A darwinizmus magyarországi úttörője.
[Részletek...] | [1813-08-02] Diószegi Sámuel botanikus halála (szül. 1760. dec. 29.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Református lelkész volt, esperes és egyházkerületi főjegyző. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt. A Karl Linné svéd természettudós növénytani rendszerének tudományos eredményeit felhasználó könyv több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazza, ékes magyar nyelven. Ő teremtette meg a leíró növénytan és alaktan magyar szaknyelvét.
A magyar nyelv legnagyobb tudora, Arany így írt róla:"...óhajtani lehet, hogy aki még valaha nyelvünkben újít, azt a népnyelv, népi észjárás oly teljes ismeretével és oly romlatlan nyelvérzékkel tegye, mint Diószegi, Fazekas, Földi".
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1809-02-12] Charles Robert Darwin angol természettudós halála (szül. 1809. febr. 12.). A modern biológia egyik legjelentősebb alakja, a korszerű származáselmélet megteremtője. Ő alapozta meg az evolúció, a fajok fejlődésének a természetes kiválasztódáson alapuló nagyszabású elméletét, amelynek alaptételeit a fajok eredetéről szóló, 1859. november 24-én megjelent művében fejtette ki. 1871-ben kiadott másik munkájában az ember állati ősöktől való származását bizonyította.
- + -
Irts ki mindent, amit nem tudsz megenni! Irts ki bármit, ami azt eszi, amit te eszel! Irts ki mindent, ami nem táplálja azt, amit te eszel! Ez szent munka az Elvevők kultúrájában. Minél több vetélytársat pusztítotok el, annál több embert hozhattok a világra s így a pusztítás a létező legszentebb munkává válik. Amint kivonjátok magatokat a korlátozott verseny törvényének kényszere alól, a táplálékotok és annak tápláléka kivételével a világon minden megsemmisítendő ellenséggé válik. (Quinn: Izmael)
- + -
"Mi állat él tehát még a világon?
Él ami hasznos, és mit ekkorig a tudomány pótolni nem tudott.
...
Im itt van az utolsó rózsa, mely nyilt a világon. Hasztalan virág, más százezer testvérrel foglalá el a legbujább tért a lengő kalásztól...
(Madách: Az ember tragédiája, Falanszter szín)
- + -
A Föld panaszkodik a Marsnak:
- Képzeld, homosapiensem van.
- Ne aggódj, hamar elmúlik.
(megjelent, születés, törvény)
[Részletek...] | [1809-02-12] Charles Robert Darwin angol természettudós születése (+1882 ápr. 19.). Az élővilág evolúciójáról szóló származáselmélete nagy hatással volt korának tudományos és egyházi életére, és forradalmasította a biológiát. A fajok eredete természetes kiválasztódás útján, avagy a létért való harcban előnyhöz jutott fajták fennmaradása c. főműve 1859. nov. 24-én jelent meg (magyarul 1874-ben).
[Részletek...] | [1808-04-22] Szőnyi Pál pedagógus, pedagógiai író halála (szül. 1808. 4. 22.). 1846-ban az Akadémia levelező tagja lett. A szabadságharc idején Eötvös József vallás-és nevelésügyi miniszter mellett titkár, majd osztálytanácsos. 1850-ben fiúnevelő intézetet alapított Pesten, Pestalozzi elvei szerint. A Természettudományi Társulat elnöke 1851-1858 közt, sokat utazott. Hatalmas ásványgyűjteményét az Akadémiára, a Természettudományi Társulatra és a Debreceni Református Egyházközségre hagyta. Fontosabb művei: Alaktan, magyar szülék, nevelők és tanítók számára (1846-47), A Pesten felállítandó protestáns preparandia terve (1846).
(születés)
[Részletek...] | [1808-01-20] [idezet] Vajda Péter író, költő, pedagógus, természettudós születése (+1846 febr. 10.). Ő indította meg az első magyar ismeretterjesztő folyóiratot, a Garasos Tár-t, majd 1838-ban megalapította a Természet című folyóiratot.
Történelmi regényeket, keleti tárgyú elbeszéléseket, drámát, vígjátékot írt, a prózavers első magyar művelője volt, s műfordítással is foglalkozott. Lírai főműve, a Dalhon 1838 és 1844 között négy kötetben jelent meg. A Természettudományi Társaság első titkára volt, de amikor a szervezet felvette a "királyi" jelzőt, lemondott. Plebejus demokrata nézeteit összefoglaló "Erkölcsi beszédei" miatt vád alá helyezték, s a mű kiadását a cenzúra megtiltotta. Petőfi V. P. halálára című versében vett búcsút tőle.
(megalapít, tilt)
[Részletek...] | [1804-09-24] Schöpf-Merei Ágoston orvos halála (szül. 1804. szept. 24.). A magyar tudományos gyermekgyógyászat megalapítója, az első ilyen tankönyv szerzője. Ortopédiai intézetet létesített 1835-ben, 1839-ben nyitotta az első pesti kisdedkórházat, a hallgatózó és kopogtató vizsgálat, a kórházi kórtörténetek rendszeres vezetése, a bőr alatti ín- és izommetszés, a kancsalságot javító műtétek úttörője.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1799-02-06] Frivaldszky Imre zoológus, botanikus, akadémikus születése (+1870 okt. 19.). Magyarország rovarait és csigáit kutatta, majd 1833-45 között több gyűjtő-utat vezetett a Balkánra, Törökországba, és Dél-Itáliába. 1841-ben részt vett a Természettudományi Társaság megalapításában. Számos magyar és külföldi tudós társaság választotta tagjai sorába.
(megalapít)
[Részletek...] | [1798-01-19] Auguste Comte francia filozófus születése (+1857). Pozitív (tudományközpontú) filozófia, a szociológia létrehozása.
[Részletek...] | [1797-06-15] Brassai Sámuel erdélyi autodidakta polihisztor, akadémikus születése (+1897. jún. 24.). Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zene elméleti kérdéseivel, a természettudományok majd minden ágával, az esztétika, műkritika, a nyelvészet és az irodalomtörténet problémáival. Megérte a századik születésnapját.
(születés)
[Részletek...] | [1794-03-29] Megölték a börtönben Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat) márkit. Francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus (szül. 1743. szept. 17.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára, a Nemzetgyűlés tagja, később elnöke volt. A szélsőséges párt megvádolta, letartóztatták és a börtönben másnap megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Értekezett a valószínűségről és integrálszámításról.
(Már Thomas Robert Malthus (1766-1834) előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség (vagy legalábbis az attól való félelem) fogja megállítani, addig Condorcet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők egyenlőségéért és oktatásáért.)
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára.)
(A lemming, a tundrák fő zsákmányállata, nagyon szapora, ezért pár évenként tömeges elvándorlásra kényszerül, amelynek végén gyakran egész csapatok vesznek a tengerbe. Tud ugyan úszni, de egy negyedóra alatt kimerül és megfullad. Sokáig értetlenül állt a tudomány e kis rágcsáló tömeges öngyilkossága előtt, de aztán kiderült, hogy elszaporodása miatt az éhhalál elől próbál a tengeren átjutni.)
(éhínség, halál)
[Részletek...] | [1793-04-15] Szentmártonyi Ignác jezsuita tanár, csillagász, matematikus, térképész születése (+1793. ápr. 15.). Grazi tanárkodása után V. János portugál király meghívására Brazíliába ment a vitatott spanyol-portugál határvonal kitűzésére. Az 1749-ben megkezdett csillagászati helymeghatározások adatait titkos iratként kezelték. 1760-ban más dél-amerikai jezsuitákkal együtt letartóztatták és csak 18 évi fogság után, Mária Terézia közbenjárására szabadult. Utána Csáktornyán, majd a közeli Belica falu plébánosaként élt. Tudományos munkája még feltáratlan.
- + -
Bebörtönzése az indiánokat védő jezsuiták elleni spanyol fenekedés kapcsán történt. Végül 1767 febr. 27-én a spanyol király parancsot ad a száz éves paraguayi jezsuita redukciók megszállására. A 30 telepen kb. 150 ezer indián élt és a jólétet, békét és védelmet jelentő redukciókba özönlöttek a spanyol nagybirtokosoktól megszökve az indián rabszolgák - megkeresztelkedni. Ld. Robert Bolt A misszió c. regénye (Szt. István Társulat, 1988) ill. a belőle készült, azonos című film, továbbá Fritz Hochwelder A szent kísérlet c. drámája.
(halál)
[Részletek...] | [1793-04-12] Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1865. júl. 9.).
1824-1848 közt tanszékvezető a pesti egyetemen. Tankönyvek fordításával, írásaival és orvosi műszótár szerkesztésével jelentősen fejlesztette a magyar orvosi műnyelvet. 1831-ben Toldy Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár című folyóiratot. 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett.
A szabadságharc idején, 1848 végén Magyarország főorvosává nevezték ki. Világos után egy ideig bujkált, s csak 1850-ben térhetett vissza Pestre, de szigorú rendőri felügyelet alatt állt. Az önkényuralom nemcsak tanszékétől, hanem nyugdíjigényétől is véglegesen megfosztotta, ezért hátralévő éveit igazságtalan mellőzésben és nélkülözésben töltötte.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1791-09-21] Széchenyi István gróf halála (szül: 1791. szept. 21.). Ő volt az első főrend, aki 1825-ben az országgyűlés felső házában anyanyelvén szólalt fel. 1825-ben birtokainak egy évi jövedelmét (60 000 Ft) felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására. Programadó műve, a Hitel 1830-ban jelent meg.
Nemzeti Casinót hozott létre birtokostársainak társalgási helyszínt teremtve, selyemhernyót tenyésztett, Tiszát szabályozott, a Balatonon gőzhajózást indított el, Vaskaput építtetett az Al-Dunánál, majd 1838-ban hozzálátott főművéhez, a Lánchíd létrehozásához.
1848 őszén elvonult Döbling-i magányába, ahol később a Bach-rendszert ostorozó írása következtében rendőri zaklatásoknak volt kitéve. Megfenyegették, hogy áthelyezik a bolondok házába, ezek hatására választotta a halált.
[Részletek...] | [1789-07-01] Péczeli József komáromi református lelkész szerkesztésében megjelent az első magyar tudományos népszerűsítő és irodalmi folyóirat, a Mindenes Gyűjtemény.
(megjelent)
[Részletek...] | [1787-02-06] Megalapították a budapesti Állatorvostudományi Egyetem elődjét, az Állatorvosi Iskolát.
(megalapít)
[Részletek...] | [1783-10-29] Jean-Baptiste le Rond d’Alembert francia matematikus, fizikus és filozófus halála (szül. 1717. nov. 16.). A XVIII. századi felvilágosodás jelentős képviselője. Mechanikai, akusztikai és csillagászati kutatásokat végzett. Az Értekezés a dinamikáról (1743) a dinamikát a statikára vezette vissza. Az algebrában bebizonyította, hogy a komplex számok elegendőek az analízis bármely területén. Ő írta a nagy francia Enciklopédia bevezetését, amelyben az emberi megismerés eredetét és fejlődését, továbbá a tudományok osztályozását írta le. Jelentősek az irodalom, a zene, az esztétika kérdéseivel foglalkozó írásai is.
(halál)
[Részletek...] | [1780-06-08] Podmaniczky József báró tudományos- és közírót (1756. júl. 29. – 1823. máj. 11.) felvette tagjai sorába a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült.
(tüntetés)
[Részletek...] | [1778-01-10] Carl von Linné svéd botanikus, természetbúvár halála (szül. 1707. máj. 23.). Systema Naturae (A természet rendszere) című művében elsőként összegezte az addig ismert (több tízezer) növényt és állatot, valamint ásványt. Ő használta először a növények és az állatok kettős latin elnevezését, külön nevet adva a nemnek és a fajnak. Többségük ma is a tőle kapott nevet viselik. A világszerte újonnan leírt fajokkal egyre terjedelmesebbé váló flórák és faunák rendezése nélkülözhetetlen előfeltétele volt minden komoly tudományos munkának.
(halál)
[Részletek...] | [1775-02-09] Bolyai Farkas matematikus, akadémikus születése (+1856. nov. 20.). Bolyai János édesapja, az erdélyi magyar tudomány kiemelkedő alakja.
(születés)
[Részletek...] | [1773-05-11] Lenhossék Mihály Ignác orvos születése (+1840. febr. 11.). Széchenyi István háziorvosa és barátja volt. Országos főorvosként ő rendelte el a himlő elleni védőoltást. Jelentős érdemeket szerzett az 1831. évi kolerajárvány megfékezésében.
Az életjelenségeket a szervezet alaki és kémiai tulajdonságaira vezette vissza. A betegségek keletkezésében és gyógyításában nagy fontosságot tulajdonított a lelki jelenségeknek. Tudományos munkáiban élettannal és pszichológiával foglalkozott.
(járvány, születés)
[Részletek...] | [1770-08-27] Georg Wilhelm Hegel német objektív idealista filozófus születése (+1831. nov. 14.). Főbb művei: A szellem fenomenológiája, A logika tudománya (ún. Nagy logika), A filozófiai tudományok enciklopédiája.
(születés)
[Részletek...] | [1760-12-29] Diószegi Sámuel botanikus halála (szül. 1760. dec. 29.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Református lelkész volt, esperes és egyházkerületi főjegyző. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt. A Karl Linné svéd természettudós növénytani rendszerének tudományos eredményeit felhasználó könyv több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazza, ékes magyar nyelven. Ő teremtette meg a leíró növénytan és alaktan magyar szaknyelvét.
A magyar nyelv legnagyobb tudora, Arany így írt róla:"...óhajtani lehet, hogy aki még valaha nyelvünkben újít, azt a népnyelv, népi észjárás oly teljes ismeretével és oly romlatlan nyelvérzékkel tegye, mint Diószegi, Fazekas, Földi".
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1756-07-29] Podmaniczky József báró tudományos- és közíró halála (szül. 1756. júl. 29.). 1790-91-ben vezető szerepe volt a nemesi-nemzeti mozgalomban, amelynek felvilágosult, reformista szárnyát képviselte. 1791-ben az országgyűlés által kiküldött kereskedelmi bizottság tagjaként megírta az osztrák vámrendszer kritikai elemzéseit, rámutatott Magyarország alárendelt helyzetére, és a belső vám eltörlését javasolta. 1802-től Bács-Bodrog vármegye főispánja, 1815-ben pedig Ausztria párizsi megbízottja volt.
Nemzetközi hírnevét és a külföldi tudományos élet kiemelkedő képviselővel fennálló jó kapcsolatait bizonyítja, hogy a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society 1780. június 8-án felvette tagjai sorába. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült.
(születés, tüntetés)
[Részletek...] | [1756-07-29] Podmaniczky József báró tudományos- és közírót (1756. júl. 29. – 1823. máj. 11.) felvette tagjai sorába a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült.
(tüntetés)
[Részletek...] | [1754-04-09] Christian Wolff német filozófus születése (+1754. ápr. 9.). Leibniz javaslatára kinevezték 1707-ben a hallei egyetem matematika professzorának, de 1723-ban a pietistákkal folytatott teológiai vitája miatt állását elvesztette. Később a marburgi egyetem matematika- és filozófiaprofesszoraként tevékenykedett, majd Nagy Péter orosz cárnak segédkezett a szentpétervári tudományos akadémia megszervezésében. Nagy Frigyes felkérésére a hallei egyetemen tanított, sőt 1741-től haláláig kancellári rangban ténykedett. Számos munkát írt a filozófia, a teológia, a pszichológia, a botanika és a fizika témaköréből.
(halál)
[Részletek...] | [1749-08-29] Bél Mátyás evangélikus lelkész, író, tanár, tudós születése (+1749. aug. 29.). 1714-től a pozsonyi evangélikus gimnázium rektora, 1719-től a pozsonyi evangélikus egyház első lelkésze haláláig. Jelentős a pedagógiai, nyelvészi, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége. Tantervei, módszerei országszerte elterjedtek. Elsőként foglalkozott a magyar rovásírásal. Fő műve, a "Notitia Hungariae Novae Historico Geographica..." köteteiben a történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvöződése, a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern szemlélete mutatkozik meg. 1721-22-ben ő adta ki az első rendszeresen megjelenő hazai latin nyelvű újságot "Nova Posoniensia" címmel. Laboratóriumában kémiai kísérleteket végzett.
(halál)
[Részletek...] | [1749-08-28] Johann Wolfgang Goethe német költő, író, természettudós, hegymászó születése (+1832. márc. 22.).
1791 és 1817 között a weimari udvari színház igazgatója. 1823-tól visszavonultan élt. 83 éve alatt munkássága az irodalom mellett a természettudomány, színház, képzőművészet, politika területére is kiterjedt. Legfontosabb művei: Az ifjú Werther szenvedései, A vándor vihardala, Mohamed éneke, Prométheusz, Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Élete fő műve a Faust.
(születés)
[Részletek...] | [1749-08-28] Johann Wolfgang Goethe német költő, regény- és drámaíró halála (szül. 1749. aug. 28.). Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalom- és művészetelméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére. A világhírt első regénye, a Werther szerelme és halála hozta meg számára, amelyben azt ábrázolta, hogyan gátolta a 18. századi német társadalom a személyiség kibontakozását.
(születés)
[Részletek...] | [1743-09-17] Megölték a börtönben Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat) márkit. Francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus (szül. 1743. szept. 17.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára, a Nemzetgyűlés tagja, később elnöke volt. A szélsőséges párt megvádolta, letartóztatták és a börtönben másnap megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Értekezett a valószínűségről és integrálszámításról.
(Már Thomas Robert Malthus (1766-1834) előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség (vagy legalábbis az attól való félelem) fogja megállítani, addig Condorcet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők egyenlőségéért és oktatásáért.)
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára.)
(A lemming, a tundrák fő zsákmányállata, nagyon szapora, ezért pár évenként tömeges elvándorlásra kényszerül, amelynek végén gyakran egész csapatok vesznek a tengerbe. Tud ugyan úszni, de egy negyedóra alatt kimerül és megfullad. Sokáig értetlenül állt a tudomány e kis rágcsáló tömeges öngyilkossága előtt, de aztán kiderült, hogy elszaporodása miatt az éhhalál elől próbál a tengeren átjutni.)
(éhínség, születés)
[Részletek...] | [1723-08-27] Antony van Leeuwenhoek holland természettudós halála (szül. 1632. okt. 24.). Életét a mikroszkopikus tanulmányoknak szentelte. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet tudott előállítani. A mikroszkóppal a tudomány számára új világ nyílt meg, amelyben számos elemet ő írt le (a vörösvértestek, a spermiumok, a kapilláris keringés, a növények szárszerkezete, a kerekesférgek és a levéltetvek, a harántcsíkolt izom, valamint az agy szerkezete, a szemlencse, a moszatok, a harasztok felépítése).
(halál)
[Részletek...] | [1718-10-28] Szentmártonyi Ignác jezsuita tanár, csillagász, matematikus, térképész születése (+1793. ápr. 15.). Grazi tanárkodása után V. János portugál király meghívására Brazíliába ment a vitatott spanyol-portugál határvonal kitűzésére. Az 1749-ben megkezdett csillagászati helymeghatározások adatait titkos iratként kezelték. 1760-ban más dél-amerikai jezsuitákkal együtt letartóztatták és csak 18 évi fogság után, Mária Terézia közbenjárására szabadult. Utána Csáktornyán, majd a közeli Belica falu plébánosaként élt. Tudományos munkája még feltáratlan.
- + -
Bebörtönzése az indiánokat védő jezsuiták elleni spanyol fenekedés kapcsán történt. Végül 1767 febr. 27-én a spanyol király parancsot ad a száz éves paraguayi jezsuita redukciók megszállására. A 30 telepen kb. 150 ezer indián élt és a jólétet, békét és védelmet jelentő redukciókba özönlöttek a spanyol nagybirtokosoktól megszökve az indián rabszolgák - megkeresztelkedni. Ld. Robert Bolt A misszió c. regénye (Szt. István Társulat, 1988) ill. a belőle készült, azonos című film, továbbá Fritz Hochwelder A szent kísérlet c. drámája.
(születés)
[Részletek...] | [1717-11-16] Jean-Baptiste le Rond d’Alembert francia matematikus, fizikus és filozófus halála (szül. 1717. nov. 16.). A XVIII. századi felvilágosodás jelentős képviselője. Mechanikai, akusztikai és csillagászati kutatásokat végzett. Az Értekezés a dinamikáról (1743) a dinamikát a statikára vezette vissza. Az algebrában bebizonyította, hogy a komplex számok elegendőek az analízis bármely területén. Ő írta a nagy francia Enciklopédia bevezetését, amelyben az emberi megismerés eredetét és fejlődését, továbbá a tudományok osztályozását írta le. Jelentősek az irodalom, a zene, az esztétika kérdéseivel foglalkozó írásai is.
(születés)
[Részletek...] | [1707-05-23] Carl von Linné svéd botanikus, természetbúvár halála (szül. 1707. máj. 23.). Systema Naturae (A természet rendszere) című művében elsőként összegezte az addig ismert (több tízezer) növényt és állatot, valamint ásványt. Ő használta először a növények és az állatok kettős latin elnevezését, külön nevet adva a nemnek és a fajnak. Többségük ma is a tőle kapott nevet viselik. A világszerte újonnan leírt fajokkal egyre terjedelmesebbé váló flórák és faunák rendezése nélkülözhetetlen előfeltétele volt minden komoly tudományos munkának.
(születés)
[Részletek...] | [1691-12-30] Robert Boyle angol fizikus és kémikus halála (szül. 1627. jan. 25.). Egyik vezetője volt a középkori skolasztika ellen, a tapasztalaton alapuló tudományért folyó küzdelemnek. Kísérleti alapon megállapította a gázok térfogata és nyomása közötti összefüggést. Tőle származik a kémiai elem, az egyszerű és összetett test fogalma. A Szkeptikus vegyész című művének 1661-es megjelenésétől számítják az alkimista nézetekkel szemben a modern kémia kezdetét.
(Volt valami az alkímia egyházi tiltásában? Az elővigyázatosság elve. Az emberi lény túl buta, csak feltalálni tud, de a százezernyi új vegyület hatását az élővilágra és önmagára már nem tudja fölbecsülni sem, pláne nem kezelni...)
(halál, tilt)
[Részletek...] | [1691-01-13] George Fox (szül. 1624. júl.) halála. A Kvékerekként ismert Barátok társasága (Society of Friends) történelmi béke-egyház alapítója Angliában. Négyszer vetették börtönbe, összesen több mint tíz évre. www.quaker.org
A kvékerek szervezték az első békemozgalmakat a napóleoni háborúk végén (1815). Nagy szerepük volt a rabszolgaság megszüntetésében, a hadkötelezettségre válaszként az alternatív szolgálat bevezetésében, és a ma többszáz egyetemen működő Béketudomány tanszékek létrejöttében. Béke Nobel-díjat kapott a Friends' Service Committee 1947-ben.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1686-04-28] [idezet] Megjelent Isaac Newton "Philosophiae Naturalis Principia Mathematica" c. könyve, a modern tudomány egyik alapműve.
(megjelent)
[Részletek...] | [1684-03-22] Bél Mátyás evangélikus lelkész, író, tanár, tudós születése (+1749. aug. 29.). 1714-től a pozsonyi evangélikus gimnázium rektora, 1719-től a pozsonyi evangélikus egyház első lelkésze haláláig. Jelentős a pedagógiai, nyelvészi, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége. Tantervei, módszerei országszerte elterjedtek. Elsőként foglalkozott a magyar rovásírásal. Fő műve, a "Notitia Hungariae Novae Historico Geographica..." köteteiben a történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvöződése, a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern szemlélete mutatkozik meg. 1721-22-ben ő adta ki az első rendszeresen megjelenő hazai latin nyelvű újságot "Nova Posoniensia" címmel. Laboratóriumában kémiai kísérleteket végzett.
(születés)
[Részletek...] | [1679-01-24] Christian Wolff német filozófus születése (+1754. ápr. 9.). Leibniz javaslatára kinevezték 1707-ben a hallei egyetem matematika professzorának, de 1723-ban a pietistákkal folytatott teológiai vitája miatt állását elvesztette. Később a marburgi egyetem matematika- és filozófiaprofesszoraként tevékenykedett, majd Nagy Péter orosz cárnak segédkezett a szentpétervári tudományos akadémia megszervezésében. Nagy Frigyes felkérésére a hallei egyetemen tanított, sőt 1741-től haláláig kancellári rangban ténykedett. Számos munkát írt a filozófia, a teológia, a pszichológia, a botanika és a fizika témaköréből.
(születés)
[Részletek...] | [1665-01-12] Pierre Fermat francia matematikus és fizikus halála (szül. 1601. aug. 17.). Számelméleti eredményeivel messze túlszárnyalta korának tudományos színvonalát. A matematikai elemzés (szélsőérték-feladatok) és a valószínűség-számítás egyik előkészítője. A fizikában is jelentőset alkotott, nevét viseli a geometriai optika alaptörvénye.
Lapszélre firkantott ún. Nagy Fermat-sejtését évszázadok erőfeszítései után csak pár éve sikerült bebizonyítani.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1659-12-31] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár születése (+1659. dec. 31.). A Magyar Encyclopaedia 1653-ban jelent meg Utrechtben. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás előfutára volt.
(halál)
[Részletek...] | [1659-12-31] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár halála (szül. 1625. jún. 10.). A magyar művelődéstörténet egyik legnagyobb nevelő egyénisége, a Magyar Encyklopaedia szerzője. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás nagy jelentőségű előfutára volt.
(halál)
[Részletek...] | [1642-01-08] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus születése (+1642. jan. 8.). A szabadesésre, a hajításra és az ingamozgásra vonatkozó kísérleteivel, eredményeivel ő alapozta meg a kinematikát és ezzel az egész modern mechanika tudományát. Maga készítette csillagászati távcsövével ő fedezte fel a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és azt, hogy a Tejút csillagok halmaza. Vallotta, hogy a megismerés legfőbb forrása a tapasztalat. Miután Kopernikusz elméletét a Föld forgásáról és a Nap körüli keringéséről helyesnek ítélte, ő sem kerülhette el az inkvizíció üldözését. Bár egy ízben visszavonta állításait arról, hogy a Föld mozog, 1633-tól haláláig házifogságban élt.
(halál)
[Részletek...] | [1642-01-08] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus halála (szül. 1564. febr. 15.). A szabadesést, hajítást, ingamozgást kutatta, megalapozta a modern mechanikát. Felfedezte a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és hogy a Tejút csillagok halmaza. Elfogadta Kopernikusz elméletét a Föld Nap körüli keringéséről. Bár természettudományos megfigyeléseiből levont világnézeti következtetéseit visszavonta, az inkvizíció haláláig háziőrizetben tartotta.
(halál)
[Részletek...] | [1639-01-17] Szenczi Molnár Albert református pap, író, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító halála (szül. 1574. aug. 30.). Fő műve az 1603-ban készült latin-magyar szótár, amely megnyitotta az utat a magyar értelmiség előtt az európai tudomány felé, valamint 1607. évi teljes zsoltárfordítása.
(halál)
[Részletek...] | [1635-11-13] Az 1635 májusában Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított nagyszombati egyetem ünnepélyesen megnyitotta kapuit. Kezdetben csak hittudományi és bölcsészeti kara volt. 1777-ben Budára, majd 7 év múlva Pestre költözött. 1921-ben a budapesti egyetemet Pázmány Péterről nevezték el, 1950-től viseli Eötvös Loránd nevét.
[Részletek...] | [1633-02-13] Galileo Galilei Rómába érkezett a Szent Törvényszék kihallgatására. Itt a megjelent könyvében hirdetett kopernikuszi tanok, vagyis a Föld forog a Nap körül, kijelentéseinek visszavonására kényszerítették.
(Az emberiség nem pusztult bele abba, hogy nem ismerte a naprendszert. De a mai egyik legveszélyesebb probléma, a túlnépesedés terén katasztrofális következményük van a tudományos megértés nélküli vallási és moralista kinyilatkoztatásoknak.)
(megjelent, törvény)
[Részletek...] | [1632-10-24] Antony van Leeuwenhoek holland természettudós halála (szül. 1632. okt. 24.). Életét a mikroszkopikus tanulmányoknak szentelte. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet tudott előállítani. A mikroszkóppal a tudomány számára új világ nyílt meg, amelyben számos elemet ő írt le (a vörösvértestek, a spermiumok, a kapilláris keringés, a növények szárszerkezete, a kerekesférgek és a levéltetvek, a harántcsíkolt izom, valamint az agy szerkezete, a szemlencse, a moszatok, a harasztok felépítése).
(születés)
[Részletek...] | [1627-01-25] Robert Boyle angol fizikus és kémikus halála (szül. 1627. jan. 25.). Egyik vezetője volt a középkori skolasztika ellen, a tapasztalaton alapuló tudományért folyó küzdelemnek. Kísérleti alapon megállapította a gázok térfogata és nyomása közötti összefüggést. Tőle származik a kémiai elem, az egyszerű és összetett test fogalma. A Szkeptikus vegyész című művének 1661-es megjelenésétől számítják az alkimista nézetekkel szemben a modern kémia kezdetét.
(Volt valami az alkímia egyházi tiltásában? Az elővigyázatosság elve. Az emberi lény túl buta, csak feltalálni tud, de a százezernyi új vegyület hatását az élővilágra és önmagára már nem tudja fölbecsülni sem, pláne nem kezelni...)
(születés, tilt)
[Részletek...] | [1625-06-10] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár születése (+1659. dec. 31.). A Magyar Encyclopaedia 1653-ban jelent meg Utrechtben. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás előfutára volt.
(születés)
[Részletek...] | [1625-06-10] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár halála (szül. 1625. jún. 10.). A magyar művelődéstörténet egyik legnagyobb nevelő egyénisége, a Magyar Encyklopaedia szerzője. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás nagy jelentőségű előfutára volt.
(születés)
[Részletek...] | [1605-05-04] Ulisse Aldrovandi olasz természettudós, egyetemi tanár születése (+1605. máj. 4.). Az első botanikuskert alapítója Bolognában. Állattani és növénytani múzeumot alapított és összeállította az első tudományos herbáriumot. Elsőként végzett megfigyeléseket kotlós alatt lévő tojáson, s ezzel megvetette az embriológia alapját. Az inkvizíció bebörtönözte.
(halál)
[Részletek...] | [1603-08-17] Rómában Accademia dei Lincei (hiúzszeműek akadémiája) néven megalapították az olasz tudományos akadémiát. A tudós társaság szembehelyezkedett az uralkodó dogmatikus arisztotelizmussal, meghirdette a szabad vizsgálódás és a természettudományos kísérletezés módszerét. A testület a XVIII. században Riminibe költözött. A II. világháború vége óta Olaszország vezető akadémiája.
(háború, megalapít)
[Részletek...] | [1601-08-17] Pierre Fermat francia matematikus és fizikus halála (szül. 1601. aug. 17.). Számelméleti eredményeivel messze túlszárnyalta korának tudományos színvonalát. A matematikai elemzés (szélsőérték-feladatok) és a valószínűség-számítás egyik előkészítője. A fizikában is jelentőset alkotott, nevét viseli a geometriai optika alaptörvénye.
Lapszélre firkantott ún. Nagy Fermat-sejtését évszázadok erőfeszítései után csak pár éve sikerült bebizonyítani.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1574-08-30] Szenczi Molnár Albert református pap, író, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító halála (szül. 1574. aug. 30.). Fő műve az 1603-ban készült latin-magyar szótár, amely megnyitotta az utat a magyar értelmiség előtt az európai tudomány felé, valamint 1607. évi teljes zsoltárfordítása.
(születés)
[Részletek...] | [1566-07-02] Michel de Notre-Dame Nostradamus francia orvos, asztrológus születése (+1566. júl. 2.). Avignonban filozófiát, Montpellierben orvostudományt tanult, orvosi praxisát 1529-ben Agen városában kezdte. 1544-ben Salonba költözött, s itt nagy hírnevet szerzett új gyógymódjaival, melyeket az 1546-47-es, Lyont és Aix-t sújtó pestisjárvány idején alkalmazott. Jövendöléseit 1547 táján kezdte, 1555-ben, Les Prophéties (Nostradamus próféciái) címmel adta ki Lyonban. Művét négysoros rímes strófák alkotják, melyeket százanként csoportosított. Közel ezer verse maradt fenn.
(halál, járvány)
[Részletek...] | [1564-10-15] Andreas Vesalius németalföldi orvos anatómus születése (+1564. okt. 15.). A tudományos bonctan, a modern anatómia egyik megalapítója. Anatómiai vizsgálatait holttestek boncolásával végezte, emiatt az inkvizíció halálra ítélte, de végül megkegyelmeztek neki.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1564-02-15] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus halála (szül. 1564. febr. 15.). A szabadesést, hajítást, ingamozgást kutatta, megalapozta a modern mechanikát. Felfedezte a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és hogy a Tejút csillagok halmaza. Elfogadta Kopernikusz elméletét a Föld Nap körüli keringéséről. Bár természettudományos megfigyeléseiből levont világnézeti következtetéseit visszavonta, az inkvizíció haláláig háziőrizetben tartotta.
(születés)
[Részletek...] | [1564-02-15] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus születése (+1642. jan. 8.). A szabadesésre, a hajításra és az ingamozgásra vonatkozó kísérleteivel, eredményeivel ő alapozta meg a kinematikát és ezzel az egész modern mechanika tudományát. Maga készítette csillagászati távcsövével ő fedezte fel a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és azt, hogy a Tejút csillagok halmaza. Vallotta, hogy a megismerés legfőbb forrása a tapasztalat. Miután Kopernikusz elméletét a Föld forgásáról és a Nap körüli keringéséről helyesnek ítélte, ő sem kerülhette el az inkvizíció üldözését. Bár egy ízben visszavonta állításait arról, hogy a Föld mozog, 1633-tól haláláig házifogságban élt.
(születés)
[Részletek...] | [1541-09-24] Paracelsus (teljes neve: Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim) német orvos, természettudós és filozófus születése (+1541. szept. 24.). A baseli egyetemen a gyógyászat tanára volt, s egyben csodadoktor hírében állt. Ő indította meg az első orvosi-kémiai irányzatot, az iatrokémiát. A gyógyszerek készítését tekintette fő feladatának. A betegségek okát a szervezet kémiai folyamatainak zavarában kereste. Tanainak nagy befolyása volt az orvostudomány további fejlődésére. Természetfilozófiája a reneszánsz szellemét tükrözte. Felismerte, hogy a gyógyuláshoz nagyban hozzájárul a beteg akarata is.
"Az ember tudja és értse meg, hogy ha Isten nem adott volna neki természetes orvost és gyógyszert belülről, a külső orvostól nem maradhatna életben."
(halál)
[Részletek...] | [1536-07-12] Desiderius Erasmus németalföldi tudós, író születése Rotterdamban (+1536. júl. 12.). Évszázadokra humanista iskolát teremtett, s életműve később a felvilágosodás és az újhumanizmus korára is nagy hatást gyakorolt. A vallásháborúk, erőszak, butaság ellen írt (pl. A Béke panasza, A balgaság dicsérete, Nyájas beszélgetések). Kiadta barátja, Morus Tamás művét, az Utópiát. Elkészítette az Újszövetség tudományosan átdolgozott kiadását.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1527-06-22] Niccolo Machiavelli olasz politikus, író és történész halála (szül. 1469. máj. 3.). A Mandragóra az itáliai reneszánsz egyik legszellemesebb vígjátéka. A fejedelem című államtudományi munkája az uralkodók helyes és helytelen cselekedeteit, az államvezetés problémáit elemezte.
(Fölfedezte, hogy a harcokban nem az igazság győz, hanem amelyik fél gátlástalanabbul használja az erőszakot.)
(halál)
[Részletek...] | [1522-09-11] Ulisse Aldrovandi olasz természettudós, egyetemi tanár születése (+1605. máj. 4.). Az első botanikuskert alapítója Bolognában. Állattani és növénytani múzeumot alapított és összeállította az első tudományos herbáriumot. Elsőként végzett megfigyeléseket kotlós alatt lévő tojáson, s ezzel megvetette az embriológia alapját. Az inkvizíció bebörtönözte.
(születés)
[Részletek...] | [1514-12-31] Andreas Vesalius németalföldi orvos anatómus születése (+1564. okt. 15.). A tudományos bonctan, a modern anatómia egyik megalapítója. Anatómiai vizsgálatait holttestek boncolásával végezte, emiatt az inkvizíció halálra ítélte, de végül megkegyelmeztek neki.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1503-12-14] Michel de Notre-Dame Nostradamus francia orvos, asztrológus születése (+1566. júl. 2.). Avignonban filozófiát, Montpellierben orvostudományt tanult, orvosi praxisát 1529-ben Agen városában kezdte. 1544-ben Salonba költözött, s itt nagy hírnevet szerzett új gyógymódjaival, melyeket az 1546-47-es, Lyont és Aix-t sújtó pestisjárvány idején alkalmazott. Jövendöléseit 1547 táján kezdte, 1555-ben, Les Prophéties (Nostradamus próféciái) címmel adta ki Lyonban. Művét négysoros rímes strófák alkotják, melyeket százanként csoportosított. Közel ezer verse maradt fenn.
(járvány, születés)
[Részletek...] | [1493-11-10] Paracelsus (teljes neve: Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim) német orvos, természettudós és filozófus születése (+1541. szept. 24.). A baseli egyetemen a gyógyászat tanára volt, s egyben csodadoktor hírében állt. Ő indította meg az első orvosi-kémiai irányzatot, az iatrokémiát. A gyógyszerek készítését tekintette fő feladatának. A betegségek okát a szervezet kémiai folyamatainak zavarában kereste. Tanainak nagy befolyása volt az orvostudomány további fejlődésére. Természetfilozófiája a reneszánsz szellemét tükrözte. Felismerte, hogy a gyógyuláshoz nagyban hozzájárul a beteg akarata is.
"Az ember tudja és értse meg, hogy ha Isten nem adott volna neki természetes orvost és gyógyszert belülről, a külső orvostól nem maradhatna életben."
(születés)
[Részletek...] | [1469-10-27] Desiderius Erasmus németalföldi tudós, író születése Rotterdamban (+1536. júl. 12.). Évszázadokra humanista iskolát teremtett, s életműve később a felvilágosodás és az újhumanizmus korára is nagy hatást gyakorolt. A vallásháborúk, erőszak, butaság ellen írt (pl. A Béke panasza, A balgaság dicsérete, Nyájas beszélgetések). Kiadta barátja, Morus Tamás művét, az Utópiát. Elkészítette az Újszövetség tudományosan átdolgozott kiadását.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1469-05-03] Niccolo Machiavelli olasz politikus, író és történész halála (szül. 1469. máj. 3.). A Mandragóra az itáliai reneszánsz egyik legszellemesebb vígjátéka. A fejedelem című államtudományi munkája az uralkodók helyes és helytelen cselekedeteit, az államvezetés problémáit elemezte.
(Fölfedezte, hogy a harcokban nem az igazság győz, hanem amelyik fél gátlástalanabbul használja az erőszakot.)
(születés)
[Részletek...] | [1173-08-09] [idezet] Elkezdték építeni Pisában a székesegyházat, s annak harangtornyát, Bonanno Pisano és Guglielmo Tedesco tervei alapján. A ma már világhírű "ferde torony" 54 méter magas és már elkészültekor 1,4 méterrel tért el legmagasabb pontja a függőlegestől. 1990-től, amikorra a talaj további süllyedése miatt már több mint 4 méter volt az eltérés, stabilizálták. 2001. június 16-án nyitották meg újra.
(Galilei a hagyomány szerint itt végezte el híres kísérletét, miszerint a könnyű és a nehéz tárgyak egyforma sebességgel esnek, cáfolva az Arisztotelész óta fennálló vélekedést. Ezzel lépett át a tudomány a spekulációból a kísérletező-bizonyító korszakába.)
[Részletek...] | [1048-12-13] Abu Raihán Muhammad Ibn Ahmad al Biruni (Albirúni) arab nyelvű perzsa író, tudós születése (+1048. dec. 13.). Az arab tudományos próza mestere. Az iszlám tudósai közül kiemelkedik nagy szaktudásával és kritikai szellemével. Stílusa egyszerű, világos, nem követi a korában divatos retorikus irányzatot. A régi népek történetéről és Indiáról szóló írásai a korabeli kultúra legérdekesebb alkotásai.
(halál)
[Részletek...] | [0973-09-04] Abu Raihán Muhammad Ibn Ahmad al Biruni (Albirúni) arab nyelvű perzsa író, tudós születése (+1048. dec. 13.). Az arab tudományos próza mestere. Az iszlám tudósai közül kiemelkedik nagy szaktudásával és kritikai szellemével. Stílusa egyszerű, világos, nem követi a korában divatos retorikus irányzatot. A régi népek történetéről és Indiáról szóló írásai a korabeli kultúra legérdekesebb alkotásai.
(születés)
[Részletek...] | [0925-10-27] Abu Bekr Mohammed ibn Zakarijá al-Rázi RHÁZESZ perzsa származású muszlim orvos születése (+925. okt. 27.). Legnagyobb, leghíresebb műve az orvostudomány enciklopédiája, amely 70 könyvből állt és Contineus néven lett közismert. Ő írta az egyik legrégebbi gyermekgyógyászati értekezést is. Őt tartják a középkor első nagy muszlim orvosának.
(halál)
[Részletek...] | [0865-08-28] Abu Bekr Mohammed ibn Zakarijá al-Rázi RHÁZESZ perzsa származású muszlim orvos születése (+925. okt. 27.). Legnagyobb, leghíresebb műve az orvostudomány enciklopédiája, amely 70 könyvből állt és Contineus néven lett közismert. Ő írta az egyik legrégebbi gyermekgyógyászati értekezést is. Őt tartják a középkor első nagy muszlim orvosának.
(születés)
[Részletek...] |
|
