|
|  | |
18 esemény | [1989-11-16]  Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Bern). Hatályba lépés 1982. jún. 1. Magyar megerősítés 1989. nov. 16, hatályba lépés 1990. márc. 1.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1989-11-16] Egy plébánián hat papot és a házvezetőnőt meggyilkolta egy halálbrigád El Salvadorban.
[Részletek...] | [1972-11-16] A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény (Párizs). Hatályba lépés 1975. dec. 17. Magyar megerősítés 1985. júl. 15, hatályba lépés okt. 15.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1972-11-16] [sms] A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény (Párizs).
(egyezmény)
[Részletek...] | [1966-11-16] Megalakult a Nemzetközi Törvényszék Londonban, amelynek feladata az volt, hogy az amerikaiak vietnami agressziójával kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat összegyűjtse. A 16 tagból álló bíróság tiszteletbeli elnöke Bertrand Russel angol filozófus és közéleti személyiség, elnöke pedig Jean-Paul Sartre francia író volt.
(törvény)
[Részletek...] | [1950-11-16] [idezet] A Béke Világtanács megalakulása (nov. 16-22) Varsóban (Londonban lett volna, de az angol kormány sok küldöttnek nem adott vízumot).
A hidegháború (1949 ápr. a NATO létrejötte) veszélyt hozott a békemozgalomra.
Mivel a Szovjetunió több éves lemaradásban volt a nukleáris fegyverkezésben (első kísérleti robbantás 1949, 2. és 3. 1951-ben), a szocialista tábor diktatórikusan megszervezte "békemozgalmát": 1949-ben Párizsban 600 millió tagról beszéltek (pl. Észak-Koreából 31 millió tag, több mint a teljes népesség).
A Varsóban megalakult Béke Világtanács (WPC, World Peace Council), támogatva a szovjet külpolitikát és fegyverkezést - és a civil szervezetekhez képest mérhetetlen állami forrásokkal rendelkezve (mely ingatlanokat és anyagi előnyt sok tagszervezete a rendszerváltások után is meg tudott tartani) - lejáratta a békemozgalom kifejezést.
Magyarországon a békepapi mozgalom is fokozta a szavak ellenkezőjére fordítását.
(háború)
[Részletek...] | [1945-11-16] Aláírta az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete alapokmányát 20 ország képviselője. A szervezet 1946. november 4-én kezdte meg működését. Magyarország 1948-ban csatlakozott. Napjainkban több mint 150 tagországa van.
[Részletek...] | [1911-11-16] Básti Lajos Kossuth-díjas színész születése (+1977. jún. 1.). Színpadon, filmen és a különböző tévéműfajokban egyaránt maradandót alkotott az emberi nagyság felmutatásában. Igazi művésze volt a szép magyar beszédnek.
(születés)
[Részletek...] | [1897-11-16] Menyhárt László jezsuita tanár, botanikus halála Afrikában (szül. 1849. máj. 30.). 1885-től Kalocsán tanár, felfedezett néhány új növényfajt. 1889-től misszionáriusként a Zambezi mellett botanikai gyűjtést és meteorológiai megfigyeléseket is végzett. Az Afrikából küldött növényeket H. Schinz svájci egyetemi tanár határozta meg és írta le a bécsi akadémia kiadásában megjelent művében (Zambezi flórájáról).
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1889-11-16] Kéthly Anna szociáldemokrata politikus születése (+1976. szept. 7.). 1922-1948 között az MSZDP vezetőségének tagja. 1948-ban a két munkáspárt egyesülésének ellenzése miatt kizárták a pártból, 1950-ben összeesküvés és kémkedés koholt vádjával letartóztatták, 1954-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de még ez év végén egyéni kegyelemmel szabadult. 1956-ban részt vett az SZDP újjászervezésében, november 2-4. között Nagy Imre kormányának államminisztere volt. A II. Internacionálé bécsi értekezletén értesült a szovjet intervencióról, és nem tért vissza Magyarországra. 1962-ben az 1954-es vádak alól felmentették, de egyúttal államellenes tevékenység miatt ugyanannyi évre ítélték, amennyit a börtönben töltött. 1990-ben hazahozták hamvait, és a 301-es parcellában helyezték el. 1994-ben rehabilitálták.
(1925-ben és 1930-ban is aláírta a hadkötelezettség-elleni világméretű tiltakozást.)
(születés, tilt)
[Részletek...] | [1873-11-16] William Christopher Handy amerikai blues-zenész, zeneszerző születése (+1958. márc. 28.). A „blues apja” kornettosként játszott egy rezes bandában, a déli államokban turnézva gyűjtötte az afro-amerikai populáció ajkán élő népdalokat. Ezeket felhasználva írta első blues-kompozícióit, amelyek közül a leghíresebb a St. Louis Blues. Az 1920-as évektől csaknem teljesen megvakult. Még életében film készült róla, tiszteletére Memphisben szobrot állítottak a róla elnevezett parkban.
(születés)
[Részletek...] | [1841-11-16] Kossuth Ferenc mérnök, politikus, képzőművész halála (szül. 1841. nov. 16.). Kossuth Lajos fia. Európai hírnevet szerzett a vasút-, a hídépítés, valamint az alagútfúrás területén, a Wekerle-kormányban miniszteri tisztet vállalt.
(születés)
[Részletek...] | [1839-11-16] Magyarországon először bemutatták a pesti Nemzeti Színházban Shakespeare Hamlet című drámáját, Vajda Péter fordításában, a Magyar Tudós Társaság javaslatára.
„Több dolgok vannak földön és égen, / Horatio, mintsem bölcselmetek / Álmodni képes”.
(Az erdélyi magyar színjátszás már 1793. nov. 23-án Kolozsváron a Hamlet ősbemutatójával kezdődött.)
[Részletek...] | [1811-11-16] Latabár Endre színész, karnagy, színiigazgató halála (szül. 1811. nov. 16.). A XIX. századi magyar színipedagógia egyik első és legnagyobb hatású alakja. 1842-től haláláig számos városban aratott sikert, prózát, operát és (az 1860-as évektől) operettet is játszó önálló társulatával. Híres színészek egész sora játszott nála, így Paulay Ede és Újházi Ede.
(A rabszolgafelszabadításért küzdő, 1852-ben Amerikában íródott Tamás bátya kunyhója c. regényt már 3 évvel később, 1855. jún. 16-án hat felvonásos drámaként adta elő Latabár Endre igazgató színészgárdája Székesfehérváron.)
(születés)
[Részletek...] | [1798-11-16] Grósz Frigyes orvos halála (szül. 1798. nov. 16.). Nagyváradon saját költségén kórházat alapított szegény vakok számára, ahol ingyen kezelte a betegeket.
(születés)
[Részletek...] | [1786-11-16] Hatvani István matematikus, fizikus, természettudós születése (+1786. 11. 16.). A magyar felvilágosodás jeles képviselője. Elsőként ő tanított hazánkban kémiát, de csillagászati megfigyeléseket is végzett.
(halál)
[Részletek...] | [1717-11-16] Jean-Baptiste le Rond d’Alembert francia matematikus, fizikus és filozófus halála (szül. 1717. nov. 16.). A XVIII. századi felvilágosodás jelentős képviselője. Mechanikai, akusztikai és csillagászati kutatásokat végzett. Az Értekezés a dinamikáról (1743) a dinamikát a statikára vezette vissza. Az algebrában bebizonyította, hogy a komplex számok elegendőek az analízis bármely területén. Ő írta a nagy francia Enciklopédia bevezetését, amelyben az emberi megismerés eredetét és fejlődését, továbbá a tudományok osztályozását írta le. Jelentősek az irodalom, a zene, az esztétika kérdéseivel foglalkozó írásai is.
(születés)
[Részletek...] | [1647-11-16] Batthyány Ádámot levélben értesítették, hogy Koppányi Ali egy fogát, Váli Ramadán egy ujját, Zsámboki Durát egy fülét áldozza, ha Zsámboki Mehmed rab sarcot gyűjtő vándorútján netán meg találna lépni.
A sarcért (váltságdíjért) való rabszedés (emberrablás) kölcsönösen és általánosan, már a mohácsi vész előtt egy évszázaddal is jellemző volt a török-magyar harcokban. Ha rabtársai a fenti módon kezességet vállaltak érte, a rabot feltételes szabadlábra helyezték, hogy rokoni baráti körében összekoldulja a kialkudott sarcot. Ormándy Péter palotai alkapitány túszként maga ment a székesfehérvári Hamza vég tömlöcébe az 1570-es években, hogy fivére, János, elindulhasson összegyűjteni váltságdíját.
Batthyány Boldizsár az egyik előkelő török rabját a Magyarországon akkor még ritkasága okán nagy értéket képviselő tulipánért és török szegfűért bocsátotta szabadon. Maróthi János macsói bán négyéves török fogság után 40 ezer aranyforintért szabadult ki az 1410-es években.
A rab-biznisz olyan haszonnal járt, hogy olykor magyar végváriak is segítettek keresztény rabok ejtésében, kellő nyereségrészesedésért. Egy 1567-ben hozott törvény karóba húzással fenyegette meg az ilyet elkövetőket.
A drinápolyi béke megegyezése szerint a szökéssel szabadult rabot egyik fél sem tartozott visszaadni a másiknak, még akkor sem, ha szökés közben netán megölte őrzőit.
A szegény rabokat, akikért nem reméltek váltságdíjat, eladták. A költő Zrínyi Miklós horvát bán a kor egyik leggazdagabb exportőre volt, sok törököt szállított a velencei kereskedőgályák evezőspadsoraiba. Balassi János, a költő Balassi Bálint apja is ismert volt ilyen jövedelmeiről.
Török Bálintért nagy váltságot reméltek, kényelemben élhetett Isztambulban 1545-ös elfogása után, de a megegyezés nem jött létre 1550-es haláláig.
A muzulmánok az 1530 és 1780 közti negyed évezred alatt csak Észak-Afrikába több mint egymillió keresztényt hurcoltak rabszolgaként. A több tízezer magyar rab kisebb része került csak ilyen messzire (janicsárnak, gályarabnak, a nők hivatalnokok szolgaseregébe), a többség a helyi rab-biznisz keretében pénzért vagy fogolycsere során visszanyerte szabadságát.
A messzire hurcoltak sorsa sanyarú volt. A ritka kivételek egyike Szokollu Mehmed pasa, aki Boszniából elhurcolt fiúként janicsár, majd nagyvezír lett. A mohácsi csatában fogságba esett Somlyai Balázs áttért a muzulmán hitre, Murád néven szultáni tolmács lett és vallási műveket írt, bár a mértéktelen borszeretetétől nem tudott megválni. Egri Ferenc egri vitéz évekig volt gályarab, de rabtársait megszervezve lefegyverezték őreiket és hajójukat Szicíliába kormányozták, ahol 62 török foglyukat eladták és Egri a spanyol udvarban élt, csak öregkorában tért haza a kevéssé biztonságos Magyarországra.
(törvény)
[Részletek...] |
|
