|
|  | |
18 esemény | [1994-11-11]  II János Pál pápa és IV. Mar Dinka iraki pátriárka, a keleti szír egyház feje Vatikánvárosban közös nyilatkozatban semmisnek mondta ki a kölcsönös kiátkozást.
[Részletek...] | [1983-11-11] [idezet] II. János Pál pápa tudósokat és mérnököket hív fel arra, hogy szüntessék meg a "halál laboratóriumait és üzemeit."
[Részletek...] | [1956-11-11] A CIA jelenlegi álláspontja szerint ön ne buzdítson cselekvésre” – utasította táviratában az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója egyik helyettesét, Frank Wisnert, aki Bécsből figyelte a magyar forradalom vérbefolytását.
Wisner évekig dolgozott óriási csapattal és pénzekkel, mégis sikertelenül a szovjet elleni felforgatáson és amikor 1956 számukra váratlanul megtörtént, az amerikai politika cserbenhagyta. Wisner mélységesen megrendült és depresszióba esett. A szigorú titokfegyelmet felrúgva egy bécsi vendéglőben hangosan kiabálva ecsetelte, hogyan hagyta cserben az USA a magyarokat, akiknek fellazításába pedig oly sok pénzt ölt. Hamarosan idegösszeroppanást kapott és a következő években is nemegyszer okozott botrányt vacsorákon, hivatalos rendezvényeken. 1962-ben elbocsátották a CIA-tól, 1965-ben főbelőtte magát.
„Magyarország a keserű pirula, amit le kell nyelnünk” – summázta a Nemzetbiztonsági Tanács nov. 8-i ülésén Eisenhower elnök. Amikor a Szabad Európa Rádió magyar adása az USA katonai beavatkozását sejtette, még vizsgálatot is rendelt el, hogy ne térjenek el a hivatalos, semleges amerikai állásponttól. A nov. 20-i jelentés megállapította, hogy a SZER „alkalomszerűen túllépte hatáskörét”.
A brit hírszerzés is Bécsbe küldött egy alakulatot, de a szuezi kalandban elmerülő londoni vezetés végül nem engedélyezte a bevetését.
[Részletek...] | [1952-11-11] John Mullin és Wayne Johnson bemutatta a világ első videorekorderét Beverly Hills-ben.
[Részletek...] | [1951-11-11] Elnöki Tanács rendelet az egységes nyugdíjról: férfiaknál 60, nőknél 55 év a korhatár, tíz év munkaviszony kell, a nyugdíj a kereset 15 %-a.
[Részletek...] | [1938-11-11] Christian Lous Lange születése (+1938. nov. 11.). Az Interparlamentáris Unio főtitkára volt. Béke Nobel-díjat kapott 1921-ben.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1922-11-11] Kurt Vonnegut amerikai író születése.
Írásai 1950-től jelentek meg: Utópia 14, A Titán szirénjei, Éj anyánk, Macskabölcső, Áldja meg az isten, Mr. Rosewater című regényei után Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg a nemzetközi sikert számára. Műveinek világa megtörtént és elképzelt események, fantasztikus ötletek halmaza.
- + -
"...azok gyűlölik leginkább a háborút, akik valóban harcoltak."
(háború, születés)
[Részletek...] | [1918-11-11] A 10 millió áldozatot követelő I. világháború vége.
November 11-én Németország képviselőinek a franciaországi Compiégne-ben kellett aláírni a fegyverszünetet az antant előtt.
Németországban a vesztes háború végén forradalmi helyzet alakult ki. Elmenekültek a tartományok uralkodói, s országszerte forradalmi tanácsok alakultak. November 9-én Berlinben kikiáltották a köztársaságot, II Vilmos császár lemondott, és 10-én elmenekült.
Megalakult az önálló Ausztria. E napon mondott le I. Károly felségjogai Ausztriában való gyakorlásáról. Másnap megalakult az új, önálló köztársaság, melynek demokratikus alkotmányát 1920-ban dolgozták ki és fogadták el.
Lengyelország 120 éves idegen uralom után visszanyerte önállóságát. November elején Lublinban ideiglenes kormány alakult, november 11-én kikiáltották a köztársaságot.
(háború)
[Részletek...] | [1901-11-11] A századforduló pusztító betegsége, a tuberkulózis elleni országos méretű védekezés megalapozója, Korányi Frigyes orvos kezdeményezésére Budakeszin megnyitották a társadalmi adakozásból létrehozott Erzsébet Szanatóriumot. Jogutódja az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet.
[Részletek...] | [1884-11-11] Alfred Edmund Brehm német természettudós, zoológus, utazó születése (+1884. nov. 11.). Fő műve Az állatok világa.
(halál)
[Részletek...] | [1864-11-11] Alfred Hermann Fried osztrák újságíró születése (+1921. máj. 5.). Béke Nobel-díjat kapott 1911-ben. Fő műve A békemozgalom kézikönyve (1913). IPB vezetőségi tag volt.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1855-11-11] Sören Aabye Kierkegaard dán filozófus, teológus halála (szül: 1813. máj. 5.). A mai egzisztencializmus előfutára. Elsődlegesnek az individuális emberi lét vizsgálatát tartotta. Szerinte az élet értelmetlen, mert tele van félelemmel; a lét kérdései csak irracionálisan, vallásos megközelítésből vizsgálhatók és oldhatók meg. Fő művei a "Vagy-vagy", a "Félelem és rettegés".
Sokat merített belőle Ibsen, Strindberg, Kafka, Sartre és Camus, a filozófusok közül főként Heidegger és Wittgenstein követte.
(halál)
[Részletek...] | [1853-11-11] Karl Marx az Economist cikkéről írt A munkáskérdés c. művében, Londonban (Marx és Engels Művei,9. kötet, 439. old.)
Az Economist a bérek 10 %-os emelkedése kapcsán arról írt, hogy Anglia népességcsökkenése (mivel a kivándorlás meghaladta a szaporulatot) munkaerő hiányt okoz és így esélyt ad a munkásságnak a bérkövetelésekre, a magasabb bér pedig az iskolázásra és anyagi tartalékok létrehozására - ha viszont a munkásság az anyagi többletet szaporodásra fordítja, saját magát hozza újra kiszolgáltatott helyzetbe.
Marx és Engels alapvetően burzsoá és vallásos elméletnek tartották Malthus művét és ez az ellenszenvük elhomályosította látásmódjukat. Malthus ugyan lelkész volt, de szemben állt a szaporodást erőltető hivatalos keresztény erkölccsel. Marxék az elnyomás részének tartották a munkásság szaporodásának korlátozását, pedig a kisebb szaporodás épp hogy a jómódú rétegek kiváltsága volt.
Nem fogták föl, hogy a túlnépesedés az elnyomók érdeke volt végig a történelem során és hogy a munkaerőfölösleghez fűződő érdek csak a fosszilis energiaforrásokkal hajtott gépek miatt kezdett csökkenni. Naiv utópistaként minden problémát a szabadpiac rovására írtak és mindenre a tervgazdaságtól várták a megoldást. Marx gúnyolódott Malthuson, aki a hajókapacitás szűkössége miatt nem hitt a kivándorlás tömegessé válásában. Marx szűklátókörűsége viszont nem értette, hogy a kivándorlás nem oldja meg a globális túlnépesedést. Engels vakon hitt a tudomány mindenhatóságában, amely korlátos földön is korlátlan eltartóképességet fog biztosítani. Mindketten a munkát gondolták döntőnek, így a nagyobb népesség több munkaerőt, több gazdagságot jelentett számukra s gúnyolódtak Malthuson, hogy a nagyobb gazdagságtól hogyan lehetne éhenhalni.
[Részletek...] | [1821-11-11] Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író halála (szül. 1821. nov. 11.). 1849. ápr. 23-án letartóztatták, mert titkos nyomda felállítását és forradalmi felhívások közzétételét tervezte. (A magyar szabadságharcot épp ekkortájt verte le a cári beavatkozás.) A még csak tervezett tettért társaival együtt halálra ítélték. (Ez aztán a sajtószabadság!) Több mint fél év magánzárka után dec. 22-én az elítélteket a vesztőhelyre vezették. Azután következett a szadista komédia fináléja: hintón megjelent a cár segédtisztje és kihirdette a cár "kegyelmét": négy év szibériai kényszermunka, aztán kényszerkatonáskodás. A szibériai évekből született Följegyzések a holtak házából című világhírű regénye. Tolsztoj így írt levelében egy közös ismerősüknek: "Egész nap gyönyörködtem benne, könyv régen szerzett nekem ennyi örömet. Ha találkozik Dosztojevszkijjel, mondja meg neki, hogy szeretem őt."
Legtöbb regénye (A Félkegyelmű, Ördögök, Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek) elsősorban az eszmék világában játszódik. Mély önismerettel, rendkívül érzékenyen reagált az emberi lélek konfliktusaira. Eltorzult, eltorzított hőseiben sok mindent megsejtett a modern nagyvárosi ember pszichikai sorsából, lelki katasztrófáiból, és általában a tudattalan szerepéről.
"Az ember legjobb meghatározása: kétlábú és hálátlan élőlény."
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1821-11-11] Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író születése (+1881. febr. 9.). Szegény emberek (1845), Feljegyzések a holtak házából (1862), Feljegyzések az egérlyukból (1864), Bűn és bűnhődés (1866), Ördögök (1871), A Karamazov testvérek (1879-80), A félkegyelmű.
1849-ben röplapok készítése miatt halálra ítélték, majd a kivégzés helyén kihirdetett kegyelemből négy év szibériai kényszermunkára vitték.
(születés)
[Részletek...] | [1751-11-11] Julien Offray de La Mettrie francia orvos, filozófus halála (szül. 1709. dec. 25.). A francia felvilágosodás jelentős képviselője. A történelmi fejlődés legfőbb okát a kiváló személyiségek tevékenységében látta. A szellem természettörténete című materialista művének megjelentetése (1745) miatt a porosz II. Frigyes udvarába menekült. A felvilágosult abszolutizmus híve, Epikurosz hatására felismerte az élőlények fokozatos tökéletesedését, ezzel a fejlődéstan egyik előfutárává vált. Mechanikus materialista nézeteit Az embergép és A növényember című munkáiban fejtette ki.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1705-11-11] A Rákóczi-szabadságharcban Zsibónál labanc fogságba esett Lósárdy Zsuzsanna költőnő, aki bátyját, a fejedelem zászlótartóját követve sebesülteket ápolt, s dalaival lelkesítette a kurucokat. Bebörtönözték, majd felségsértésért halálra ítélték, de sikerült Törökországba szöknie.
[Részletek...] | [1491-11-11] Martin Bucer német reformátor halála (szül. 1491. nov. 11.). 1518-ban lett Luther híve és munkatársa. Kálvinnal együttműködött, amikor az Genfből Strassbourgba menekült, de Luther és Zwingli híveit nem sikerült összebékítenie. 1549-ben Angliába menekült, a Cambridge-i egyetem tanára lett. Az ellenreformáció 1556-ban pert indított ellene, földi maradványait kiásták és elégették. Erzsébet királynő alatt rehabilitálták.
(születés)
[Részletek...] |
|
