|
11 esemény |
[2002-10-23]  Az 1997-es kiotói klímakonferencia újabb utó-csúcstalálkozója kezdődött Újdelhiben (s végződött aztán eredménytelenül a legnagyobb légszennyező, az USA miatt).
(konferencia)
[Részletek...] |
[2002-10-23] Közel ezer embert (nézőket, színészeket és személyzetet) ejtett túszul a moszkvai Dubrovka színházban 41 csecsen fegyveres (köztük 19 nő), hogy a csecsenek elleni sokéves háború befejezésére bírják rá az orosz vezetést.
Okt. 26. szombaton az orosz kommandósok visszafoglalták az épületet, az általuk bevetett ideggáztól több mint százhúsz túsz is meghalt. (A csecsenek nem öltek meg egyetlen túszt sem.)
Az oroszok és a tőlük délre élő muzulmán népek közti civilizációs-törésvonal háborúkban szintén nagy szerepet játszik a népességrobbanás. A csecsen népességnövekedés a Szovjetúnió felbomlásakor öt-hatszorosa volt az oroszországinak. A nyolcvanas évtizedben a csecsen lakosság 26 %-kal nőtt, pedig Csecsenföld népsűrűsége korábban is igen nagy volt, így a kivándorlók és harcosok száma felszökött.
(háború)
[Részletek...] |
[1997-10-23] 275 napi fogság után kiszabadult a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat két munkatársa, akiket 1997. okt. 23-án Groznijban elraboltak.
[Részletek...] |
[1962-10-23] 124 embert tartóztattak le az atomháború szélén tántorgó USA és Szovjetunió londoni követségei előtt tiltakozók közül.
(háború, tilt)
[Részletek...] |
[1944-10-23] Háromezer ártatlan magyar civilt végeztek ki Tito csapatai a vajdasági Csurogon.
[Részletek...] |
[1929-10-23] Heim Pál gyermekorvos, egyetemi tanár születése (+1929. okt. 23.). A csecsemőgyógyászat egyik magyarországi megalapítója, behatóan foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, a koraszülöttek ápolásának kérdéseivel. Nagy jelentőségű a gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége.
(A legnagyobb jelentőségű gyermekvédelmi lépés lenne, ha a gyermeknemzéshez előbb képzést kellene elvégezni és szülői alkalmassági vizsgát tenni.)
(halál, megalapít)
[Részletek...] |
[1862-10-23] Teleki Blanka pedagógus, a magyar nőnevelés egyik úttörőjének halála (szül. 1806. júl. 5.). 1846-ban az első magyar tannyelvű lánynevelő intézetet alapította Pesten.
A szabadságharcban pénzzel és élelemmel segítette a sebesülteket. Világos után menekülteket rejtegetett és külföldi forradalmi körökkel levelezett. Ezért 10 évi börtönre ítélték, amelyből 5 évet letöltött. Ezután külföldön élt, ahol a menekültek ügyeivel foglalkozott.
(halál)
[Részletek...] |
[1847-10-23] Banda Marci (Márton) hegedűművész halála (szül. 1847. okt. 23.). A legnagyobb magyar cigányprímások egyike.
(születés)
[Részletek...] |
[1817-10-23] Pierre Larousse francia nyelvtaníró, lexikográfus, kiadó születése (+1875. jan. 3.). 1849-től újító pedagógiai munkákat írt, 1852-ben megalapította a Larousse Könyvkereskedést. Monumentális enciklopédikus műve, a XIX. század Nagy Világszótára 15 kötetben (1866-1876) és két pótkötetben (1878, 1888) jelent meg. Ma is vannak újabb kiadásai, az 1990-es évektől már magyar nyelven is.
(megalapít, születés)
[Részletek...] |
[1817-10-23] Pierre Larousse francia nyelvtaníró, lexikográfus, kiadó születése (+1875. jan. 3.).
(születés)
[Részletek...] |
[1801-10-23] Titius Pius Vendel algológus, az első magyar Adria-kutató születése (+1884. dec. 20.). Minorita szerzetespap, nyolc nyelven beszélt. Tábori lelkészként 1846-tól az Adria partján tengeri csigákat, kagylókat, algákat, korallokat gyűjtött. 1860-tól az Isztriai-öböl partján, a piarnoi rendházban élt a közoktatási minisztérium állandó évjáradékából. Gyűjteményei eljutottak a Monarchia minden részébe. 64 új algát ő nevezett el. Egész Európában szaktekintélynek számított.
(születés)
[Részletek...] |
