|
|  | |
16 esemény | [2001-09-15]  Mátraházán, a ferences kápolna mellett elkészült Naphimnusz-parkot fr. Majnek Antal püspök és fr. Hegedűs Kolos tartományfőnök-helyettes áldotta meg.
Gyönyörű környezetben Fr. Soós Ányos faragott fa oszlopain Várkonyi Maréza kerámiaalkotásai jelenítik meg Szent Ferenc imádságának egy-egy gondolatát.
http://bocs.hu/albumok/mh_park/mh_park.html
[Részletek...] | [2000-09-15] [sms] Az olimpiai lángot Cathy Freeman, őslakos (aborigini) ausztrál futónő gyújtotta meg Sydneyben.
[Részletek...] | [2000-09-15] [idezet] Az olimpiai lángot Cathy Freeman, őslakos ausztrál futónő gyújtotta meg Sydneyben.
Cathy Freeman 1994-ben női 400 méteren meglepetés-győzelmet aratott a Brit Nemzetközösségi Játékokon, majd utána az ausztrál zászló helyett egy fekete-vörös, a közepén sárga körrel a napot szimbolizáló lobogóval, az aboriginik, az ausztrál őslakosok saját zászlójával futott tiszteletkört.
Az aussie-k (ejtsd: ózik) - azaz a bevándorlók - majdnem megkövezték ezért.
Ugyanis az 1770 után egyre érkező telepesek fokozatosan elvették az őslakosok földjeit, sőt irtották őket.
Tasmániában például ma már egyetlen őslakos sem él.
Az 1920-as, 30-as években a kormány hivatalos politikája az asszimiláció, a beolvasztás volt.
Az őslakosok gyermekeit ebben az időben teherautószám vadászták össze a bozótból. Elválasztották őket a szüleiktől, akiket soha többé nem láthattak, és táborokba zárva próbálták őket átnevelni.
(Egy ötvenezer éve fenntarthatóan működő civilizáció gyermekeit egy alig tízezer éve elfajult, mára teljesen pusztítóvá vált életformára.)
A 90-es évek elejéig Ausztráliában erről az intézményesített gyermekrablásról, az "ellopott nemzedékről" a fehérek mélyen hallgattak.
Akkor kezdődött egy mozgalom, melynek részéről Cathy Freeman is szót emelt.
1997-ben Athénban, 1999-ben Sevillában világbajnoki címet nyert, 2000-ben pedig - az ausztrál őslakosok közül először - olimpiai bajnok.
- + -
A görög városok egymás közti háborúikban az ünnepeken - hosszabb ünnepi periódusokban is - fegyverszünetet tartottak.
Fegyvertelennek kellett lennie négyévenként az Olümpia időszakának is. Az első olimpia, amelynél már ismerjük az egyik győztes nevét, i. e. 776-ban volt (maguk a játékok még régebbi időre nyúlnak vissza).
I. sz. 394-ig, közel ezerkétszáz éven át voltak olimpiák (293 ókori olimpia adatai maradtak ránk). A következő évben a keresztény Theodosius császár betiltotta, mint pogány szokást.
(Lám, a béke ünnepe és a vallásos intolerancia.)
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1993-09-15] Az ócsai tájvédelmi körzet létesítése. (1993. szept. 15-én ausztrál-magyar kavicsbánya vállalkozás kezdte aláásni, vö. máj. 25.)
[Részletek...] | [1993-09-15] Böjte Csaba ferences pap leverte a lakatot a román állam által már visszaígért, de még vissza nem adott dévai ferences kolostor kapujáról és elindította iskoláját.
[Részletek...] | [1987-09-15] ENSZ Béke Nap, 300 civil szervezet és 60 város kapott Béke Követ elismerést.
[Részletek...] | [1983-09-15] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.
Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(halál)
[Részletek...] | [1971-09-15] A kanadai Vancouver kikötőjéből egy halászhajó futott ki zöld vitorláján a Greenpeace (Zöld béke) felirattal. Bill Darnel, a fiatal kanadai szociális munkás a zöld és a béke fogalmát összekapcsolva talált ki nevet a természetvédők és a békeharcosok csoportjának. 24-én hajtották végre első akciójukat az USA alaszkai tenger alatti atombomba-kísérletei ellen.
[Részletek...] | [1964-09-15] [idezet] A Magyar Népköztársaság és a Vatikán közti részleges megállapodás.
Máig sem lehet megismerni a tartalmát. 1989-ben 2500 aláírással kérte az Egyházfórum Közéleti Bizottsága a nyilvánosságra hozását, és Németh Miklós miniszterelnök válaszlevele szerint a magyar kormány "ez idő szerint nem látná akadályát", de Casaroli vatikáni államtitkártól nem érkezett válasz, és később 75 évre titkosították a megállapodást.
(aláírás)
[Részletek...] | [1913-09-15] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus halála (szül. 1832. márc. 19.). 1861-ben „expedíciót szervezett” (azaz szegényen, dervisruhában, ezer veszély és nélkülözés közepette egyedül vándorolt) a magyarok őshazájának felkutatására. Kutatásai úttörő jelentőségűek voltak Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a filológia területén (egyik életcélja volt a magyar és török nyelvek közti rokonság bizonyítása).
A budapesti egyetem tanára, az európai hírű nyelvész és néprajzkutató borzasztó szenvedések közepette többnyire gyalog sántikált végig rossz lábával óriási területeket, Resid Effendi álnéven kolduló dervis rongyaival álcázva magát, mert előtte minden európait megöltek itt a vérszomjas uralkodók, a kánok és emírek.
(Nem véletlenül tartottak az erősebb hatalmak kémeitől, a felfedezők és tudományos kutatók munkáját mindig a hódítók és gyarmatosítók hasznosították. A történészek ma már biztosra veszik, hogy Vámbéry kémtevékenységet is folytatott és azt az angol királynő és a konstantinápolyi szultán egyaránt megfizette.)
A tudomány szenvedélyétől hajtott vándor csaknem szomjan halt a sivatagban, és számtalanszor került a leleplezés, a halál küszöbére. Jegyzeteit arab írással magyar nyelven készítette, mint dervisrendje titkos talizmánjait. Tökéletes nyelvtudásának és a szokások mély ismeretének köszönhette, hogy sikerült betöltenie önként vállalt tudományos küldetését, és számos könyvben írhatta le a közép-ázsiai életet, viszonyokat.
(halál)
[Részletek...] | [1913-09-15] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus születése (+1913. szept. 15.). Dervisruhában, szegényen járta be Ázsiát.
(halál)
[Részletek...] | [1913-09-15] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, akadémikus születése(+1913. 09. 15.)
(halál)
[Részletek...] | [1891-09-15] Agatha Christie angol írónő halála (szül. 1891. szept. 15.). Regényei és bűnügyi színdarabjai, merész ötletei, szellemes megoldásai miatt igen népszerűek lettek. Angol nyelven kb. egymilliárd példányban nyomtatták ki, s kb. ugyanennyit tehetnek ki a negyvennégy nyelven eladott fordítások. Főhősei a kissé komikus, pocakos belga magándetektív, Hercule Poirot, illetve az okos vénkisasszony, Miss Marple. (Poirot 1920-tól 1975-ig szerepelt regényeiben, s valószínűleg az egyetlen irodalmi hős, akinek gyászjelentése megjelent a New York times címoldalán.) Egérfogó című darabját több mint 20 évig játszotta egy londoni színház. Mary Westmacott álnéven két nem bűnügyi regényt is írt. II. Erzsébet királynő 1971-ben lovaggá ütötte.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1863-09-15] Arthur Henderson születése (+1935. okt. 20.). A Genfi Leszerelési Konferencia elnöke volt 1932-1933-ban, Béke Nobel-díjat kapott 1934-ben.
(konferencia, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1863-09-15] Arthur Henderson angol politikus halála (szül. 1863. szept. 15.). Nobel-békedíjat kapott 1934-ben. Részt vett a Népszövetség megalakításában, 1932-1933-ban a genfi leszerelési konferencia elnöke volt.
(konferencia, születés)
[Részletek...] | [1815-09-15] Kovács Gyula paleobotanikus, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1815. szept. 15.). 1850-65 között a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi tárának őre volt. Az 1850-ben alapított Magyarhoni Földrajzi Társulat első titkára. Ő alapozta meg a magyar ősnövény-kutatást.
(születés)
[Részletek...] |
|
