|
|  | |
13 esemény | [2004-08-02]  Több mint háromszázan meghaltak és kb. ennyien megsebesültek egy asuncióni bevásárlóközpont tűzvészében, Paraguay fővárosában. A tűz kitörésekor a bevásárlóközpont vezetése bezáratta a kijáratokat, hogy a vevők ne távozhassanak fizetés nélkül.
[Részletek...] | [1998-08-02] Szántó Piroska Kossuth-díjas festő, grafikus halála (szül. 1913. dec. 7.). 1939-től a festészet és a grafika elemeit ötvöző képein a természet ábrázolásából indult ki. Fő művei könnyed rajzú szimbolikus jellegű kompozíciók, amelyeken a növények metamorfózisát jelenítette meg. A népművészettől inspirált Falusi corpus sorozatát a szakma szintén fő művei között tartotta számon. Számos könyvhöz készített illusztrációkat, a képzőművészet mellett prózaírással is foglalkozott. Vas István költő-műfordító felesége volt.
(halál)
[Részletek...] | [1976-08-02] Kiszely Károly 22 éves esztergályos, civil római katolikus teológus hallgató, megtagadta a katonáskodást.
Aug 6-án 33 hónap börtönre ítélték, amit végig letöltött (kedvezményt a katonaság-megtagadók nem kaptak, mert nem bánták meg tettüket).
Zöld meditációk c. könyve 1985-ben jelent meg szamizdatként.
[Részletek...] | [1934-08-02] A német köztársasági elnök halála, mely után Hitler az államfői és kormányfői funkciókat egy személyben egyesítette, mint 'vezér és kancellár'.
(halál)
[Részletek...] | [1931-08-02] Albert Einstein német fizikus, békemozgalmár születése (+1955. ápr. 18.). 1916. máj. 11-én jelent meg Az általános relativitáselmélet. 1925-ben és 1930-ban aláírta a hadkötelezettség elleni nemzetközi kiáltványokat. 1931. aug. 2-án felhívta a világ tudósait, hogy tagadják meg a háborúért folytatott munkát. Egyik védnöke volt az 1932. aug. 27-29-i háborúellenes kongresszusnak Amszterdamban (Károlyi Mihály is ott volt).
1939 őszén Hitler atombomba-fejlesztésének hírére Fermi, Wigner Jenő, Szilárd Leó és Teller Ede mellett aláírta azt az amerikai elnöknek szóló levelet, amely sürgette az amerikai atomprogramot. Békemozgalmár barátai és rajongói súlyos csalódottságukat fejezték ki és Einstein számára is komoly lelkiismereti konfliktus maradt ezt a lépése. 1945-ben megpróbálta megakadályozni (Szilárd Leóval együtt, aki a láncreakció felfedezője volt), hogy bevessék az atombombát, de az amerikai elnök ebben bezzeg nem hallgatott rá.
- + -
"A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék." (Einstein)
- + -
Nemzetközi Pí nap (márc. 14 = 3,14), Einsteins születése emlékére.
(háború)
[Részletek...] | [1931-08-02] Albert Einstein arra buzdította a világ tudósait, hogy tagadják meg a háborúért folytatott munkát.
1939: Albert Einstein, akit Hitler atombomba-fejlesztésével riogattak, aláírt egy Rooseveltnek, az USA elnökének írt levelet, amely felhívta a figyelmet az atomenergia felszabadításának lehetőségére. A levélnek szerepe volt az amerikai atomenergia-kutatás fejlesztésének meggyorsításában, és az első amerikai atombomba elkészítésében.
(Hitlert, majd Japánt is végül atombomba nélkül győzték le. Az atombomba ledobása már a hidegháború kezdete volt, csupán erődemonstráció a Szovjetúnió felé.)
(háború)
[Részletek...] | [1931-08-02] [sms] Albert Einstein arra buzdította a világ tudósait, hogy tagadják meg a háborúért folytatott munkát.
(háború)
[Részletek...] | [1908-08-02] Kardos Tibor Kossuth-díjas irodalomtörténész, műfordító, akadémikus születése (+1973. dec. 20.). 1937-től magántanár a budapesti egyetemen, 1946-50 között a római egyetemen a magyar irodalom tanára és a Magyar Intézet igazgatója volt. 1950-től haláláig az ELTE olasz tanszékét vezette. Lefordította Morus Utópia című munkáját, valamint Erasmus híres alkotását A balgaság dicséretét.
(születés)
[Részletek...] | [1899-08-02] Szabolcsi Bence Kossuth-díjas zenetudós, akadémikus születése (+1973. jan. 21.). Munkásságával ő tette a zenetörténetet önálló irodalmi műfajjá hazánkban.
(születés)
[Részletek...] | [1814-08-02] Tavassy Lajos pedagógus születése. Az első magyar egyetemes tanügyi folyóirat, a Nevelési Emléklapok szerkesztője.
(születés)
[Részletek...] | [1813-08-02] Diószegi Sámuel botanikus születése (+1813. aug. 2.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1813-08-02] Diószegi Sámuel botanikus halála (szül. 1760. dec. 29.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Református lelkész volt, esperes és egyházkerületi főjegyző. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt. A Karl Linné svéd természettudós növénytani rendszerének tudományos eredményeit felhasználó könyv több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazza, ékes magyar nyelven. Ő teremtette meg a leíró növénytan és alaktan magyar szaknyelvét.
A magyar nyelv legnagyobb tudora, Arany így írt róla:"...óhajtani lehet, hogy aki még valaha nyelvünkben újít, azt a népnyelv, népi észjárás oly teljes ismeretével és oly romlatlan nyelvérzékkel tegye, mint Diószegi, Fazekas, Földi".
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1492-08-02] E napig el kellett hagynia Spanyolországot valamennyi zsidónak és marannónak (azaz a kereszténységre áttért, de titkos judaizmussal vádolt zsidónak), mondta ki az 1492. márciusában a Szent Törvényszék és a királyi pár (Don Ferdinánd és Donna Izabella) által közösen hozott rendelet „valamennyi zsidó és maranno vagyonának elkobzásáról és kiűzetésükről Spanyolországból.
A háromnegyed évezredes mór uralom után visszafoglalt ibériai félszigeten több évszázados tisztogatás következett. Az 1480-ban IV. Sixtus pápa bullája alapján megszervezett spanyol inkvizíció jegyzőkönyvei 320 év alatt 31.912 elevenen elégetett, 17.659 távollétében jelképesen elégetett és 291.450 igen szigorúan megbüntetett személyről tudósítanak. A titkos iratokat Antonio Lhorente fedte fel először, aki 1792-98 között volt a madridi inkvizíció titkára.
(törvény)
[Részletek...] |
|
