|
|  | |
7 esemény | [1893-07-19]  Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij orosz költő halála (szül. 1893. júl. 19.). Festőként, karikaturistaként, színészként, drámaíróként, szónokként és publicistaként is jelentős tevékenységet fejtett ki, de elsősorban mégis költő volt. Az orosz költői nyelv megújítójának számít, újfajta ritmusokat, költői formákat fedezett fel, híresek lépcsős verssorai.
Legismertebb művei a Nadrágba bújt felhő című elbeszélő költeménye, a Hogyan kell verset írni című műhelytanulmánya, az Önagyonülésezők és A protekció című szatírái és Lenin című eposza.
(születés)
[Részletek...] | [1879-07-19] Móra Ferenc író, újságíró, könyvtár- és múzeumigazgató születése (+1934. febr. 08.).
(születés)
[Részletek...] | [1879-07-19] Móra Ferenc író, újságíró halála (szül. 1879. júl. 19.). 1905-től 1922-ig több mint ezer írása jelent meg az Én Újságom című gyermeklapban, s ezen művei az ifjúsági irodalom klasszikusaivá lettek.
„Szegény rokon mindig távoli rokon.”
(születés)
[Részletek...] | [1879-07-19] Móra Ferenc író, újságíró, könyvtár- és múzeumigazgató születése (+1934. febr. 08.). 1905-1922 közt több mint ezer írása jelent meg az Én Újságom című gyermeklapban, s ezek az ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Regényei a Rab ember fiai, Kincskereső kisködmön, Aranykoporsó. Több írását is filmre vitték (pl. Hannibál tanár úr).
(Hannibál feltámasztása c. művét, amely minden önkényuralmat leleplez, teljesen átcenzúrázva, meghamisítva adták ki 1949-ben.)
- + -
"Múlatni kell a szenvedéseinket, hogy fel ne faljanak bennünket. Ezt Seneca javasolja valahol. Szittyául meg úgy mondjuk, hogy ha az ember sóhajtozni nem tudna, hát megfáradna." (Móra Ferenc)
(születés)
[Részletek...] | [1848-07-19] [idezet] A New York államban lévő Seneca Fallsban a nők jogaival foglalkozó konferenciát tartottak az egyenlő jogokért.
A történelmi feminizmus az 1650-es években kezdődött Amerikában, ahol a földtulajdonos hölgyek (pl. Margaret Bent) - hivatkozva Angliára, ahol nő lehet a király - kísérletet tettek arra, hogy képviselőként bejussanak a Törvényhozásba. Angliában Mary Wollstonecraft indította sikeres útjára az újkori nőjogi mozgalmakat, akinek 1792-ben megjelent "A Vindication of the Rights of Woman" című munkája komoly feltűnést keltett Londonban. Később a legfelső szellemi körökben is terjeszteni tudta álláspontját, de forradalmi hangvételű követelései miatt sokáig elfogadhatatlan volt. Az 1789-es francia forradalom idején sem foglalták törvénybe a női republikánus klubok követeléseit: a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség mindenkire való kiterjesztését nemtől függetlenül. Az Amerikai Egyesült Államokban Lucretia Mott és Elizabeth Cady Stanton ezt a harci szellemet követték. 1848-ban a New York államban lévő Seneca Fallsban konferenciát hívtak össze, megszervezték a női jogvédő mozgalmat (Women's Right Convention). A Seneca Falls-i nyilatkozat síkraszállt a nők választójogáért, a tulajdonhoz való jogért, a válóperi szabályok megváltoztatásáért, s hogy a nők bárhol tanulhassanak, bármely pályán működhessenek.
(megjelent, törvény)
[Részletek...] | [1799-07-19] Megtalálták a Rosetta-követ, amely segített a hieroglifák megfejtésében. Ezen a kövön egymás mellett található egy görög és egy egyiptomi szöveg, a tartalmuk ugyanaz, így a görög szavakból tudtak következtetni a hieroglifa-jelek értelmére.
[Részletek...] | [1374-07-19] Francesco Petrarca itáliai humanista költő születése (+1374. júl. 19., hetvenedik születésnapja előestéjén). Közvetlen hangú, őszinte érzéseket éneklő szerelmi költészete évszázadokig ihlető hatással volt. A lírában a szonettforma tökéletesítője volt.
(halál)
[Részletek...] |
|
