|
|  | |
9 esemény | [1993-05-26]  Joseph Jr. Pulitzer amerikai sajtómágnás, műgyűjtő halála (szül. 1913. máj. 13.). A magyar Pulitzer József (aki nagy lapkiadó vállalatokat hozott létre, s megalapította a Pulitzer-díjat) unokája. Apja 1955-es halálakor lett a médiabirodalom (három lap, hét televízió és három rádió) elnöke. Lapjai elsőként ítélték el a vietnami háborút, és közöltek részleteket a CIA szerepével foglalkozó titkos Pentagon-iratokból.
(háború, halál, megalapít)
[Részletek...] | [1986-05-26] Az Európai Unio hivatalos zászlója lett a kék háttérben 12 arany csillaggal díszített lobogó.
[Részletek...] | [1980-05-26] Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós megkezdte egyhetes útját a világűrbe a Szojuz 36 fedélzetén.
[Részletek...] | [1966-05-26] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus születése (+1966. máj. 26.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt, írásait folyamatosan hazaküldte. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Hazatérése után Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, előadókörutakat szervezett. 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta. Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Színpadi művei közül kiemelkedik az Énekes madár.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1966-05-26] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus halála (szül. 1897. szept. 20.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből, később újra megjelenhettek cikkei, elbeszélései. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta.
Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Ismert színpadi műve az Énekes madár.
- + -
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." (Ábel)
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1958-05-26] Francis Carco francia költő, író halála (szül. 1886. júl. 3.). Párizsban megalapította a Pan című folyóiratot. 1922-ben A hurok című apacsregénye elnyerte az Académie Francaise nagydíját. 1937-ben az Académie Goncourt tagja lett. 1957-ben megkapta Párizs városa nagydíját, 1958-ban a haladó írók neki ítélték a Prix de l´Unanimitét. Kiváló pszichológiai érzékkel, mély együttérzéssel ábrázolta a nagyváros számkivetett alvilágát, majd a II. világháború borzalmait.
(háború, halál, megalapít)
[Részletek...] | [1913-05-26] Bálint Gábor nyelvész, egyetemi tanár születése (+1913. máj. 26.). Az eszperantó nyelv terjesztésének magyarországi úttörője volt.
(halál)
[Részletek...] | [1913-05-26] Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós, Kelet-kutató halála (szül. 1844. márc. 13., Szentkatolna, Háromszék m.). Már gimnazistaként megtanulta az angol, arab, francia, héber, latin, német, olasz, perzsa, török, újgörög nyelveket. A bécsi egyetemen jogot tanult, Vámbéry Ármin ajánlatára az Akadémia megbízásából ázsiai tanulmányútra indult, ahol 15 év alatt megtanulta a keleti mongol, mandzsu, tamil, kabard nyelveket is. Több könyvet írt: Török nyelvtan, Párhuzam a magyar és mongol nyelv területén, Kazáni tatár nyelvtanulmányok, Kabard szótár, Tamil tanulmányok. Itthon keleti nyelveket és eszperantót tanított a kolozsvári egyetemen. A hun-székely-magyar rokonság mellett szállt síkra A honfoglalás revíziója című könyvében.
(halál)
[Részletek...] | [1898-05-26] Bielz Eduárd Albert erdélyi szász zoológus, akadémikus születése (+1898. máj. 26.). Jogi tanulmányai után erdőgazdasági hivatalnok volt. A természet megfigyelésére apja, a preparálásra Fuss Mihály flórakutató tanította. Csiga- és kagylógyűjteménye a Magyar Állami Földtani Intézetbe került.
(halál)
[Részletek...] |
|
