|
|  | |
20 esemény | [2004-05-21]  Kora hajnalban a szovjet rakétaészlelő műholdrendszer azt jelezte, hogy amerikai interkontinentális rakétát lőttek ki a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrov (szül. 1939) ügyeletes tiszt úgy ítélte, hogy téves riasztás lehet, hiszen egy atombomba támadást az amerikaiak bizonyára számos rakéta egyszerre kilövésével indítanának. Nem értesítette nyomban a szovjet felsővezetést, amint az érvényben lévő parancs szerint kellett volna. Ekkor azonban a számítógép további négy rakéta kilövését jelezte az USÁ-ból a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrovra iszonyú felelősség nehezedett. Ha megnyomja a szirénázva villogó Start gombot, elindul az atomtöltetű rakétaraj ellencsapás. A szovjet felsővezetésnek pár perc alatt kell döntenie, s bizonyára tényként kezelik az észlelését. Mire a földi radarok megerősíthetik a rakéták feltűnését, már semmit nem lehetne tenni.
A két szuperhatalom közt pattanásig feszült volt a helyzet, mert három héttel korábban, szept. 1-én a szovjet légvédelem lelőtt egy koreai utasszállító gépet, a 269 utas (köztük sok amerikai) mind meghalt. A CNN arról tudósított, hogy ezután a KGB üzenetet küldött nyugati ügynökeinek, hogy álljanak készen egy lehetséges atomháborúra. Az amerikai vezetés „a gonosz birodalmaként” emlegette a Szovjetúniót. Reagan elnök 1983. márc. 23-i „csillagháborús beszéde” után a szovjetek arról beszéltek, hogy az USA az ellencsapás kivédésével felborítja „az elrettentés egyensúlyát” és arra készül, hogy büntetlenül indíthasson atomcsapást. Az orosz stratégia lényege volt, hogy az amerikai rakéták kilövésének észlelésekor nyomban indítani kell az ellencsapást. Ráadásul a NATO hadgyakorlatot tartott Európában taktikai atomfegyverekkel, s a szovjet vezetés szerint ez egy invázió fedőművelete is lehetett.
Stanislav Petrov úgy döntött, hogy nem vállalja egy atomháború kirobbantását. Noha a műholdrendszer riasztása tévesnek bizonyult, hosszú vizsgálati eljárást indítottak ellene parancsmegtagadásért. Végül nem büntették meg, de kérésére leszerelték, mint alkalmatlant. Nyugdíjasként élt tovább, megromlott egészséggel s pszichológusi kezelésre szorult.
Utóirat: Aznapra nem Stanislav Petrov volt beosztva ügyeletes tisztnek, csak valami váratlan esemény miatt helyettesített.
2004. máj. 21-én World Citizen Award díjat kapott az USÁ-ban.
(háború)
[Részletek...] | [1997-05-21] Noel Browne ír orvos halála (szül. 1915. dec. 20.). 1948-tól egészségügyi miniszterként jelentősen visszaszorította a tüdőbajt, amiben szülei meghaltak gyermekkorában és amiben maga is megbetegedett egyetemistaként.
1950-ben ingyenes anyasági ellátást és 16 éves korig ingyenes orvosi kezelést akart bevezetni, ami a katolikus egyházvezetés viharos ellenállását váltotta ki, mert az abortusz és családtervezés felé vezető lépésnek látták. Az orvosok is ellenezték, mert a bevételeiket féltették. John McQuaid érsek nyomására menesztették a kormányból, de 1951-ben függetlenként újra képviselővé választották. 1982-ig többször is volt még parlamenti képviselő és radikálisan küzdött a katolikus maradiság ellen. 1986-ban publikálta önéletrajzát „Ár ellen” címmel.
A dublini National Gallery-ben egy haladó katolikus művész kereszt alakú festményén látható az alakja, ami nagy vitát váltott ki, hiszen az egyház áldozataként mutatja be.
(halál)
[Részletek...] | [1990-05-21] Egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről (Bázel). Hatályba lépés 1992. máj. 5. Magyar aláírás ott, megerősítés 1990. máj. 21.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] | [1981-05-21] 65 évesen beiktatták hivatalába Francois Mitterand-t. A háziorvosa által aláírt közlemény szerint egészségi állapota kifogástalan volt. Öt hónappal később előrehaladott prosztatarákot diagnosztizáltak nála, amit nyomban államtitoknak minősíttetett. Állandó orvosi kezelés alatt állt és gyakori depresszió jellemezte. 1988-ban mégis újra indult az elnökségért, nagy többséggel győzött is, választói nem is sejthették az igazságot egészségi állapotáról. Kezelőorvosa Mitterand halála után, 1996-ben kiadott könyvében elismerte: "1994 novemberétől az elnök megítélésem szerint már nem volt alkalmas tisztségére. A betegségén kívül igazán már semmi nem érdekelte."
(halál)
[Részletek...] | [1979-05-21] Bibó István temetésén Illyés Gyula és Kenedi János beszélt. Az 1956-ért életfogytiglanra ítélt, 1963-ban amnesztiával szabadult tudós nem kötötte meg a maga külön kiegyezését, így temetése összehozta a sokféleképp másként-gondolkodókat, ami egy szamizdat Bibó-emlékkönyvben is megtestesült (eredetileg a már meg nem ért 70. születésnapjára tisztelgő kötetnek tervezték).
[Részletek...] | [1974-05-21] Kronberger Lili négyszeres (1908, 1909, 1910, 1911) műkorcsolyázó világbajnok születése (+1974. máj. 21.). 1908-ban az ausztriai Troppauban, a 3. női világbajnokságon a magyar sporttörténet első világbajnoki címét szerezte meg.
(halál)
[Részletek...] | [1951-05-21] Megkezdődött Budapestről a nemkívánatos elemek kitelepítése. Június 15-ig 6 volt herceget, 52 volt grófot, 41 volt bárót, valamint hozzátartozóikat, 10 volt horthysta minisztert, 12 államtitkárt, 85 tábornokot, 324 törzstisztet, 67 volt csendőr és rendőr főtisztet, 30 volt gyártulajdonost, 46 volt bankárt, 53 volt gyárigazgatót, 93 volt nagykereskedőt, 105 volt nagybirtokost, valamint hozzátartozóikat, összességében 12.748 személyt költöztettek kényszerlakhelyre Békés, Heves, Hajdú-Bihar és Szolnok megyébe.
[Részletek...] | [1935-05-21] Jane Addams amerikai újságírónő születése (+1935. máj. 21.).
Az első világháború kitörése után megalapította az amerikai nők békepártját (vö. jan. 10.) és Zürichben a Nemzetközi Nőszövetséget a Békéért és a Szabadságért. Béke Nobel díjat kapott 1931-ben.
„Nem annyira a nőnek van szüksége a választójogra, mint inkább a társadalomnak a nőre.”
(háború, halál, megalapít)
[Részletek...] | [1921-05-21] [sms] A. Szaharov szül. Orosz atomfegyvert fejlesztett, 1968-ban publikálta lelkiismereti aggályait.
[Részletek...] | [1921-05-21] Andrej Szaharov születése (+1989). 1948-tól orosz atomfegyvert fejlesztett, 1968-ban publikálta erősödő lelkiismereti aggályait. Kiváltságos helyzetét zaklatások váltották fel, emberi jogi társaságot szervezett, barátait bebörtönözték. Béke Nobel-díjat kapott 1975-ben.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1877-05-21] Az 1877 elején kitört orosz-török háború során az egyesült román fejedelemségek kikiáltották Románia függetlenségét.
(háború)
[Részletek...] | [1851-05-21] Léon Victor Auguste Bourgeois Nobel-békedíjas (1920) francia politikus halála (szül. 1851. máj. 21.). A Népszövetség létrehozásának szorgalmazója és Franciaország főmegbízottja a Népszövetségben 1919-1920-ban, majd a Tanács első elnöke volt.
(születés)
[Részletek...] | [1851-05-21] L. V. A. Bourgeois születése (+1925. szept. 29.). Nemzetközi Döntőbíróság, Népszövetség. Béke Nobel-díjat kapott 1920-ban.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1843-05-21] Charles Albert Gobat jogász születése (+1914. márc. 16.). Az Interparlamentáris Unió főtitkára, IPB vezetőségi tag volt. Béke Nobel-díjat kapott 1902-ben.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1843-05-21] Louis Renault nemzetközi jogász, döntőbíró születése (+1918. febr. 7.). Béke Nobel-díjat kapott 1907-ben.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1639-05-21] Tommaso Campanella itáliai filozófus, író halála (szül. 1568. szept. 5.). Fő műve a Napváros című párbeszédes filozófiai értekezés, amely Morus Tamás Utópiájával rokon, filozófiája az utópista szocializmus előfutárának számít.
(halál)
[Részletek...] | [1639-05-21] Tommaso Campanella olasz filozófus, író, dominikánus szerzetes születése (+1639. máj. 21.). Egy politikai összeesküvésben való részvételért 26 évet töltött börtönben. VIII. Orbán pápa szabadította ki, majd Párizsba menekült. Fő műve a Napváros című párbeszédes, Morus Tamás Utópiájával rokon filozófiai értekezés. Filozófiája az utópista szocializmus előfutárának számít.
(halál)
[Részletek...] | [1502-05-21] A Szent Ilona sziget fölfedezése. Joao da Nova Castella portugál szolgálatban álló spanyol hajós az Atlanti-óceán déli részén, Afrikától nyugatra addig ismeretlen szigetet fedezett fel. Napóleon francia császárt ide száműzették 1815-ben, s itt is halt meg 1821-ben.
[Részletek...] | [1471-05-21] Albrecht Dürer német festő és grafikus halála (szül. 1471. máj. 21.). Nagyapja, Ajtósi Antal, ötvös volt Gyulán, apja pedig nürnbergben. A valóságot nagy egyszerűséggel visszaadó vízfestményei a korai tájképfestészet remekei. Rézmetszetei közt új műfajt képviselnek népi életképei. 1498-ban készült az Apokalipszis című fametszete, amelynek 15 lapja a középkort idéző mozgalmas, kavargó grafika. 1511-ben adta ki Nagy Passio és Kis Passio, valamint Mária élete című fametszetsorozatait, amelyekben a reneszánsz művészet formanyelvének teljes elsajátítása tükröződött. Szenvedélyesen foglalkozott művészetelméleti kérdésekkel, arányelméleti-geometriai kutatásokkal. 1528-ban jelent meg Tanulmány az emberi test arányairól című értekezése.
(születés)
[Részletek...] | [1471-05-21] Albrecht Dürer német festő és grafikus születése (+1528. ápr. 6.). A német gótikus festészet eredményeit, rajzbeli hagyományait fejlesztette tovább a valóság teljes megismerésére irányuló reneszánsz törekvések szellemében.
(születés)
[Részletek...] |
|
