|
|  | |
12 esemény | [1980-05-08]  Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ünnepélyesen bejelentette, hogy az esetek 30 %-ában halált okozó variola (fekete himlő) vírus eltűnt a földkerekségről.
Ez volt az első betegség, amely ellen védőoltást alkalmaztak (1796-ban), de a már megfertőzöttek kezelésére mindmáig nincs orvosság. Hogy minek orvosság egy nemlétező betegségre? Több hadsereg halállaboratóriumaiban is őriznek víruskészleteket.
Még a XX. században is 300 millió áldozatot szedett. Utoljára 1977-ben Szomáliában okozott járványt. A tömeges védőoltást így abba lehetett hagyni. 1999-ig meg kellett (volna) semmisíteni minden variolavírus készletet a két jogosult őrzőn (az atlantai közegészségügyi központ és a szibériai Vektor kutatóintézet) kívül.
(járvány)
[Részletek...] | [1963-05-08] Baktay Ervin író, orientalista, művészettörténész, egyetemi tanár születése (+1963. máj. 08.). 1956-ban egyike volt annak a 17 nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulója alkalmából rendezett kongresszusra Delhibe. Több mint 20 kötetben ismertette India irodalmát és művészetét, feldolgozta a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum indiai anyagát, megírta Körösi Csoma Sándor életrajzát. A tudományos ismeretterjesztés legnagyobbjai közé tartozott.
(halál)
[Részletek...] | [1962-05-08] Kilenc millióan tiltakoztak Európában 10 perces munkabeszüntetéssel a nukleáris fegyverek ellen.
(tilt)
[Részletek...] | [1962-05-08] [sms] 9 millióan tiltakoztak Európában 10 perces munkabeszüntetéssel a nukleáris fegyverek ellen.
(tilt)
[Részletek...] | [1945-05-08] A II. világháború vége Európában.
(háború)
[Részletek...] | [1926-05-08] Sir David Frederick Attenborough születése. Angol zoológus, író és filmrendező. Az állatokról és növényekről készített filmsorozataival világsikert aratott.
(születés)
[Részletek...] | [1903-05-08] Paul Gauguin francia festő halála (szül. 1848. jún. 7.). A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású mestere. Kezdetben tengerész, majd tőzsdeügynök volt. 1874-ben kezdett festeni, részt vett az impresszionisták kiállításain, s 1883-tól kezdve már csak a festésnek élt. Az 1880-as évek végén az akkor születő szimbolizmus vezéralakja lett. 1890-ben Tahitira utazott, és a bennszülöttek között élt. Elbűvölte ez az egzotikus világ. Noha két év múlva betegen tért vissza Franciaországba, újra Tahitire ment. 1898-ban öngyilkosságot kísérelt meg, majd 1900-ban a Marquises-szigetcsoport Fatu-Iwa szigetére költözött.
A XIX. század végének jellegzetes alakja volt, aki a civilizációtól megcsömörlött, s az egzotikus ősi kultúrákban kereste a menekülés útját. Sík, dekoratív formákkal, tiszta színekkel, kalligrafikus vonalakkal alkotott, s a fojtott misztikummal teli festési módot fejlesztette tökéletesre. Téli táj és Fekete sertések című képeit a Szépművészeti Múzeum őrzi.
(halál)
[Részletek...] | [1903-05-08] Fernandel (Fernand Contandin) francia színész születése (+1971. febr. 26.). Másfélszáz filmben szerepelt, javarészt vígjátékokban, nevetett rajta a fél világ. Első számú közellenség (1953), Ötlábú birka (1954, hat különböző szerepet játszott benne), A nagyfőnök (1959). Öt filmből álló, nevezetes Don Camillo sorozata az egész világon népszerűvé tette.
(születés)
[Részletek...] | [1894-05-08] Mészáros Kálmán orvos, Afrika-kutató, szakíró, vadász halála (szül. 1894. máj. 8.). Élményeit az Abesszínia a vadászok paradicsoma és az Afrikai vadászemlékek című könyveiben írta meg. Gyűjteményével és felvételeivel a Természettudományi Múzeum kiállítási anyagát bővítette.
(Ahová a felfedezők, lőfegyveres vadászok eljutottak, oda az élővilágot pusztító civilizáció jutott el, így a felfedezők épp egy általuk pusztulásnak kitett élővilág emlékeit „mentik meg”.)
(születés)
[Részletek...] | [1861-05-08] Teleki László politikus, író, akadémikus születése (+1861. máj. 8.). 1852-ben távollétében halálra ítélték 1848-49-es szerepléséért. 1861-ben tért haza, országgyűlési képviselő és az 1848-as jogalapon álló Határozati Párt vezetője lett. Az erkölcsi felelősség fokozódó súlya alatt összeroppanva öngyilkos lett. Irodalmi munkásságának legmaradandóbb műve a Kegyenc című történelmi tragédiája.
- + -
"Csak bosszút ne... - egy csapásra sújt le bűnöst és büntetőt!" (Teleki László: Kegyenc)
(halál)
[Részletek...] | [1828-05-08] Jean Henry Dunant svájci író, üzletember, orvos születése (+ 1910. okt. 30.). 1863-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet (vö. okt. 26.). Az első Béke Nobel-díjas (1901).
Az olasz szabadságharc kitörésekor a frontra utazott, s a solferinoi csatában személyesen volt tanúja az egészségügyi ellátás elégtelenségének. Ez indította arra, hogy önkéntes alakulatokat szervezzen a sebesültek ellátására. 1864-ben megalakultak az első nemzeti vöröskeresztes társaságok. Ebből fejlődött ki azután a vöröskeresztes mozgalom, amely 1901-re már valamennyi civilizált országban elterjedt. Később Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezetre vált szét. Dunant küzdött a leszerelésért és a zsidó állam megalapításáért. Ő alapította 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, a Népszövetség elődjét, valamint a Világ Ifjúsága Keresztény Szövetségét.
Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.
- + -
Nemzetközi Vöröskereszt nap
(megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1654-05-08] Ottó von Guericke német tudós bemutatta kísérletét Regensburgban a légüres tér és a légnyomás bizonyítására. Két 42 cm átmérőjű réz félgömböt (az ún. ’magdeburgi féltekéket’, mert Guericke polgármester volt Magdeburgban) összeillesztett, kiszivattyúzta a levegőt és kétszer 8 ló sem tudta szétválasztani a gömböt. Amikor visszaengedte a levegőt, maguktól szétestek.
[Részletek...] |
|
