|
17 esemény |
[1988-03-16]  Kurdok tömegeit ölték meg mustárgázzal és ideggázzal Irakban (Halabja).
[Részletek...] |
[1988-03-16] Kurdok tömegeit ölték meg mustárgázzal és ideggázzal Irakban (Halabja).
+ - - - +
1521: Fernao de Magalhaes (Magellán) spanyol szolgálatban álló portugál tengerész felfedezte a Fülöp-szigeteket, ahol később a bennszülötteknek sikerült őt megölniük, de az európaiak beözönlése megállíthatatlan volt.
[Részletek...] |
[1983-03-16] Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről (Genf).
Magyar aláírás ott, megerősítés 1980. szept. 22, hatályba lépés 1983. márc. 16.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] |
[1968-03-16] A vietnami háborúban a dél-vietnami My Lai faluban az amerikaiak vérengzést rendeztek, több mint 500 civilt megöltek. Az esetről a New York Times 1968. november 17-én adott hírt, megingatva az amerikaiak meggyőződését, hogy Ázsiában a jó és a rossz harca folyik. Az egyik fő bűnöst, William L. Calley főhadnagyot egy amerikai katonai bíróság 1971. március 31-én életfogytiglani börtönre ítélte. A büntetést 1971. augusztus 20-án 20 évre csökkentették, majd 1974. szeptember 24-én a szövetségi bíróság felmentette Calley-t a vád alól.
(háború)
[Részletek...] |
[1962-03-16] Kiközösítés terhe mellett kötelező titkolni és eltussolni a papok szexuális bűneit – írta elő egy Alfredo Ottaviani bíboros által szignált bizalmas vatikáni dokumentum a hívőknek.
[Részletek...] |
[1940-03-16] Selma Lagerlöf svéd írónő (pl. Nils Holgersson) halála (szül. 1858. nov. 20.). A Svéd Akadémia első női tagja. Küzdött a hadkötelezettség ellen (vö. nov. 13.). Az irodalmi Nobel-díjat 1909-ben kapta "magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül".
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1940-03-16] Selma Lagerlöf svéd írónő, akadémikus születése (+1940. márc. 16.). Az első irodalmi Nobel-díjas (1909) nő. A svéd népiskolai oktatás számára írta Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországban című, világhírűvé vált ifjúsági-nevelési regényét.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1937-03-16] Sir Joseph Austen Chamberlain Nobel-békedíjas (1925) angol konzervatív politikus születése (+1937. márc. 16.). Külügyminiszterként (1924-1929) az ő kezdeményezésére született 1925-ben a locarnói egyezmény, amelyben Olaszország és Nagy-Britannia szavatolta a német-francia és a német-belga határok sértetlenségét.
(Olaszország aztán szavatolta ..., különösen Mussolini.)
(egyezmény, halál)
[Részletek...] |
[1935-03-16] Adolf Hitler megszegve a versailles-i békeszerződés előírásait bejelentette az általános hadkötelezettség visszaállítását.
[Részletek...] |
[1927-03-16] A Szojuz-1 űrhajó a Föld 14-szeri megkerülése után nem tudott fékezni, égve csapódott be Orszk városka közelében. Vlagyimir Mihajlovics Komarov (szül. 1927. márc. 16.) szovjet űrhajós, aki 1964-ben a Voszhod-1 űrhajó parancsnoka volt, életét vesztette.
(születés)
[Részletek...] |
[1926-03-16] Massachusetts állambeli Auburnban útnak indították a Robert Hutchings Goddard amerikai fizikus által tervezett első folyékony üzemanyagú rakétát.
[Részletek...] |
[1925-03-16] August Paul von Wassermann német orvos, bakteriológus, egyetemi tanár születése (+1925. márc. 16.). Az immunológia fejlesztője. A vérbaj kimutatására szolgáló eljárását (WaR) 1906-ban közölte.
(halál)
[Részletek...] |
[1925-03-16] August Wassermann német orvos, bakteriológus halála (szül. 1866. febr. 21.). 1906-ban találta fel a szifilisz-szérumot, és dolgozta ki a betegség felismerésének módszereit.
(halál)
[Részletek...] |
[1914-03-16] Charles Albert Gobat jogász születése (+1914. márc. 16.). Az Interparlamentáris Unió főtitkára, IPB vezetőségi tag volt. Béke Nobel-díjat kapott 1902-ben.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1893-03-16] Puskás Tivadar elektrotechnikus születése (+1893. márc. 16.). A telefonhírmondó feltalálója. A világon először Budapesten bevezetett vezetékes hír- és műsorközlő berendezése, a Telefonhírmondó 1894-1925 között működött.
(Távközlés: egyre kevesebb anyag és energia, egyre több és jobb szeretetkapcsolat?)
(halál)
[Részletek...] |
[1839-03-16] René Francois Armand Sully-Prudhomme francia költő, akadémikus halála (szül. 1839. márc. 16.). 1901-ben elsőként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Verseiben a formai tökélyt, az érzések őszinteségét és a filozófiai gondolatok mélységét egyesítette.
"Senki sem kérkedhet azzal, hogy meglehet embertársai nélkül."
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1764-03-16] Szentpétervárott megalapították a világ egyik legnagyobb múzeumát, a II. Katalin cárnő magángyűjteményéből származó Ermitázst.
(megalapít)
[Részletek...] |
