|
|  | |
21 esemény | [2006-01-12]  Meghalt Nógrád megyében egy lajosmizsei vendégvadász, vadásztársa lőtte fejbe vaddisznóhajtás közben.
A vadászatokon általában nyugatiak és hazai tehetősebbek szedik le az élők sorából a vadgazdaság direkt erre a célra óvott vadállatait. A nem ritkán illuminált állapotba kerülő hobbivadászok veszélyt jelenthetnek, havonta több baleset is történik.
Vadászati idényben ne egyedül kiránduljunk, háziállatainkra az erdőben jól vigyázzunk. Viseljünk élénkszínű (kék, piros, sárga) ruhákat. Vigyünk zseblámpát, sebkötözőt, mobiltelefont.
[Részletek...] | [2002-01-12] Eötvös Gábor Jászai-díjas zenebohóc halála (szül. 1921. jún. 28.). A magyar cirkuszművészet egyik legismertebb és legkedveltebb alakja. Híres száma a "Van másik..!" Művészetéért megkapta a Magyar Köztársaság Csillagrendjét.
(halál)
[Részletek...] | [1998-01-12] Az emberi klónozás bármely kísérletét és gyakorlatát kizáró, minden korábbinál átfogóbb európai egyezményt elsőként 17 állam írta alá Párizsban.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1976-01-12] Agatha Christie angol írónő halála (szül. 1891. szept. 15.). Regényei és bűnügyi színdarabjai, merész ötletei, szellemes megoldásai miatt igen népszerűek lettek. Angol nyelven kb. egymilliárd példányban nyomtatták ki, s kb. ugyanennyit tehetnek ki a negyvennégy nyelven eladott fordítások. Főhősei a kissé komikus, pocakos belga magándetektív, Hercule Poirot, illetve az okos vénkisasszony, Miss Marple. (Poirot 1920-tól 1975-ig szerepelt regényeiben, s valószínűleg az egyetlen irodalmi hős, akinek gyászjelentése megjelent a New York times címoldalán.) Egérfogó című darabját több mint 20 évig játszotta egy londoni színház. Mary Westmacott álnéven két nem bűnügyi regényt is írt. II. Erzsébet királynő 1971-ben lovaggá ütötte.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1966-01-12] Lajtai Lajos zeneszerző halála (szül. 1899. ápr. 13.). Operettjei Az asszonyok bolondja (1923), a Mesék az írógépről, A régi nyár, amelyből a Hol van az a nyár kezdetű dalt ma is éneklik (más dalai is máig népszerűek: Hétre ma várom ..., Legyen a Horváth kertben Budán ..., Jöjjön ki Óbudára ...). 1935-től Nyugat-Európában, 1938-tól Svédországban élt.
(halál)
[Részletek...] | [1951-01-12] letbe lépett a fajirtás elleni nemzetközi törvény.
(törvény)
[Részletek...] | [1943-01-12] Jan Campert holland költő, újságíró halála (szül. 1902. aug. 15.). 1941-ben hurcolták koncentrációs táborba, ott írott "Dal a tizennyolc halottról" című verse a holland ellenállás egyik legfontosabb, legmegrázóbb irodalmi alkotása.
(halál)
[Részletek...] | [1940-01-12] Molnár Ferenc író, újságíró születése (+1952. ápr. 2.). Első színdarabját 1902-ben mutatták be, s azt követően szinte minden évben új darabbal jelentkezett, amelyeket nemcsak a magyar, hanem a külföldi színházakban is állandóan játszottak. Szórakoztató színműveit (Liliom, A hattyú, Olympia, Egy, kettő, három, Játék a kastélyban) egy részéből tévéjáték is készült. Regényei közül a Pál utcai fiúk a legsikeresebb, nagyon sok nyelvre lefordították, magyar-amerikai film is készült belőle. Összes művei 1928-ban 20 kötetben jelentek meg. 1931-ben Svájcba, majd 62. születésnapján, 1940. jan. 12-én az USÁ-ba költözött, New York-ban halt meg.
Vészi Margit és Fedák Sári után Darvas Lili volt Molnár Ferenc harmadik felesége, akivel (már a házasságkötés előtt megegyezve) nyitott házasságban éltek. Darvas Lili jó barátságot ápolt férje titkárnő-kedvesével, a négy nyelven beszélő, nagy műveltségű, vele egykorú elvált asszonnyal, Bartha Wandával. Közben Molnár tudtával ő is hosszú szerelmi viszonyt folytatott egy nála négy évvel fiatalabb osztrák szinésszel. Fedák Sári viszont sztár-szinésznőként még azt sem engedte, hogy amikor Berlinben szerepel, ott egyidejűleg más színházban Molnár-darabot játsszanak, vagy feleség-utódja, Darvas Lili fellépjen. A színházigazgatóknak el kellett kerülniük az ilyen időbeli egybeeséseket.
- + -
"...rendesen a legostobább egyszersmind a leglármásabb is" - írta Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című művében.
[Részletek...] | [1897-01-12] Sir Isaac Pitman, a gyorsírás brit feltalálójának születése (+1897. jan. 12.). Tanári állásából elbocsátották, mert csatlakozott egy új (swedenbogárius) egyházhoz. A gyorsírás és a helyesírási reform szakembere lett. 1840-ben megjelent a Phonography című könyve, amelyet sok kiadás követett. Bathban létrehozta a Fonetikai Intézetet, 1842-ben megjelentette a Phonetic Journal (Fonetikai Napló) című szakfolyóiratát. 1894-ben lovaggá ütötték.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1878-01-12] [idezet, sms] Molnár Ferenc szül. "...rendesen a legostobább egyszersmind a leglármásabb is" (A Pál utcai fiúk)
[Részletek...] | [1878-01-12] Molnár Ferenc író, újságíró halála (szül. 1878. jan. 12.). Az 1907-ben született Pál utcai fiúk c. regényét nagyon sok nyelvre lefordították, s magyar-amerikai koprodukciós film is készült belőle. Főbb művei: A Pál utcai fiúk, Az ördög, Liliom, A testőr, A hattyú, Égi és földi szerelem, Üvegcipő, Játék a kastélyban, Olympia, Egy, kettő, három, Őszi utazás, Szülőfalum, Pest.
(születés)
[Részletek...] | [1878-01-12] Molnár Ferenc író, újságíró születése (+1952. ápr. 2.). Első színdarabját 1902-ben mutatták be, s azt követően szinte minden évben új darabbal jelentkezett, amelyeket nemcsak a magyar, hanem a külföldi színházakban is állandóan játszottak. Szórakoztató színműveit (Liliom, A hattyú, Olympia, Egy, kettő, három, Játék a kastélyban) egy részéből tévéjáték is készült. Regényei közül a Pál utcai fiúk a legsikeresebb, nagyon sok nyelvre lefordították, magyar-amerikai film is készült belőle. Összes művei 1928-ban 20 kötetben jelentek meg. 1931-ben Svájcba, majd 62. születésnapján, 1940. jan. 12-én az USÁ-ba költözött, New York-ban halt meg.
Vészi Margit és Fedák Sári után Darvas Lili volt Molnár Ferenc harmadik felesége, akivel (már a házasságkötés előtt megegyezve) nyitott házasságban éltek. Darvas Lili jó barátságot ápolt férje titkárnő-kedvesével, a négy nyelven beszélő, nagy műveltségű, vele egykorú elvált asszonnyal, Bartha Wandával. Közben Molnár tudtával ő is hosszú szerelmi viszonyt folytatott egy nála négy évvel fiatalabb osztrák szinésszel. Fedák Sári viszont sztár-szinésznőként még azt sem engedte, hogy amikor Berlinben szerepel, ott egyidejűleg más színházban Molnár-darabot játsszanak, vagy feleség-utódja, Darvas Lili fellépjen. A színházigazgatóknak el kellett kerülniük az ilyen időbeli egybeeséseket.
- + -
"...rendesen a legostobább egyszersmind a leglármásabb is" - írta Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című művében.
(születés)
[Részletek...] | [1876-01-12] Jack London (John Griffith Chaney) amerikai író születése (+1916. nov. 22.). Legismertebb regényei a Martin Eden, Országúton, A tengeri farkas és A beszélő kutya és Az éneklő kutya. Világforradalmi scifi-je a Vaspata.
(születés)
[Részletek...] | [1872-01-12] A Magyar Földrajzi Társaság alakuló ülése.
[Részletek...] | [1863-01-12] Vivekananda hindu vallási vezető és reformer születése.
(születés)
[Részletek...] | [1746-01-12] Johann Heinrich Pestalozzi svájci pedagógus halála (szül. 1746. jan. 12.). A neveléstörténet egyik legnagyobb alakja. Megvetette a számolás és a mérés, a rajzolás valamint az anyanyelvi oktatás részletes módszertanának alapját. Mintagazdaságot, elhagyott és árva gyermekek részére menhelyet létesített. Az erkölcsi nevelés fontos eszközének tartotta a munkát a gyermek életkorának és aktivitásának figyelembevételével. 1801-ben jelent meg nevelési koncepciója, amely szerint az oktatás folyamata a gyermekek születésétől meglevő tulajdonságainak a megfigyelések hatására történő folyamatos kibontakozását jelenti. Burgdorfban nyitotta meg első iskoláját.
(születés)
[Részletek...] | [1665-01-12] Pierre Fermat francia matematikus és fizikus halála (szül. 1601. aug. 17.). Számelméleti eredményeivel messze túlszárnyalta korának tudományos színvonalát. A matematikai elemzés (szélsőérték-feladatok) és a valószínűség-számítás egyik előkészítője. A fizikában is jelentőset alkotott, nevét viseli a geometriai optika alaptörvénye.
Lapszélre firkantott ún. Nagy Fermat-sejtését évszázadok erőfeszítései után csak pár éve sikerült bebizonyítani.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1628-01-12] Charles Perrault francia író, költő születése (+1703. máj. 16.). A prózai műmese máig is virágzó műfajának megteremtője. 1671-ben a Francia Akadémia tagjává választották. XIV. Lajos százada című költeményével (1687) megindította a Régiek és a Modernek, azaz az újabb kori írók híveinek nagy vitáját (1688-1698). Hírnevét azonban a gyerekek mulattatására összegyűjtött meséinek köszönheti (Lúdanyó meséi, 1697, magyarul 1965). A versben és prózában írt történetek nagy része népi eredetű (Szamárbőr, Csipkerózsika, Piroska és a farkas, Kékszakáll, Csizmás kandúr, Hüvelyk Matyi). Egyik meséjéből született Bartók A kékszakállú herceg vára című műve is.
(születés)
[Részletek...] | [1625-01-12] id. Jan Brueg(h)el festő halála (szül. 1568). Bársony-Brueghelnek nevezik finom kidolgozású képei miatt. Rubens barátja volt. Bűnbeesés című közös képükön Rubens Ádámot és Évát, Brueghel a tájat és az állatokat festette.
(halál)
[Részletek...] | [1181-01-12] Assisi Szt. Ferenc (Giovanni Bernardone, szül. 1181. jan. 12.) olasz katolikus rendalapító, költő halála. Ünnepe: okt. 4.
Apja dúsgazdag posztókereskedő volt, de Ferenc sem az üzleti élet, sem a tanulás iránt nem érdeklődött. Két kézzel szórta apja pénzét, részt vett több háborúban, többször megsebesült. Spoletoi betegsége idején egy látomás hatására megtért. Felhagyott a léha élettel, s nem törődve azzal, hogy apja kitagadta, rendbe hozta a bencések Assisi közelében lévő templomát, és szegénységet hirdető követőivel rendalapítási kérelemmel fordult III Ince pápához, aki ezt meg is adta. Misszióik eljutottak Angliába, spanyol, német és magyar földre is.
1980-tól az ökológia hivatalos egyházi patrónusa. A szegények, szociális munkások mellett a környezetvédők védelmezője is.
- + -
Élete vége felé rendje leváltotta a vezetői posztról. Már halála után két évvel szentté avatták, de a harmadrendieknek szóló regulájából kivették a fegyverfogás tiltását, mert az erőszakmentesség csak a klerikusok esetében fért bele kora egyházi tanításába. Leghűségesebb követői kisebbségbe kerültek és felmorzsolódtak. Magyarországon a Szent Ferenc-i erőszakmentesség helyett inkább Kapisztrán János inkvizíciós és törökellenes harcossága lett ismertebb. Szent Ferenc ezzel szemben megpróbálta békességre bírni a keresztes hadakat, és sikertelensége után átment a szembenálló táborba is, hogy a szultánt tanítsa erőszakmentességre, aki nagy tisztelettel hallgatta - de ő sem hallgatott rá.
- + -
"Békességet hirdet, prédikál a madaraknak, megszelídíti a farkast, Naphimnuszában a természet csodáit magasztalja, a halált testvérének nevezi, társait az öröm ajándékára és a tökéletes vigasságra: a szenvedésnek és bántalomnak elviselésére tanítja." (Ehrenfeld-Jókai kódex, XIV. század)
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1049-01-12] Abu Szaid perzsa költő születése (+1049. jan. 12.). A hatóságokkal gyakran összeütközésbe került, azzal vádolták, hogy a szószéken a Korán helyett verseket mond, otthon lakomákat rendez, s a fiatalokat eksztatikus táncra tanítja. Világnézetét jellemzi híres mondata: "Nincs más köpenyemben, csak az isten". Legszebb versei magyarul is olvashatók.
(halál)
[Részletek...] |
|
