Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni?

2009. szeptember 26-án este 7-kor, a Felelős Nemzés világnapján a BOCS Alapítvány rövidfilm-vetítést és beszélgetést szervez a Műhely Kávéházban (http://www.muhelykavehaz.hu)

Évente kb. százmillió, a párok által nem kívánt foganás történik a Földön és ez már összeomlással fenyegeti civilizációnkat. A Felelős Nemzés Világnap arra hívja fel a figyelmet, hogy a világméretű családtervezési analfabétizmusnak gyorsan véget kell és lehet is vetni. Gondoljunk arra, hogy egy évszázada még Európa lakosságának fele írástudatlan volt, s ezt milyen gyorsan sikerült felszámolni.

Alább felsoroljuk a következő 3 hét azon világnapjait is, amelyek szorosan kapcsolódnak a családtervezéshez (amit az ENSZ már 1968-ban az emberi jogok közé sorolt).

Szeptember 25. Ökológiai adósság napja

Az emberiség januártól szept. 25-ig elhasználta azokat a természeti javakat, amelyeket a Föld ez évben képes létrehozni. Így innentől év végéig az emberiség már a tőkéjét fogyasztja, adósságát növeli: fogynak az erdők, a talajok, a vizek, az élővilág, bolondul a klíma stb. A gyorsan növekvő népesség és fogyasztás miatt ez a nap egyre korábbra kerül. Az ezredfordulón még október végén volt.
http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/earth_overshoot_day/

Szeptember 26. A Felelős Nemzés világnapja

Több évezredes kultúrája és könyvtárnyi irodalma van a gyermeknevelésnek, újabban a terhességnek is, és hasonlóan a szexuális életnek, s ma már a fogamzásgátlás technikájának is. De a kettő közti döntő pillanat, a nemzés és annak előzetes megfontolása szinte teljesen hiányzik az emberi faj eszmélődései közül. Pedig a családtervezés alapvető emberi jog, mely „nagyobb jótétemény, több embernek és kevesebb költséggel, mint bármely egyéb technológia, ami az emberiség rendelkezésére áll." (James Grant, UNICEF)

Földi életterünk leromlik, civilizációnk lehanyatlik, ha a történelem legnagyobb létszámú, másfél milliárdos mai serdülő és fiatal generációjának nem lesz joga, tudása, eszköze, kultúrája a következő években elkerülni a ma még percenként több mint másfélszáz nem kívánatos foganást.

Nem csak az ökológiai válság nem oldható meg a nemzés tudatossá és felelőssé tétele, a párok szándéka ellenére bekövetkező nemzések megelőzése nélkül, de a béke, az emberi jogok helyzete és a nyomor elleni küzdelem is kilátástalan e nélkül.

A kérdés az, hogy a természet kegyetlen módszerei (az Apokalipszis lovasai: az éhínség, járvány, háború) vetnek-e véget a túlnépesedésnek, vagy az ember emberré evolválódik és képessé válik nemző képességének tudatos használatára, megelőzve a ma évi közel százmilliónyi, a párok szándéka ellenére bekövetkező nem-kívánt foganást.
Jelenleg évente kb. egymillió csecsemő hal meg csak amiatt, mert szülei egy szülés után jogok, tudás, eszközök hiányában még kilenc hónapot se tudtak várni a következő nemzéssel, s az anyai szervezet (mely gyakran egyébként is alultáplált, vérszegény, kimerült) még nem tudott regenerálódni és életerős magzatot kihordani.

Még a klímamegbolondulás enyhítésében is ötször költséghatékonyabb a családtervezés, mint a többi zöld technológia. Egy a baj vele: tabutéma - mondja a London School of Economics kutatói által közzétett tanulmány:
http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=1871

Magyarországról a BOCS Alapítvány vett részt szeptember 2-4-én a Berlini Cairo+15 Civil Világtalálkozón. A 130 országból érkezett négyszáz civil szervezet vezető felhívta a nemzetközi közösséget, hogy teljesítse a vállalást, amelyet 189 ország írt alá az 1994-ben, Kairóban megrendezett ENSZ Népesedés és Fejlődés világkonferencián.
Az ott létrehozott, húsz évre szóló Kairó Akcióprogram a háromnegyedénél tart (ez a Cairo+15), de kivitelezése igencsak akadozik. Magyarra még csak le se fordították, a magyar médiában másfél évtized alatt szinte szó sem esett róla.
A Berlini Felhívás magyarul is olvasható:
http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=1879

Október 2. Erőszakmentesség világnap

„Az emberiség elsõ számú halálos bűne a túlnépesedés, amely agresszivitáshoz vezet.” (Konrad Lorenz, Nobel-díj 1973)

A szexuális erőszak kétszeresen súlyos esetei a nők (gyakran kiskorú ill. tinédzser lányok) teherbe ejtése szándékuk nélkül. Ilyenkor a jövendő gyermek legalapvetőbb jogát is megsértik:
Minden gyermeknek joga, hogy mindkét szülője által kívánt, mégpedig önmagáért kívánt gyermekként foganjon meg, s felnőve elmondhassa, szeretőbb szülőket, jobb helyet s kort nem is kívánhatott volna.

Az ilyen erőszakos nemzés különösen gyakori a konfliktus zónákban, a menekült táborokban, a nyomortelepeken, és azokban a társadalmi csoportokban, ahol a lányoknak nincs beleszólásuk saját sorsukba, hogy milyen fiatalon és kihez adják őket és milyen gyorsan és hány gyereket kell szülniük. Erőszakkal akadályozzák a hozzáférést a családtervezési lehetőségekhez is sokfelé a világban.

Az erőszak és túlnépesedés kapcsolatát már az ókori görögök is ismerték:

"Akkor az emberi sok törzs, bár szétszórtan, erősen
ránehezült szélesmellű síkjára a földnek,
s Zeusz, ezt látva, meg is könyörült, és bölcs esze döntött:
embertől könnyíti a tápláló anyaföldet,
küldve az Ílion elleni háboru szörnyű viszályát,
hadd üresítse halálnak súlya a földet: eképen
hullt ott hősök rendje: betelt vele Zeusz akaratja."
(Részlet a Kypria c. eposzból. Devecseri Gábor fordítása)

Október 4. Állatok világnapja

„Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.” (Mahatma Gandhi)

Október 4-én Assisi Ferencet, az ökológia és az állatok patrónusát is ünnepeljük.

Az emberiség létszáma évente kb. nyolcvan millióval nõ. Csupán csak a mai, egyetlen napon (!) több embercsecsemõ születik, mint amennyi az összes emberszabású fajok együttes teljes létszáma a Földön. Félő, hogy ezek a legközelebbi rokonaink, a csimpánzok, gorillák, orangutánok, gibbonok és bonobók egy-két évtizeden belül teljesen eltűnnek a vadvilágból, a szaporodó emberiség megeszi őket és elveszi életterüket.

A biológiai sokféleség tartja fenn az élő rendszerek viszonylagos stabilitását. Az élővilág pusztulása az emberiség létalapjainak pusztulása.

Október 16. Az Élelem világnapja
17. A Nyomor elleni küzdelem világnapja

A világ mezőgazdasága már két évtizede nem bírja a versenyt a népességrobbanással: az egy főre jutó élelemtermelés csökken. Az öntözésre felhasználható vízkészletek süllyednek és csökkennek, a talajok vékonyodnak, szikesednek, sivatagosodnak, erodálódnak, a klíma egyre előnytelenebbé válik, a termőföldeket beépítik, az üzemanyagárak nőnek, és nincsenek kilátásban a hozamokat növelő újabb technológiák.

1950 és 1990 között a gabonafélék terméshozama a világban átlagosan évi 2,1 százalékkal növekedett, 1990 és 2007 között már csak 1,2 százalékkal.

Az, hogy képesek leszünk-e megteremteni elfogadható és az egész világra kiterjedő egyensúlyt a rendelkezésre álló élelmiszerek és a lakosságszám között, napjainkban attól függhet, hogy sikerül-e a lehető leggyorsabban stabilizálni a lakosságszámot, csökkenteni tudjuk-e a gazdagok körében az állati eredetű termékek egészségtelenül nagymértékű fogyasztását, és korlátozni tudjuk-e a növényi élelmiszerek gépjármű-üzemanyaggá való átalakítását. (Lester Brown: Plan B)

A nyomor leküzdéséről folytatott megbeszélésekből kiáltóan hiányzik a népesedési kérdés. Egyszerűen politikailag inkorrekt előhozni. Voltak helyzetek, amikor a népességnövekedés jót tehetett a gazdasági növekedésnek, de ma már az ellenkezője igaz. (John Blacker, Centre for Population Studies, London)


További információ:
m@bocs.hu
http://bocs.eu