A kerékpár ezzel szemben - a nem túl gyakori csöngetéstől, a kiküszöbölhető lánccsikorgástól és a gumi enyhe súrlódásától eltekintve - nem kelt zajt.

3) ENERGIAHATÉKONYSÁG

A kerékpár az összes közlekedési eszköz közül a leghatékonyabb. Egy kilométer megtételéhez csak 22 kalóriát emészt fel, amit 0,4 dl tejből lehet fedezni. Az autó a repülőgép után a legtöbb energiát fogyasztó közlekedési eszköz; 25-ször annyi energiát használ fel, mint a kerékpár.

4) HULLADÉKTERHELÉSEgy átlagos autó előállítása során annyi szemét keletkezik, amennyit egy ember egész élete során termel. Mielőtt a tulajdonos beül új autójába, már 922 millió köbméter levegőt szennyezett el és 26,5 tonna hulladék keletkezett. A kerékpár gyártása során a hulladéktermelés az autóénak ezredrésze.

5) TERÜLETFOGLALÁSEgy 2 x 1 sávos autóút átlagos területszükséglete szélességben 15 méter, míg az önálló kétirányú kerékpárúté 2,2 méter. Egy autó helyén 12 kerékpárt lehet tárolni, közúti forgalomban pedig egy autó helyén 5 kerékpáros haladhat. A kerékpározásnak tehát sokkal kisebb a helyigénye, nem foglalja el az emberek, állatok és növények élőhelyét.

6) TERÜLETFEJLESZTÉSAz autóhasználat hozzájárul ahhoz. hogy a bevásárlóközpontok és a munkahelyek a település központjától egyre távolabb telepednek meg, ezáltal elszívják a beruházásokat a belső területektől. A széttelepülési folyamat felszabdalja az adott területet, veszélyeztetve ezzel az ökológiai rendszert.

7) A TERMÉSZETRE GYAKOROLT HATÁS

Az autóutak kettévágják az élőhelyeket: akadályozzák az állatok vándorlását, és rengeteg állat pusztul el az úttesten. Különösen veszélyeztetettek azok a fajok, amelyeket nyári éjszakákon vonz a napközben átmelegedett útburkolat, ezek könnyen válnak a gépkocsik áldozatává. Az autók természetvédelmi károkozására az egyik legjellemzőbb példa a Hont és Parassapuszta közötti kétéltűpusztulás. A barna varangyok tavasszal a téli menedéket adó erdőkből tömegesen vándorolnak a szaporodási helyül szolgáló nedves élőhelyek felé, és ezrével pusztulnak el a vándorlási útjukat keresztező 2-es úton. A kerékpárok nem okoznak jelentősebb természeti károkat. Egyrészt a kerékpárutak kevesebb helyet vesznek el a természetből, másrészt a kétkerekűek kevés állatot ütnek el. Kis odafigyeléssel még a csigák és a nagyobb testű rovarok is kikerülhetők bringával.

8) AZ EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSEA gépkocsival történő közlekedés nem teszi lehetővé a mozgást, sőt a rossz testtartás, illetve a kátyús utak miatt könnyen okozhat gerincproblémákat. A kerékpározás egészséges. Orvosok megfigyelése szerint a rendszeres kerékpározás számottevően csökkenti a keringési rendellenességek kialakulásának veszélyét.

9) BALESETEK GYAKORISÁGA

A gépkocsi az egyik legveszélyesebb közlekedési eszköz. Évente több tízezer személy sérül meg az utakon, közülük mintegy 3.000 életét veszíti. A kerékpáros sok esetben szenvedője a közlekedési balesetnek. ( 1995-ben az összes közúti baleset 17,9 %-ának volt kerékpáros áldozata.) A kerékpározás balesetveszélyessége nagymértékben csökkenthető a kerékpáros és a közúti forgalom elválasztásával, például kerékpárutak építésével.

10) GYORSASÁG

Kétségtelen, hogy hosszabb távolságokat megtéve az autók gyorsabbak, hiszen az autóutak jellegétől függően 60-100 km/h átlaggal közlekedhetnek rajtuk. Nagyobb városokban, így Londonban, Párizsban, Rómában azonban a forgalmi dugók miatt az autók átlagsebessége 10 km/h. A kerékpáré ezzel szemben 15-20 km/h, tehát a forgalmas városokban a kerékpár gyorsabb az autónál. Egy 1995-ös budapesti felmérés is megerősíti ezt a külföldi tapasztalatot, ugyanis a különböző közlekedési eszközök versenyében a kerékpár megelőzte az autót. A cél az volt, hogy a résztvevők minél hamarabb a külső kerületekből a belvárosba jussanak úgy, hogy a közlekedési szabályokat nem szegik meg. A leggyorsabban azok teljesítették a távot, akik a tömegközlekedés és a kerékpározás kombinációját alkalmazták.

11) TÁRSADALMI KAPCSOLATOK

Az autózás gyorsaságánál és zártságánál fogva nem tesz lehetővé szorosabb kapcsolatot a társadalmi és természeti környezettel. Egy adott területen a vezető csak átrobog kocsijával; sok részletet nem vesz észre, s – környezetre ártalmas és balesetveszélyes rádiótelefonos érintkezésen kívül – nem nyílik lehetősége emberi érintkezésre. Az autóutak építése tönkreteszi a helyi közösségeket, hiszen elválasztja az embereket (forgalmas utakon, különösen autópályákon csak több kilométeres távolságokban lehet átkelni, így a korábbi szomszédok az út megépítése után csak hosszabb kerülővel kereshetik fel egymást), másrészt az autót használóknak kevés idejük marad embertársaikra. Bár látszólag gyorsabban és szabadabban közlekednek, de a valóságban – az autó fenntartásának idő- és pénzigénye miatt – időt nem takarítanak meg vele. A kerékpáros élő kapcsolatban marad a természettel és az emberekkel.

A KERÉKPÁROZÁS VÉLT ÉS VALÓS HÁTRÁNYAI

1) Hosszabb távolságokon a kerékpár lassú. Ez kétségkívül fennáll, gyorsíthatunk azonban közlekedésünkön, ha a kerékpárt tömegközlekedési eszközzel – HÉV, vonat – együtt használjuk.

2) Nagyobb holmik kerékpáron nem szállíthatók Jogos ellenérv, hiszen a kerékpárt nem szekrény szállítására találták ki. Azonban a csomagtartó, utánfutó használatával jelentősen növelhető a kerékpár teherszállítási teljesítménye.

3) A kerékpár használata az időjárástól függ, esőben, hidegben nem tanácsos, illetve kellemes kerekezni. Erre egy norvég mondással válaszolunk: nincs rossz idő, csak alkalmatlan öltözék. Eső ellen védekezhetünk esőkabáttal, esőnadrággal, sárhányóval, hideg ellen pedig több rétegű öltözködéssel.

4) A bringa balesetveszélyes, hiszen egy balesetben jóformán semmi sem védi a kerékpározó személyt. Sajnos ez jelenleg is élő probléma, hiszen míg a közúti balesetek száma csökken az utóbbi időben, addig a kerékpáros baleseteké nőtt. A balesetveszélyt három módon csökkenthetjük: szereljünk fel visszapillantó tükröt; tartsuk be a szabályokat; használjuk a kerékpárutakat, vagy azok hiányában a kisforgalmú utakat. Bár bukósisakkal balesetet nem tudunk megelőzni, mindazonáltal viseljük, mert védi fejünket – használata több országban kötelező.

5) Kerékpárunkat könnyen ellophatják, hiszen kevés a biztonságos kerékpártároló. Erre is van megoldás, ne használjunk értékes, szemre tetszetős kerékpárt, valamint forgalmas helyen kerítéshez, vagy oszlophoz lehetőleg két zárral rögzítve hagyjuk magára, és máris minimálisra csökkent a lopás veszélye. Kérjük továbbá munkahelyünk vezetőitől a kerékpártárolás megoldását.

6) Kerékpározás közben piszkosak leszünk és kiizzadunk. Az állítás igaz, amennyiben őrülten tekerünk, vagy forróságban műszálas ruhában bringázunk. A megfelelő öltözet és az időben történő elindulás segít elkerülni e kellemtelenségeket.

7) Forgalmas közúton tekerve egészségünk károsodik. Ez igaz, de az autóban ülő személy is ugyanazt a levegőt szívja… Egyes vizsgálatok szerint a kerékpárosok testmozgás révén felgyorsult anyagcseréje miatt a káros anyagok is jobban ürülnek a szervezetükből. Mindazonáltal forgalmas utakon a porszennyeződés kivédésére célszerű gázmaszkot, száj és orr elé köthető kendőt használnunk.