A kerékpár csodálatos találmány. Egyszerű szerkezete meglepő hatékonysággal használja fel az emberi izomzat által közvetített energiát, miközben a környezetet alig-alig szennyezi. Szinte zajtalan, igen kevés helyet foglal, akár a szobában is tartható. Mindezek ismeretében nem csoda, hogy a valóban elkötelezett környezetvédők – legyen akár tél vagy nyár – a mindennapi helyi közlekedésben ezt az eszközt használják.

A kerékpáros közlekedés népszerűsítésében komoly felelőssége és igen fontos szerepe van a környezeti nevelőknek. Egyértelmű, hogy a jó tanár példaként szolgál a fiatalabb nemzedék, de a település felnőtt polgárai számára is. Ha a diákok azt látják, hogy a környezeti nevelő a hétköznapi közlekedésben autót használ, – ismerve tanítványaink fejlett kritikai érzékét – ne csodálkozzunk, ha fenntartásokkal fogadják a munkáját.

Mindemellett nem szabad azzal beérnünk, hogy csak mi magunk használjuk a kerékpárt, meg kell teremtenünk annak a feltételeit, hogy tanítványaink is követhessenek bennünket ebben. Ehhez a legfontosabb követelmény, hogy biztonságosan tárolhassák a tanítás ideje alatt a drótszamarakat. Erre a célra lehetőség szerint olyan helyet kell keresni, ahol nemcsak a kereket, de a vázat is megfelelően rögzíthetik, és az sem baj, ha a kiszemelt hely fedett. Hívjuk fel a szülők figyelmét arra, hogy ha biztonságos útvonalon megközelíthető az iskola, ne terheljék annak környezetét azzal, hogy autóval szállítják az iskolába csemetéiket. Nyerjük meg ügyünknek munkatársainkat, sőt az iskola vezetését is!

A kerékpár kiválóan alkalmazható a gyerekek kézügyességének, technikai érzékének fejlesztésére is. Beszéljük meg az érintett (technika szakos) kollégával, hogy a tanév során néhány alkalmat szenteljenek a kerékpárjavítás témájának. Nem árt, ha a gyerekek ismerik a gumiszerelés, foltozás fortélyait, a fékek beállításának módját, hogy csak a legfontosabb, leggyakoribb feladatokat említsük.

A bringa iskolán kívüli foglalkozásokhoz, terepi munkához is kiválóan használható. A természetben közlekedve gyors mozgást tesz lehetővé, miközben megőrzi a természet közelségének varázsát is. A kisebb túrákon túl akár hosszabb utazásokhoz is használhatjuk, ebben az esetben azonban tanácsos komolyabb útvonaltervet készíteni, hogy a forgalmas útszakaszokat elkerülhessük.

Az egészséges életmód kialakításában a kerékpárra fontos szerep hárul. Segíti az izomzat, a légző- és keringési rendszer fejlődését, feltéve, hogy nem a csúcsforgalomban használjuk.

Ha fogyatkozó ásványkincseinkre, a levegő szennyezettségére, az akkumulátor, a fáradtolaj által okozott környezeti terhelésre gondolunk könnyen beláthatjuk, hogy a kerékpár az autó kiváló alternatívája.

A HÁLÓZAT munkatársai is igyekeznek megfelelni a XXI. század elvárásainak, ezért a városon belüli közlekedésben kerékpárral veszünk részt. Természetesen a HÁLÓZAT-tal kapcsolatos feladatokat is biciklivel próbáljuk megoldani. A sok ezer borítékot kerékpár-utánfutóval hozzuk el a papírgyárból, sőt lehetőség szerint a becsomagolt küldeményeket is így juttatjuk a postára. Városunkban, Szentendrén részt veszünk a kerékpárosokat érintő döntések előkészítésében, kidolgozásában. Örömmel értesültünk arról, hogy a kerékpározás megítélésében országos szinten is komoly áttörés várható, hiszen készül a KRESZ legújabb módosítása, melynek célja, hogy a közúti közlekedést igyekezzen kerékpárbaráttá formálni. Reményeink szerint ennek köszönhetően az eddigieknél is többen fogjuk majd a közlekedésnek és a szabadidő eltöltésének ezt a környezetbarát módját választani.

Amikor az 50-es, 60-as években egyre több és több ember jutott autóhoz Nyugat-Európában, szinte senki sem gondolt arra, hogy a kerékpár egyszer még visszatérhet az utakra, mint mindennapi közlekedési eszköz. Az emberek örültek az autójuknak, teljes joggal: új idő- és térbeli távlatokat nyitott meg előttük. Nem kellett vonathoz, buszhoz igazítani életritmusukat, akkor indultak el a kocsival, amikor kedvük szottyant, és sokkal hosszabb távolságra, mint amit korábban kerékpárral bejárhattak. Gyorsabbá vált közlekedésük, úgy tűnt, kocsikázásukkal jelentős időt takarítanak meg.

A 70-es évek elejétől azonban a kerékpárosok újra nagyobb számban jelentek meg az utakon, elsősorban hollandiai és németországi városokban. Számuk az évek folyamán egyre nőtt. Mi volt ennek az oka? Sokan - elsősorban fiatalok - úgy gondolták: változtatni kell a társadalom közlekedési szokásain, ugyanis az autók átalakították a városokat. Zajossá, szennyezetté, zsúfolttá tették a lakóhelyeket, ahol a négykerekűek uralták a teret, és megszüntették a normális élet feltételeit. Visszanyúltak tehát a kerékpárhoz, hiszen kisebb távolságokon az kiválóan pótolja a gépkocsit. A kerékpár térhódításához nem volt elég az emberek új gondolkozásmódja - a közlekedés irányítóinak is másképp kellett hozzáállniuk a kerékpáros közlekedéshez. Szemléletváltozásuk nem ment magától, hanem sokszor csak külső nyomásra, a kerékpáros és a környezetvédelmi szervezetek érdekérvényesítő, nyomásgyakorló munkájának eredményeként valósult meg. A 70-es évek közepétől egyre gyorsuló ütemben építették a kerékpárutakat, csillapították a belvárosokban a forgalmat. A közlekedés átértékelésében élen járt Hollandia, Németország, Dánia és Belgium, míg Nagy-Britanniában, Franciaországban csak a 90-es évek elején történt látványos előrelépés.

Magyarországon - egy-két kivételtől eltekintve - a rendszerváltás után, a 90-es évek elején tapasztaltuk az első, a kerékpárosok számára kedvező döntések hatásait; és most, jutottunk el odáig, hogy több mint 1000 kilométernyi kerékpárút áll rendelkezésünkre.

Az eredmények ellenére sok még a tennivaló. Kerékpáros munkánkat nagymértékben elősegítené, ha újabb magánszemélyek, közösségek, valamint környezetvédelmi szervezetek kapcsolódnának be a kerékpáros programokba. Bízunk benne, hogy pedagógus kollégáink közül is sokan csatlakoznak a kerékpárosok közösségéhez. Biztatásképpen a következőkben tizenegy szempont alapján hasonlítjuk össze a kerékpárt nagyobb vetélytársával, az autóval. Reméljük, egyértelművé válik a kerékpáros közlekedés térhódításának társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi hasznossága, és egyúttal érthető lesz, miért fontos nekünk a bringázás.

AZ AUTÓ ÉS A KERÉKPÁR ÖSSZEVETÉSE

1. KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁSA személygépkocsik felelősek a Magyarországon emberi tevékenység következtében kibocsátott szén-monoxid 83%-áért, a savas kémhatású nitrogén-oxidok több mint feléért, a szénhidrogének háromnegyedéért. Az utóbbiak között található több olyan aromás szénhidrogén - így például a benzpirén -, mely fokozottan rákkeltő vegyület. A gépkocsik közvetve is hozzájárulnak a talaj és az élővizek savasodásához a káros anyagok nedves és száraz kibocsátásán keresztül.

A kerékpár ezzel szemben káros anyagot nem bocsát ki (a fékek és a gumik kopása jelentéktelen szennyezést okoz).

2) ZAJKIBOCSÁTÁS

Autóutak mentén a zaj mértéke messze meghaladja a megengedett értéket. Hazánkban az elsőrendű utak mellett mért zajszint csúcsforgalomban 70-80 dBA, miközben a határérték 65 dBA. A nagy zaj a lakosoknál alvatlanságot, fáradtságot okozhat,