HÁLÓZAT

A Környezeti Nevelési Hálózat Hírlevele 39. szám 1999. szeptember

FÁSÍTÁSI PÁLYÁZAT

Sokéves hagyományunkat folytatva, idén is meghirdetjük a Földművelésügyi és vidékfejlesztési Minisztériummal közös fásítási pályázatunkat.

Kedves Kollégák figyeljék a HÁLÓZAT következő számát, mert a részletes kiírás abban lesz. Előzetesként annyit, hogy a pályázat feltételei és a benyújtás határideje változatlan (1999 november 30.), de az FMV Erdészeti Hivatalának jóvoltából a megpályázható összeg idén már 50.000 Ft. Ezen a pályázaton nem csak a kiválasztottak nyernek, hanem minden olyan iskola, amely benyújtja a pályázatot.

Tehát, akik komolyan gondolják a környezeti nevelést és a nevelés jó eszközének vélik a faültetést, azok már most ősszel jelöljék ki a gyerekekkel közösen az ültetendő fák és bokrok helyét (Nem csak az iskolaudvarba lehet ültetni!). Beszélgessenek velük arról, hogy milyen fákat lenne jó odaültetni, és miért (szén-dioxidot köt meg, oxigént termel, szűri a port, árnyékol, szép, őshonos ezen a tájon stb.).

A fák sikeres megeredése elsősorban a talaj előkészítésétől függ. Már most ősszel ássanak a fáknak

1 x 1 méteres és 60 centiméter mély gödröt. A gyerekek a gödör talajából szedegessék ki a köveket, kavicsot, betontörmeléket, üvegszilánkot, tégladarabot, fém- vagy műanyagkupakot. Hogy került a földbe, kik dobták el és miért? Szedjék ki a pajorokat! Mi az, mi lesz belőle, mit eszik lárva állapotban és mit az imágó? Szedegessék ki a gyökérmaradványokat, a tarackokat és miden növénymaradványt. Miért? Gyökérkutatás: minek a gyökere, honnan jön, hová megy? Tépjék apróra és vigyék a komposztálóba! Visszafelé jövet hozzanak a komposztdomb aljáról egy-egy vödör érett komposztot! Beszélgessünk velük a komposztálódás folyamatáról, hogy hogyan lesz a jól felismerhető növényrészekből az a morzsalékos fekete anyag? A komposztot keverjük a gödörből kihányt földbe, a rögöket törjük szét! Keverés közben újabb "leletekre" bukkanhatunk és újabb tanulságokkal gazdagodhatunk.

A porhanyított, komposzttal dúsított földet szórjuk vissza a gödörbe! Nem fog beleférni, kis hant keletkezik a gödör helyén. Miért jó ez? Mikre van szüksége a leendő fa gyökereinek? Milyen volt a talaj szerkezete, színe az ásás előtt és milyen lett? A gödör négy sarkába verjünk karót és kössük körbe őket zsineggel, azaz kerítsük be a leendő fa helyét, hogy még véletlenül se lépjen bele senki. Az ősz folyamán és kora tavasszal is kísérjék figyelemmel a helyet! Milyen növények kelnek ki benne, milyen madarak látogatják, milyen rovarok mozognak, hogy kerülhettek oda, hogyan ülepszik a hant?

Minden megfigyelés végén gyomláljuk ki és gereblyézzük fel. Ez jelzi legjobban mások számára, hogy "védett területet" lát. Egy táblát is állíthatunk a közepébe: "Ezen a helyen egy évszázados tölgyfa fog állni 2100-ban, az ezredfordulón ülteti el a 6. b. osztály. Vándor ki megpihensz majd alatta, emlékezz a dicső ősökre!"

Kedves Kollégák, egyetlen gödör kiásása, egyetlen négyzetméternyi föld felásása temérdek élményt, tapasztalatot, és tanulságot szolgáltat, ha nem kapkodjuk el, ha nem tekintjük a faültetés kellemetlen velejárójának, hanem igazi természetbúvárokhoz méltó érdeklődéssel végezzük és végeztetjük tanítványainkkal. Jó munkát kívánok a gyerekeknek, a szülőknek és a pályázásról se feledkezzenek meg a "dicső ősök" tanárai!