|
|  | |
8 esemény | [2003-08-10]  Belgiumban, ahol a Royal Meteorological Society 1833 óta méri a hõmérsékletet, az eddigi legmelegebbet mutatta a hõmérõ. Londonban elõször mértek háromjegyû hõmérsékletet (Fahrenheit fokban).
[Részletek...] | [1969-08-10] Kodolányi János posztumusz Kossuth-díjas író születése (+1969. aug. 10.). Saját kora (Süllyedõ világ, Boldog békeidõk, Vízválasztó) és a magyar középkor (A vas fiai, Julianus barát, Boldog Margit) mellett õsi korokat is nagyszerûen megelevenített (Égõ csipkebokor, Vízözön).
(halál)
[Részletek...] | [1958-08-10] Hivatalosan átadták a volgai Lenin Vízierõmûvet, a világ akkori legnagyobb erõmûvét. 1950-tõl épült, 1955 végétõl már áramot adott, 1957. október 15-tõl teljes kapacitással dolgozott.
[Részletek...] | [1945-08-10] Yosuke Yamahata, 28 éves fotós másfélszáz képet hagyott ránk, a halála elõtt még öt órán át fotózott Nagaszakiban, ahol elõzõ nap az USA a plutóniumbombáját próbálta ki, 73 ezer civil áldozat árán (s kb. még egyszer ennyien kaptak sugárbetegséget). A bomba kb. másfélszer erõsebb volt, mint a három nappal korábban Hirosimára ledobott urániumtöltetû bomba.
(halál)
[Részletek...] | [1945-08-10] Yosuke Yamahata(28 éves)a halála elõtt még öt órán át fotózott Nagaszakiban,150 képet hagyott ránk.
(halál)
[Részletek...] | [1913-08-10] Az észak-olaszországi Verona hatalmas arénájában Giuseppe Verdi születésének 100. évfordulója alkalmából az Aidát adták elõ. Ezzel indult el a világ legnagyobb operafesztiválja. Az elsõ idényben nyolc elõadást tartottak, ma már nyaranta közel 50 este játszanak operát. A város fõterén lévõ arénában 20 ezer ember fér el.
[Részletek...] | [1658-08-10] Szatmárnémeti Sámuel református teológiai tanár és filozófiai író születése (+1717. dec. 17.). Tanulmányait Utrechtben és Leidenben végezte, majd a kolozsvári kollégiumban bölcseletet és teológiát tanított. 1693-95 között ifj. Apafi Mihály nevelõje volt. A karteziánus eszméket hirdette. Fõ mûve a Metaphysica contracta.
(születés)
[Részletek...] | [1628-08-10] Kifutott a tengerre Stockholmban a három éven át ácsok, kötélkészítõk, szabók, kovácsok és más munkások százai által készített 69 méter hosszú Vasa, 50 méteres árbocaival és 64 ágyújával korának messze legnagyobb hadihajója, az Európa szerte rettegett hódító, II. Gustáv Adolf svéd király monumentális álma.
1300 méterre jutott a parttól, amikor a szél dagasztani kezdte vitorláit. Hirtelen oldalára dõlt és elsüllyedt, több száz fõs legénységével együtt.
A király, aki a poroszokkal csatázott, csak két héttel késõbb értesült a katasztrófáról. Szigorú és teljes vizsgálatot rendelt el, de nem találtak felelõst, nem tudták megállapítani a kudarc okát.
1961-ben kiemelték és egy hét emeletes múzeumot építettek neki, ahol évente százezrek szemlélik meg a katonai õrültség eme szimbólumát.
[Részletek...] |
|
