|
|  | |
14 esemény | [1997-08-01]  Szvjatoszlav Teofilovics Richter ukrán-orosz zongoraművész halála (szül. 1915. márc. 20.). Világhírnevét tökéletes technikai tudásával, virtuozitásával, az adott és saját témákra való improvizálásával érte el.
(halál)
[Részletek...] | [1990-08-01] Az Ökotópia nemzetközi környezetvédő tábort Magyarországon rendezték meg.
[Részletek...] | [1986-08-01] Montágh Imre logopédus, egyetemi tanár halála (szül. 1935. júl. 29.). Gyógypedagógusként süketnéma gyerekekkel foglalkozott, majd amatőr színjátszók képzése során került kapcsolatba a beszédtechnika oktatásával. 1973-tól ennek tanára volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
(halál)
[Részletek...] | [1976-08-01] Az 1934-37 közt épült bécsi Reichsbrücke, amely a II. világháborút megúszta, építési hiba miatt negyven év után, hajnali 4.43-kor hirtelen összeomlott. Két autó volt rajta, az egyik vezető meghalt.
(háború)
[Részletek...] | [1946-08-01] A forint kibocsátása Magyarországon vetett véget a világtörténelem legnagyobb inflációjának.
(Vannak országok, ahol a pénzeken tájak, állatok, növények, művészek láthatók. Korábban a magyar bankókon is volt szoptató anya, fogatot hajtó csikós, költő, zeneszerző. A mai magyar papírpénzeken csakis hatalmasok arcképei, ráadásul mind férfiak. Persze a hatalmasok pár év alatt általában eltűnnek a forgalomból, erre utal a magyar bankók sorsa is a hamarosan bekövetkező euró-korszakban.)
[Részletek...] | [1945-08-01] Sághy István születése (+1945. aug. 1.). Saját birtokán hozta létre a kámoni (Szombathely) arborétumot.
(halál)
[Részletek...] | [1941-08-01] Utoljára jelent meg a Nyugat című irodalmi folyóirat, mert Babits halálakor a nevére szóló lapengedély megszűnt. Utódaként 1941 októberében indult meg a Magyar Csillag Illyés Gyula szerkesztésében.
Az 1908. jan. elsején indult, egyharmad évszázadot élt lap címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes-plakettjét viselte, címe a tájékozódás irányát, a világirodalmi mértéket jelezte. Létét jórészt Hatvany Lajos támogatásának köszönhette. Szerkesztői Ignotus, Fenyő Miksa, Osvát Ernő, Ady Endre, Babits Mihály, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Schöpflin Aladár és Illyés Gyula voltak. Első korszakát (1908-19) Hatvany és Osvát ellentéte jellemezte, majd az 1919-24 közötti időszakban a magyar folyóiratok közt a legszínvonalasabb és legerősebb, az akkori jobboldallal leginkább szembenálló volt. Az 1925-29 közötti éveket visszahúzódás, kiegyezés jellemezte a kor liberális, konzervatív erőivel. 1930-33-ban, Osvát halála után Móricz Zsigmond irányzata a riportot, a nyers valóságot hozta be a lapba, míg Babits a színvonalra, az európaiságra figyelt. 1933-41 között már egyre inkább a humanizmus, antifasizmus jellemezte a lapot.
(halál)
[Részletek...] | [1936-08-01] A XI. nyári olimpia kezdete Berlinben. A feketebőrű amerikai atléta, Jesse Owens 4 aranyérmet nyert.
(Hitler és fajelmészei tajtékzottak.)
[Részletek...] | [1903-08-01] Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas székely botanikus, akadémikus születése (+1980. febr. 10.). A magyar geobotanikai iskola megteremtője. Vegetációtörténettel, rendszertannal és természetvédelemmel foglalkozott. Kolozsvár geobotanikai monográfiája, a Balaton vízi növénytársulásainak feltárása, a hazai mikroklíma-vizsgálatok megindítása. 26 évesen tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a debreceni egyetemre. 1953-tól a budapesti Eötvös Lóránd Egyetem Növényrendszertani Intézete és a Botanikus Kert igazgatója. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 3500 oldalas.
(születés)
[Részletek...] | [1898-08-01] Arany László költő, műfordító, közgazdasági író születése (+1898. aug. 1.). Arany János fia. Népmeséit 18 évesen adta ki. A Földhitel Intézet igazgatója volt, gazdasági-jogi cikkeivel a hazai szerzői jog egyik kidolgozója. A Kisfaludy Társaság tagja. 1872-ben verses regénye, A délibábok hőse elnyerte a Társaság pályadíját, hőse, Hübele Balázs szállóigévé vált. Lermontov, Puskin, Shakespeare, Moliére fordítója. Gyulai Pállal a Magyar Népköltészeti Gyűjteményt szerkesztette. Tanulmányt írt az emigrációs mozgalmakról és Kossuthról. Verstani dolgozata a kérdéskör alapműve.
(halál)
[Részletek...] | [1866-08-01] Megindult Pesten az első lóvasút az akkori Szénpiac (ma: Kálvin tér) és az Ország út (Váci út) - Újpest útvonalon.
[Részletek...] | [1779-08-01] Francis Scott Key amerikai költő és ügyvéd halála (szül. 1779. aug. 1.). Nevét egyetlen műve tette híressé, az 1814 szeptemberében a Baltimore-t védelmező McHenry-erőd ostromakor, hazafiúi lelkesedésből megírt "Csillagsávos lobogó" című verse, amelyet névtelenül, "A McHenry megvédése" címmel tettek közzé, s szeptember 20-án a Baltimore Patriot című lapban is közöltek. Egy angol kocsmadal dallamával terjedt el, s később a szárazföldi hadsereg és a haditengerészet is nemzeti himnuszként fogadta el. 1931-ben a Kongresszus határozatával Amerika nemzeti himnuszának nyilvánították.
(születés)
[Részletek...] | [1744-08-01] Jean-Baptiste Antoine de Lamarck francia lovag, természettudós, akadémikus halála (szül. 1744. aug. 1.). Elsőként különítette el az állatvilágban a gerinceseket a gerinctelenektől. Az élővilág fejlődéstörténetére materialista elméletet dolgozott ki.
(születés)
[Részletek...] | [1714-08-01] Richard Wilson angol festo halála (szül. 1714. aug. 1.). A Royal Academy egyik alapítója. Tájképfestészete a lorraini és a poussini hagyományokra épült, de a klasszikus keretet lírai elemekkel töltötte meg. Munkássága jelentos hatással volt az angol tájképfestok késobbi generációjára.
(születés)
[Részletek...] |
|
