|
17 esemény |
[1990-03-19]  Németh Miklós miniszterelnök és négy magyarországi egyház, illetve felekezet vezetői felbontották a Magyar Köztársaság kormánya és az érintett egyházak, felekezetek között 1948 októberében, illetve decemberében kötött megállapodásokat, mivel azok ellentétesek voltak a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szellemével.
(törvény)
[Részletek...] |
[1990-03-19] Marosvásárhelyen egy kétnyelvű patikatábla miatt kirobbant zavargás során a szélsőséges nacionalista Vatra Romaneasca által szervezett, részben helyi románokból álló, részben a közeli falvakból felhozott, felizgatott tömeg megtámadta az RMDSZ helyi székházát. A vandál támadás következtében több embert brutálisan bántalmaztak, Sütő András erdélyi magyar író szeme is súlyosan megsérült. A kétnapos zavargások halottakat és sebesültek százait követelték. Az esettel kapcsolatban később kizárólag magyarokat és cigányokat tettek felelőssé és ítéltek el.
[Részletek...] |
[1988-03-19] Befejeződött a szovjet harcászati-hadműveleti atomrakéták kivonása az NDK területéről. A Szovjetunió januárban állapodott meg az NDK-val és Csehszlovákiával, hogy kivonja e két országban a nyugat-európai amerikai rakétatelepítésre válaszként felállított SS-12 (OTR-22) típusú rakétáit.
[Részletek...] |
[1967-03-19] Országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokat tartottak Magyarországon. A szavazáson a jogosultak 98,8 százaléka vett részt, 99,7 százalékuk a Hazafias Népfront jelöltjeire voksolt.
[Részletek...] |
[1953-03-19] Először közvetítette a televízió az Oscar-díj átadást.
[Részletek...] |
[1944-03-19] Hajnali négy órakor megszállták Magyarországot a hitleri csapatok.
[Részletek...] |
[1943-03-19] Mario Jose Molina kémikus születése Mexikóvárosban. Amerikai kutató lett, 1995-ben megosztva elnyerte a kémiai Nobel-díjat az ózonréteg bomlásának tanulmányozásáért. Felismerése nyomán indult meg a nemzetközi mozgalom a freongázok korlátozása érdekében.
(Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1908-03-19] George Rodger angol fotográfus születése (+1995. júl. 24.). A Magnum képügynökség alapítója Robert Capaval (Friedmann Endrével), a lengyel Szyminnel és a francia Cartier-Bressonnal együtt. A háború után Afrikába utazott, ahol évtizedeken át kutatta és örökítette meg a civilizációtól még ideig-óráig érintetlen emberek mindennapjait és ünnepeit. A nabu törzset egyenesen ő fedezte fel az európaiak számára.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1902-03-19] Az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében.
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1901-03-19] Fodor József akadémikus születése (+1901. márc. 19.). Európa első iskolaegészségügyi törvényének szellemi atyja, az Országos Közegészségügyi Egyesület létrehozója, Cambridge egyetem díszdoktora.
(halál, törvény)
[Részletek...] |
[1888-03-19] Kabos Gyula színész születése (+1941. okt. 6.). Az 1930-as évek elejétől a magyar filmgyártás és színház egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze volt (Hyppolit a lakáj, Meseautó). Komikusként óriási sikereket aratott. 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol még két évig alkalmi fellépéseken szórakoztatta a magyarul tudó közönséget.
(születés)
[Részletek...] |
[1888-03-19] Kabos Gyula színész halála (szül. 1888. márc. 19.). Az egyik legnagyobb magyar nevettető. Legnépszerűbb filmjei a Hyppolit, a lakáj és a Meseautó.
(születés)
[Részletek...] |
[1859-03-19] Először mutatták be Párizsban Charles Francois Gounod Faust című operáját, amely akkor a nemzetek közötti békés megértés melletti kiállást jelentette.
[Részletek...] |
[1832-03-19] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, akadémikus születése(+1913. 09. 15.)
(születés)
[Részletek...] |
[1832-03-19] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus születése (+1913. szept. 15.). Dervisruhában, szegényen járta be Ázsiát.
(születés)
[Részletek...] |
[1832-03-19] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus halála (szül. 1832. márc. 19.). 1861-ben „expedíciót szervezett” (azaz szegényen, dervisruhában, ezer veszély és nélkülözés közepette egyedül vándorolt) a magyarok őshazájának felkutatására. Kutatásai úttörő jelentőségűek voltak Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a filológia területén (egyik életcélja volt a magyar és török nyelvek közti rokonság bizonyítása).
A budapesti egyetem tanára, az európai hírű nyelvész és néprajzkutató borzasztó szenvedések közepette többnyire gyalog sántikált végig rossz lábával óriási területeket, Resid Effendi álnéven kolduló dervis rongyaival álcázva magát, mert előtte minden európait megöltek itt a vérszomjas uralkodók, a kánok és emírek.
(Nem véletlenül tartottak az erősebb hatalmak kémeitől, a felfedezők és tudományos kutatók munkáját mindig a hódítók és gyarmatosítók hasznosították. A történészek ma már biztosra veszik, hogy Vámbéry kémtevékenységet is folytatott és azt az angol királynő és a konstantinápolyi szultán egyaránt megfizette.)
A tudomány szenvedélyétől hajtott vándor csaknem szomjan halt a sivatagban, és számtalanszor került a leleplezés, a halál küszöbére. Jegyzeteit arab írással magyar nyelven készítette, mint dervisrendje titkos talizmánjait. Tökéletes nyelvtudásának és a szokások mély ismeretének köszönhette, hogy sikerült betöltenie önként vállalt tudományos küldetését, és számos könyvben írhatta le a közép-ázsiai életet, viszonyokat.
(születés)
[Részletek...] |
[1687-03-19] Pozsonyban Széchenyi György esztergomi érsek három budai iskola alapító oklevelét írta alá, köztük az Academicum et Universitatis Collegiumét, amely ma a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium nevet viseli Budapesten.
[Részletek...] |
