|
|  | |
18 esemény | [2002-02-27]  Muzulmánok fölgyújtottak egy hindu fanatikusokkal zsúfolásig telt vonatot Gudzsaratban (India). A lángokban lelte halálát a Hindu Világtanács 57 tagja is.
Felbőszült hinduk véres bosszút esküdtek: becslések szerint a következő napokban több mint ezer muszlimot megöltek, s tízezreknek kellett elmenekülniük.
[Részletek...] | [1995-02-27] Energia Charta Egyezmény (Lisszabon). Magyar aláírás 1995. febr. 27.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] | [1995-02-27] Energia Charta Egyezmény (Lisszabon). Magyar aláírás 1995. febr. 27.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] | [1989-02-27] [sms] Konrad Lorenz Nobel-díjas ökológus.A civilizált emberiség 8 halálos bűne.Ember voltunk hanyatlása.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1989-02-27] Konrad Lorenz osztrák etológus, ökológus halála (szül. 1903. nov. 7.). A korszerű magatartáskutatás egyik fő iskolájának alapítója, az impriting (bevésődés) jelenségének felfedezője. 1973-ban kapott orvosi Nobel-díjat "az egyéni és társas magatartási sémák szerveződésére és előidézéseire vonatkozó felfedezéseiért".
Fő művei magyarul is megjelentek, többek közt A civilizált emberiség nyolc halálos bűne, a Mentsétek meg a reményt! és Ember voltunk hanyatlása.
- + -
Az emberiség nyolc halálos bűne:
1. A Föld túlnépesedik, a szociális kapcsolatok túlkínálata védekezést, agressziót vált ki.
2. A természetes életteret, megélhetésünk alapját elpusztítjuk, elveszítjük a teremtés szépségét.
3. Vakság az értékekre, a szüntelen versenyben nincs idő őszinte emberi elmélkedésre.
4. Érzelmi sivárság az elpuhulás, a technológia és a pszichogyógyszerészet következtében.
5. Genetikai problémák, a szociális viselkedést fejlesztő szelekciós nyomás zavara.
6. Szülő-gyermek kapcsolat hiánya, generációs meg-nem-értés, a tradíciók rombolása.
7. Tömeg-tudatformálás, dogmatizmus, nézet-uniformizálás, manipulálás a reklám által.
8. Atomfegyverkezés. A világvége-veszély csökkenti a jövő iránti felelősségérzetet.
(Konrad Lorenz, 1972)
(halál, megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1989-02-27] Konrad Lorenz Nobel-díjas (1973) osztrák etológus, környezetvédő születése (+1989. febr. 27.). A korszerű magatartáskutatás egyik fő iskolájának alapítója. Ő volt az impriting (bevésődés) jelenségének felfedezője, bizonyította a viselkedésformák öröklött jellegét.
Fő művei magyarul is megjelentek, többek közt A civilizált emberiség nyolc halálos bűne, a Mentsétek meg a reményt! és Ember voltunk hanyatlása.
- + -
Az emberiség nyolc halálos bűne:
1. A Föld túlnépesedik, a szociális kapcsolatok túlkínálata védekezést, agressziót vált ki.
2. A természetes életteret, megélhetésünk alapját elpusztítjuk, elveszítjük a teremtés szépségét.
3. Vakság az értékekre, a szüntelen versenyben nincs idő őszinte emberi elmélkedésre.
4. Érzelmi sivárság az elpuhulás, a technológia és a pszichogyógyszerészet következtében.
5. Genetikai problémák, a szociális viselkedést fejlesztő szelekciós nyomás zavara.
6. Szülő-gyermek kapcsolat hiánya, generációs meg-nem-értés, a tradíciók rombolása.
7. Tömeg-tudatformálás, dogmatizmus, nézet-uniformizálás, manipulálás a reklám által.
8. Atomfegyverkezés. A világvége-veszély csökkenti a jövő iránti felelősségérzetet.
(Konrad Lorenz, 1972)
- + -
"A természetes életteret elpusztítjuk, mely által nemcsak azt a külső környezetet romboljuk le, amelyben élünk, hanem az ember önmagát is megfosztja a felette álló teremtés szépségének és nagyságának a tiszteltétől.”
(halál, megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1950-02-27] A budapesti Városi Színházban díszelőadáson mutatták be az első magyar színes filmet, a Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezte Lúdas Matyit.
[Részletek...] | [1936-02-27] Ivan Pavlov szovjet-orosz fiziológus halála (szül. 1849. szept. 26.). A feltételes reflexek kialakulásának, a gátlások osztályozásának, az alvásnak, az idegrendszeri típusoknak, az elmebetegségek keletkezésének és természetének feltárásával lehetővé tette a pszichológiai jelenségek fiziológiai magyarázatát (Pavlov kutyája). 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1936-02-27] Ivan Petrovics Pavlov orosz fiziológus születése (+1936. febr. 27.). A magasabb idegtevékenység alapmechanizmusának felfedezője. 1904-ben Nobel-díjat kapott.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1933-02-27] A német nemzetiszocialisták 1933 január végi hatalomra jutásukat követően felgyújtották a berlini parlament épületét, a Reichstagot.
A következő nap Hitler felfüggesztette az alkotmányt és feloszlatta a pártokat. A merénylettel a kommunistákat gyanúsították meg, akik ellen hajtóvadászat indult. Letartóztatták a német kommunista párt több tagját, majd Georgi Dimitrovot és a bolgár kommunista párt Berlinben tartózkodó másik két tagját is. A szept. 21-től dec. 23-ig zajló lipcsei perben Dimitrovot bizonyítékok hiányában felmentették. A bűncselekményben részes holland Marinus van der Lubbét, aki bevallotta a gyújtogatást, halálra ítélték és 1934. január 10-én kivégezték.
[Részletek...] | [1902-02-27] John Steinbeck Nobel-díjas amerikai író halála (szül. 1902. febr. 27.). Ismert regényei: Érik a gyümölcs, Egerek és emberek, Édentől keletre, Rosszkedvünk tele.
"Társadalmunk - északi, déli egyaránt - mindaddig nem heveri ki a rabszolgaság okozta megrázkódtatást, amíg észben tartjuk, fehér volt-e vagy fekete, akivel az imént az utcán szóba álltunk."
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1887-02-27] Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz zeneszerző születése (+1887. febr. 27.). Az Ötök néven ismert, Glinka szellemi örökségét magáévá tevő zenei csoport alapító tagja. Fő műve az Igor herceg című opera, amelynek szövegét az orosz Igor-ének alapján ő maga írta. Az operát csak halála után, 1890-ben Rimszkij-Korszakov és Glazunov hangszerelésében mutatták be. Műveiben feltűnő a mindenkor művészien stilizált népiesség és a különösen keleties szín, amely erőteljes dallamérzékkel párosult.
(halál)
[Részletek...] | [1887-02-27] Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz zeneszerző halála (szül. 1833. nov. 12.). Az Ötök néven ismert, Glinka szellemi örökségét magáévá tevő zenei csoport alapító tagja.
(halál)
[Részletek...] | [1861-02-27] Rudolf Steiner születése (+1925 márc. 30., a svájci Dornachban). Az antropozófia megteremtője új szemléletet hozott többek közt a pedagógiában (Waldorf iskolák), orvoslásban és mezőgazdaságban.
[Részletek...] | [1861-02-27] Rudolf Steiner halála (szül. 1861. febr. 27.). Az antropozófia megteremtője új szemléletet hozott többek közt a pedagógiában (Waldorf iskolák), orvoslásban és mezőgazdaságban.
(születés)
[Részletek...] | [1836-02-27] des magyar hazánk három szép megyéjében már régtülfogva tartózkodik egy rettentő gyilkos, kinek tettei amilyen számtalanok, szintolly borzasztók is. … De ezen gyilkost, azon három nemes megye még üzőbe sem veszi s méltókép meg nem bünteti s el nem veszti?” – háborodott fel a Társalkodó c. lapban „Balaton mellékiek” aláírással egy társaság. „Ő az, egy szóval, kit a világ Balatonnak nevez, ki egyéb hasznát az emberrel nem érezteti, minthogy nyáron fürdésre édesgetvén, azt örvényes torkába csalhatja – vagy tisztítani kívánni bőrét, viszketeges pörsenésekkel befekélyesítheti, télen pedig a halászt rianyásiba ragadja, hogy haszontalan sok harcsáit táplálhassa.”
(A partján legalább negyven településen élő több tízezer ember ekkor már nem tartotta „természetesnek” a tó vízmozgását, csapadékos időben kiöntését. A megnövekedett népsűrűség és fogyasztás a vizes élőhelyek nyújtotta tápláléknál fontosabbnak tekintette a sokkal több kalóriát termő szántóföldi gazdálkodást, a monokulturás biosivatagot, ahonnan az élővilágot kiszorítják, s amit a vízmozgás zavar. Már 1827-ben országgyűlési határozatot hoztak a Balaton lecsapolásáról, Beszédes József vízépítő mérnök részletes tervet is készített a tó vízfelületének felére csökkentéséről. Korábban Krieger Sámuel mérnök teljes mértékű lecsapolási tervét Mária Terézia az 1770-es évek végén már alá is írta és a megyék boldogan számolgatták, mennyi gabonát termelhetnek a kiszárított tómederben. Csak a pénzhiánynak köszönhetjük, hogy még van Balaton, amely nagyon fiatal tó, a jelen egybefüggő vízfelület csak 6-7 ezer éve alakult ki. Csapadékosabb századokban, mint pl. a rómaiak vagy a tatárjárás idején, Tihany, Szigliget stb. valóban szigetek voltak.)
(aláírás)
[Részletek...] | [1767-02-27] A spanyol király parancsot adott a száz éves paraguayi jezsuita redukciók megszállására. 30 telepen kb. 150 ezer indián élt és a jólétet, békét és védelmet jelentő redukciókba özönlöttek a spanyol nagybirtokosoktól megszökve az indián rabszolgák - megkeresztelkedni.
Lásd Robert Bolt A misszió c. regényét (Szt. István Társulat, 1988) ill. a belőle készült, azonos című filmet, továbbá Fritz Hochwelder A szent kísérlet c. drámáját.
[Részletek...] | [1706-02-27] John Evelyn angol író születése (+1706. febr. 27.). A Royal Society titkára volt. Monográfiákat írt az angol erdőpusztításról, a londoni levegőszennyezésről, erkölcsbölcseletről.
(halál)
[Részletek...] |
|
