BOCS.HU Dokumentum |
[20030907] [k?nyv, tanulm?ny] A vallás, ahogyan a történész látja (Kereszt?nys?g, Transzcendens) 1952 és 53-ban az Edinburgh-i egyetemen tartott "Gifford Lectures" kurzus alapján írta: ARNOLD TOYNBEE |
A vallás, ahogyan a történész látja Annotáció: Ez a könyv két, 1952 és 53-ban az Edinburgh-i egyetemen tartott "Gifford Lectures" kurzusból született. Amikor az egyetem meghívásával megtisztelt, hogy legyek az egyik előadója a sorozatnak, egyúttal téma-javaslatot is kért. Azt feleltem, hogy részemről arról a sejtésről szeretnék beszélni, amelyet a Világról kapunk a történész szemével. Megijedtem magam is a tárgytól, mihelyt ajánlatomat megtettem, még inkább amikor elfogadták. Ajánlatom háttere az volt, hogy eljutottam életemben egy olyan ponthoz, amikor ez a kérdés: "hogyan viszonyuljunk a valláshoz?" túlságosan erősen követelt választ ahhoz, hogy tovább ignorálhattam volna. Talán továbbra sem veszek róla tudomást, ha sikerül meggyőznöm magamat arról, hogy ez személyes kérdés csupán. Akkor nem lenne fontos és érdekes másoknak. Én azonban úgy gondolom, hogy a Nyugat most élő generációjának jellemző kérdése ez, ami engem nyugtalanít. A bajok gyorsuló érzékelése juttatja eszünkbe a vallást. Ez a közös tapasztalat felhívás, hogy ki-ki elfogulatlanul kutassa a Valóságnak azt a sejtését, amellyel hivatásával kapcsolatban találkozik. |
Tartalomjegyzék: I. RÉSZ A NAGY VALLÁSOK HAJNALA A történész szemével A természetimádás Emberimádás: a helyi közösségek bálványozása Függelék: "Moloch" és Molk Emberimádás: egy világállam bálványozása Emberimádás: egy önelégséges filozófus bálványozása A fejlettebb vallások megjelenése A magasabbrendű vallások és a bálványozott világbirodalom találkozásai Függelék: Keresztény vértanúk a római katonai szolgálat ellen A magasabbrendű vallások eltérítése lelki küldetésüktől evilági feladatokhoz Összeütközés a magasabbrendű vallások és a filozófiák között A vallásos intézmények bálványozása II. RÉSZ VALLÁS EGY ELNYUGATIASODÓ VILÁGBAN A modern nyugati civilizáció befolyása Függelék: A vallásos fanatizmustól történt tizenhetedik századi elfordulás lelki árának tizenhetedik századi előrejelzései A korai modern kereszténység világmegvetése Függelék: Két tizenhetedik századi nyugati megfigyelő véleménye a nyugati kereszténységről, mint a nyugati imperializmus eszközéről A nyugati keresztény életút csődje és a tizenhetedik századi nyugati ellenhatás a Nyugat keresztény örökségével szemben Függelék: A nyugati keresztény örökség elleni tizenhetedik századi nyugati reakció kortárs megnyilvánulásai a. Morális méltatlankodás a.1. A vallásháborúk pusztító hatásai a.2. A vallási vezetőknek erőszakra hajlamosaknak kell lenniük a.3. A hitvitázóknak részrehajlóknak kell lenniük a.4. A hatalom türelmetlenséget szül b. Értelmi kétségek b.1. Az emberek könnyen becsaphatók b.2. A vakbuzgók naivitása b.3. A kereszténységnek a kinyilatkoztatástól kell függnie, míg a manicheizmus az értelemhez tartja magát b.4. Ha a keresztény ideológia igaz, Isten szörnyeteg b.5. A nevetségesség tőre A nyugati élet tizenhetedik századi elvilágiasodása Függelék: A tizenhetedik századi nyugati forradalom kortárs megnyilvánulásai a tekintélyelv és annak alkalmazása ellen a megfigyelés és kísérletezés módszereiben a. Lázadás a tekintélyelv ellen b. A kísérletező és megfigyelő módszerek elfogadása Egy szekularizált későmodern civilizáció világarányú elfogadása Függelék: Kortárs kifejeződései Nyugat tizenhetedik századi elfordulásának hagyományos vallási türelmetlenségétől a. Pogányok és atheisták sem voltak rosszabbak a keresztényeknél b. A mohamedánok nem rosszabbak a keresztényeknél, kivéve a pokolgépek használatát Két újra felállított görög-római bálvány A legyőzhetetlen műszaki szakember bálványozása Vallási perspektíva a huszadik század világában Függelék: Tizenhetedik századi visszahatás Nyugaton a vallási türelmetlenséggel szemben Feladat: Az emberiség vallási örökségének lényegét tisztítsuk meg a nem-lényeges elemektől Énünk, szenvedés, énközpontúság és szeretet |