BOCS.HU - Fenntartható Civilizáció       Elküldöm e-mail-ben! 
magyar [20030907] [k?nyv, tanulm?ny] Olvasási ido: t?bb ?ra A vallás, ahogyan a történész látja (Kereszt?nys?g, Transzcendens)
1952 és 53-ban az Edinburgh-i egyetemen tartott "Gifford Lectures" kurzus alapján írta: ARNOLD TOYNBEE
A vallás, ahogyan a történész látja

Annotáció: Ez a könyv két, 1952 és 53-ban az Edinburgh-i egyetemen tartott "Gifford Lectures" kurzusból született. Amikor az egyetem meghívásával megtisztelt, hogy legyek az egyik előadója a sorozatnak, egyúttal téma-javaslatot is kért. Azt feleltem, hogy részemről arról a sejtésről szeretnék beszélni, amelyet a Világról kapunk a történész szemével. Megijedtem magam is a tárgytól, mihelyt ajánlatomat megtettem, még inkább amikor elfogadták. Ajánlatom háttere az volt, hogy eljutottam életemben egy olyan ponthoz, amikor ez a kérdés: "hogyan viszonyuljunk a valláshoz?" túlságosan erősen követelt választ ahhoz, hogy tovább ignorálhattam volna. Talán továbbra sem veszek róla tudomást, ha sikerül meggyőznöm magamat arról, hogy ez személyes kérdés csupán. Akkor nem lenne fontos és érdekes másoknak. Én azonban úgy gondolom, hogy a Nyugat most élő generációjának jellemző kérdése ez, ami engem nyugtalanít. A bajok gyorsuló érzékelése juttatja eszünkbe a vallást. Ez a közös tapasztalat felhívás, hogy ki-ki elfogulatlanul kutassa a Valóságnak azt a sejtését, amellyel hivatásával kapcsolatban találkozik.
Sir Thomas Brown híres könyvének címe Religia Medici. Ha a mai angol olvasó még elviselné a latin címet, a mostani helyett írhattam volna Religio Historici-t.

"A vallás, ahogyan a történész látja" szükségszerűen átfedi a "Tanulmány a történelemről" némely területét. Jelenlegi könyvem sokkal szűkebb skálájú. Ezért - gondolva, hogy egyik-másik olvasó jobban bele akar merülni a részletekbe - olyan fejezeteknél, amelyeket már tárgyaltam említett másik könyvemben, utalok erre. Mostani könyvem rövid összefoglalás, ezért nem ismételhetem fogalmaim magyarázatát, sem megállapításaim illusztrálását és érveit. Tételeimet elég merészen kellett előadnom. Ez azt a benyomást keltheti, hogy személyes nézeteimet összetévesztem eldöntött tényekkel. Nagyon jól tudom, hogy mindkét könyvemben csak egyetlen véleményt képviselek a sok lehetséges közül. Kérdéseket szándékozom felvetni írás közben, nem akarok dogmákat alkotni. Ha dogmatikusnak látszik mostani könyvem némelyik része, az nem illúzióim, egyedül a sűrítés következménye.

Tartalomjegyzék:
I. RÉSZ
A NAGY VALLÁSOK HAJNALA
A történész szemével
A természetimádás
Emberimádás: a helyi közösségek bálványozása
Függelék: "Moloch" és Molk
Emberimádás: egy világállam bálványozása
Emberimádás: egy önelégséges filozófus bálványozása
A fejlettebb vallások megjelenése
A magasabbrendű vallások és a bálványozott világbirodalom találkozásai
Függelék: Keresztény vértanúk a római katonai szolgálat ellen
A magasabbrendű vallások eltérítése lelki küldetésüktől evilági feladatokhoz
Összeütközés a magasabbrendű vallások és a filozófiák között
A vallásos intézmények bálványozása

II. RÉSZ
VALLÁS EGY ELNYUGATIASODÓ VILÁGBAN
A modern nyugati civilizáció befolyása
Függelék: A vallásos fanatizmustól történt tizenhetedik századi elfordulás lelki árának tizenhetedik századi előrejelzései
A korai modern kereszténység világmegvetése
Függelék: Két tizenhetedik századi nyugati megfigyelő véleménye a nyugati kereszténységről, mint a nyugati imperializmus eszközéről
A nyugati keresztény életút csődje és a tizenhetedik századi nyugati ellenhatás a Nyugat keresztény örökségével szemben
Függelék: A nyugati keresztény örökség elleni tizenhetedik századi nyugati reakció kortárs megnyilvánulásai
a. Morális méltatlankodás
a.1. A vallásháborúk pusztító hatásai
a.2. A vallási vezetőknek erőszakra hajlamosaknak kell lenniük
a.3. A hitvitázóknak részrehajlóknak kell lenniük
a.4. A hatalom türelmetlenséget szül
b. Értelmi kétségek
b.1. Az emberek könnyen becsaphatók
b.2. A vakbuzgók naivitása
b.3. A kereszténységnek a kinyilatkoztatástól kell függnie, míg a manicheizmus az értelemhez tartja magát
b.4. Ha a keresztény ideológia igaz, Isten szörnyeteg
b.5. A nevetségesség tőre
A nyugati élet tizenhetedik századi elvilágiasodása
Függelék: A tizenhetedik századi nyugati forradalom kortárs megnyilvánulásai a tekintélyelv és annak alkalmazása ellen a megfigyelés és kísérletezés módszereiben
a. Lázadás a tekintélyelv ellen
b. A kísérletező és megfigyelő módszerek elfogadása
Egy szekularizált későmodern civilizáció világarányú elfogadása
Függelék: Kortárs kifejeződései Nyugat tizenhetedik századi elfordulásának hagyományos vallási türelmetlenségétől
a. Pogányok és atheisták sem voltak rosszabbak a keresztényeknél
b. A mohamedánok nem rosszabbak a keresztényeknél, kivéve a pokolgépek használatát
Két újra felállított görög-római bálvány
A legyőzhetetlen műszaki szakember bálványozása
Vallási perspektíva a huszadik század világában
Függelék: Tizenhetedik századi visszahatás Nyugaton a vallási türelmetlenséggel szemben
Feladat: Az emberiség vallási örökségének lényegét tisztítsuk meg a nem-lényeges elemektől
Énünk, szenvedés, énközpontúság és szeretet