- A GE olyan képzés, amely felnyitja az emberek szemét és értelmét a világ realitásaira, és ráébreszti őket hogy a nagyobb igazságosság, egyenlőség és mindenkinek kijáró emberi jogok világára törekedjenek.

  - A GE magába foglalja a fejlesztési képzést (Development Education), emberi jogi képzést (Human Rights Education), fenntarthatóságra nevelést (Education for Sustainability), békére és konfliktusmegelőzésre nevelést (Education for Peace and Conflict Prevention) és interkulturális nevelést (Intercultural Education), valamint az állampolgársági nevelés (Education for Citizenship) globális dimenzióit.

2. Teljes mértékben tudatosítjuk a tényt, hogy

  - Mérhetetlenül nagy globális egyenlőtlenségek léteznek, és nem minden ember kapja meg az alapvető emberi jogokat, beleértve a tanuláshoz való jogot is (ahogy ez A Mindenkit Megillető Képzés című Dakari Nyilatkozatban le van írva).

  - A demokratikus döntéshozási folyamatok feltétele a politikai dialógus a jól informált és jogokkal bíró polgárok és megválasztott képviselőik között.

  - A termelési és fogyasztási minták alapvető megváltozása, amely a fenntartható fejlődés elérésének feltétele, csak akkor valósul meg, ha a polgárok, nők és férfiak egyaránt adekvát információhoz juthatnak és így megértik és belátják a cselekvés szükségességét.

  - A jól átgondolt és stratégiailag megtervezett Globális Képzésnak, amely figyelembe veszi a női-férfi egyenjogúságot is, segítenie kell az ilyen intézkedések megértését és elfogadását.

3. Felismerve, hogy

  - Európa egy olyan kontinens, amelynek lakói az egész világ különböző részeiből származnak és ugyanígy, a világ minden részében jelen vannak.

  - Egy egyre inkább globalizálódó világban élünk, ahol a határokon átívelő problémákat együttes, multilaterális politikai intézkedésekkel kell megoldani.

  - A nemzetközi szolidaritás kihívásaira szilárd eltökéltséggel kell válaszolni.

  - A Globális Képzés lényeges a társadalom támogatásának erősítésében aziránt, hogy a fejlesztési együttműködésre költeni kell. Minden polgárnak tudásra és készségekre van szüksége ahhoz, hogy jogokkal bíró globális polgárként megérthesse globális társadalmunkat, részt vehessen és kritikusan cselekedhessen benne. Ez alapvető változásokat jelent az élet minden területén, beleértve az képzést is.

  - Új kihívások és lehetőségek jelentek meg, amelyek az európaiakat az képzés különböző formáiban elkötelezhetik az aktív helyi, nemzeti és globális állampolgárságnak és a fenntartható életformáknak, hogy ellensúlyozzák a társadalmi bizalom megrendülését a nemzeti és nemzetközi intézményekben.

  - A Globális Képzés módszertanának középpontjában az aktív tanulás támogatása, az aktív részvétel és a véleménykifejezés bátorítása áll, mind a tanító, mind a tanuló részéről. Ünnepli és népszerűsíti a sokféleséget és a mások iránti tiszteletet és arra bátorítja a tanulókat, hogy döntéseiket a globális összefüggéseket figyelembe véve hozzák meg saját életükben.

4. Egyetértve azzal, hogy

Mindenkinek érdeke egy igazságos, békés és fenntartható világ.

Mivel a Globális Képzés fenti definíciói magukban foglalják a Fenntartható Fejlődésre Képzés koncepcióját, ez a Stratégia felhasználható a legutóbbi Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó folytatásához és az ENSZ 2005-ben kezdődő Fenntartható Fejlődésre Képzés Évtizedének előkészítésére is.

A Globális Képzés, mint szektorokat átívelő kötelesség, jelentősen hozzájárulhat ezekhez az elköteleződésekhez. A Globális Képzéshoz való hozzáférés nem csak igény, hanem jog is. Ez több dolgot is megkíván:

5. Szeretnénk elkötelezni magunkat, és az általunk képviselt tagországokat, civil társadalmi szervezeteket, parlamenti struktúrákat, helyi és regionális hatóságokat a következők mellett:

5.1. Előrevinni a Globális Képzés meghatározásának folyamatát és gondoskodni róla, hogy a tapasztalatok és a nézőpontok sokfélesége (pl: déliek, kisebbségek, női és ifjúsági perspektívák) valamennyi területen érvényesüljön.

5.2. Az illetékes hatóságokkal és releváns cselekvőkkel együttműködve 2015-ig szóló nemzeti akcióterveket kifejleszteni (a már meglévőkre építve) egy növekvő és javuló Globális Képzés érdekében a Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG – Millennium Development Goals) céldátumának közeledtével.

5.3. Növelni a Globális Képzés pénzalapját.

5.4. Biztosítani a Globális Képzés szempontjainak integrációját az képzési rendszerek minden szintjén.

5.5. Minden Európa Tanács tagországban az adott nemzeti feltételeknek megfelelően kialakítani, vagy ahol már létezik, továbbfejleszteni és erősíteni azokat a nemzeti struktúrákat, amelyek a Globális Képzést finanszírozzák, támogatják, koordinálják és politikai irányelveit meghatározzák.

5.6. Kifejleszteni, vagy ahol már létezik, továbbfejleszteni azokat a stratégiákat, amelyek javítják, ill. biztosítják a Globális Képzés minőségét.

5.7. Növelni a stratégiák regionális, európai és nemzetközi hálózatának támogatását a irányelv-alkotók és megvalósítók közt a jobb és több Globális Képzés érdekében.

5.8. Tesztelni 12 éves keretben egy társ monitorozás / társ támogató program kifejlesztésének megvalósíthatóságát, nemzeti Globális Képzés jelentésekkel és rendszeres társ felülvizsgálatokkal.

5.9. Közreműködni a Fenntartható Fejlődés Világtalálkozó folytatásában, és az ENSZ Fenntartható Fejlődésre Képzés Évtized előkészítésében.

Mi, a 2002. november 15-17-én Maastrichtban megrendezett európai Globális Képzés Kongresszuson résztvevő küldöttségek, akik az Európa Tanács tagországainak parlamentjeit, kormányait, helyi és regionális hatóságait és civil társadalmi szervezeteit képviseljük, elkötelezzük magunkat a dialógus folytatására a Déllel a Globális Képzés formájáról és tartalmáról.

---------

Függelék az Európai Stratégia Keret című dokumentumhoz

A Globális Képzés továbbfejlesztésének és kiterjesztésének szükségességére vonatkozó már létező közmegegyezésre építve felidézzük:

- A 2002-es Fenntartható Fejlődés Világtalálkozón létrejött megegyezést, beleértve a felismerést, hogy "a nemzetközi megegyezésekben meghatározott fejlesztési célok, köztük a Millennium Célok eléréséhez … szükség lesz … az képzés és a tudatosság növelés … pénzügyi alapjainak jelentős növekedésére" (75. paragrafus), és hogy "a fenntartható fejlődést integrálni kell az képzési rendszerek minden szintjén, hogy az képzést, mint a változás kulcsfontosságú mozgatóerejét segítsék" (104. paragrafus), csakúgy, mint a 2005-ben induló Képzés a Fenntartható Fejlődésért Évtized elfogadását.

- Az Agenda 21 program 35. és 36. fejezetét "az képzés, társadalmi tudatosság és képzés fejlesztéséről".

- Az Európa Tanács Észak-Dél Központjának a Globális Képzés különböző változatai (emberjogi képzés, béke képzés, fejlesztési képzés, környezeti képzés, tanulás a fenntarthatóságért) közötti szinergizmusok fejlesztésére bátorító Globális Képzés Okiratát.

- Az Aarhus Megegyezést az Információhoz való jogról, a Társadalmi részvételről a döntéshozásban és az Igazságszolgáltatás elérhetőségéről környezeti kérdésekben, a fenntarthatóságért való tanulás jog-központú megközelítése miatt.

- Az emberjogi képzéshoz való jogról szóló állásfoglalásokat különböző nemzetközi és regionális emberjogi okmányokból, beleértve az Európa Tanács Javaslatát az Emberi jogok iskolai képzésáról és tanulásáról (1985), az UNESCO Montreali Emberjogi Képzés Nyilatkozatát (1993), a Bécsi Nyilatkozatot (1993), az UNESCO Integrált Akciókeretét a béke, az emberi jogok és a demokrácia képzésáért (1995) és az ENSZ Emberjogi Képzés Évtizedének Cselekvési Tervét (1995-2005).

- Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának Nyilatkozatát és Programját a polgárok jogain és felelősségén alapuló Demokratikus állampolgárságért való Képzésról (Budapest, 1999).

- A legutóbbi Európa Tanács Miniszteri Bizottság Ajánlást a tagországoknak a Demokratikus állampolgárság képzésról és a Tanács javaslatát, hogy legyen egy Képzéssal az állampolgárságért Európai év (2002 július).

- Az Európai Únió Fejlesztési Miniszterei Tanácsának Fejlesztési Képzés Határozatát (2001. november 8.), amely a "fejlesztési képzés megnövelt támogatására" és "a fejlesztési képzéssel kapcsolatos tapasztalatok és információk kormányok és civil társadalmi szereplők közötti cseréjére" buzdít.

- Az OECD DAC Senior Szint Találkozó (Organisation for Economic Cooperation and Development, Development Assistance Committee) (2000 dec.) indítványait, hogy a DAC bátorítsa tagországait, hogy fejlesszenek ki nemzeti célokat a Fejlesztési képzésre, és az ODA költségvetés bizonyos százalékát költsék erre.

- A Fejlesztési és Képzési Miniszterek Északi Tanácsa találkozó (Oslo, 2001 május) végkövetkeztetéseit: "Északi Szolidaritás, elköteleződés a fejlesztési és az képzési minisztériumok közti nagyobb együttműködésre a globális szolidaritásért".

- A Baltic 21 együttműködést, a Hága Deklaráció elkötelezettségét, mely szerint "a Fenntartható Fejlődés képzést az képzés minden szintjén folytatni kell …", és a Baltic 21E (2002 Jan.) Agenda 21 stratégiáját: Képzés a Balti Régióban.

- A Föld Chartát.

- A Copernicus Chartát (1993), amit több mint 250 európai egyetem írt alá, és amely kimondja, hogy a Fenntartható Fejlődést minden tantervbe be kell építeni.

- Az Egyetemek Luxemburgi Nyilatkozatát.

- A Globális Képzés nemzeti nyilatkozatait, mint pl a Német Zárónyilatkozatot, amit az "Képzés 21, tanulás az igazságos és fenntartható jővőbeli fejlődésért" konferencia résztvevői alkottak (2000 szept. 28-30, Bonn).

- A Mindenkit Megillető Képzésról (EFA – Education For All) szóló nyilatkozatot (Világ Képzési Fórum, UNESCO, Dakar, 2000. április 26-28.), és a Magas Minőség Csoport a Mindenkit Megillető Képzésról (UNESCO, Párizs, 2001. október 29-30) záró nyilatkozatát.

- A Johannesburgi Önkormányzati Nyilatkozatot.

(Angolból fordította: Simonyi Ágnes, BOCS Alapítvány)

(Angol, német és francia változat: www.globaleducationeurope.net)