Introduction: Ez a könyv két, 1952 és 53-ban az Edinburgh-i egyetemen tartott "Gifford Lectures" kurzusból született. Amikor az egyetem meghívásával megtisztelt, hogy legyek az egyik előadója a sorozatnak, egyúttal téma-javaslatot is kért. Azt feleltem, hogy részemről arról a sejtésről szeretnék beszélni, amelyet a Világról kapunk a történész szemével. Megijedtem magam is a tárgytól, mihelyt ajánlatomat megtettem, még inkább amikor elfogadták. Ajánlatom háttere az volt, hogy eljutottam életemben egy olyan ponthoz, amikor ez a kérdés: "hogyan viszonyuljunk a valláshoz?" túlságosan erősen követelt választ ahhoz, hogy tovább ignorálhattam volna. Talán továbbra sem veszek róla tudomást, ha sikerül meggyőznöm magamat arról, hogy ez személyes kérdés csupán. Akkor nem lenne fontos és érdekes másoknak. Én azonban úgy gondolom, hogy a Nyugat most élő generációjának jellemző kérdése ez, ami engem nyugtalanít. A bajok gyorsuló érzékelése juttatja eszünkbe a vallást. Ez a közös tapasztalat felhívás, hogy ki-ki elfogulatlanul kutassa a Valóságnak azt a sejtését, amellyel hivatásával kapcsolatban találkozik.
Sir Thomas Brown híres könyvének címe Religia Medici. Ha a mai angol olvasó még elviselné a latin címet, a mostani helyett írhattam volna Religio Historici-t.

"A vallás, ahogyan a történész látja" szükségszerűen átfedi a "Tanulmány a történelemről" némely területét. Jelenlegi könyvem sokkal szűkebb skálájú. Ezért - gondolva, hogy egyik-másik olvasó jobban bele akar merülni a részletekbe - olyan fejezeteknél, amelyeket már tárgyaltam említett másik könyvemben, utalok erre. Mostani könyvem rövid összefoglalás, ezért nem ismételhetem fogalmaim magyarázatát, sem megállapításaim illusztrálását és érveit. Tételeimet elég merészen kellett előadnom. Ez azt a benyomást keltheti, hogy személyes nézeteimet összetévesztem eldöntött tényekkel. Nagyon jól tudom, hogy mindkét könyvemben csak egyetlen véleményt képviselek a sok lehetséges közül. Kérdéseket szándékozom felvetni írás közben, nem akarok dogmákat alkotni. Ha dogmatikusnak látszik mostani könyvem némelyik része, az nem illúzióim, egyedül a sűrítés következménye.