Annotáció: HANS-H. HÜCKING: A VÁLTOZÁS JELEI?

Az NDK evangélikus egyházai magukat úgy értelmezik, mint “egyház a szocializmusban" illetve mint "tanúságtevô és szolgáló közösség". Ezzel szemben a katolikus egyház (ca. 1,2 millió tag) magát "a szekularizált, materialista környezetben élô kis nyájként" definiálja.1 A katolikus önértelmezésbôl eddig adódott egyházpolitikai következményeket a következôképpen vázolhatjuk:

- minden olyan tevékenység elkerülése, amely alkalmat adhatna az állami szerveknek, hogy beavatkozzanak. Eme felfogás sokszor az egyházon belüli pasztorális aktivitás "önkorlátozásához" vezetett;

- a központi hatalom erôsítése (ez általában a berlini püspök szerepének hangsúlyozását jelentette, aki a "Berlini Püspökkari Konferencia" elnöke), amely bizonyos ellenpozíciót jelentett a bázis nehezen ellenôrizhetô és újszerû fejlôdésével szemben;

- messzemenô lemondás olyan megnyilatkozásokról, amelyek konkrét bel- vagy külpolitikai problémát érintettek akár a béke, akár a társadalmi igazságosság vonatkozásában. A jelszó:

A fennálló megôrzése

Keletkezés ill. kiadás dátuma: 1986.

Sorozat, folyóirat, gyujtemény (amibe tartozik): Egyh?zf?rum

Sorozatban elfoglalt hely:
 Év: 1986
 Sorszám: 1