|
|  | |
Találatok száma: 6 | [2003-01-31]  Az USA Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egyik vezetője szigorúan titkos emailben kérte a főként elektronikus hírszerzéssel foglalkozó angol Kormányzati Kommunikációs Központ (GCHQ) segítségét annak kiderítéséhez, milyen álláspont várható a tervezett iraki beavatkozás ügyében az ENSZ BT hat nem állandó tagjától. Vagyis Washington szerette volna a brit titkosszolgálatok közreműködését az „ingadozó országok”, Chile, Bulgária, Kamerun, Angola, Guinea és Pakisztán ENSZ-irodáinak és küldötteinek lehallgatásában.
Az emailt a GCHQ 29 éves kínai szakfordítója, Katherine Gun hozta nyilvánosságra a The Observer március eleji számában, ezért júniusban elbocsátották és novemberben perbe fogták, de a vádat a 2004. február 25-i tárgyaláson ejtették, nehogy még nagyobb botrány keletkezzék. Az ügy mégis tovább gyűrűzik, mert Clare Short, a brit kormány nemzetközi fejlesztési minisztere, aki az iraki háború elleni tiltakozásul 2003. májusban lemondott, bejelentette, hogy annakidején látta Kofi Annan ENSZ-főtitkár lehallgatásának dokumentumait.
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1989-12-04] A Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai bevonulását hivatalos nyilatkozatban ítélték el Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió vezetői. A szovjet kormány egyidejűleg külön állásfoglalásban határolta el magát az akkori vezetés hibás döntésétől.
[Részletek...] | [1978-09-11] A harmadik merényletben meghalt Georgi Markov bolgár író (szül. 1929. márc. 1.) Londonban, miután szept. 7-én egy KGB ügynök mérgezett esernyővel megsebesítette.
Az 1960-as években Bulgária egyik legnépszerűbb írója lett (Férfiak, Minden kilométerkőnél), de szembekerült a párttal. Nagy-Britanniában kapott politikai menedékjogot, a BBC World Service bolgár részlegénél, majd 1975-től a müncheni Szabad Európa Rádiónál dolgozott. Zsivkov 1977-ben úgy döntött: Markovot el kell hallgattatni.
(halál)
[Részletek...] | [1955-05-14] [idezet] Aláírták a Varsói Szerződést a barátságról, együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia és a Szovjetunió. Közvetlen előzménye az volt, hogy az NSZK belépett a NATO-ba. Ezután a szovjet csapatok "segítséget nyújtva" a "nyugati agresszorok" ellen, tovább állomásoztak a kelet-európai országokban.
[Részletek...] | [1948-08-18] Belgrádban Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, a Szovjetunió és Ukrajna képviselői aláírták az új Duna-egyezményt, amely a parti államok képviselőiből álló egységes Duna Bizottságot létesített. Ausztria 1960 óta tagja a szervezetnek, amelynek székhelye 1953 óta Budapest. 1998-ban csatlakozott Németország, Horvátország és a Moldovai Köztársaság.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1929-03-01] A harmadik merényletben meghalt Georgi Markov bolgár író (szül. 1929. márc. 1.) Londonban, miután szept. 7-én egy KGB ügynök mérgezett esernyővel megsebesítette.
Az 1960-as években Bulgária egyik legnépszerűbb írója lett (Férfiak, Minden kilométerkőnél), de szembekerült a párttal. Nagy-Britanniában kapott politikai menedékjogot, a BBC World Service bolgár részlegénél, majd 1975-től a müncheni Szabad Európa Rádiónál dolgozott. Zsivkov 1977-ben úgy döntött: Markovot el kell hallgattatni.
(születés)
[Részletek...] |
|
