|
|  | |
Találatok száma: 12 | [2005-10-08]  Közel százezer ember halt meg és több mint 3 millió vált hajléktalanná egy 7.6 erősségű földrengés során Pakisztánban. Indiát és Afganisztánt is érintette.
[Részletek...] | [2002-11-10] Afganisztánban 20 nő elnöki kegyelemmel kiszabadult a kabuli börtönből, ahová családjuk juttatta őket, mert nem akartak a rájuk kényszerített házasságban élni.
[Részletek...] | [2002-04-17] Egy amerikai F16-os egy katonai csapatot bombázott Afganisztánban, mert azt hitte, rá lőnek. A csapat egy szövetséges kanadai alakulat volt, 4-en meghaltak, 9-en megsebesültek.
[Részletek...] | [2001-10-20] Az Afganisztán elleni amerikai támadásban két amerikai pilóta esett áldozatul, de nem az afgánok bántották őket, csak helikoptereik összeütköztek közvetlenül a felszállás után még a pakisztáni légtérben.
[Részletek...] | [2001-03-09] Az afganisztáni tálibok felrobbantották a világ legnagyobb Buddha-szobrának, a Bámijánban álló 55 méter magas, több mint 1500 éves, sziklába vájt szobornak a fejét és törzsét.
[Részletek...] | [2001-02-26] Az afganisztáni fanatikus iszlám tálib vezetés parancsot adott az országban található értékes műemlékszobrok (köztük a világ legnagyobb Buddha-szobrai) lerombolására.
[Részletek...] | [1996-10-22] Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag figyelmeztette az afganisztáni tálib vezetést a nők hátrányos megkülönböztetése és az emberi jogok megsértése miatt.
[Részletek...] | [1989-02-15] Tíz év megszállás után az utolsó szovjet csapat is elhagyta Afganisztánt. Három nappal később szükségállapotot vezettek be az országban. A csapatkivonás 1988. május 15-én kezdődött.
[Részletek...] | [1987-05-24] Ligeti Lajos Kossuth-díjas nyelvész, orientalista, akadémikus születése (+1987. máj. 24.). Magyar őstörténeti kutatásai során járt Kínában, Belső- Ázsiában, Perzsiában, Afganisztánban és Japánban. 1939-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanszékvezető. Az MTA Altajisztikai Kutatócsoportjának megszervezője (1969), a Kőrösi Csoma Társaság újjászervezője (1969) és első elnöke volt. 1966-ban megalapította az Acta Orientalia című folyóiratot.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1943-10-26] Stein Aurél (Sir Mark Aurel Stein) régész, történész, orientalista, utazó és földrajztudós, akadémikus születése (+1943. okt. 26.). Brit szolgálatban több alkalommal kutatott Belső-Ázsiában, bejárta Nagy Sándor hadjáratának útvonalát. Felfedezte a híres tunhuangi barlangtemplomot és könyvtárat. Több művében foglalkozott az ind történelem és az indo-szkita uralom vallási és művelődési viszonyaival. Sok tízezer páratlan leletét a British Museum őrzi. Könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. 81 éves korában kapott engedélyt, hogy Afganisztánban kutasson, Kabulban halt meg. 42 éves korától brit állampolgár volt, 1912-ben lovaggá ütötték.
(halál)
[Részletek...] | [1902-10-28] Ligeti Lajos Kossuth-díjas nyelvész, orientalista, akadémikus születése (+1987. máj. 24.). Magyar őstörténeti kutatásai során járt Kínában, Belső- Ázsiában, Perzsiában, Afganisztánban és Japánban. 1939-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanszékvezető. Az MTA Altajisztikai Kutatócsoportjának megszervezője (1969), a Kőrösi Csoma Társaság újjászervezője (1969) és első elnöke volt. 1966-ban megalapította az Acta Orientalia című folyóiratot.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1862-11-26] Stein Aurél (Sir Mark Aurel Stein) régész, történész, orientalista, utazó és földrajztudós, akadémikus születése (+1943. okt. 26.). Brit szolgálatban több alkalommal kutatott Belső-Ázsiában, bejárta Nagy Sándor hadjáratának útvonalát. Felfedezte a híres tunhuangi barlangtemplomot és könyvtárat. Több művében foglalkozott az ind történelem és az indo-szkita uralom vallási és művelődési viszonyaival. Sok tízezer páratlan leletét a British Museum őrzi. Könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. 81 éves korában kapott engedélyt, hogy Afganisztánban kutasson, Kabulban halt meg. 42 éves korától brit állampolgár volt, 1912-ben lovaggá ütötték.
(születés)
[Részletek...] |
|
