"Amíg az emberek képesek támogatni a nukleáris fegyverek, radioaktív
hulladékok és kétes tápanyagok folyamatos termelését, azt már (ugyanebbõl
az okból!) nem viselhetik el, hogy megfosszák õket attól a neveléstõl és
szórakoztatástól, amely alkalmassá teszi õket arra hogy újra meg újra
megtegyék a megmenekülésükhöz és/vagy elpusztulásukhoz szükséges
elõkészületeket. Ha a televízió és a többi 'média' beszüntetné mûködését,
ez képes lenne ily módon elõidézni azt, amit a kapitalizmus belsõ
ellentmondásai nem tudtak elérni - a rendszer szétesését. A represszív
szükségletek fölkeltése már régóta a társadalmilag szükséges munka
alkotórészévé vált - 'szükséges' abban az értelemben, hogy nélküle a
fennálló termelési mód nem lenne fönntartható. Nem pszichológiai, nem is
esztétikai kérdésekrõl van itt szó, hanem az uralom anyagi alapjairól."

/Herbert Marcuse: Az egydimenziós ember/

Ime hogyan ír Rousseau a gyaloglásról Emil-jében

Az utazásnak csak egy kellemesebb módját tudom elképzelni a lóháton
utazásnál:a gyalog utazást.Az ember akkor indul,amikor kedve tartja,
kedve szerint állapodik meg,oly sokat vagy oly keveset mozog,amennyit
éppen akar.Megfigyeli az egész vidéket,kitérhet hol jobbra,hol balra,
megvizsgálhat mindent ami jólesik neki,megállapodhatik minden
kilátópontnál.Folyót fedezek fel: a partja mentén megyek tovább,árnyas erdõt,
az árnyékában megyek;barlangot:megnézem;kõbányát:megvizsgálom az ásványait.
Ahol kedvem kerekedik,bárhol megállok.Amint elunom magamat,azonnal megyek
odább.Nem függök sem a lovaktól,sem a postakocsitól.Nincs szükségem a
csinált utakat,a kényelmes útirányokat keresni:mehetek mindenütt,ahol csak

ember mehet;látok mindent,amit csak ember láthat,és csak önmagamtól függve,
oly teljes szabadságot élvezek,amilyet csak ember élvezhet......
Azokat akik jó és puha kocsikban utaztak,mindig álmatagoknak,
szomorúaknak,zsémbeseknek és szenvedõknek láttam;a gyaloglókat mindig
vidámaknak,könnyûvérûeknek és mindennel megelégedetteknek.Hogy nevet az
ember szíve,amikor az éjjeli szálláshoz közeleledik!Mily jóízûnek tetszik a
legegyszerûbb ebéd!Milyen jókedvvel telepedik le az ember az asztalhoz!
Milyen jókat alszik a rossz ágyban!Ha az ember nem akar mást,mint
megérkezni,akkor vágtathat postakocsiban,de ha utazni akar,akkor járjon
gyalog.


Farkas István Tamás
Alba Kör