Magyar Távirati Iroda (MTI), Budapest, 2000. július 10.

A gyalogsági aknák magyarországi helyzetérõl készült tanulmány több pontban is megalapozatlannak találta az ország ENSZ-nek tett idei hivatalos jelentését - derült ki a tanulmány megjelenésének alkalmából tartott sajtótájékoztatón hétfõn Budapesten. Csapody Tamás, az Alba Kör civil szervezet egyik vezetõje a Nemzetközi Kampány a Gyalogsági Aknák Betiltásáért elnevezésû mozgalom számára készített országjelentést. A tanulmányt a Fundamentum címû, negyedévenként megjelenõ emberi jogi kérdésekkel foglalkozó kiadvány legújabb száma is közli. A jelentés szerint Magyarország területén három olyan körzet is található, ahol nagyobb mennyiségben elõfordulhatnak még gyalogsági aknák: a Somogy megyei Nagybajom és Böhönye térségében, a szovjet alakulatok által használt, majd elhagyott lõ- és gyakorlóterek környékén, illetve a magyar-jugoszláv határnak a Dráva betorkollásától a Dunáig terjedõ 66 kilométeres szakaszán. A részleteket ismertetve Csapody Tamás elmondta, hogy a Nagybajom és Böhönye területén fekvõ erdõrész nincs elkerítve. Táblák sem jelzik az aknaveszélyt, pedig az erdõben évente egy-két ilyen robbanóeszközt találnak. A szovjet lõterek környékét az erdészek és a helybeliek is gyanúsnak tartják. A jelentés szerint e bázisok teljes átvizsgálása nem történt meg. A magyar-jugoszláv határszakaszon a szerbek és a horvátok több tízezer aknát telepítettek, s úgy helyezték el azokat, hogy néhány robbanóeszköz akár méterekre is átlóghat a magyar területre. A tanulmány szerint ezen a szakaszon néhány helyen hiányosan hívják fel a figyelmet a robbanásveszélyre. Csapody Tamás tanulmányából kiderül, hogy Magyarország az ENSZ-nek adott jelentésében nem tett említést a tulajdonában felhalmozott gyalogsági aknák összetételérõl. Nem nevezte meg az említett három területet sem, valamint hiányosan számolt be a taposóaknák megsemmisítésére irányuló programok állásáról. A sajtótájékoztatón részt vett Deák László, a Külügyminisztérium szakértõje, aki összességében nem cáfolta Csapody Tamás megállapításait. Mint mondta: nincsenek arra vonatkozó adataik, hogy az egykori szovjet bázisok környékén maradtak-e aknák. Azt azonban elismerte: újból át kellene gondolni, hogy miként tájékoztassák a magyar-jugoszláv határon lakókat. Csapody Tamás arról is beszámolt, hogy Magyarországon nagyon kevés aknabaleset történik. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Traumatológiai Klinikája például az elmúlt 9 évben összesen három aknasérültet kezelt, akik közül csak egy volt magyar.

Halápi Zsolt