Cikkek, dokumentumok
45. szám
(III. évf. 1998 ápr. 26.)
E számunk egy döbbenetes új veszélyrôl, a márciusban az USA-ban szabadalmaztatott "Terminator (végzetes) Technológiáról" ad hírt, és egy hosszabb környezeti nevelési könyvismertetést közöl.
1. Terminátor technológia: a magoknak végük van
Megeshet, hogy 2000-re - a mezôgazdaság tizenkétezer éves történelme után - a parasztgazdák nem lesznek többé képesek a termômagvak évenkénti begyűjtésére, hogy legyen mit vetniük a következô évben.
2. Környezeti Nevelés: Akik gondját viselik a Földnek. Az amerikai ôslakosság történetei és környezetvédelmi gyakorlatok gyerekeknek
Cikkek, dokumentumok
Terminátor technológia: a magoknak végük van
Biotechnológia aktivisták szembeszállnak a "Végzetes" (Terminátor) technológiával. Az új mezôgazdasági szabadalom célja a parasztok megakadályozása a magvak begyűjtésében.
Megeshet, hogy 2000-re - a mezôgazdaság tizenkétezer éves történelme után - a parasztgazdák nem lesznek többé képesek a termômagvak évenkénti begyűjtésére és a kitenyésztett fajták továbbtermesztésére.
A tizenkétezer éves múltra visszatekintô gyakorlat, mely szerint a parasztcsaládok félretettek az egyik év termésének legjobb magvait, hogy a következô évben elvessék azokat, végetérhet. Március 3-án egy amerikai gyapotmag termelô vállalat és az USA Mezôgazdasági Minisztériuma (USDA) bejelentette, hogy elfogadtak egy technológiai szabadalmat, mely genetikailag lehetetlenné teszi, hogy a magvak újbóli elvetésük után kicsírázhassanak. A Delta & Pine Land Co-nak adományozott 5,723,765 sz. US szabadalom nemcsak a cég gyapot és szójabab magvainak üzletére vonatkozik, hanem potenciálisan minden kultúrnövényre.
Az USDA-val kötött kutatási szerzôdés alapján a vállalatnak kizárólagos joga van az új technológia licencének továbbadására vagy megtartására. Eddig csak a gyapot és a dohánymagvak reagálását mutatták ki az új technológiára, de a vállalat tervei között szerepel, hogy 2000 után - a RAFI kutató igazgatója, Hope Shand által végzetesnek, "Terminátor Technológiának" nevezett - új találmányt a magvak sokkal szélesebb körénél alkalmazzák.
Az USDA szóvivôje, Willard Phelps szerint a Terminátor elsôdleges célterületei a II. és III. világ piacai. Az elsôbbséget élvezô termények között szerepel a rizs, a búza, a cirok és a szójabab - vagyis azok a termények, amelyeket az agráripari tenyésztôk többnyire mellôznek munkájuk során, mivel ezek a növények nem könnyen hibridálhatók. (A hibridálás kipróbált és bevált biológiai módszer arra, hogy a farmerek a magvakat minden évben újra a piacról kényszerüljenek beszerezni.) A profitéhes magtermelô társaságok eddig többnyire mellôzték a fent említett terményeket, mivel közel sincs olyan nyereség rajtuk, mint a hibrid növények, mint például a kukorica és sok más zöldség esetében. A szabvány közzétételével a világ két legkritikusabb terménye - a rizs, és a búza, mely egyben a világ szegényeinek 3/4 része számára a fô élelemforrást jelenti - válik potenciálisan a magán monopólium birodalmának részévé.
A szabadalom híre villámgyorsan eljutott a növénytermesztôkhöz. A módszer - ha tényleg olyan jó, mint hirdetik - gyökeres változásokat hoz a mezôgazdaságban. Ugyanakkor a szenzáció szembenállást is gerjesztett. A RAFI által megkérdezettek közt vannak, akik elônyöket látnak az új technológiában. "A magánvállalatok most elôször ösztönözve lesznek, hogy a világ legalapvetôbb élelmezési terményeibe befektessenek. A beruházások új korszaka elé nézünk, amikor elôtérbe kerülnek azok a termények, amelyek hozama a 90-es években stagnált, sôt csökkent. Ögy a szegények olyan terményei, mint a rizs és a búza is a kutatási támogatások középpontjába kerül, amelyre égetô szükség van" - nyilatkozta az egyik terményközgazdász. A szabvány védelmezôi elismerik, hogy a Terminátor Technológia egyben a magvak árainak gyors emelkedését is maga után vonja, és hogy így a parasztok, akik mostanáig csak akkor vásároltak magvakat, ha fajtát változtattak, ezután évente kényszerülnek majd vásárlásra. De azzal védelmezik a magárak emelkedését, hogy a parasztok csak akkor fogják a "steril" magot elônyben részesíteni, ha jelentôs elônye van. Máskülönben továbbra is a jelenleg elterjedt fajtákat fogják termelni.
Hope Shand a RAFI-tól nem ért egyet ezzel. "Ne felejtsék el, hogy a Terminátort az állami szektor (USDA) a magánszektorral közösen fejlesztette ki. Hatalmas nyomással fogják majd a termesztôket rávenni a technológia alkalmazására, hogy táplálják a pénzéhes kormányt és egyetemi kutatótanszéket az üzletbôl. Edward Hammond, a RAFI munkatársa egyetért ezzel. "A biotechnológia cégek, melyek már szabadalmaztattak speciális terménygéneket és jellemzôket, minden bizonnyal ragaszkodni fognak hozzá, hogy a többi közvetítô tenyésztôk is, akik csíraplazmáikat értékesítik, a Terminátort használják monopóliumuk védelme érdekében. Hamarosan a gazdáknak csak két választási lehetôségük lesz: vagy megvásárolják a 'Milleneumi Magvakat', vagy csak a már jelenleg is elhagyott régi fajtákat vethetik."
"Ez a szabadalom valóban a kapzsi géneknek kedvez" - mondja Camila Montecinos, a chilei Oktatási és Technológiai Központ (CET) munkatársa. "Az új technológia túlságosan nyereséges ahhoz, hogy a cégek mellôzzék. Nyomást fognak gyakorolni a nemzeti szabályozásokra, hogy szorítsák ki a megôrizhetô magú fajtákat és tisztítsák meg az utat a Terminátor számára. Ögy 1,4 milliárd parasztcsalád élete forog kockán."
Eltekintve az égbeszökô magáraktól, Neth Dano, a Fülöp-szigeteki SEARICE elnevezésű polgári-társadalmi szervezet munkatársa fenyegetô veszélyt lát az új mezôgazdasági módszerben a környezetre és hosszútávon az élelmezés biztonságára nézve. "Olyan gazdákkal dolgozunk együtt, akik megvesznek egy kereskedelmi fajtát, de arra öt év eltelte után egykori termelôje rá sem ismerne. Évrôl évre az asszonyok kiválogatják a legjobb magvakat és egy idô után az adott növény, esetünkben a rizs, a farm ecorendszeréhez igazodik. Az asszonyok ugyanakkor a kereskedelmi fajtát keresztezik más rizsfajtákkal is, hogy kitenyésszék a helyi körülményekhez adoptált saját magvaikat. A Terminátor az ilyen folyamatoknak véget vetne és a magvak uniformizálását és sebezhetôségét növelné. Veszélyt jelent a mag begyűjtésén és cseréjén alapuló kultúrára is, amelyet a parasztasszonyok működtetnek. A Terminátor Technológia nagyon leszűkítené a gazdák lehetôségeit. Végül csak fűrészpor ízű rizsfajtáink maradnak, amelyeket imádnak a járványok és kártevôk?" - kérdezi Dano.
Camila Montecinos a Terminátor Technológia globális bojkottjára szólít fel. "A kormányoknak be kellene tiltaniuk ezt a technológiát! Ez egy erkölcstelen módszer, ami elrabolja a gazdálkodó közösségek növénytermesztôi szerepét és ôsrégi jogát a magok begyűjtéséhez. Be kell tiltani a Terminátort!"
A tôkés társaságok válasza szerint az új technológia csak azt teszi a nehezen hibridálható terményekkel, amit a hibridálás tett a kukoricával. A hibrid mag vagy steril vagy pedig nem képes a késôbbi generációkba átörökíteni a minôségi jellemzôket. Ögy a legtöbb kukorica-termelô kénytelen évrôl-évre magot vásárolni. "A szegény gazdák még a hibrideket sem tudják beszerezni - mutat a probléma gyökerére Montecinos, - de van egy alapvetô különbség az új technológia és a hibridálás között. A hibridálás elve ugyanis éppen az, hogy lehetôvé tesz a tenyésztôk számára olyan keresztezéseket, amit máskülönben nem lehet létrehozni, és ami nagyobb terméshozamot és életerôt eredményez. A gyakorlati eredmények ugyan gyakran kiábrándítóak, de az értelme ez lenne. A Terminátor Technológiának viszont egyáltalán nincs mezôgazdasági elônye a parasztok számára. Egyedüli célja a monopóliumok ellenôrzési lehetôségének növelése. Egyetlen haszonélvezôje pedig az agrárüzlet."
A RAFI, társaival együtt, világszerte azon lesz, hogy a Terminator Technológia használatát, az élet sterilizálását és kisajátítását globálisan betiltsák.
Jegyzetek:
A RAFI egy kanadai székhelyű non-profit nemzetközi társadalmi szervezet. Több mint 20 éve küzd az új technológiáknak a vidéki közösségekre tett káros társadalmi és gazdasági hatása ellen.
Cím: Hope Shand, Research Director, Edward Hammond, Programme Officer
RAFI-USA P.O. Box 640 Pittsboro, NC 27312 USA
Ph. (919) 542-1396. Fax: (919) 542-0069.
E-mail: [email protected], [email protected]
A CET (Centro de Education y Technologia = Oktatási és Technológiai Központ) nem-kormányzati szervezet, Santiago, Chile központtal, sokéves tapasztalattal a vidék és mezôgazdaság kérdéseiben.
Cím: Camila Montecinos, CET (Centro de Educacion Y Tecnologia)
Casilla 16557, Correo 9 Santiago CHILE
Tel: 56-2-234-1141 Fax: 56-2-233-7239. E-mail: [email protected]
A SEARICE (Southeast Asian Regional Institute for Community Education - Délkelet-ázsiai Regionális Intézet a Közösségi Oktatásért) egy non-profit nemzetközi civil-társadalmi szervezet, központja a Fülöp-szigeteken van. Több mint két évtizede dolgozik a vidéki fejlôdésért és a mezôgazdasági biodiverzitásért (fajgazdagságért) közösségi, regionális és nemzetközi szinten.
Cím: Neth Dano, Executive Director, SEARICE
83 Madasalin Street Sikatuna Village 1101 Quezon City PHILIPPINES
Ph.: 63 2 4337182 Fax: 63 2 9217563. E-mail: [email protected]
Eredeti cím: "Terminator Technology": End of Seeds
Nyelv: angol
Eredeti méret: a fordítás teljes
Forrás: RAFI News Release
Dátum: 1998 március 13.
Fordította: T.E.
Környezeti Nevelés
Akik gondját viselik a Földnek. Az amerikai ôslakosság történetei és környezetvédelmi gyakorlatok gyerekeknek
Környezeti nevelési báziskönyvtár (Selyemgombolyító): 502[37] C 10
Caduto, Michael J. - Bruchac, Joseph: Keepers of the Earth. Native American Stories and Environmental Activities for Children
Akik gondját viselik a Földnek. Az amerikai ôslakosság történetei és környezetvédelmi gyakorlatok gyerekeknek
Golden, CO : Fulcrum, Inc., 1989. - 209 p., ill. + tanári kézikönyv (48 p.)
ISBN 1-55591-127-0
KIKNEK SZÓL
Fôként 10-14 éves gyerekeknek. Pedagógusoknak, szülôknek.
TARTALOM
Ez a köny egy különleges szemléletű természtismereti tankönyv. A gyerekeket a szívükön keresztül viszi közel a természethez. A könyv sajátos módon vezeti be a gyerekeket a természettudomány világába: indián történetekhez kapcsolódva közvetít természettudományos ismereteket. Minden fejezet egy indián legendával kezdôdik. Ezután következnek a történet tartalmához kapcsolható természettudományos és környezetvédelmi ismeretek. A természet felfedezését különbözô gyakorlati feladatok leírásával segítik a könyv szerzôi. A könyv a természetrôl és az emberi társadalomról egyszerre tanít: növeli a gyerekek érzékenységét, megértését a természettel és a többi emberrel szemben.
IDÔIGÉNY
150-200 tanítási óra (a teljes feldolgozás)
ESZKÖZIGÉNY
Egyszerű, de sokféle (a leckék tartalmazzák a részletes felsorolást)
FEJEZETEK
Elôszó és bevezetés; Útmutató a könyv használatához; A teremtés; A tűz; A Föld; A szél és az idôjárás; A víz; Az ég; Az évszakok; A növények és az állatok; Élet, halál, lélek; A Föld egysége; Utószó, szómagyarázat és tárgymutató
MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
A 6. fejezetrôl
Dr. Adorjánné Farkas Magdolna ismertetése
(A Soros Alapítvány támogatásával)
Részletes ismertetés:
Ez a köny egy különleges szemléletű természetismereti tankönyv. A gyerekeket a szívükön keresztül viszi közel a természethez. A könyv sajátos módon vezeti be a gyerekeket a természettudomány világába: indián történetekhez kapcsolódva közvetít természettudományos ismereteket.
A könyv felépítése
Az indián történetet annak rövid tartalmi összefoglalása követi. Ezután következnek a történet tartalmához kapcsolható természettudományos és környezetvédelmi ismeretek. Pl. a tűzrôl szóló mítosz után a különbözô energiafajtákról, azok egymásba alakításáról, a megújuló és nem-megújuló energiaforrásokról van szó. A könyv kérdéseivel ellenôrizhetjük, hogy a gyerekek megértették-e a történetet. A természet felfedezését gyakorlati feladatok - kísérletek és a természetben végzendô megfigyelések - leírásával segítik a könyv szerzôi. A kísérleti eszközök egy részét maguk a gyerekek is elkészíthetik. A megfigyeléseket a jelenségek leírásával, rajzok készítésével, történetek, jelenetek vagy versek írásával örökíthetik meg a tanulók. A javasolt tevékenységek a gyerekek kreativitását is nagymértékben fejlesztik. A fejezetek végén található kiegészítô feladatok az ismeretek további elmélyítését szolgálják.
A könyv erénye, hogy humanizálja a természettudományos ismereteket. Erôsíti a gyerekekben azt az érzést, hogy a természettudományos ismeretek megszerzése nem öncélú. A tudás eszköz a világ, és benne önmagunk megismeréséhez, valamint a környezetünk szebbé, emberibbé és lakhatóbbá tételéhez.
Bár a könyvhöz tanári kézikönyv is tartozik, maga a tankönyv is rengeteg olyan utasítást tartalmaz, amely segíti a tanár munkáját.
Illusztráció a gyakorlati feladatokra
A gyakorlati feladatot megelôzô teremtés-mítosz:
A teremtés
Gluscabi eljövetele
Amikor Tabadak istenség megteremtette az embert, a maradék por lehullott a Földre. Ebbôl a porból formálta meg Gluscabi önmagát. Meglátva ôt, az istenség csodálkozott, de örömét is lelte az új lényben, aki nem volt olyan hatalmas, mint ô, de rendelkezett ugyanazzal az erôvel, amivel az ember: meg tudta változtatni a dolgokat maga körül, néha rossz irányba is.
"Egyszer volt, hol nem volt ... egy hely"
Feladat: Látogassanak meg néhányszor egy helyet a természetben, hogy a tanulók érzékenyebbé és tudatosabbá váljanak a környezet iránt. A gyerekek készítsenek jegyzeteket és rajzokat a látogatásaikról és osszák meg a tapasztalataikat a társaikkal.
Cél: Érezzék meg a gyerekek, hogy a történeteknek fontos szerepük van abban, hogy megtanuljunk örülni a minket körülvevô világnak és jobban megértsük azt. A kiválasztott helyen szerzett tapasztalatokon keresztül a gyerekek érzelmi kapcsolatba kerülnek a környezettel. A gyakorlat során az érzékelési képességük is fejlôdik. A feladatból azt is megérthetik, hogy milyen fontos dolog adni és kapni.
Korosztály: fiatalabb és idôsebb gyerekek.
Tevékenységsor: Elôször válasszunk ki egy olyan helyet a természetben, amelyet sokszor fel tudunk keresni a tanítványainkkal. Ez lehet erdô, mezô, egy kis tó vagy akár egy park is. Az elsô látogatás alkalmával minden gyerek találjon magának egy helyet, ahol szívesen üldögél és szemlélôdik, és ahol biztonságban érzi magát. A gyerekek elsô feladata az legyen, hogy 5-10 percig üljenek csöndben a kiválasztott helyen. Elôször csak egy rövid látogatást javasolok, hogy a gyerekek fokozatosan hozzászokjanak ahhoz, hogy csöndben kell ülniük. Lehetséges, hogy több látogatás szükséges ahhoz, hogy a gyerekek számára a kiválasztott helynek különleges jelentése legyen. A látogatás után minden gyerek ossza meg a többiekkel a tapasztalatait.
A gyerekek minden látogatás alkalmával vigyenek valamilyen ajándékot a kiválasztott helynek. Az ajándék a természetbôl származzon: lehet egy levél, egy szem kukorica vagy egy kis föld. A gyerekek rögzítsék valamilyen formában a kiválasztott helyen szerzett tapasztalataikat: szavakkal, képpel vagy agyag formák készítésével.
Néhány további tevékenység, amit a kiválasztott helyen végezhetnek el a gyerekek:
Legyél hangya! Hasalj le a földre, csukd be a szemed és képzeld el, hogy a talajon sétáló hangya vagy. Milyennek látnád a talajt? Milyennek éreznéd? Milyen szagúnak éreznéd? Hallanál-e valamilyen szokatlan hangot? Vedd elô a nagyítód és tanulmányozd közelrôl a talajt, hogy ezzel is a hangyáéhoz hasonló tapasztalatokat szerezz! Rajzolj egy képet vagy írj egy rövid fogalmazást arról, hogy milyen lehet hangyának lenni!
lj fel és ne mozdulj! Tégy úgy, mintha a természet része lennél! Ha úgy érzed, hogy muszáj megmozdulnod, akkor nagyon lassan mozogj! Ha sokáig maradsz mozdulatlan, észre fogod venni, hogy néhány rovar közel jön hozzád.
Válassz ki egy növényt és figyeld meg alaposan! Ez lehet egy nagy fa de akár egyetlen fűszál is. Minden érzékszerved használd a megfigyeléshez!
Írj egy verset, vagy készíts egy rajzot egy kôre! Azután ezt, mint ajándékot add a Földnek: fektesd le a talajra a verssel vagy a rajzzal lefelé! Megteheted ezt egy falevéllel vagy egy darab fakéreggel is. Tedd a levelet vagy a kéregdarabot egy szikla vagy egy farönk alá! Amikor újra és újra meglátogatod a kiválasztott helyet, nézd meg a levelet vagy a fakérget és figyeld meg, hogy az fokozatosan elbomlik, amint a Föld befogadja az ajándékod.
Feküdj a hátadra és csukd be a szemed! Tartsd csukva a szemed az egész látogatás alatt. Most csak a hangok világában élsz és a látásod nem használod.
Járd körbe a kiválasztott helyet, nézd meg, hogy az emberek nem hagytak-e ott valamilyen szemetet. Ha szemetet találsz, szedd össze!
Néhány látogatás után az idôsebb gyerekek megtanulhatják a kiválasztott helyen élô növények nevét, és választ kereshetnek arra a kérdésre, hogy miért éppen ilyen helyen élnek ezek a növények.
Minden látogatás után osszák meg a gyerekek a tapasztalataikat a többiekkel! Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy a kiválasztott helytôl a tapasztalataikat, az emlékeiket és az összegyűjtött apró leveleket, terméseket stb. kapták ajándékba. A megfigyelések leírását, a verseket, az összegyűjtött anyagot foglaljuk egy újságba. gyeljenek arra, hogy a látogatások különbözô napszakokban és eltérô idôjárási feltételek között történjenek, így különbözô tapasztalatokat tudnak szerezni a gyerekek. Minden gyerekrôl készüljön legalább egy fénykép a látogatás sorozat során.
Ha biztonságosnak találjuk, egy csillagos éjszakán is látogassuk meg a helyet! A nappal megismert madarak helyét az éjszaka kevésbé ismert élôlényei veszik át: denevérek, baglyok, és más éjszakai ragadozó madarak. A nappalitól eltérô hangokat, szagokat és képeket figyelhetünk meg.
Amikor véget értek a látogatások, a gyerekek írjanak egy fogalmazást vagy készítsenek rajzot az élményeikrôl emlékezet után. Az idôsebb gyerekek írhatnak bábjátékot, színdarabot, dalt, vagy riportot.
A feladatot tovább is lehet folytatni:
A gyerekek késôbb újra visszatérhetnek a kiválasztott helyre, ez erôsíti bennük az odatartozás érzését.
Bátorítsuk a gyerekek arra, hogy keressenek maguktól is hasonló helyeket, látogassák azokat, viseljék a gondját és ismerjék meg az ott élô növényeket, állatokat és az élettelen természet részeit.
Jelöljünk ki egy helyet, ahol a gyerekek elhelyezhetik a feljegyzéseiket, a gyűjteményeiket és egyéb munkáikat.
A szerzôk
A könyv egyik szerzôje, Michael J. Caduto ökológus, író és mesemondó. A könyv másik szerzôje, Joseph Bruchac, költô, regényíró és mesemondó. Ô az amerikai ôslakosok egyik leszármazottja. A könyvet John Kahionhes Fadden és Carol Wood fekete-fehér illusztrációi díszítik. Az elôbbi művész az indián népművészet jó ismerôje, származását tekintve Mohawk indián.
Ajánlás a hazai felhasználáshoz
A könyv a szerzôk ajánlása szerint egyszerre szól a múlt, a jelen és a jövô gyermekeihez.
Nem-angol nyelvterületen a könyv teljes anyagának a megtanítása igen nehéz feladat lenne. Azonban rengeteg ötlet meríthetô belôle, amellyel felfrissíthetjük tanítási módszertárunkat. Mindenekelôtt egy egészen új, interdiszciplináris megközelítési módot ismerhetünk meg. Ez különösen jó módszer a környezeti ismeretek átadására. A környezeti nevelés holisztikus megközelítést kíván, amely a tanuló egész személyiségét bevonja a folyamatba: a gondolatait, az érzelmeit és a tevékenységeit. A környezeti nevelés célja, hogy az emberekben kialakítsa a környezettudatos, a környezet problémái iránt fogékony viselkedés igényét. Ezt úgy érhetjük el, ha az emberek természettudományos ismereteit gyarapítjuk és viselkedési mintákat sajáttítatunk el velük. Eközben neveljük ôket: motivációt, empátiát alakítunk ki bennük és azt a hitet, hogy az emberiség meg tudja oldani a már kialakult környezeti problémákat és meg tudja akadályozni az új problémák kialakulását.
A könyv kiváló segédanyag lehet az angol nyelv tanításához. Három-négy év nyelvtanulás után a gyerekek kellô tanári segítséggel megértik a történeteket. A történetek egyszerű szerkezetű, rövid mondatokból épülnek fel és a szókincsük fôként hétköznapi szavakból és kifejezésekbôl áll. A feldolgozáshoz természettudományos érdeklôdésű angoltanár, vagy angolul jól tudó természettudomány szakos tanár szükséges.
A könyv a leghatásosabban nyári táborok, vagy erdei iskolák programjaként használható fel, 10-14 éves gyerekeknél. Ezeken a helyszíneken kerülünk a legközelebb a természethez és itt teremthetô meg leginkább az a szabad és bensôséges légkör, amely a könyvben leírtak elsajátítását segíti. A táborban vagy az erdei iskolában lényegében az egész nap a rendelkezésünkre áll arra, hogy ezzel a tananyaggal foglalkozzunk. Naponta egy-egy fejezetet lehet kényelmesen feldolgozni. (A könyv 23 fejezetbôl áll.) A könyv komplex tananyagának megtanításához érdemes a többféle tantárgyat tanító tanároknak szövetkezni. Milyen "órákat" lehet így tartani? Angol, magyar irodalom (fogalmazások írása), biológia, földrajz, fizika, technika (eszközök készítése), rajz (rajzok készítése és az indián képzôművészet megismerése). "Ráadásként" kapják a gyerekek a morális problémákról történô beszélgetéseket.
Az amerikai indiánok. Az indián legendák és a mesemondók
A magyar gyerekektôl az indiánok kultúrája, képzelet- és hitvilága távolabb áll, mint az amerikai gyerekektôl. Ezért célszerű a gyerekeket elôször egy kicsit megismertetni az indiánok történetével. Ebben segít a tanári kézikönyv: ismerteti, hogy Amerika mely területein éltek a különbözô indián népek. Röviden ír a történelmükrôl, a társadalmi berendezkedésükrôl, a szokásaikról, az életmódjukról, a nyelvükrôl és a népművészetükrôl.
A tanári kézikönyv beszél arról, hogy az indián történeteknek sokféle szerepe volt a kultúrában: a segítségükkel próbálták megmagyarázni a világ keletkezését és a természeti jelenségeket. A történetek abban is segítettek, hogy az emberek világosan lássák a természet értékeit és úgy éljenek, hogy ne bontsák meg a természet kényes egyensúlyát. A mesemondásnak közösségformáló szerepe is volt. Sok legendának mélyebb, sokszor szakrális jelentése is volt. Ezt az egyik mesemondó így fogalmazta meg: "Nem tudom neked elmesélni azt a legendát, mert azt én imaként szoktam mondani."
Az indián mesemondók szerint a történeteknek olyan erejük van, hogy még a növényekre és az állatokra is hatnak. Ezért csak télen szabad mesélni, ugyanis ha máskor mondanák a történeteket, a növények is ezekre figyelnének és "elfelejtenének" növekedni és teremni. Bizonyos állatokról, pl. a coyote-ról csak óvatosan szabad mesélni, nehogy magukra haragítsák ôket az emberek. Az indiánok még szavakkal sem sértik meg a többi élôlényt, nemhogy tettekkel.
A történetek az Észak-amerikai indián ôslakosság hitvilágában gyökereznek, azonban az általuk hordozott üzenet nemzetközi érvényű. Ezt erôsíti az is, hogy az indián történetekben elôforduló sok motívum megtalálható az európai népek mondáiban, legendáiban, mítoszaiban is. Pl. az özönvíz, az Istentôl az emberek számára ellopott tűz, vagy a testvérháború motívuma. Ez érthetô, hiszen ezek a történetek a világ jelenségeit, valamint az embereknek a természethez fűzôdô viszonyát és az emberek egymás közötti kapcsolatát magyarázzák.
Természetesen azt is tudnunk kell, hogy a legtöbb történet szimbolikus tartalmat hordoz. A gyerekek általában könnyen elfogadják, hogy a mesék és a legendák világában helye van a fantasztikus, hihetetlen és emberfölötti elemeknek, akár indián, akár más történetrôl van szó.
A legendák természet-magyarázatait furcsának érezzük, hiszen ma már egy kisgyermek is tudja, hogy a Földet a tömegvonzás tartja és nem egy teknôs háta, ahogy azt az indián történetekben találhatjuk. Az embereknek a természethez és a többi emberhez fűzôdô harmónikus viszonyáról és az ember valódi helyérôl a világmindenségben azonban a természeti népek lényegesen többet tudnak. Ezért, amikor olvassuk ezeket a történeteket, dobjuk el a XX. századi európai ember gôgjét.
A indián történetek tanulságai
A könyv a természettudományos ismeretek mellett morális tartalmat is közvetít. Magáról az életrôl tanít: az emberek egymás közötti kapcsolatáról és az embereknek a természethez fűzôdô viszonyáról. Az amerikai indián ôslakosság életszemlélete mélyrehatoló és ôsi gyökerekbôl táplálkozik: tudják, hogy az ember és a Föld között kölcsönös függôség van. Érdemes idézni az egyik indián fônök, Chief Oren Lyons 1979-ben elhangzott szavait, amelyeket egy összejövetelen az amerikai indiánok hat különbözô népének képviselôihez intézett:
"Feladatunknak tekintjük, hogy szóljunk a természetért, mert felelôsséget érzünk iránta... Az az alapelv, hogy minden élôlény egyenlô, beleértve a négylábú és a szárnyas teremtményeket is. Elfelejtettük ezt az alapelvet; a kétlábú úgy lépked a Földön, hogy azt gondolja, hogy ember-készítette törvényei felsôbbrendűvé teszik. Azonban létezik egy magasabbrendű törvény, amely a Föld minden élôlényére vonatkozik. Azért jöttünk ide, hogy elmondjuk, hogy a többi élôlénynek is vannak jogai."
A történetek gyökere ôsi. Azonban a történetek ma is élôk, abban az értelemben is, hogy ma is alakítják ôket az indián mesemondók a jelen eseményei alapján. Jó példa erre a St. Helens hegy keletkezésérôl szóló legenda, amelyet a hegy 1980-ban történt kitörésére utalva, azzal egészítettek ki, hogy a hegy és rajta keresztül a Teremtô ezzel fejezi ki a haragját amiatt, hogy az emberek rosszul bánnak a Földdel.
A történetekben megnyilvánul az az örök naív emberi vágy is, hogy a rossz nyerje el méltó büntetését. A büntetést a természetfölötti hatalom szabja ki a természet vagy az embertársai ellen vétô emberre: megfosztja az éltetô napsugártól vagy az ételek bôségétôl (kiűzi a "Paradicsomból"), özönvizet zúdít rá, vagy kôvé változtatja.
A könyv nagy erénye, hogy a környezeti etikát és a társadalmi törvényeket egységben kezeli. Amire szükségünk van, az az "élet etika", amely a természetet és a társadalmat egyaránt értéknek tekinti. A környezeti nevelés részének tekinti a szociális képességek fejlesztését is. A másik ember is a környezet része, tehát vele szemben is ki kell alakulnia az empátikus, toleráns, elfogadó magatartásnak.
A könyvnek szerepe lehet abban is, hogy megtanítsa a gyerekeket arra, hogy amikor döntéseket hoznak, ne csupán a saját érdekeiket vegyék figyelembe, hanem a többi ember sôt sok esetben az egész földi környezetét is.
Összegzés
A könyv a természetrôl és az emberi társadalomról egyszerre tanít. A könyv igen fontos üzenete, hogy a környezet védelme nem az ember ellenében történik, hanem érte is, hiszen az ember a természet része.
A természettudományos ismeretek megszerzésén kívül a gyerekek legendákat olvasnak, rajzokat készítenek, történeteket és dalokat írnak. Közben morálisan is fejlôdnek, ugyanis megtanulják, hogy az embernek kötelességei is vannak a természettel szemben. Arra tanít, hogy hogyan kell harmóniában élni a környezettel. A könyv anyaga növeli a gyerekek érzékenységét, megértését a természettel és a többi emberrel szemben. A gyerekek a könyv elolvasása után nemcsak jobban értik majd a természeti jelenségeket, hanem az érzelmeikhez is közelebb kerül az élô és az élettelen természet. Megérzik, hogy ôk is a természet részei és megtanulják csendes szemlélôdéssel figyelni a természet rezdüléseit.
A BOCS Fordítószolgálat alternatív idegennyelvű anyagok szemléje.
BOCS Alapítvány, 8003 Szfvár, Pf.7. Fax: +36-22-501-844. [email protected]
Az ökológiai részek a KKA támogatásával.
Megrendelés (ingyenes): [email protected] cimre subscribe grazroots.hun
(subjectbe vagy 1. sorba). Lemondás: unsubscribe grazroots.hun
Ékezetes, nem sortört (uuencode arj) file rendelés: subscribe bocsfordito
A korábbi számok (ékezettel, sortörés nélkül) letölthetôk a http://BOCS.HU Webhelyrôl, ill. e-mailen a [email protected] cimre (a levél 1. sorába írt) get http://c3.hu/~bocs/ford/bocsf#.zip paranccsal (# a kért szám).
0 számmal az összes eddigi egyesített tartalomjegyzéke kapható meg.
A teljes fordításokat és a külön jelzetteket kivéve (amelyeknél egyeztetést kérünk a honoráriumról), a média átveheti - ami a fordítási jogokat illeti - anyagainkat, csak hivatkozzanak a forrásra: "BOCS Fordító", és küldjenek példányt a megjelent anyagból a fenti postacímre.
