30. szám

(III. évf., 1998 jan. 9.)

Tartalom

E számunk a Balaton Bulletin nyári szám egy tanulmányát közli, két könyvismertetést, és nemzetközi események idôpontjait. Mellékletünk Helena Norberg-Hodge, az Ôsrégi jövendôk (Ladakh) szerzôjének tanulmánya.

1. James Perry és Elizabeth Vanderklein: Az idô és mérték szerepe a vízminôségszabályozásban

A globális méretûektôl a mikroélôhelyekig, geológiai idôtávolságoktól a nanoszekundumokig minden egyes fokon más-más korlátok és szabályok érvényesülnek. A tudomány általános csapdája, hogy a skála egyetlen fokán vizsgál Ä és a gazdálkodás általános hibája, hogy terveit csak egy bizonyos fokhoz igazítja.

2. Könyvek: "A hagai dontes", A csodálatos fák!

3. Nemzetközi idôpontok.

Melléklet: Helena Norberg-Hodge: A bolygószintû függôségtôl a helyi kölcsönös egymásrautaltságig/együttmûködésig

Cikkek, dokumentumok

1.

James Perry és Elizabeth Vanderklein: Az idô és mérték szerepe a vízminôségszabályozásban

Ez a tanulmány a szerzôk Vízminôség: Egy természetes erôforrás kezelése c. könyvének (Blackwell Science, London 1996) egy szemelvénye. Perry és Vanderklein mindketten a minnesotai egyetem Natural Resources (Természetes Erôforrások) tanszékén dolgoznak.

Legtöbbünk számára a folyók, tavak és más természeti képzôdmények idôben és térben változatlannak tûnnek. A vízszint évszakonkénti változásával tisztában vagyunk, de elvárjuk, hogy a folyó mindig ugyanazon mederben folyjon, a zúgók és tavak évrôl évre ugyanazon a helyen legyenek. Elfogadjuk, hogy egyes fák a part mentén elpusztulnak és helyettük mások nônek, de elvárjuk, hogy az erdô ugyanolyan maradjon. Nézôpontunk korlátozza a megfigyeléseinket. A térbeli és idôbeli változásokat a megtett távolság mértékéhez és megfigyeléseink idôkeretéhez viszonyítjuk. Kevesen ismernék fel közülünk ugyanazt a folyószakaszt, ha kétszáz évvel ezelôtt látnák, vagy egy repülôgépbôl, esetleg egy hal szemszögébôl néznék.

A természeti jelenségek tér- és idôbeli tényezôk széles skáláján jelennek meg, globális méretûektôl a mikroélôhelyekig, geológiai idôtávolságoktól a nanoszekundumokig. Minden egyes fokon más-más korlátok és szabályok határozzák meg a viselkedést és a struktúrát. A tudomány általános csapdája, hogy a skála egyetlen fokán vizsgál változásokat és feltételezi, hogy az eredmények más fokokon is megmagyaráznak változásokat Ä és a gazdálkodás általános hibája, hogy terveit egy bizonyos fokhoz igazítja és elnéz azon hatások fölött, melyek alacsonyabb vagy magasabb fokokon jelentkeznek.

Az ökológia lemaradt a föld- és légkörtudományoktól a természeti folyamatok fokozat-függôségének felismerésében; talán azért, mert az ökológiai folyamatok többnyire értelmezhetôk az emberi idô keretein belül, szemben a fizikával, asztronómiával vagy a geológiával. A fok-tényezô mégis elsôdlegessé kezd válni az ökológiában, mivel a technológia lehetôséget biztosít az ökológusoknak, hogy a fokok sokkal szélesebb skáláján vizsgáljanak, tanulmányozzanak egyes sajátságokat. Jelentôs változásokat hozott például a táplálék-körforgás elméleteiben a mikrobiológiai folyamatok vizsgálata. A satellite-felvételek szintén fontos globális jellegzetességeket tártak fel az erôforrás-gazdálkodás elôtt.

A vízminôség-gazdálkodás esetében idôbeli skála mentén jelölhetô egy adott vízminôségen észlelt hatások erôssége és tartóssága. Például erôs mérgek hatása napokon belül észlelhetô. A lebomlás és a vízhozam változásai az évszakokban mérhetôk. Tartós tényezôk mint klímaváltozás, a trágyák, vagy az egzotikus fajok problémája csak az évtizedek skáláján észlelhetôk. Minél erôsebb a behatás, annál gyorsabban jelentkezik az eredménye és annál finomabb fokon végezhetôk megfigyelések.

Az ökológiai jelenségek megjósolhatósága a térbeli és idôbeli minták közötti kapcsolattól függ. Gyakorta a természeti erôforrás-gazdálkodás nagy területek fölött rendelkezik de csak rövid távú tanulmányokra alapoz. Fel kell ismerni, hogy a tér-tényezô növekedésével az idôintervallumnak is nônie kell, mert nagyobb méretek esetén a folyamatok alacsonyabb szinten mûködnek, nagyobb késéssel indirektebb hatásokat eredményeznek. Mindenféle elôrejelzés egy térben nagy kiterjedésû rendszer dinamikájáról, amely nem foglalja magába az idôbeli faktort, ál-jóslat.

Menedzsereknek, tudósoknak, stratégia-tervezôknek mind saját érdeklôdési skálájuk van. Egy gyárigazgatót valószínûleg csak az a folyószakasz érdekel, ahova gyára szennyvízcsövei ömlenek; egy városi víztisztasági szakembert aggaszthat több csô együttes hatása, mely nagyobb területet és nagyobb idôkeretet foglal magába. �llami szinten az érdekeltség kiterjed arra is, hogy a városok szennyvize milyen hatással van a terület talajvizére és a vidék vízellátására.

Mivel a vizsgálat foka határozza meg, mi kerül megvilágításba, ennek a foknak a kiválasztása Ä csakúgy mint korlátainak és hatáskörének minél pontosabb ismerete Ä igen kritikus. Egy kritikájukban például Carpenter és Kitchell (1987) megállapítják, hogy hasonló tavak hasonló vízválasztóban és éghajlaton vízhozamukat tekintve tízszeres különbséget is mutathatnak. "�ltalában hetente vagy kéthetente veszünk mintát és éves hozamot számolunk, ezáltal vizsgálatunkat egy-két idô-fokozatra korlátozzuk. A magyarázat nélküli változatosságot okozhatják olyan dinamikus folyamatok, amelyek a figyelmen kívül hagyott idôskálákban zajlanak."

Ugyanúgy a folyókban levô csigák méretérôl és bôségérôl szóló tanulmány (Crowl and Schnell, 1990) meg tudná magyarázni a talált változatosságot a folyami rákok bôsége és az algás biomasszák tényezôjével (nagy skálán), az ár-apály szintjével és az altalaj-részecskék méretével (kisebb skálán), vagy a mikro-elôfordulási helyekkel, pl. tavak, zuhatagok (még kisebb skálán). A megfigyelô érdeklôdési skálája és mintavételi szabályainak megválasztása meghatározhatja az ökológiai tanulmányokból levont következtetéseket.

A fajok eloszlását a korallzátonyokon (ami egy finom skálát igénylô kérdés) erôsen befolyásolják a sztochasztikus (statisztikailag valószínû) események, így a helyi halközösség faji összetétele gyakran nem mondható meg elôre. De nagyobb vonalakban nézve az összetett korallzátonyokon lévô korall rendszerek elôre látható közösségi összetétel mintákat mutatnak. Ebben a skála kritikus: az egyik szint eredményeit nem lehet vonatkoztatni a másik szintre. Hiba lenne feltételezni, hogy mivel a véletlen események egy korallzátonyon megjósolhatatlanná teszik a halak eloszlását, nagyobb területre is ez érvényes. Az analízis mérete meghatározza a megértés fokát.

A megfigyelôk szakmai beállítottsága szintén befolyásolja a rendszerek megértésének módját. Például az ugyanazt a folyót kiértékelô hidrológus és vízminôségi szakember különbözô változók iránt fog érdeklôdni és valószínûleg más térbeli mértékre fogja osztani a folyót. A "folyó-kiterjedés" a hidrológus számára lehet az a távolság, mely meghatározza a lehetséges árterületet. A vízminôségi szakember esetleg a parti földhasználati mintákból indul ki.

A hierarchia-elmélet legutóbbi fejlôdése egy újabb módot kínál az átgondolásra és a mértékek közötti eligazodásra. Az elmélet szerint a durva méretû folyamatok korlátozzák a finomabb méretûeket. A durva méretû folyamat lehet is, meg nem is a finom méretûek felhalmozódása Ä lehet több a részek összegénél. Néhány praktikus szabály különösen hasznos vezetési szempontból:

- Fontos a többszörös skálák használata az összetett folyamatok megértésénél. (Az egyik skálán levont következtetések nem magyarázzák meg a más skálájú folyamatokat.)

- Az elôrejelzés (magasabb, durvább vagy hosszabb távú szintre vonatkozóan, alacsonyabb, finomabb vagy rövidtávú szinten gyûjtött információra alapozva) nehéz. A lefelé irányuló jóslás nem lesz specifikus, de sikeresen felismeri az általános irányvonalakat és változókat.

- A magasabb szintek korlátozzák a mintákat és a folyamatokat alacsonyabb szinten.

A hierarchia-elmélet segít a skála hatások közötti bonyolult összefüggések megmagyarázásában. Például az algák elsôdleges termékenysége nemcsak a foszfor- és nitrogénkoncentrációkkal van kapcsolatban, hanem a nitrogén/foszfor aránnyal is. Ezt a hajszálnyi, de jelentôs különbséget a fokozat-hierarchiákra való odafigyeléssel fedezték fel egy tóban lévô kémiai összetevôk vizsgálatakor.

A hatékony vízminôség-szabályozásnál figyelni kell a többféle skálára. Az egyszerûsítés (finomabb skálákra) és a csoportosítás (durvább skálákra) mûvészete a kulcs az ökorendszerek kellô megértéséhez. A hierarchia-elmélet azt mutatja, hogy a csoportosítás a nehezebb feladat Ä és a vezetôk leggyakrabban ezzel találják szembe magukat. Az ökológia egyik nagy kihívása annak az ismerete, hogyan lehet a zajon keresztül megtalálni a mintát, egyben ez az egyik kulcsfontosságú jártasság, mellyel a fenntartható döntések születnek.

Eredeti cím: The Role of Time and Scale in Water Quality Management
Nyelv: angol
Eredeti méret: teljes fordítás
Forrás: The Balaton Bulletin (Summer 1997)
Fordította: T. T.

Környezeti Nevelés

Braus, Judy (ed.): A csodálatos fák!

Környezeti nevelési báziskönyvtár (Selyemgombolyító): 502[37] R 36

Braus, Judy (ed.): Trees Are Terrific! (Ranger Rick's NaturScope)
A csodálatos fák!
Washington, D.C. : National Wildlife Federation, 1988. - 76 p., ill.

KIKNEK SZOL
A könyvben található gyakorlatok óvódai és általános iskolai pedagógusoknak nyújtanak útmutatót.

TARTALOM
A kézikönyv óvódapedagógusok és általános iskolai tanárok számára ad seg(tséget a fák és az erdô témakörének feldolgozásához. 5 fô részének felép(tése: rövid háttérinfomáció a részterületrôl, ehhez kapcsolódó gyakorlatok, melyek végrehajtását a könyvbôl közvetlenül kimásolható (angol nyelvû) feladatlapok seg(tik. A külön-külön is elvégezhetô, részletesen elmagyarázott gyakorlatokat 3 korcsoportba sorolja: óvóda-2.osztály, 3-5. osztály, 6-7. osztály. Az összesen 24 gyakorlatból 8 a szabadban is elvégezhetô. A lap szélén külön jelölik a javasolt korosztályt, a szükséges anyagokat, eszközöket, a más tantárgyakkal (természettudomány, matematika, irodalom, képzômûvészet) való kapcsolatot.

FELSZERELÉS, ANYAGIGÉNY
A szükséges anyagok, ill. a szakirodalom c(mei az egyes gyakorlatok mellett vannak feltüntetve

FEJEZETEK
Bevezetés; Tartalomjegyzék; Mi teszi a fát fává? Rövid elméleti összefoglaló a fák felép(tésérôl ; 8 gyakorlat a különbözô korosztályok számára; A gyakorlatokhoz közvetlenül felhasználható, sokszoros(tható munkalapok ; A fák életciklusa - rövid elméleti összefoglaló a fák szaporodásáról, élettanáról és elterjedési területükrôl; 5 különbözô gyakorlat, 1 oldal sokszoros(tható munkalap; Az erdô, mint életközösség - a növény- és állattársulások szintezettsége, anyag - és energiaáramlása; 4 gyakorlat, munkalapok; Az ember és az erdô -rövid áttekintés az erdôk hasznos(tásáról és néhány környezeti problémáról (pl.erdôtüzek, erdôirtás stb.); 3 gyakorlat, munkalapok ; A fák szerepe az életünkben - a fák szerepe az emberiség történetében; 4 gyakorlat, 1 oldal munkalap; "Ravasz sarok" - kézmûves ötletek az elsô öt rész kiegész(téséhez; Függelék: ellenörzô kérdések, kislexikon, bibliográfia (könyvek, filmek, diasorozatok, hangfelvételek, oktatócsomagok stb.); A munkalapokon feltett kérdések megoldásai.

MAGYAR NYERSFORDITAS
A kiadvány szabadon felhasználható szövegrészeirôl

Albert Judit ismertetése
(A Soros Alapítvány támogatásával)

Könyv

"A hagai dontes"
cimu konyv az interneten a Duna Kor

http://www.eunet.hu/danube-circle/

vagy az Enciklopedia Kiado

http://www.c3.hu/~encipubl/

honlapjan keresztul erheto el. Az Interneten az angol es a magyar szoveg egyutt, parhuzamosan is olvashato.

A konyv mar kaphato nehany konyvesboltban (peldaul Irok Konyvesboltja az Andrassy uton es a Pont Konyvesbolt a Merleg utca2120).

Forrás: Vargha Janos, Környész '98 jan. 5.

Idôpontok

1998. jan. 11-31. Dartington (GB): Buddhist Economics" seminar with A. T. Ariyaratne and Sulak Sivaraksa. (Schumacher College, The OldPostern, Dartington, Totnes, Devon TQ9 6EA, GB. Tel: +44-803-865934, fax: -866899)

Febr. 23-25, Genf: Conference of People's Global Action against "Free" Trade and the World Trade Organisation (WTO). (Peasant Movement of the Philippines, [email protected])

Márc. 8-28. Dartington (GB): Seminar "Science and God" (with M. Th. MacGillis, Mae-Wan Ho, Keith Ward). (Schumacher College)

Melléklet

Helena Norberg-Hodge: A bolygószintû függôségtôl a helyi kölcsönös egymásrautaltságig/együttmûködésig

[A szerzô svéd származású nyelvész, tízegynéhány éven át dolgozott Ladakhban, hogy segítsen az ország hagyományos kultúrájának és mezôgazdaságának a megôrzésében. Az Ökológia és Kultúra Nemzetközi Társaságának alapítója és igazgatója. Híres könyve: Ancient Futures: Learning from Ladakh, (Ôsrégi jövendôk - Ladakh tanulsága) - Sierra Club, 1991.]