28. szám

(III. évf., 1998 jan. 3.)

Tartalom

E számunk egy kb. négyszáz oldalas környezetvédelmi kézikönyvet mutat be: a tartalomjegyzékét, két fejezet bevezetését és egy táblázatot. éj sorozatunk a Selyemgombolító Környezeti Nevelési báziskönyvtárának könyvismertetései.

1. A világ erôforrásai - Kézikönyv a globális környezethez 1996-1997
a.) Tartalom
b.) A városi környezet
c.) A biodiverzitás (biológiai sokféleség)
d.) A fajok számának becslése

2. Könyvek: Elgin, Duane: Önként vállalt egyszerûség. Egy kívül egyszerû, belül gazdag élet felé.

Mellékletünk a Gaia Sajtószemle 321. szám fordított anyagai.

Cikkek, dokumentumok

1.

A világ erôforrásai - Kézikönyv a globális környezethez 1996-1997

Tartalom

Elôszó
Általános áttekintés

ELSÔ RÉSZ - A városi környezet

1. Városok és a környezet (1. oldal)
- városiasító erôk
- a városi környezet problémái
- a környezeti romlás gazdasági költségei
- városi szegénység
- kihívás a kormányoknak

2. Városi környezet és emberi egészség (31. oldal)
- fizikai és társadalmi veszélyek az egészségre
- városok közti különbségek
- társadalomgazdasági igazságtalanságok és egészség

3. A városok kihatása a természetes erôforrásokra (57. oldal)
- terület átalakítás
- a természetes erôforrások kimerítése
- rendelkezés a városi hulladékról
- a tengerparti ökoszisztémákra leselkedô veszélyek

4. Városi közlekedés (81. oldal)
- tények, adatok
- kihatások (zsúfoltság, szennyezés, balesetek,
társadalmi igazságtalanságok)
- az utazási igény és ellátás igazgatása

5. A város elsôbbsége a cselekvésre (103. oldal)
- stratégiai döntések: víz és közegészségügy, víztartalékok kezelése,
szilárd hulladék kezelése, belsô és külsô
légszennyezettség, földhasználat megtervezése

6. Város és közösség: egy fenntartható gazdaság felé (125. oldal)
- helyi kormányok bevonása
- közösség kezdeményezések
- városok és fenntartható fejlôdés

A./ Függelék: Városi adatok táblázatai (149. oldal)
A.1 Városi jellemzôk, 1975-2025
A.2 Ivóvízhez és egészségügyi ellátáshoz jutás, 1980-1994
A.3 Kiválasztott városok légszennyezése
A.4 Indiai városi mutatók, 1993

MÁSODIK RÉSZ - Bolygónk állapota, trendjei és adattáblái

7. Alapvetô gazdasági mutatók (159. oldal)
- a gazdasági haladás mérése
- a gazdasági növekedés és a környezet
7.1 Állami és háztáji termékhozam becslések, 1983-1993
7.2 A fejlesztés hivatalos támogatása és
külsô tartozás mutatók, 1981-1993
7.3 A világ közárucikkeinek mutatója és árai, 1975-1994

8. Népesség és emberi fejlôdés (173. oldal)
- népesség és egészség tények, adatok
- fókuszban a váratlan fertôzô betegségek
8.1 A népesség és munkaerô mérete és növekedése, 1950-2025
8.2 A születésszám, a várható élettartam, a termékenység és
az életkor szerkezet trendjei, 1970-1995
8.3 Erkölcs és táplálkozás, 1970-1995
8.4 Oktatás és a gyermekek egészsége, 1970-1993

9. Erdôk és földtakaró (201. oldal)
- tropikus és mérsékelt övi erdeink
- fókuszban Oroszország és Suriname
9.1 Földterület és használat, 1981-1993
9.2 Er(d)ôforrások, 1981-1990
9.3 Fafeldolgozás és kereskedelem, 1981-1993

10. Élelem és mezôgazdaság (225. oldal)
- adatok a globális mezôgazdasági termelésrôl
- élelemszerzés a rászorulóknak
10.1 Élelem és mezôgazdasági termelés, 1982-1994
10.2 Mezôgazdasági ráfordítás, 1981-1993
10.3 Állatállomány és élelemként felhasznált gabona, 1982-1994
10.4 Élelmiszerkereskedelem és segély, 1981-1993

11. Biológiai sokféleség (biodiverzitás) (247. oldal)
- a tengeri biodiverzitás és tengerparti ökoszisztémák terhelés alatt
- nyomás és politika
11.1 Nemzeti és nemzetközi természetvédelem, 1994
11.2 Globálisan veszélyeztetett emlôsök, madarak és felsôbbrendû
növények, 1990-es évek
11.3 Globálisan veszélyeztetett hüllôk, kétéltûek és halak, 1990-es évek
11.4 A tengerek biológiai sokfélesége

12. Energia és nyersanyagok (273. oldal)
- energia trendek
- a jövô várható energiaigénye
- rendelkezésre álló energiaforrások
12.1 Kereskedelmi energia elôállítás, 1973-1993
12.2 Energiafogyasztás, 1973-1993
12.3 Kereskedelmi energia tartalékok és források, 1993
12.4 Kiválasztott fémek termelése, fogyasztása és tartalékai, 1980-1994
12.5 Kiválasztott országok ipari hulladéka

13. Víz és halászterületek (295. oldal)
- a tengeri halászati trendek és a vízi erôforrások igazgatása
13.1 Édesvizek és fogyásuk
13.2 A szennyvíz veszélye
13.3 Tengeri halászterületek; a kiaknázás állapota és hozama
13.4 Tengeri és édesvízi zsákmány, mezôgazdaság, és halfogyasztás

14. Légkör és klíma (315. oldal)
- széndioxid kibocsátás trendek
- üvegházgázok kibocsátásának stabilizálásával járó költségek és
elônyök
14.1 Ipari széndioxid kibocsátás, 1992
14.2 Egyéb üvegházgázok kibocsátása, 1991
14.3 Üvegház- és ózon-roncsoló gázok légköri koncentrációja, 1970-1994
14.4 A cementgyártás és a fosszilis üzemanyag fogyasztás széndioxid
kibocsátása világviszonylatban, 1950-1992
14.5 Általános embertôl származó szennyezôdések, 1980-1993
14.6 Üvegházi gázok kibocsátásának nemzeti leltára, 1990

Köszönetnyilvánítás (339. oldal)
Tárgymutató (347. oldal)
A Világ Erôforrásai Adatbázis tárgymutatója (363. oldal)

A városi környezet

A világ társadalomföldrajzi változásai

A városok megtestesítik az emberi tevékenységek különféleségét és tetterejét. A gazdasági és szociális haladás mozgatja ôket különféle utakon. A városok álláslehetôséget, szórakozást és egyéb kellemes elfoglaltságot, eredményességet, ezenkívül továbbtanulási, egészségügyi illetve egyéb szociális szolgáltatásokat kínálnak. Átlagosan, a városi lakos többet keres, egészségesebben és könnyebben él, mint az ugyanolyan ember vidéken, ámbár ezekben az elônyökben ritkán részesül a város egész lakossága.

De a városok szintén vezetô szerepet játszanak a fizikai környezet leromlásában és a társadalmi környezet alakításában, amelyben nemsokára az emberiség túlnyomó része élni fog. A nem jól mûködô városi környezet magas költségekkel jár, ami tovább nehezíti az életszínvonal növeléséhez és a méltánytalanságok megoldásához szükséges gazdasági fejlôdést. A fejlett országok már most nagyban elvárosiasodtak.

- A fejlôdô országokban lezajló rohamos városiasodás mindinkább összpontosítja úgy a gazdasági mint a népességbeli növekedést, és ezzel csak fokozza a városi környezet problémáit.

- A világ népessége évi 86 millió fôvel nô, ezzel óriási nyomást helyezve a természetes erôforrásokra, a városi infrastruktúrára illetve szolgáltatásokra és a kormányokra minden szinten, különösen a legszegényebb és egyben a leggyorsabb népességnövekedésû országokban.

- Még ha a világ élelmiszerellátása elegendô is, ha a szegény nemzetek nem tudnak fizetni az élelmiszerimportért és a szegény családok az élelemért, akkor folytatódik a tömeges éhezés.

- A világ népességének kb. 60 %-a a tengerparttól számított száz kilóméteres sávban él. Ugyanakkor a világ tengerparti ökoszisztémáinak felét erôsen veszélyezteti a fejlôdés.

- Az erdôk irtása rohamos ütemben folytatódik, és még mindig nincs nemzetközi megegyezés az erdôk megóvásának ügyében.

A biodiverzitás (biológiai sokféleség)

Földünk ezernyi növénynek, állatnak és más élôlénynek ad otthont. A legtöbb madár, emlôs és növény már azonosítva van. Keveset tudunk azonban más rendekrôl, mint például a rovarokról, vagy azokról az organizmusokról, amelyek benépesítik az alig felfedezett élôhelyeket, mint például a mély tengerfenék. A jelenlegi összes azonosított faj száma 1.7 millió körül van, ami bizony haloványnak látszik az összes fajra becsült számadathoz képest, amelyet óvatosan 14 millióra állapított meg egy nemzetközi szakértôcsoport, de amely a 3-tól 111 millióig terjedô értékeket is felveheti (lásd 1. táblázat). Ennek nagy részét a rovarok teszik ki, amelyek fajszáma 2-tôl 100 millióig lehetséges; az érvényben lévô becslés 8 millióra teszi a rovarok fajszámát.

Sok faj a világon komolyan fenyegetett. Különbözô elôrevetítések szerint 1975 és 2015 között a világ fajainak 1-tôl 11 százaléka fog kihalni. Az okok között szerepel a nem ôshonos fajok betelepítése, az élôhelyek elpusztítása, vadászat és a szándékos irtás.

Ekkora veszteségek alapos költséggel járnak a gyakorlatban is és az elôre nem látható szinten is. A fajok sokfélesége biztosítja a temérdek vad és háziasított növényi, illetve állati eredetû terméket, amelyet többek között gyógyszerként, kozmetikumként, ipari termékként, üzemanyagként, építési alapanyagként és élelmiszerként használunk fel. A fajok sokfélesége az ökoszisztémák mûködésének is alapvetô feltétele.

1. Táblázat: Az összes faj számára vonatkozó becslések (1995)

A fajok számának becslése

Fajok Leírt fajok száma Felsô Alsó Érvényes Pontosság
Vírusok 4,000 1,000,000 50,000 400,000 Rossz
Baktériumok 4,000 3,000,000 50,000 1,000,000 Rossz
Gombák 72,000 2,700,000 200,000 1,500,000 Közepes
Egysejtûek 40,000 200,000 60,000 200,000 Rossz
Algák 40,000 1,000,000 150,000 400,000 Rossz
Növények 270,000 500,000 300,000 320,000 Jó
Férgek 25,000 1,000,000 100,000 400,000 Gyenge
Ízeltlábúak
rákok 40,000 200,000 75,000 150,000 Közepes
pókok 75,000 1,000,000 300,000 750,000 Közepes
rovarok 950,000 100,000,000 2,000,000 8,000,000 Közepes
Puhatestûek 70,000 200,000 100,000 200,000 Közepes
Gerincesek 45,000 55,000 50,000 50,000 Jó
Egyebek 115,000 800,000 200,000 250,000 Közepes
------------
Összesen: 1,750,000 111,655,000 3,635,000 13,620,000 Rossz

Eredeti cím: World Resources - A guide to the global environment 1996-1997
Nyelv: angol
Eredeti méret: közel négyszáz oldalas könyv
Forrás: World Resources - A guide to the global environment 1996-1997
Fordította: Simonyi Gyula Jr.

Könyvek

Elgin, Duane: Önként vállalt egyszerûség. Egy kívül egyszerû, belül gazdag élet felé.

Környezeti nevelési báziskönyvtár (Selyemgombolyító): 301 E 39

Elgin, Duane: Voluntary Simplicity. Toward a Way of Life That is Outwardly Simple, Inwardliy Rich
Önként vállalt egyszerûség. Egy kívül egyszerû, belül gazdag élet felé.
New York, NY : Quill, 1993. - 240 p.
ISBN 0-688-12119-5

KIKNEK SZÓL
Felnôtteknek (ezen belül nemtôl, foglalkozástól, ideológiai meggyôzôdéstôl függetlenül bárkinek)

TARTALOM
Egy olyan tudatosan vállalt életmód filozófiája, melyet kifelé egyszerûség, befelé pedig gazdagság jellemez. Nem feltétlenül a szegénységben, a vidéki életben, semmiképp a szépség elutasításában megnyilvánuló egyszerûségrôl, hanem egy olyan belsô egyensúly kialakításának szükségességérôl beszél, melynek eredményeképpen ökologikus élet és az egyén valódi növekedése kezdôdhet el. A tudatosság fejlesztésével párhuzamosan az élet anyagi oldalának progresszív leegyszerûsítése és nem-anyagi oldalának gazdagodása figyelhetô meg. A könyv bemutatja, hogy nem annyira politikai intézkedésekre van szükség a föld ökológiai egyensúlyának megôrzéséhez, hanem inkább arra, hogy az egyének tudatossága, mindennapi életükhöz való viszonyulása változzon meg minôségileg.

FEJEZETEK

VÁLTOZÓ KORBAN ÉLVE
1. rész: Az önként vállalt egyszerûség és az új globális kihívás; Az ökologikus életmód közös tényezôi; Önmagunk fenntartása és önmagunk meghaladása; A szükség nyomása és a lehetôség húzóereje; Az egyszerûség történeti gyökerei-keresztény, keleti, korai görög, puritán, kvéker, transzcendentalista nézetek; Felelôsség a változással kapcsolatban.
2. rész: Egyszerû életet élô emberek; Kinek mit jelent az önként vállalt egyszerûség; Miért választják az emberek az egyszerûséget; A belsô növekedésrôl; A kapcsolatok fontossága; Egyszerûség és közösség; Az együttérzés politikusai; A feminin perspektíva hozzájárulása az egyszerûség filozófiájához; Az önként vállalt egyszerûség és a kenyérkereset; Elégedettség és elégedetlenség.

AZ EGYSZERÛSÉG FILOZÓFIÁJA
3. rész: Az élet fogadása; Az univerzum,mint otthonunk; A halál, mint szövetség.
4. rész: Önkéntesebben élni; Automatikus mûködéseink; Tudatosabb élet; A beépült és az ön-visszatükrözô tudatosság; A tudatosabb élet nyomán kifejlôdô minôségek; Az emberi természet természete.
5. rész: Egyszerûbb élet; Az egyszerûség természete; Egyszerûség és fogyasztás; Egyszerûség és az emberek közötti kommunikáció; Önként vállalt egyszerûség, mint integrált életút.

EGYSZERÛSÉG ÉS TÁRSADALMI MEGÚJULÁS
6. rész: Változásban levô társadalmak; Hol tartunk most; A civilizációs átalakulás sebessége; Az összehangolás és átalakulás kihívása; A civilizációs összeomlás három lehetséges kimenetele; A változás globális dimenziói; Jövônk választása.
7. rész: Civilizációs revitalizáció; A revitalizálódó civilizációt támogató anyagi változások; A fogyasztói lét kulturális hipnózisának áttörése; Tudatos demokrácia; Globális összehangolás; Egy fenntartható jövô pozitív víziója.

MAGYAR NYERSFORDÍTÁS
Részlet "Az ökologikus életmód közös tényezôi" c. fejezetbôl és az "Önként vállalt módon élni" c. fejezet

Schmidt Sára ismertetése

Melléklet

Gaia Sajtószemle, 321. szám fordított anyagai.

Kiadja: Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület Klubja (ETK)
Szerkesztô: György Lajos (Pi), [email protected]

TARTALOM:

5. Nukleáris kérdések
6. Hulladék és vegyi szennyezés
8.1 Gazdasági kérdések
Indiánok az atomhulladék ellen
Ausztria: továbbra sem kell atomerômû
Felelôtlen franciák a Csendes Óceánon
Albinó fecskék Csernobil környékén
DDT, dioxinok és halál
Mûanyagok újrafölhasználása
Fémek a talajban
Dana Meadows: Tudomány és érzelem
Japán atomgondok

5. Nukleáris kérdések

Nature 386(6622), 209. - 1997. március 20. - R. Triendl: Nuclear
debate goes critical in Japan (Japánban végsôkig feszül az atomvita) -
miután az elôzô héten tûz ütött ki egy erômûben, a hatóságok pedig csak
tehetetlenkedtek. Az új típusú tenyésztôreaktorokat sose fogják
engedélyezni, annyira tele van a hócipôje mindenkinek az atommal. (gör)

Nature 386(6624), 427. - 1997. április 3. - C. Macilwain: New
challange to nuclear test facility (Új próbatétel elôtt a kísérleti
atomtelep)

- Kaliforniában, a Lawrence Livermore National Laboratory-ban, ahol
lézeres atombomba-kísérletekbe fognának, de 50 zöld csoport közös
keresetben támadta meg ôket a bíróságon. A kereset alapja, hogy az
Energiaügyi Minisztérium nem vizsgálta meg kellôképpen az egyéb lehetséges
megoldásokat, pl. hogy a jelenlegi technológiával gyártsák tovább a
bombákat (már az úgyláccik fel sem merül, hogy ne gyártsák). (gör)

Nature 386(6627), 746. - 1997. április 24. - D. Swinbanks: Accident
fall-out threatens Japan's nuclear company (A véletlen
sugárzóanyag-kibocsátás a japán atomvállalatot fenyegeti ) - ugyanis
mindenkinek elege van belôle, nemcsak hogy sok a baleset, de azokat
rendszeresen megpróbálják eltitkolni, nagy késéssel jelentik stb.

Mindenképpen átszervezik ôket, de lehet, hogy teljesen megszüntetik a
céget, mely félig állami. A magántôke nemigen igyekszik átvenni a céget, a
kutatási részleget nem is akarják magánosítani. (gör)

Third World Resurgence No. 84, p. 27 Pratap Chatterjee: US indigenous
groups try to ward off nuclear waste (Amerikai bennszülött népek
megpróbálják elhárítani az atomhulladékot) Amerikai indián területek már
több mint negyven éve szolgálnak a különbözô nukleáris létesítmények
helyszíneként: 1950 és 1980 között több, mint 15 000 ember (ezek
egynegyede indián) dolgozott az uránbányákban, amelyek nagyrészét
rezervátumokban létesítették. Mára a meddôhányókból származó sugárzás
bekerült az ivóvízbe, és sokhelyütt e levegô radontartalma is igen magas.
Több atomerômû is bennszülött területeken létesült: 1979 októberében pl. a
hanfordi erômûben bekövetkezett üzemzavar miatt az erômûvet leállították,
de a néhány száz méterre lakó sziúkat napokig nem értesítették az
eseményrôl. 1989-re itt a talajvízbe került trícium miatt 240 m mély kutat
kellett fúrniuk a helyieknek. Emellett újabban is terveznek nukleáris
hulladék-lerakókat indián területeken, pl. állandó tárolót a minnesotai
bazalt- és grántitalapon; a Yucca hegységben a nyugati sosónok területén;
alacsony sugárzású hulladék befogadására alkalmas lerakót
Dél-Kaliforniában, ahol öt indián törzs, valamint számos veszélyeztetett
növény- és állatfaj, közöttük a sivatagi teknôs is él. Ahol pedig az
atomipar az rezervátumokban megjelenik, a rákesetek száma drámaian
megnövekszik. Az elmúlt években ezért a bennszülöttek szervezkedni kezdtek
a "környezeti rasszizmus" ezen megjelenése ellen: 1993-ban egy Nemzeti
Környezeti Koalíciót hoztak létre, amelynek célja az indián területek
Atommentes Zónává való nyilvánítása. Eddig kb. 70 közösség csatlakozott a
szövetséghez. MV

(WISE) News Communique 478, September 26, 1997 p. 9. Exposure to "Safe
Radiation" Levels: Six Times More Cancer ("Ártalmatlan sugárzás" szintek:
hatszor annyi rák)

A Rocketdyne üzemrôl (San Susana, Cal) készült egészségügyi tanulmány
szerint a "biztos" szintû sugárzás mellett is a nukleáris üzemek
alkalmazottai között hatszoros volt a rákelôfordulás, a kontroll
népességhez képest. Az UCLA kutatói 4563 alkalmazott 1950 és 1993 közötti
adatait dolgozták fel, az embereket személyesen nem vizsgálták.

A javaslatuk, hogy az "ártalmatlan" értékeket újra kell értékelni és új
határértékeket kell megállapítani és kötelezôvé tenni.

A Rocketdyne rakétákat tervez, készít és vizsgál.
(Forrás: Los Angeles Times 12 Sept, 1997) - Pi.

(WISE) News Communique 478, September 26, 1997 p. 15.

Coalition of Nuclear-Free Countries - Anti-Nuclear Resolution of the
Austrian Parliament (Atommentes országok szövetsége - az osztrák parlament
antinukleáris határozata) --- Az osztrák parlament 1997. július 9-én
egyhangúan az ország atomenergia-ellenes politikájának fenntartása mellett
szavazott. Ebben szerepe van az osztrák mozgalom folyamatos munkájának. 4
pontban és 17 alpontban fogalmazták meg a kormány teendôit. (Pl. bírálni
az EU-t, együttmûködni más atomenergia ellenes országokkal, küzdeni az
osztrák határok közelében lévô erômûvek mûködése ellen, szerzôdéseket
kötni Csehországgal és Szlovákiával ilyen ügyben, új jogalkotás nukleáris
ügyekben, a nukleáris energia gazdasági és energetikai értékelése, hatást
gyakorolni a Világbankra, hogy ne támogassák a nukleáris ipart stb.) Pi.

(WISE) News Communique 479, October 10 1997 p. 3. Children Worked at
French N-Test-Sites in Pacific; No Adequate Health Control System (A
francia csendes-óceáni nukleáris kísérletek körzetében gyerekek dolgoztak
megfelelô egészségügyi ellenôrzés nélkül)

Több szervezet (Hiti Tau, Francia Polinézia Evangélikus Egyháza, a
hollandiai Wageningeni mezôgazdasági Egyetem kutatói) megállapítása
szerint a francia atomkísérletek 500 km-es körzetében dolgozó 10-15000
ember 10%-a 18 évesnél fiatalabb volt, 6%-uk 16 évnél is fiatalabb volt. A
munkások 41%-a mondotta el, hogy a feltehetôen szennyezett területen
dolgoztak, 30% közülük nem viselt védôöltözetet. A munka kezdetén 94%
esett át orvosi vizsgálaton, annak befejezésekor csupán 49%. (Forrás:
European Centre for Pacific Issues, Hollandia, sajtótájékoztatója, 1997
okt. 3, [email protected].) Pi.

(WISE) News Communique 479, October 10. 1997 p. 9. Temelin: Delays in
Cable Layout Increased During Summer (Temelin: Nôtt a késedelem a
kábelelhelyezés terén a nyár folyamán)

A tervezett kábeleknek csak harmadát helyezték el, az átadási határidô
tovább tolódik. Az átadási határidôt nem szögezi le a szerzôdés. A drótok
össz-hossza 700 és 2000 km között van, 187 km van készen, augusztusban
csak 43 km-t tettek helyre. 12-40 hónapra is szükség lehet, amire
befejezik. Pi.

(WISE) News Communique 480, October 31. , 1997 p. 4. Chernobyl Swallows
Suffer Genetic Damage (Genetikailag károsodtak a csernobili fecskék)

Svéd kutatók a Nature október 9.-i számában beszámoltak arról, hogy
Csernobil körzetében sokkal nagyobb arányban fordulnak elô albínó fecskék,
mint más területeken. Ezek egyes tollaiban semmi festék nincs. Mutáns
mezei egereket már korábban kimutattak. Pi.

(WISE) News Communique 480, October 31. , 1997 p. 12.. The Anti-Nuclear
Power Movement in Japan - (Az atomerômû ellenes mozgalom Japánban)

Japánban több mint 50 atomerômû van, az atomfegyver ellenes mozgalom
teljesen közönyös volt az erômûvekkel szemben, hittek az úgynevezett
"békés fölhasználásban". Sok "környezetvédô" csoportot régóta a vállalatok
és a hivatalok támogattak anyagilag, segítettek a lakosság agymosásában.

A helyzet azonban most változóban van. Kiderült, hogy több balesetet
eltitkoltak (a Monju gyorstenyésztôben Na-szivárgás és tûz volt, a
PNC-Tokai reaktorban tûz és robbanás.) Most országszerte aláírásgyûjtés
folyik a Pu-hasznosítási tervezet ellen. Félnek a földrengésektôl, a
Hamaoka erômû igen veszélyes helyen van. 1986-ban Maki városában
népszavazás utasította el (68%!) egy helyi reaktor létesítését. Ma már
lehetetlen új reaktort építeni Japánban. Pi.

6. Hulladék, vegyi szennyezés

The Ecologist 27/4, July/August 1997 Ralph Ryder: "Sustainable"
Incineration and Death by Dioxin ("Fenntartható" égetés és dioxin okozta
halálozás)

Közölték (nem írja, ki, hol és mikor), hogy a települési
hulladékégetôk 1 km-es körzetében élôk között magasabb a rák elôfordulási
aránya, a májráké pl. 37%-kal több. - Az ipar évente sok millió tonna
csomagolóanyagot termel, ezért a brit kormány még sok hulladékégetô
létesítését tervezi.

A Stoke-on-Trent-i égetô "dioxin"-t termel (nem írja, hogy melyiket,
feltehetôen a 2,3,7,8-TCDD-re gondol), a megengedett mennyiségnél 300-szor
többet.

A Wales-i hatóságok figyelmeztették az egyik pontypooli égetô közelében
élô családot, hogy ne egyenek a kacsáik tojásaiból, mert dioxint
tartalmaznak.

Az európai és észak-amerikai anyatejen lévô csecsemôk fél év alatt
elfogyasztják az élethossziglan számított legmagasabb, kárt még nem okozó
dioxin mennyiségüket, egy év alatt már annak a tízszeresét.

A britek hulladékot hoznak be! Ennek a mennyisége 1983-ban 5000 tonna
volt, 1987-ben már 183.000 tonna. Ekkor Thatcher volt a m.elnök, s a
hulladékipar jó kapcsolatokkal rendelkezett Dennis Thatcherhez.

Csodálom, hogy ebben a jó lapban ennyire újságíró-stílusú,
tudománytalan cikk jelenhetett meg. Egyetlen szint-adatot nem tartalmaz, s
irodalmi hivatkozást sem. Pi.

Third World Resurgence No. 85, p. 14 Jed Greer - Kenny Bruno: Dow's
contribution - DDT, dioxins and death (A Dow hozzájárulása - DDT, dioxinok
és halál)

A Dow az EÁ második legnagyobb vegyipari vállalata, és a világ hatodik
legnagyobb növényvédôszer-gyártója. A cég a közelmúltban dollármilliókat
költött arra, hogy megpróbálja elfelejtetni múltját: a DDT- és
napalmgyártást, és ma a természet megôrzôjének szerepében tetszeleg.
Ugyanakkor a Dow egyik elsô terméke a klór volt, és még ma is ennek
legfôbb gyártója, 4,1 millió tonnás évi kapacitással, ami a világ
klórtermelésének 10%-át adja. Világszerte egyre nagyobb a nyomás a klór és
a szerves klórvegyületek betiltása iránt, a Dow viszont igyekszik
lekicsinyíteni ennek veszélyét. Az EPA 1989-es jelentése szerint 7
amerikai Dow gyár jelentett környezeti kockázatot
szennyezôanyag-kibocsátása révén. A klórtartalmú szerves vegyületek
gyártásakor dioxinok és furánok keletkeznek, amelyekrôl a Dow állítja,
hogy nem veszélyesek. A cég igyekszik mindent megtenni a
dioxin-kibocsátást szabályozó állami intézkedések ellen, zsaroló
eszközöket is bevetve.

A Dow volt a vietnami háború során bevetett Narancs Anyag egyik
legnagyobb elôállítója. Most igyekszik megakadályozni, hogy az anyagtól
egészségi károsodást szenvedett veteránok bíróság elôtt érvényesítsék
kártérítési igényüket (a vietnamiak millióiról nem is beszélve). A Shell
Oillal együtt a Dow a fôszereplôje egy másik kártérítési ügynek is,
amelyben a fôszerepet egy DBCP nevû növényvédô szer játssza. Errôl az
elôállítók már régóta tudták, hogy sterilitást okoz kísérleti állatokon,
mégis figyelmeztetés nélkül alkalmazták a Costa Rica-i banánültevényeken.
A 80-as és 90-es évek fordulóján a Dow új növényvédôszereket is piacra
dobott (haloxyfop és chloropyrifos), amelyek engedélyezését az EPA
megtagadta, valószínû rákkeltô hatásuk miatt. A Dow ezzel együtt gátlás
nélkül forgalmazza e szereket Afrikában, Latin Amerikában, Ázsiában és
Európában is. MV

Third World Resurgence No. 85, p. 16 Is DuPont safeguarding profits or
the environment? (A DuPont a profitjára vigyáz vagy a környezetre?)

Az EÁ-ban a DuPont gyakran dicsekszik felelôs környezet- és
egészségvédelmi intézkedéseivel, sôt a "vállalati környezetvédelem"
kifejezést is e vállalat egyik vezetôje találta ki. A valóságban azonban a
DuPont vezetô szerepet játszott az ózonréteg pusztításában, az EÁ egyik
legnagyobb veszélyeshulladék-termelôje és az ólomtartalmú benzinadalékok
egyik utolsó elôállítója volt (egész 1991-ig). A DuPont találta ki a
freonokat, és állította elô ezek világtermelésének 25%-át. A cég
növényvédôszereket is gyárt, és Floridában eddig már több, mint 500 millió
$ kártérítést kellett fizetnie a Benlate nevû szer által a talajban és a
termésben okozott károk miatt. A DuPont természetesen tagadja, hogy a
károk a Benlate-nek lennének tulajdoníthatók, és a kártérítést mint
"erkölcsi kérdést" kezeli.

A DuPont 1991-ben 243 millió font veszélyes hulladékot termelt az
EÁ-ban - az EPA szerint többet, mint bármely más vállalat. Világméretekben
pedig leányvállalataival együtt, több, mint 1,1 millió fontot naponta - ez
azonban csak becslés, mert a cég nem ad ki adatokat EÁ-n kívüli
tevékenységének hatásairól. 1991 márciusában a DuPont Quimica Flour nevû
mexikói gyára körül annyira elszennyezôdött a környezet, hogy a kormány
30.000 család kitelepítését rendelte el. MV

The People & Planet 1997, 6/3, p. 12. Inam Ahmed and Aasha Amin:
Arsenic on tap (Arzén a csapvízben).

Banglades északi részén a kutakban gyakori arzén sok gyereket
megmérgez: gyomor- és bôrbetegségek, pigmentáció, vérzô sebek, májkároso-
dás, rosszindulatú daganatok, halálozás stb. Az Egészségügyi Világszerve-
zet szerint az As legmagasabb tûrhetô töménysége 0,01 mg/liter, Banglades-
ben az érintett területeken 2,7 mg-t is elér. Egyes földtani rétegek
arzéntartalmú ásványokban gazdagok, emellett szerepe van a mély (artézi)
kutakból való igen erôs kiszivattyúzásnak, a túl sok öntözésnek. Pi.

(Békés stb. megyében nálunk is van. Korábban a határérték 0,05 mg/liter
volt, akkoriban azt tûzték ki célul, hogy ne legyen több, mint annak
kétszerese. Elôfordult gyakorta a négyszeres, sôt néhol a nyolcszoros
érték, azaz 0,4 mg/liter. A fenti 2,7 mg hallatlanul magas, de nem derül
ki, hogy milyen közép- illetve gyakorisági értékek vannak. Nem tudományos
közlemény. Pi.)

Chemistry and Industry, 3, p.84 - 1997. február 3. Mûanyaghulladékból
vissza a szénhidrogénhez Mûanyagok legalkalmasabb újrafölhasználási
módjának elméletileg a depolimerizáció (alapegységekre lebontás) látszott,
de a használatos módszerek túlságosan kíméletlenek (pirolízis) és a
mûanyagkeverékek többféle monomért (alapegységet) tartalmazhatnak.

Az ennél eggyel hátrább lépés megvalósíthatóbb: benzinszerû anyagkeverék
elôállítása 250-350 fokon, katalizátorral, mintegy 90%-os hatásfokkal.
Klórozott mûanyagokra nem alkalmas az eljárás, polietilénre, -propilénre,
PET-re igen. Ilyen anyagokra más eljárás kell, pl.:

Chemical Engineering, 104. No.3. p.17. (1997.március): Poliklór- fenil
bontása redukáló klórmentesítéssel. Titánt tartalmazó katalizátorral,
szerves oldószerben pl. talajban lévô ilyen anyagból konyhasó és
biológiailag lebontható szerves anyag keletkezik 1-2 óra alatt 120 fokon.

Becsült ár: 250 $/tonna talaj (a lerakás ára 300-600, égetéses
ártalmatlanításé 1000-3000 $ lenne). Zsgy

Chemical and Engineering News, May 5, 1997, p.59)

Rapid reactions put the brakes on metals in soil ("Gyors reakciók
fékezik a fémeket a talajban")

Univ. of Delaware (Newark): egy olyan reakciót fedeztek föl, amely
révén a fémionok a talajban rögzülnek. Az fémionok alumíniumásványokkal a
lebomlásnak ellenálló komplexeket képeznek és így mintegy csapdába esnek.
A növények nem képesek fölszívni ezt és a talajba mosódás lehetôsége is
kisebb.

A fölfedezés igencsak módosíthatja a környezeti fémvándorlás
modelljeit: eddig a vándorlást leíró modellek az adszorpciót tekintették
fô akadályozó tényezônek. Nikkel és agyagásványok kölcsönhatását
vizsgálták részletesebben, kobalt, cink és króm hasonló hatása
valószínûsíthetô.

Megjegyzésem: A nikkel a cikk alapján mozgósítja az alumíniumot az
agyagásványokból, s egy vegyes hidroxid képzôdik belôlük, amely valóban
igen rosszul oldódik - ha a közeg kémhatása semleges körüli. Ha kicsit
savasabb, akkor viszont az oldódás rohamos. Lehet, hogy erre a vizsgálat
nem terjedt ki? Részletesebb adatok: J. Colloid Interface Sci., 186,
118(1997). Zsgy

The Ecologist 27/5, Sept/Oct 1997. p. 192-195, Dr. Vyvyan Howard:
Synergistic Effects of Chemical Mixtures - Can We Rely on Traditional
Toxicology? (A vegyi keverékek együtthatása - megbízhatunk.-e a
hagyományos méregtanban?) (Kivonat)

Újabb vizsgálatok szerint a különféle egymás mellett alkalmazott
vegyszer együtthatása (idegen szóval: szinergizmusa) sokkal drámaibb
eredménnyel jár, mint korábban vélték. Mégis a vegyszerek esetleges
rákkeltô és mutagén hatását rendszerint csak külön-külön vizsgálják. Ez
megengedhetetlen. A valódi hatások értékeléséhez a vegyületeket minden
lehetséges társítással kellene vizsgálni, ami elméletileg és pénzügyileg
lehetetlen. Az 1000 leggyakoribb vegyszer egyetlen állandó adagjának
hármasával való vizsgálata 166 millió kísérletet tenne szükségessé. (100
laboratóriumban, 1-1 órát szánva a vizsgálatokra, ez 180 évig tartana.)
A gondot csak a használt vegyszerek számának igen nagy mértékû
csökkentésével lehetne megoldani.

(13 db hiteles helyrôl származó irodalmi adat.) Pi.

Környész 1997. május 17.

Donella Meadows: Environmental Debates Have Science And Emotion On All
Sides (A környezeti vitákban minden oldalon van tudomány és érzelem is)

Igen, ez így van. Túl sokszor hallottam gúnyosan a megjegyzést: a "tudomány az érzelmek ellen".

A nukleáris energia szószólói gránátként vetik oda ezt azoknak az
embereknek, akik "ésszerûtlenül" aggódnak a radioaktivitás miatt. Létezik
olyan ipar, amely hulladékai többezer éven át halált okoznak és a
"tudományos" szóvivô az emiatt aggódó polgárokat igazságtalan
"érzelmekkel" vádolja.

Az élelmiszeripar vezetôi hosszú ideje hisztériásnak neveznek
bennünket, ha tiltakozunk, mert a vacsoránk növényvédôszereket és
adalékanyagokat tartalmaz. Ha nem akarunk mérgezô vegyszereket enni, az
szerintük érzelmi dolog.

A vegyipar most éppen Theo Colbornra támadt rá az "érzelmei" miatt, ô
ugyanis keresztes háborút folytat a hormonhatású vegyszerek ellen. Azt
mondják, hogy eltúlozza a dolgokat, hagyja, hogy az érzelmei eltorzítsák a
tudományt, miközben lesöprik az asztalról azt a többszáz tudományos
közleményt, amelyet bizonyítékul összegyûjtött.

Akkor borultam ki végképp, amikor egy fakitermelô vállalat (Champion
International) nyilatkozott Vermont állam készülô törvénye ellen, amely
eltiltaná a gyomirtók levegôbôl való permetezését. Donald Tase, egy
vállalati vezetô ezt mondta: "Mi nem egy rakás bolond vagyunk, akik
tájékozatlanul hozzák a határozatokat. A tudományra hallgassanak és ne az
érzelmeikre."

Nem sokkal a Champion cég kijelentése után, ami szerint a tudomány ôket
támogatja, hallottam három biológus illetve toxikológus beszélgetését a
gyomirtókkal való permetezésrôl. Az volt a végkövetkeztetésük, hogy a
tudomány nem ismeri a következményeket. Senki sem tudja pontosan, hogy
milyen hatása van a permetezésnek az erdôben élô lények szaporodási
helyeire, élelem-forrásaira és a populációk közötti egyensúlyra. Az sem
ismert, hogy a vizekbe jutó vegyszerek miként befolyásolják azok
élôvilágát. A talajmikróbák közösségeit is megzavarják, de nem tudjuk,
miként. A beszélgetô társak megállapítása szerint ezek az élôvilágra
gyakorolt hatások nagyobb gondot jelentenek annál, mint hogy mérgezôek az
emberre - de mindez csak sejtés.

Fölsoroltak azonban néhány biztos tényt: a növényvédôszerek alkalmazása
elôtti tarvágás nagymértékben csökkenti a talaj tápanyagtartalmát. Azok
lemosódnak a vizekbe és befolyásolják az azokban élô, a tarvágással már
amúgy is megzavart életét. Kétségtelen, hogy minden növény akár csak
ideiglenes kiirtása megzavarja az erdô állatvilágát. Azt is tudjuk, hogy a
gyomirtókhoz tett oldékonyságot, állandóságot javító és nedvesítô anyagok
gyakran sokkal mérgezôbbek az állatokra és az emberre, mint maguk a
gyomirtók.

A tudomány segít a bizonyosságok és bizonytalanságok kisilabizálásában,
de nem feladata megmondani azt, hogy mit tegyünk. Ahhoz már kell egy kis
"érzelem" is, vagy talán mondhatunk "értéket", vagy "józan észt" is.
Vajon ésszerû-e, figyelembe nem véve a következményeket, sok száz
hektárnyi területen kifecskendezni a vegyszereket? Cselekedetünknek az a
célja, hogy az egészségügyi papír olcsóbb legyen és ezért alakítjuk át a
sok fajt tartalmazó erdôket a csupán két iparilag értékes fafajtát
tartalmazó ültetvénnyé. Megéri-e ez a kockázatot? Mekkora kockázatot? Ki
dönti ezt el?

Helyes volna, ha megvitatva a hasonló kérdésekre adandó választ,
minden oldalon kevésbé alkalmaznánk a tudományt és jobban az érzelmeket.

Az emberek valójában tudatlanok a tudomány és óvatosak a vegyszerek
tekintetében, bár a múltban voltak szerencsétlen tapasztalatok olyan
vegyszerekkel, amelyekrôl a vállalatok azt mondták, hogy ártalmatlanok,
óvatosságunk tehát indokolt. És sok kutató óvatosságra int, amikor a
közegészség és a környezet forog kockán.

A vállalatok számos kutatót alkalmaznak, de tudjuk, hogy azok célja nem
az Igazság Kutatása, nem a Sáfárkodás a Teremtéssel, nem is az Emberi Faj
Jóléte. Céljuk a pénzcsinálás, ami teljesen ésszerû, amíg nem lépi át az
életet fenntartó rendszerek elpusztításának ahatárvonalát.

Ha azt mondjuk, hogy ez az ésszerûség átlépi a határt és bejut a
kapzsiság, uralkodás és agresszió területére - az érzelem. Rendszerint nem
a félelem, a könyörület, vagy a gondoskodás, a nôies faölelô érzelmek
állnak szemben a "tudományos" megközelítéssel, hanem inkább, nézzünk
ezzel szembe, a tesztoszteronon alapuló érzelmek.

Utálnám elôhozni ezt a szexista kérdést, azonban a vegyi vállalatok már
megcselekedték ezt a termékeik piacra dobásával. Van nálam egy hirdetés
egy kertészeti folyóiratból egy Pursuit nevû gyomirtóról. Egy harci
repülôgép pilótafülkéjét látjuk, mintha bôrkesztyûs kezünk a pilóta torkán
lenne. "VEDD ÁT A HATALMAT/VEZETÉST", mondja a szöveg. Kisebb betûkkel:
"Pusuitot használva a legkorszerûbb gyomirtó módszerrel vezetsz". Egy
másik hirdetés egy növényvédôs kancsót mutat, rajta egy töltény-öv. A
szöveg: "A mesterlövész úgy adagolja/csöpögteti a Velvet Leaf-et, mint a
lövés/mint a villám". ("Marksman drops VL like a shot", szójáték).

Ilyen nevû növényvédôszerek vannak forgalomban: Arsenal, Bravo, Clout
(pofon), Force (erô), Impact (hatás), Karate, Lance (lándzsa), Lasso,
Machete, Oust (elûzni), Pounce (lecsapás), Prowl (portyázás), Punch
(ökölcsapás), Ramrod (puskavesszô), Rapier (vívótôr), Rodeo, Roundup
(razzia), Scout (felderítô), Sting (méregfog), Stomp (bélyegzô, döngölô),
Whip (ostor).

Így, polgártársaim, esküdjünk meg rá, sosem engedjük meg, hogy a
"tudomány az érzelem ellen" szöveggel letromfoljanak bennünket. Hadd
jegyezzük meg, hogy ez az érv nagy valószínûséggel olyantól származik, aki
nem a tudományért szól, hanem a saját érdekében, a saját hasznáért, a
hatalmáért, kevesek rövidtávú érdekeiért, amiért sokan hosszú távon
fizetnek majd. Használjuk a racionális tudatunkat és azon nem-racionális
képességünket, amivel érzékeljük a helyeset és a rosszat és érveljünk az
élô közösségek érdekében tudománnyal és érzelemmel. Pi.

8.1 Gazdasági kérdések

Schreiber's Insight, No.9701, p.4 More Powers to the Banks ("Több
hatalmat a bankoknak" - . - a folyóirat a börzelovagok számára írt
összefoglalókat tartalmaz)

Az EÁ. bankjainak börzetevékenységét az 1933-as Glass-Steagall törvény
bénította napjainkig. Eredetileg a törvény örök idôkre szóló
érvényességgel bírt. A Wall Street szerint az "örökké" mintegy hatvan évet
jelent. Napjainkban (1996.dec.20-án) megengedetté vált, hogy a nemrégen
megszabott 10% helyett a bankok nyereségük 25%-át tôzsdemûveletekbôl
szerezhessék.

(Megjegyzéseim: 1. Érdekes az örökké szó átértelmezése. 2.
Egyértelmû, hogy az 1929-es csôdhöz a bankok börzemûveletei vezettek. 3.
Ma a nem-termelô tôkén keresztül jön össze a nyereségek 85%-a. Persze ez
nem más, mint a termelôk hasznának "átcsoportosítása", s ezért azoknak még
többet kell termelniük - és így tovább.) Zsgy